Jó, hogy vannak ezek a magyar fórum oldalak, hátha itt is találok egy-két rovásleletet, mint pl. a capagnai hun sisak rovása, amit magyar! emberek törökül olvasnak. Pedig azt magyarul nyelven rótták. :)
Ajánlanám azt itt tanfelügyelőt játszó kedves olvtársnak, hogy mielőtt itt tevékenykedne, olvassa el és tanuljon meg rovásírni!:-)
---------------------
Ez jó, tök igazad van!!!
Én is szivesen elmennék az előadásra a rovásírással kapcsolatban, de sajna most nem tudok 1000 km. utazni. Gondolom Rufellának hasonló problémái vannak.:-)))))
Március 5-én az Álmos fejedelem rovókör rendezésében előadást tart Szakács Gábor és Friedrich Klára a már egészen biztosnak látszó viszokói piramisokban talált rovásbetűk magyar vonatkozásairól, annak rovásírásunkkal való egyezéséről.
Lentebb közölte Najahua, hogy terjed az írás, mint a járvány. Még a camionosok is dekorálnak, felíratoznak velük.
Személyemben számos megkeresésnek teszek eleget, amikor megkérnek egy-egy felírat megtervezésével.
Ezen az afrikai hangulatú környezetben természetesen nem publikus a konkrét dolgok említése!:-)
A rovat címén nem óhajtok változtatni, nem is tudok, mert klónjaim tették ezt!:-) Az alszöveg a lényeg!!!
Amit Fischer Károly Antal írt a szkíta-hun-magyar írásunkkal kapcsolatban az meg örökzöld és jelenleg alig tudunk valamivel többet. Ajánlanám azt itt tanfelügyelőt játszó kedves olvtársnak, hogy mielőtt itt tevékenykedne, olvassa el és tanuljon meg rovásírni!:-)
Így a 2000. hozzászóláson túl valóban nem haragudnánk érte, ha a címbéli dolgokról is szó esne, értelmes, de legalább értelmezhető mondatok keretében...
Csodálatos "air-brush " technikával készített szép illusztrációk, rajzok.
Gratulálok a készítőjének és nem utolsó sorban a camion tulajának!
Ezt a camiont megnézik páran útjai során.
Kicsire nem adunk, a lényeg a fontos itt. Nagyszerű ötlet volt, követésre méltó. Azoknál már lehetne szakmai véleményeket is kikérni. Csodás betűinkkel szenzációs rovás felíratos camionokat lehetne díszíteni.
Fontos, h legalàbb foglalkozzanak vele. Hazai körökben még mindig nem ugy néz ki, h olvadna a jég.:( Nem szégyellik, hogy külföldön többre becsülik a magyar kulturàt, mint otthon ?
Azt is tudod, hogy hány helységnévtáblán van kiírva rovással a név?
Email címed?
Az elmúlt öt évben robbanásszerűen került a köztudatba ősi írásunk.
Ha egy picit is tettem én is ezért akkor nagyon boldog vagyok.
Három nézet viaskodik egymással manapság az eredettel kapcsolatban. A negyedik, hogy nem is vesznek róla tudomást kezd nevetségessé válni és háttérbe szorulni.
Az első a meghatározhatalan messzeségbe vezeti az eredetet, a másik a türk és honfoglalás előtti időkre teszi, a harmadik legnevetségesebb állítás, hogy középkori kitaláció:-)
Mert ugyebár jobb dolguk nem is volt az uraknak akkortájt.
Magyar rovás osztrák repülőn - A történet az hogy az osztrák légitársaság, az Austrian Airlines a Tokió-Bécs és Oszaka-Bécs között közlekedő járatain (heti 12 járat, közel 200 ezer utassal) a 2011. évben új fedélzeti magazinnal is igyekszik a japán utasoknak kicsit szórakoztatóbbá tenni a 13 órás repülőutat. Az 一望千里 (Icsibó-szenri) elnevezésű ismeretterjesztő fedélzeti magazin értelemszerűen főleg Ausztria tájait és nevezetességeit mutatja be, de az eddigi hagyományoknak megfelelően minden évben egy szomszédos ország is helyet kap, mégpedig a teljes terjedelem közel egynegyedén, 20 oldalon. Székely-magyar rovás - osztrák repülőn - japánok számára Az idén Magyarország bemutatása van soron, melyet különösen időszerűvé tesz a Liszt-emlékév közös osztrák-magyar ünneplése. A pontos és történelmileg is alaposan feldolgozott anyagban szóhoz jut a vidék is Pusztaszertől Bugacon át, Kecskemétig és Sopronig. Sőt, a történelmi részekben kiemelik a magyarság ázsiai eredetét, nyelvét és műveltségét is, amely értelemszerűen a távol-keleti országban nem szitokszó, hanem éppenséggel közös gyökerekre utaló büszkeséggel teli dicséret.. Az igazi érdekesség viszont az, hogy a magyar rész címlapján nem csak díszítőelemként lebeg a háttérben nagy betűkkel a "magyar" rovásfelirat, hanem az oldal alján megtalálható a magyarázat is: "A 9. század körül Magyarországon széleskörűen használt ősi írással (székely-magyar rovás jelekkel) van írva: magyar. A "magyar" jelentései a magyar (melléknév), illetve magyar ember." (Rovás.info nyomán)
Egy másik szagértő pedig így magyarázza ezt a zsebkultúrát:
A szubkultúra fogalmát Albert-- Kohen--!!!! vezette be a szociológiába. A kultúra egészének keretében ez magába foglal egy sajátos életvitelt, értékrendszert, ideát, viselkedési szabályt és normát. A szubkultúra nincs elszigetelve az univerzális és uralkodó kultúrához mérten, csak bizonyos mértékben behatárolt. Ebben az értelemben úgy lehet definiálni, mint értékek, szabályok, normák és viselkedési formák összességét, amelyeket az egyes csoportok tagjai elsajátítanak, preferálnak, tisztelnek, hangoztatnak és melyeknek serkentik a fejlődését. A szubkultúrák azért keletkeznek, mert lehetetlen megteremteni ugyanazokat az életkörülményeket egy társadalom minden egyes tagja számára. A szubkultúrák megelégszenek az ellenállás szimbolikus formáival, stílus meghatározó tevékenységekkel (öltözködés, beszéd, nyelv, kitűzők, jelképek). A szubkultúrák a valahová tartozás igényét szolgálják, az önazonosság, a mi-tudat megélésére adnak lehetőséget. (Rácz, 1989) Másságról is szó van, a valahová tartozás és a valahová nem tartozás határainak kijelöléséről. A csoportmásságban lehetőség van a szubkulturális válaszok kidolgozására a domináns kultúra válaszainak alternatívájaként. (Rácz, 1998.)
A szubkultúrák jelentősége, hogy megoldást kínálnak meghatározott strukturális problémákra, a társadalmi és gazdasági rendszer ellentmondásaira. Ezen problémák osztályjellegűek, de generációs problémaként élik meg őket. Olyan kultúrát kínálnak, melyből kiválaszthatóak különböző elemek, mint stílus, értékrend, ideológia, életvitel, amelyek felhasználhatóak az identitásteremtésre. A szubkultúrák a szabadidő megtervezésének sajátos módját adják, s ezzel elválik a mechanikus és eszköz-beállítottságú tevékenységek világától. Megoldást kínálnak az egyén bizonyos egzisztenciális problémáira. A szubkultúrát nem szabad összetéveszteni az ellenkultúrával, hiszen: „A szubkultúra fogalma azokra a csoportokra használható, melyek nem állnak harcban a globális rendszer értékeivel, míg az ellenkultúra fogalma azon csoportok megnevezésére szolgál, melyek nyílt összetűzésben állnak a társadalom értékrendjével.”
Az emberi társadalom természetéhez tarozik, hogy benne a konform viselkedés mellett normaszegő, deviáns viselkedés is előfordul. Ennek okai a következők lehetnek: - az ember természetéből adódóan nem tökéletesen közösségi lény, lázad a közösség ellen, amelyben élni kényszerül - a társadalomnak szüksége van devianciára, hogy ezen keresztül definiálja a közösséget összetartó normákat, erősítse a közösség integrációját - a tökéletes konformitást kikényszerítő társadalom fejlődésképtelen lenne, ezért a fejlődés érdekében el kell tűrni a társadalom számára látszólag káros devianciát is.(Andorka, 1994) Azok válnak deviánsan viselkedő felnőtté, akiknél a gyermekkori szocializáció nem volt harmonikus, személyiségük nem fejlődött teljesen egészségessé és teherbíróvá, ezért nem tudták elsajátítani az elvárt társadalmi szerepeket. Ilyen zavarokat jelenthet az egyik vagy mindkét szülő elvesztése, a szeretet hiánya, konfliktusok, veszekedések jelenléte a családban, stb."
Ezen kitérő után mi köze a szkíta.hun. magyar írásunkhoz a sommás véleménynek a zsebkultúrák okán??:-D
Az általam tisztelt íráskutató legújabb kiadványában
"Friedrich Klára: Írástörténeti áttekintő magyar szempontból
Az eddigi írástörténetek, például Kéki Béláé, vagy Petőcz Károlyé, sok ismeretet adtak, azonban a magyarok ősi írását nem tárgyalták megfelelő terjedelemben és mélységben. Megjelenésük óta a rovásírás kutatása nagyot lépett előre, több emlék került elő, amelyek befolyásolják megítélését. A külföldi írástörténeti művek többsége pedig nem is említi krónikásaink, régi történetíróink által szkítának, hunnak nevezett ősi írásunkat. Friedrich Klára a könyv előszavában rámutat arra a trianoni békediktátumból eredő szomorú helyzetre, hogy a történelmi Magyarország határain kívül került művelődési értékeinket, például írásemlékeinket, napjainkban románnak, bulgárnak, szlováknak minősítik a mérvadó külföldi tudósok. A 80 ábrát, táblázatokat, több színes és fekete-fehér képet is tartalmazó írástörténetben a főbb írásfajták ismertetése mellett elsőként kerül az őt megillető helyre a magyar rovásírás."
nagyon időszerű kérdést boncolgat. Azt a kisérletet, hogy már kulturális örökségünket is asszimilálják a környező országok,
meg kell akadályozni, s ilyen művekkel is fellépni ellene.
A történet az hogy az osztrák légitársaság, az Austrian Airlines a Tokió-Bécs és Oszaka-Bécs között közlekedő járatain (heti 12 járat, közel 200 ezer utassal) a 2011. évben új fedélzeti magazinnal is igyekszik a japán utasoknak kicsit szórakoztatóbbá tenni a 13 órás repülőutat. Az 一望千里 (Icsibó-szenri) elnevezésű ismeretterjesztő fedélzeti magazin értelemszerűen főleg Ausztria tájait és nevezetességeit mutatja be, de az eddigi hagyományoknak megfelelően minden évben egy szomszédos ország is helyet kap, mégpedig a teljes terjedelem közel egynegyedén, 20 oldalon. 