Keresés

Körülölel a fény,
néha mégis fázom,
napfoltok sejlenek
foszló fényruhámon.

Napszelek lobognak
lúdbőrzenek rajtam,
vagyok ezer fokban
izzó, fázó katlan.

Le soleil est près de moi
mais parfois j'ai froid...

Allo baby, qui est á l'appareil?

Allo baby, je suis le soleil...

csengess föl baby

számomat jól tudod

csengess, csengess

ne kergess őrületbe

hidd el csak súgni

valami olyat mondani

szemérmesen akarok

ha pedig már csend honol

a telefont rezgőre állítom :-)

már elő-előbújik

szikrát szór itt-ott

rákacag erre-arra

harapdál jégbe-fagyba

és visszahúzódik

szélforgó hegyén

a szikrányi fény

az lennél te

az lennék én

Ezek más körök,

csak a forgás örök

a párhuzamosok meg

csak nem érnek össze,

ott a végtelenbe'...

Önmagába tér vissza

valamennyi görbe,

rohan az életünk

változó síneken

újra: körbe-körbe.

Meghal és születik az

érzés: mindig új és

világot rengető

végtelen ölelés.

Boldog a pillanat

prérin suhanó sas

csendes eső áztat

átnézek messzi

ragyog felhők felett

kigombolja kedvét

megint dalolja

kitárja csendköpenyét

beengedje reszketőt

ha fázik és ha fél.

azon a ponton
a találkozásnál
ahol összeérnek
előtte lassú
utána lassú

azon a ponton
hurrikán szemén

örvény közepén

pupilla tágul

világgá tágul

azon a ponton

ott mindig megáll
egy pillanat csak
de teljes egész
ott minden egész

ezek a körök

nem ugyanazok

persze a spirál

lépcső fel s alá

de mintha másképp

ívben hajolna

görbül a tér is

más a dőlésszög

talán a méret

az se azonos

a fénytörés is

mások a színek

és mégis vannak

paralell pályák

csak etűdök voltak
gyakorlat csendre
tanulmány vázlat
belehallgatózás

etűdök igen
pár ujjgyakorlat
hangulat vázlat
szabadságfutam

- köszönöm:-) -

elmegyek vissza

csak papír, ceruza kell

mert nem ridegebb

csak mert elmegyek

csillagfényes köveken

emlék-pihékhez

Vannak mik összeérnek, fonódnak

A világ mégis ébred, vége lesz valaha

Harmatos rózsák percegnek

Ahol még csak emlék volt a csend

A vágy néha megáll mint vonat

Találkoznak szemben, lassítnak

Azt a ködbe elrobognak.....

csendforog körbe

csendmindörökre

csendnem rezzen

csendsemmi sem

csendeleje, sem

csendvége nincsen

és megint
egy mozdulat
lassan forduló arc
hosszantartó mosoly
nézés fájdalmasan sokáig
búcsú tán vagy kezdet
mint az állomáson
érkezés, indulás
egy mozdulat
megint és

fáradtan mondanom

nyugodtan lehajtva

komolyabb mosollyal

lassúló mozdulattal

csendes pihenővel

mélyebben gondolva

szövegkönyv nélkül

az érzés megnyugtat

induló, tétova forgás

nézem, a fehér lapon

úgy mosolygó arcod...

szép :-)

Szabadság leve

Lefordított pohár

vergődik egy élet

harca hiába már

önfeladó csend

nehéz nagyon

felemelnem

billentenem

megmentő csend

csak nem tudom

miért nem jössz

mi van e mögött

várakozó csend

szomjúság

gyötör, mégis

a poharat

felfordítom

kiváncsi csend

tiszta víz benne

torkomon hideg

szabadság leve

csend heve...

végre megvan már
ügyetlen meggyújtom
imbolygó pisla fény
bármikor ellobban
mégis megnyugtat

kékfestő füstje

merengek azon

hogy a fülem befogom

de minek, hisz ha fáj

halkan megsúgom

kezed is szorítom

s a csend meg markol

Etűdök a csendre

Van néma csend:

súlyos, letaglózó,
van játékos csend:
szívből tilinkózó.

Van süket csend:
önző, énbehulló,
van biztató csend:
szelíd, símogató.

Van konok csend:
dacos, szájszorító,
van beszédes csend:
gazdag, sokatmondó.

Van feszült csend:
rögvest elpattanó,
van elomló csend:
lágyan szertehulló.

Van dermedt csend:
mázsás, megbénító,
van reménytelt csend:
könnyű, szabadító.

Van fojtott csend:
árgus szemmel tartó,
van várakozó csend:
nyitott, befogadó.

Van sűrű csend:
mérge tömény, maró,
van bársonyos csend:
meleg, vigasztaló.

Van baljós csend:
nehéz sorsot hozó,
van termékeny csend:
jövőt széppé porzó.

Van döbbent csend:
riadt, kalapáló,
van dallamos csend:
álmot muzsikáló.

Van higgadt csend:
hűvös, távoltartó:
van bizalmas csend:
meghitt, összefogó.

Van fagyos csend:
rideg, szívszorító,
van ölelő csend
óvón nyugtatgató.

Van futó csend:
épphogy megállító,
van mélységes csend:
mindent beborító.

Van bűnös csend:
kétes árnybavonó,
van áldott, szent csend:
fénnyel átitató.

Van gyilkos csend:
reményt kipusztító,
van ártatlan csend:
tiszta, megújító.

Van harcos csend:
kardos, hadbahívó,
van halálos csend:
örök létbe oldó.

Van csend,
szóval nem mondható.
Van csend,
némán messze ható.
Van csend,
máshoz nem fogható.
Van csend,
mindent bennfoglaló.

space

Ezeka csend hangjai.

5828 (ezzel együtt 29) beszólás nem éppen csend...

Az élet megrontója

az átkozott gondolkodás

a nők és a férfiak hibája

ne tépelődj nincs kulcsra zárva

a mosdó, a szék , a függöny

oly árván áll

kizárt dolog, hogy mire vár

Elteltek a napok

megint takarítok

belepte a por

a harminchatost

szidolom a kilincsen

édes, elképzelem

egyszer majd

kopogás nélkül

Ő bejöhessen

Mert beszélek

az még nem jog

színház a világ

nemcsak én mondom

Megjött a nagy körről, idejében

a függöny épp szétlebbent

s lám a darab épp megkezdett

kicsi szoba alig berendezett

egy ágyon ülök, a nézőtér üres

egy tükör az egyik széken

bajszos magam villogok

egy alig halk taps

kedves mosoly

és a reflektorok...

A darab arról szól, várok

s közben egy szót szólok

majd meghajolok, a székek

recsegnek ropognak

nagyon üresek, dobognak

szememben egy könny

jó hogy a függöny kezemben

tudja , a nagy siker

néha engem is meghat

meg a harminchat...

ott ülök egy ágyon

és nem vacsorázok

igen színház a világ

de imádom és várom

mert csak jön egy pillanat

mikor nem kell feladjam..

Erről sokminden eszembe jut

a sok kabát, mindnek története

egy kabátba sűrítve, most adom

éreznie kell, ahogy adom, a kilincs

nem olyan fényes mint a szemem

tudnia kell miért adom, a színpad

minden mellékes, de ahogy hívott

az olyan negédes:

ellenállni nem lehet

maga olyan mint

egy vers a versben...

dal

Sirályok

Tudod, sirályok ott vannak,

ahol part is van, a remény madarai

nem egyedül vitorláznak, csak úgy játszanak

ők több kilométerre is ölelik egymást, és dalolnak

ővék a szelek országa, egymásra vigyáznak

szárnyuk kitárva a tengert szeretik

kerek fészkükben mégis

egymást melengetik

Elindultam

nem messze

testem maradt

csak a lelkem

furcsa keringő.

Megfordultam

s visszaléptem

ömagamba.

Éreztem, jössz

alig mögöttem

szemem befogtad

megfordult testem..

Az éjszaka fellapoz

megismerem magam

igazán érdekes

ehhez a zene, felmotoroz

ilyenkor kimondom titkom

magamnak sem hazudok .