Oke, a valaszom a kerdesre, hogy hol alakul ki az ero: az aramjarta hurok teljes hosszaban. A hurok minden egyes pontjara ero fog hatni a magneses ter reszerol, hiszen a hurok minden pontjaban toltesek mozognak.
(265)
Köszönöm a türelmed!
Akkor most tisztán csak a lényeg, hülyülés és többletrizsa nélkül!:
V.L. kérdezte hol(helyileg, melyik alkatrészen) alakul ki az az erő(mechanikai) amit a generátor használata, terhelése, közben a meghajtásnál én is mérni szeretnék?
Azt mertem gondolni, Ezt én már nyesem, de a saját magyarázatom közben, beledonyolódtam a fontosnak tartott részletekbe, és erre jutottam:
A koronban az áram a két leszedő közti sugárirányú szakaszon, sávban, "elemi szálon" folyik. A létrejöttét nem kell magyarázni, az ismert a Lorenz törvény szerint!(akkor a többi miért nem? igaz?)(nem bírom ki)
Arra jutottam, hogy a leszedő(peremi) határozza meg a koronban az áram útját és ennek a tortaszelet, vagy csillag alakú korong nem is mond ellent! Meg rajzoltam a 215-öt! Az ezen jólfelrajzolt indukció vonalakat hibásan erőkapcsolatként értelmeztem!
Itt tévedtem el az erők között! Ezt Kutymu az utolsó rajzával és Te a erők egymásközti összefüggésének megvilágításával helyre is tettétek (bennem).
Aztán az hogy a lágyvas árnyékolással a "b"-"c"-"d" szakaszokról az indukciót átterelem az "a" szakasz keréken kívüli részére az már egy másik történet. Ezt is szívesen megvitatnám , de csak step by step!
Nem ertem igazabol, mi a problema. Annyira pofonegyszeru ez az egesz.
Ha valami mozog a magneshez kepest, abban aram indukalodik. Ha valamiben aram folyik, arra a magneses ter erot fejt ki. Ennyi. Ebbol a ket torvenybol mindent, de mindent le lehet vezetni, meg lehet erteni.
Az egypolusu generator lenyege, lecsupaszitva a dolgot, az, hogy van egy vezeto hurok, ami ket reszre van osztva, es az egyik resze mas szogsebesseggel mozog egy magnes tereben, mint a masik resze. Ezert a ket reszben eltero elektromotoros ero indukalodik, tehat lesz eredo feszultseg, a hurokban aram fog folyni. S mivel pedig a hurokban aram folyik, a magneses ter a mozgast fekezni fogja.
Mi a kerdes voltakeppen, mert itt mar annyi ossze-vissza beszed hangzott el, hogy elveszett a lenyeg.
(261)
Na ezt most értem! A domainekben társas utat tartó elektronokra hat a másik mágnes tere, és viszont! Ezt így csoportossan nagyon jól csinálják, mert a megpatkolt mágneseimet csak alig lehet szétfeszegetni. Két jól illesztett darab között mértem (torziós rugóval) több mint 500 kilónyi erőt!
Igen a régi nóta, és a régi értetlenség!
A felrakott vas fegyverzetek mitegy árnyékolták, elterelték a teret "d" ről és az előzőbb rajzokon láthatod,hogyan hasznosítottam ezt a forgó leszedővel!
Az álló leszedős(klasszikus) rendszerben ha a korong széle a mágneseken kivűl visszaforduló mágneses térben van abban ellentétes polaritásban indukálódik feszültség. A álló leszedőben semmiféle ilyen indukált feszültséget nem sikerült mérnem "b", "c" szakasz!
Nézd kérlek, hidd el: belátom, hogy a fizikai folyamatok "rendezetten" (hogyan másként) zajlanak az egypólusúban! Csak ezeket tényleg mértem és nem biztos, hogy hibáztam, bár ezt sem lehet kizárni! Ami az Egelys topicban lement azok után már nem csodálkozom ha nehezen kezelsz...
Megérteni szeretném a jelenséget, és nem másra erőltetni a gondolataimat!
Nem zavar, összefüggés:mozgás- forgás-fordulatszám-szögsebesség-feszültség-ellenállás-áramerősség-teljesítmény-fékezőnyomaték ezt akarom mérni!
Ahhoz, hogy a tengely fékezze valami annak mozognia kell. Analógiát, kapcsolatot(érthetőt)keresek a "hagyományos" generátorokkal
Off V.László ÓÓÓ!!!, merre jársz? (ezt most te kezdted.)
On
JF
Bajuszos vagy szakállas? MM1,7 miatt kinyírnak ha tovább feszegetem! jöhet mailben is!
Na, mar megint a regi nota! Meg kene mar vegre erteni, hogy a leszedo reszt NEM lehet kivenni a magneses terbol! Megprobalom maskeppen elmagyarazni. Ugyebar az aramkor ket reszbol all: a korongban levo vezetoszakaszbol (nevezzuk K-nak) es a leszedo reszbol (nevezzuk L-nek). A leszedo resz tetszoleges alaku lehet. Marmost egy teljes fordulat soran K vegigsopri a korong teljes feluletet, L pedig vegigsopor egy valamilyen alakul feluletet. A ket felulet egyutt egy zart, ureges feluletet alkot. Marmost ugyebar van egy olyan Maxwell-egyenlet, hogy div B=0, ami azt jelenti, hogy a magneses erovonalaknak nincs eleje es vege, azok zart gyuruk. Ebbol kovetkezoen ahany erovonal belep a korong felszinen ebbe az ureges testbe, pontosan ugyanannyi erovonal fog kilepni az L-altal vegigsurolt feluleten az ureges testbol.
Vagyis amikor te tavolabbvitted a "d" szakaszt, az nem okozott semmi valtozast az abcd hurkon merheto dolgokra nezve, mivel ugyan d-re kevesebb erovonal jutott, de b-re es c-re annal tobb, igy minden valtozatlan! Az, hogy d-n kulon mit mersz, tok erdektelen, mert az mar egy masik hurok!
Itt megint valami zavar van. Ahhoz, hogy egy aramjarta vezetore magneses terben ero hasson, ahhoz a vezetonek nem kell mozognia. Igy nem ertem, miert keresed allandoan a mozgo vezetoket. A keplet ugye F=ILB, hol van ebben sebesseg? Az ero teljesen fuggetlen a sebessegtol, es attol, hogy mozog-e az aramjarta vezeto vagy nem.
De ha így van, akkor így van!
Nemis tudom miért nem gondoltam erre a kapcsolatra, bár a mágneses tér asszem valahogy mégis csak hat a másik mágneses térre, amennyiben a két rúdmágnest vagy összerakni nehéz, vagy szétszedni.
Pedig az EM a térben is így terjed: -elektromostér()mágnesestér()elektromostér()mágnesestér()elektromostér()mágnesestér-
A magneses terek kozott hiaba keresed a kolcsonhatast, mert ott nincs. Magneses terek nem hatnak egymassal kolcson. Vagy talan te ismersz olyan fizikai torvenyt, miszerint ha van egy B1 es egy B2 magneses terunk, akkor a ketto kozott F=f(B1,B2) ero jon letre? Ugye nem? Magneses ter csak mozgo toltessel hat kolcson, semmi massal.
Itt vagy a Lorentz-torvenyt alkalmazod, vagy bedobod a torulkozot.
Egy elektronra ható Lorentz-erő nagysága egyenlő az elektron töltése szorozva a sebessége szorozva a mág.indukció. (ha a sebesség és a mág. ind. merőlegesek egymásra).
ú.h. nemtom mit akarsz a 255 első mondatával.
Én asszem megyek, mert már szöszmöszök úszkálnak a szemhéjamon :)
Viszlát holnap.
A Lorenz erő a a mágneses térben lévő fémkorong összes eletronjára hat, nem csak az áramlókra! De csak az áramlóknak van mágneses tere! Ezért is itt keresem a megoldást, a mágneses terek közti kölcsönhatásban és nem a Lorenz erőben.
Szia!
Kössed, azér' vagyunk itt.
A korongra való hatásról: az 1-es eset fordítottja (Barlow-kerék) is működik. Itt az "aktuális áramút"-on szaladó elektronokra (sugár iránya) hat a Lorentz-erő (sugárra merőleges irány), ami a korong elfordulását eredeményezi.
Itt valami hasonló van.
Igazad van, ez a Lorenz-erő, de gondolom belátod, hogy itt a Te általad felrakatott rajzon is a mágneses erővonalak nem adna érthetően egymásnak ellen feszülő eredő hatást! Ez engem mindíg zavar, ezt én ésszerűtlennek találom! A törvény törvény. Természetesen tied a pálma, megtaláltad az elvi megoldást ha a kerékben az áramvezető elmozdul a mágneses térben. Csak egy kicsit még had kössem az ebet a karóhoz!
Az állómágnes, álló korong, forgó leszedőiletve a vele elmozdulás ügyileg egyező forgó mágnes, forgó korong, álló leszedőnél ahol is az általam "aktuális áramútnak nevezett vezető szakasz elmozdul a mágneses térhez képest, ez jól belátható!
Mi van az 1. esetben, aholis a mágnes és a leszedő állm de a korong mozog! Ott a mágneses térhez képest az "aktuális áramút" áll. hogyan hathat ez a korongra?
Kedves JFEry!
Idézet a Szalayból (703 oldal):
Az ábrán az állandó mágnes indukcióvonalait és a papírra merőleges áramvezető koncentrikus indukcióvonalait láthatjuk. Ha feltételezzük, hogy az egyirányú indukcióvonalak taszító, az ellenkező irányúak pedig vonzó hatást gyakorolnak egymásra, akkor-a balkézszabállyal megegyezően-a vezető lefelé mozdul el.
Mozdulna el, de te felfele húzod, viszont érzed az ellenerőt.
Nos megnéztem egy Hevesi Imre által fémjelzett, Eletromosságtan című könyvemben és úgylátom, jól látom: Az egyenes áramjárta vezető körül, mintegy aprómágnesekkel jellemezhető körkörös mágneses mező, tér alakul ki. És a rajzomon jól is rajzoltam csak csúnyán. Ha egészében nézem a mágnesek körében lévő irányokkal ez a vezető egyik oldalán jobbra, a másik oldalán balra forgat ami is inkább csak összegyűrné, felhullámosítaná azt sem mint hogy fékezné. Pedig minden eddigi tapasztalat szerint kell lennie ellenerőnek, mert a forgás nélkül nem ad feszültséget sem, nem hogy még áramot is!
Valamit nagyon elnézek, de még nem jöttem rá mit!
Te mire jutsz?
( A várt segítség szvsz csak figyel, mosolyogva a bajusza alatt! Ez az nem szakállas, bajuszos! Azt hiszem ezt nekünk kell kiokoskodni! )
Szia!
Felrajzoltad az erővonalakat a 215-ben.
Hogy jön ide a szolenoid? Dr. Szalay Béla Fizika c. könyve szerint a szolenoid egy többmenetű hengeres tekercs.
Ugyanonnan ajánlom az Áramvezető mágneses térben c. alfejezetet.
Hát igen, jöhetne valaki okosabb, hogy rendberakja a jelenséget.
Valami ilyesmit kellene tapasztalni, de...
Ha felrajzolod a vezetőre az abban folyó áram által adott mágneses erővonalakat(solenoid) azok sem egyenként, sem eredőben ne adnak vetületet a mágnesek által kialakított térrel, ha jól gondolom!
Aki meg nem bizonytalan a dolgában, Ő pedig halgat, vagy szabira ment. (és szakált növeszt)
Szia JFEry!
Szerintem a 2 és a 3 ugyanaz.
Úgy tűnik, hogy V.László meg te is most, valami surlódási erőhöz hasonló fékezést kerestek a mozgó és az álló részek között. (ami a szénkefére vagy a higanyra hasson).
Itt a 3 esetben: (küldöm a rajzot) az ABC vezetőt járatod körbe (ne zavarjon a BC-n az izzó), az AB-n keletkezik a fesz. (ez mozog a mágneses térben), A-B-C-tengely-A úton folyik az áram, és az áram miatt az AB szakaszra hat az ellenerő.
Vagy nem.
Kedves segítő mentorommal(támogatásával) sokat rágódtam már ezen (olvashatod is)de valahogy nekem itt még mindíg nem teljesen tiszta ez a mozgó "áramjárta vezető" ezekben az esetekben:
1, a mágneses tér áll, a korong forog, a leszedő áll: feszültség van, bár nemlátom az "aktuálisan vezető" rész mágnesestérben való mozgását, mert annak pozícióját az álló leszedők határozzák meg!
2, A korong, és a mágneses tér együtt forog, a leszedő áll: Itt a korong összes eleme együtt mozog a mágneses térrel, ám az aktuálisan vezető szakasz -mint az előző pontban is- áll. Itt így látható a vezető szakasz mágneses térben való mozgása!
3, A mágnesetér és a korong is áll, a leszedő körbe-körbe szaladgál a peremen: Itt a 2. esetbeli vezető elmozdulást tudom értelmezni, a mágneses térben.
Egyik esetben sem látom azt az elmozdulást, ami fékezhető elmozdulás lenne, mert a mágneses térben lévő "a" szakasznincs merev mechanikai kapcsolatban a rajta az aktuálisan vezető részt meghatározó leszedővel. Az általam is felvetett, a korong és a leszedő között létrejövő erő, azért sem lehet valós mert higany leszedő esetén a higanyban nem léphetne fel jelentős mechanikai elleállás! Bár ilyen kísérletet csak olvastam, magam még nem csináltam!
Szia JFEry!
Írod 232-ben: Ha "d" korongot kellő képen (10cm) eltávolítottam a mágnestől a rajta mérhető feszültség, annyira alacsony volt, hogy ha a két korong szélén "a" feszültsége volt mérhető
A 241-ben mondtad a 3 és 4 között mérhető 2,8mV-ot, de mennyi van 2 és 3 között? (37-2,8=34,2?)
Én is az áramjárta mágneses térben mozgatott vezetőről beszélek 227-ben. Van a mág. tér, mozgatod benne a vezetőt, ezért áram indul benne. Ez az áram kölcsönhat a mág. térrel és ellenkező irányba akarja mozgatni a vezetődet. Na ezt kell legyőzni forgatáskor. (Fékező erő)
Kedves Silan!
légyszi:
A 70-es hozzászólások körül ezt találtam:
"A tobbi felvetesedre majd kesobb valaszolok.
Ja, meg annyit: a fekezo ero abbol adodik, hogy magneses terben mozgatott aramjarta vezetore a magneses ter erot gyakorol. Tehat itt a magneses ter es az aramjarta vezetekek kozotti kolcsonhatasrol van szo. "
Kedves JFEry!
Bocs, lemaradt a rajzról, de jelöljük 1, 2, 3, 4-el az áramszedőket balról jobbra.
Jól értem, hogy
1-2 37mV
2-3 0mV
3-4 37mV így ahogy a rajzon van, és ha a "d"-t eltávolítod 10cm-re a mágnestől akkor:
1-2 37mV
2-3 kb. 37mV
3-4 kb. 0mV?
Én holnap folytatom. Jó estét mindenkinek.
Írod:"Namost ha ott keletkezik a feszültség, akkor az energia is ott kell hogy létre jöjjön, ahogy azt többször kifejtettük, a Lorenz féle erő miatt!"
Én még azt sem látom, hogyan adódik át ez az erő (nyomaték) a tulajdonképpeni állórésznek, a szénkefének. Valaki meg közben csak mosolyog a bajusza alatt (ha van neki), hogy hiszen ezt már az elején átrágtuk! :-)
