e_n_d_r_e: Ha jól gondolom ez a link a szlovákiai anyakönyvek egyik lapjára irányítana. A Familysearch-ön a szlovákiai anyakönyveknek három fajtája létezik. Az első az, amikor a bejegyzés indexelve van, és a képe is elérhető, a második amikor nincs indexelve, de a kép látható, a harmadik pedig (és ilyen lehet a tiéd is), amikor csak az indexelt adat érhető el, a kép nem, hiába van ott a fényképezőgép fotócskája.
pildi68: Attól függ milyen vallású volt a család. Ha római katolikus, akkor Dobócán anyakönyvezték őket, ha evangélikus akkor Pádáron, ha pedig református, akkor helyben. Csakhogy sem a Familysearch katalógus, sem pedig felvidéki egyházi anyakönyvek adatbázisa nem tud a szútori református anyakönyvekről (persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem is létezik). A dobócai és pádári anyakönyvek fenn vannak a Familysearch-ön.
Ha az FS-en fent van egy kép, de rákattintva mégsem tölti be és "Error loading image. Please try again later." felirat van már napok óta, van más mód a megszerzésére?
Hát sajnos így sem megy... Ahányszor ránézek, mindig más betűket látok (már ahol látok egyáltalán). Pedig szűrtem, invertáltam, stb. de a pixelszámot nem tudom növelni :o)
Ha az eredetin sem olvasható a felirat, akkor a scanner sem tud csodát tenni....
Pogonyi családot kutatom és a szálak Szlovákiába Szutor községbe vezetnek. Tud esetleg valaki segíteni, hogy hogyan lehetne az itt készült anyakönyveket megtekinteni? Köszönöm!
Tudnál adni egy linket, ahol a kép némileg nagyobb felbontásban látható?
Próbáltam mindenféle képjavító trükköt, de ahhoz valamivel jobb bemenő minőség kellene. Az évszámban sem vagyok biztos, lehet az akár 1915 vagy 1918 is...
Bár nyáron visszafogottabb vagyok családfailag, azért be-benézek ide-oda, így a fórumba is.
Háááát... az elmúlt időben történt szabályozgatás részleteiben elmerülve hol a fejemet, hol a hasamat fogtam (előbbit mérgemben, utóbbit a röhögéstől).
De a csúcs azért ma jött el. Bekukkantottam a BFL által létrehozott fogolytörzskönyvbe és pusztán kíváncsiságból rákerestem, vajh van-e mondjuk 1900-ban született személy (azóta mint tudjuk CSAK 114 év telt el). Hát van. Több, mint háromezerháromszáz. Megadva a név, születési hely és idő, apja és anyja neve, személyleírás, foglalkozás, lakhely (utca házszám), vallás, egészségi állapot, néha a faj, no és természetesen az elkövetett bűncselekmény. Szóval tobzódhattam a tiltott, szupertitkos adatokban! :o)
Egy Rézbányai, (ma Băița, Románia) születési adatot szeretnék megtalálni 1825-ből, római katolikus. A Bihar megyei levéltár átalakítás miatt zárva tart, még kitudja meddig. Elérhető ez az adat valahonnan máshonnan?
Kedves kutatók. Arra a megállapításra jutottam, hogy nem tudom már tovább kutatni családfámat, elakadtam, hónapok óta nem haladok (részben időhiánymiatt is). Szeretném megkérdezni, hogy tudtok-e ajánlani egy jó családfakutatót. Aki nem gagyi, normális áron dolgozik, és nem veri át a vevőt. A neten nézegettem, de látom, hogy rengetegen vannak, akik hobbi szinten űzik az ipart, és órabérben, km-er pénzben dolgoznak. (a km-ben az nem tetszik, hogy azt mondok amit akarok) Nem a legolcsóbbat keresem, de nem is akarom 3-4 havi vagy fél éves fizumat erre költeni. Lehet, hogy naív vagyok? Tudnátok segíteni javaslatokkal, tanácsokkal? Előre köszönöm!
Annyival egészítem ki, hogy a Noszkay Imrének csecsemő/gyerekkorban meghaltak a testvérei, és az ő gyerekei között is kizárólag János II. érte meg a nagykorúságot. Szóval Imre elhunyta idejében még mindössze Imre és János II. volt Noszkay (pontosabban akkor már élt, de még nem volt 1 éves Noszkay Kata, Noszkay János II. első gyermeke).
Szerintem nem történt névváltoztatás, hanem hogy a sok Noszkay-tól megkülönböztessék, akkor valamiért az Ireczky alias nevet írta be a pap. Hogy az alias nevek anno hogyan születtek, azt ma már nemigen lehet visszafejteni - néhány kivételes, dokumentált esetet kivéve. Lehet, róla is van valami a kinti levéltárban, ami esetleg magyarázza (pl. peres irat, közjegyzői irat stb.)
Ha megmaradt, lehet. Általában közjegyző előtt készültek, így a közjegyzők iratai között maradhatott fenn.
Az iratanyag digitális feldolgozása (ha jól tudom, egyelőre csak névindex készítés) folyik, számos közjegyző iratait megtalálni már névre keresve a Levéltárak Közös Keresőjében.
Már kb. egy éve kutatom a családom és elérkeztem egy nem híres de gazdag családhoz. A rokonaimnak mesélt történetből megtudtam hogy egyik családtagomat kitagadták a családból mert egy szegény lányt vett el feleségül. Így értelem szerűen végrendelet is készült hogy a kitagadt fiú ne örököljön semmit. Az lenne a kérdésem hogy egy 1800-as években kelt budapesti végrendeletet hol lehet kutatni, egyáltalán végrendeleteket lehet e kutatni?
Bocsánat a végén a kérdést valahogy elzagyváltam. Helyesen: Ha valaki tud segíteni, hogy mi lehet a megfejtés, vagy hogy lehetne a végére járni, nagyon megköszönöm!
Szeretnék egy kis segítséget kérni, mert furcsa adatokhoz jutottam el, és nem tudom őket biztosan értelmezni. Családom egyik ágának felfejtése közben ütköztem az esetbe, mégpedig a Noszkay családnál. A család eredetileg Érsekújvárról származik, ezt tudtam a meglévő anyakönyvi kivonatokból. Az itteni anyakönyvekben viszonylag jól haladva, az alábbiakhoz jutottam:
Noszkay János I. halotti anyakönyvi bejegyzése, 1771.01.12 - eszerint 75 éves volt
Noszkay János II., Noszkay Imre I. fia születési anyakönyvi bejegyzése, 1779.04.21
Noszkay János II. házassági anyakönyvi bejegyzése, 1798.05.28
Noszkay János II. halotti anyakönyvi bejegyzése, 1830.02.07 - eszerint 51 éves volt
(Még további rengeteg Noszkay anyakönyvi bejegyzés, de azok érdektelenek az ügy szempontjából)
Nincs meg Noszkay János I., Noszkay András I. születési anyakönyvi bejegyzése, hiányzik Noszkay Imre I. halotti anyakönyvi bejegyzése, valamint hiányzik Noszkay János I. házassági anyakönyvi bejegyzése. Nem tudni továbbá, hogy Noszkay János I. hogy viszonyul a többi Noszkay-hoz.
Közben lett egy bejegyzés 1824-ből, István és Pál ikrek, vezetéknév: Noszkay alias Ireczky. Ők Noszkay János II. fiai, de volt neki 2 feleségtől összesen 20, és ez az egyetlen, ahol ilyen bejegyzés szerepelt, ezért nem foglalkoztam vele eddig. Itt végleg elakadtam. Semmi további adat.
Aztán kínomban elkezdtem keresni Ireczky néven a bejegyzéseket, és az alábbit találtam:
Noszkay Imre I. halotti anyakönyvi bejegyzése, 1800.09.01 - eszerint 53 éves volt, a bejegyzés szerint a neve: "Emericus Iretzky alias Noskaj". Azért nem lett meg eddig, mert az indexben is Ireczky [ott Ireczky, a halotti bejegyzésben Iretzky, de gondolom ez csak az írók különbözőségéből adódik] vezetéknéven volt bejegyezve.
Ireczky András, Ireczky János fia születési anyakönyvi bejegyzése, 1723.07.15
(Még két további Ireczky gyerek, ugyanattól az apától és anyától, 1720 és 1727 évekből).
Az Ireczky vezetéknév se előtte, se utána többet nem bukkan elő semelyik anyakönyvben, kivétel az 1800 és 1824-es Noszkay alias eseteket.
Mindezek alapján a teóriám az, hogy Noszkay János I. valamikor 1727 és 1745 között nevet változtatott Ireczky-ről Noszkay-ra. Az adatok sokasága vág ezzel össze, mint azt láthatjátok. Ami azonban nagyon zavar:
- Noszkay János I. halotti anyakönyvi bejegyzésében miért nincs megemlítve a névváltoztatás? (Ez az egyetlen anyakönyvi bejegyzés, ami hozzá köthető egyébként]
- Noszkay András I. anyakönyvi bejegyzéseiben szintén miért nincs megemlítve a névváltoztatás? Neki számos anyakönyvi bejegyzése van, de nincs utalás erre a névcserére sehol.
- Noszkay Imre I. esetében tengernyi bejegyzés van, mindig Noszkay [ezerféle írásmóddal] vezetéknévvel [csak házassági tanú volt vagy tízszer], de csak a halotti anyakönyvi bejegyzésében lett megemlítve az Ireczky vezetéknév. Ez hogy lehet?
- Noszkay János II. esetében irdatlan sok anyakönyvi bejegyzés van, és csak az az egy árva 1824-es tétel utal erre a kapcsolatra. Ráadásul Noszkay János II. már semmiképpen se születhetett Ireczky néven (mint ahogy feltételezésem szerint Noszkay Imre I. sem). Ez se értem, hogy lehetséges.
Ha valaki tud segíteni, i lehet a megfejtés, vagy hogy lehetne a végére járni, nagyon megköszönöm!
Azért jó, hogy nem kell indexelni a Familysearch-ös és MACSE-s projektekben az anyakönyvvezetőket. A felső képen lévő írásból sohasem jönnék rá, hogy Ignác a keresztneve.
"Egyre viccesebb ez az egész. Mondjuk jó lett volna, ha olyan tervezik a rendszert, akik történelmi háttérismerettel rendelkeznek."
Itthon nem nagyon van erre példa.
Adott 100000 egység buznyák egy munkára (teszemazt úniós forrásból).
Kiadja a pályázatmegnyerő a legolcsóbb ajánlatot adó alvállalkozónak. Az mindegy, hogy ért-e hozzá avagy sem.
Az alvállalkozó megcsinálja 20000 buznyákért (olyan is lesz!), a maradék a pályázatmegnyerő cégé.
(abból 70000 buznyák ki lesz lopva a rendszerből és a pályázatmegnyerő cég tulajdonosai között szét lesz osztva. De kap belőle az is, aki a pályázat kiadásánál döntéshozó volt)
Lehetne úgy is csinálni, hogy a 100000 buznyákból 80000 buznyák menne ténylegesen a munkát végző cégnek, a maradékot meg beosztanák. De nem... az a baj, hogy mohók, egyre mohóbbak.
Biztos ismeritek az EU-s pályázati pénzeket megnyerő beruházások közterületi tábláit.
Elég szigorú az arculati kódexük.
Egyszer egy 120 000 000 buznyákos tendernél kellett volna az adott munka közterületi táblicskuját megcsinálni PVC-táblára, kültéri matricával. Ha jól emlékszem adtam egy 25 000 buznyák + hadisarcos árat rá.
Sokallták. :-))))))))))) :DDDD
(a 25e-ből kb. a fele anyagár, és 2 óra számítógépes munka is lett volna vele)
Ahol ilyen cégek rendelkezhetnek és bírnak ilyen megnyert pályázatokkal, ott szerintem nem lehet arra számítani, hogy lesz NORMÁLIS anyakönyvi rendszer. Mert nem lesz.
Üresen indult el az új anyakönyvi rendszer. 120 év papírmunkáját nem könnyű digitalizálni, de az sem megoldás, ha meg sem próbálják. Elég sok is a gond, rendes tesztelés és oktatás sem volt. Boglárlellén született? Na, az szívás. Tovább »
Egyre viccesebb ez az egész. Mondjuk jó lett volna, ha olyan tervezik a rendszert, akik történelmi háttérismerettel rendelkeznek. Nem tudják megfelelően rögzíteni a születési helyet, mert a település közben megszűnt, szétvált, egybeolvadt stb. és régi formájában nincs betáplálva a listába? Mondjuk hiába születetett valaki Pókafán, Pókaszepetk lesz ezután a születési helye? Feltehetőleg tele lesz elírásokkal is, mert itt-ott nem fogják tudni kiolvasni a kézírást az ügyintézők.
Teszem fel, egy rokon vagy akárki kér tőlem egy házassági bejegyzést 1942-ből, és mondjuk nekem megvan, mert előzőleg kijegyzeteltem, és véletlenül egy nyilvános fórumon osztom ezt meg vele, akkor én törvényt sértek?
Akik évtizedek múlva fognak kutatni, még rosszabb helyzetben lesznek már amiatt is, hogy 1981-től nincs másodpéldány, ergo lassan semmit nem nézhetnek meg, 2014-től pedig a digitális rendszerben végképp nem. Talán a mostani kutatók voltak a legszerencsésebbek, még lehetett kutatni és már volt egy csomó digitalizált anyag, ami megkönnyítette. Talán nem túlzás azt mondani 2009 és 2014 között volt a magyarországi családfakutatás aranykora.
Komolyan mire jó ez? Fél néhány közszereplő, hogy kiderül a felmenője vallása vagy hogy törvénytelen gyerek volt valamelyik őse? (És akkor mi van?) Vagy pénzt akarnak belőle csinálni, fizess az adatért?
Abban szeretném a segítséteket kérni, hogy a zalakoppányi 1935-ös házassági és 1945-ös halotti anyakönyvek ( katolikus ) melyik településhez tartoznak? Hátha valaki találkozott már vele.
ööö... szerintem nem. Tekintve, hogy meghalt, és ismert a halálozás időpontja, 100 év után - 2015-ben - ez adat véleményem szerint megismerhetővé válik. Annak, aki tudja legalább a nevet, évet és anyakönyvező települést/kerületet.
Egyenes ági leszármazott meg eddig is kérhette az infot, védelmi időn belül is - másolatban, díjazás ellenében megkaphatta.
A probléma azzal van, hogy amikor fogalom nélkül keresel valakit, mert csak annyi infod van pl. hogy Budapesten született 1915-1918 között... itt ugye lapozgatni kéne rossz esetben 23 kerület anyakönyveit (sikkadjunk most el afölött a tény fölött, hogy akkor még nem volt annyi)... de az új szabályozás értelmében nem lapozgathatod, hogy netán megtaláld, mert esetleg ott zizeg pár, még védendő (hogy a %&@#>!!) adat - helló, szia, cumi...
@vörösvári
a peticiok.com véleményem szerint maximum kiegészítő eszköz lehet, ha a családfakutatók közössége talált megfelelő embereket a törvénymódosítás benyújtásához, keresztülveréséhez - mutatandó, hogy van társadalmi igény is a kérdés rendezésére... de önmagában az online petíciót szerintem magasról le...ák a képviselő hölgyek és urak...
@vadász
jammm... ez most olyasmi, mint - olvasmányaim szerint - anno az átkosban... akkor sem lehetett családfát kutatni, csak külön engedéllyel... kb. most is ez van, annyi különbséggel, hogy a halotti másodpéldányok (melyek 1895.10.01. és 1980.12.31. közti időszakról léteznek) szabadon kutathatók.
És a legszebb az egészben, hogy azt esetleg soha nem fogod megtudni, hogy az UB. 456/1994 az mit is takar (ha nem tudod, hogy akkor halt meg), mert az UB-k könyve nem kutatható (vagy igen???)
És esetleg nem is azt takarja, hogy mikor halt meg, hanem, hogy az Anyja neve nem Szigeti Borbálya, hanem Szigeti Borbála.
Sokáig töprengtem, hogy egyik rokonomnak mit is írhattak a halotti bejegyzésébe két évvel a halála után? Valószínűleg ott is erről van szó.
Az UB-n nincs semmi védeni való (pláne ha az csak egy szám...)
Tökéletesen megfogalmaztad. Tiltakozni kell, összefogni más családfakutatókkal, egyesületekkel (MACSE), nagyobb tekintélyű emberekkel. Pár éve már ezt meg akarták csinálni, akkor azt értük el, hogy pár évvel kitolják ezt a határidőt. Minden fórumot végig kell járni, minden eszközt megragadni, hogy az alapbejegyzés számítson. Most például ottvan dédapám aki pont 100 éve, 1914-ben született. Eddig tehát meg tudtam nézni a születési bejegyzését, de mivel ott az UB, hogy 1994-ben meghalt, csak 2094-ben fogom tudni megnézni, tehát kb. az unokám vagy a dédunokám tudja majd megnézni. Így teljesen ellehetetlenítik, tönkreteszik a munkánkat, hobbinkat.
Ezért is írtam alább, hogy a tiszta víz beöntése helyett a gyerek (születési bejegyzésének) kiöntése lett...
Igaza van Vörösvárinak, hogy végül csak sikerült elérni, hogy alig legyenek kutathatóak az anyakönyvek (ahogy eredetileg az eredeti elképzelés volt a teljes tiltásról), pl polgári születési anyakönyvet élő ember még 10 évig nem fog látni a levéltárban... :-(
tiltakozni kell, kulturáltan, s el kéne érni, hogy a törvényt legalább úgy módosítsák, hogy az alapbejegyzésre vonatkozzon a korlát...
politikus, vagy politikusi kapcsolatokkal rendelkező ismerősöket lehetne aktivizálni a témában - lehetőleg kormányoldalról, tekintve a képviseleti arányt; de nem baj, ha minden ellenzéki frakcióból és nem frakcióból is lehet támogatókat találni - mert akkor talán minden oldal számára elfogadható...
mondjuk ha szokás (és szopás) szerint salátába teszik be, akkor leginkább a kormánypártiak számítanak majd...
Figyelem! A fenti a sorokat nem azért írtam, hogy bárki is nekiálljon ezen a fórumon politizálni, egyik vagy másik oldal érdemeit és érdemtelenségeit megvitatni! Hanem mert a jogszabályok a Parlamentben "születnek", s így a képviselők által lehet módosítani is ezeket.
Most boldog lehet az a minisztériumi bürokrata aki ezt kilobbizta, sikerült megakadályoznia az állami anyakönyvek kutatását teljesen, évtizedekig nem fog senki ezekből családfakutatást végezni.
A törvényt láthattad az utolsó linkben. A korlát 100-75-30 év, DE a törvény szövege adat keletkezését mond, nem pedig alapbejegyzés keletkezését.
Márpedig adat az UB is, ami később keletkezett, mint az alapbejegyzés, emiatt is UB (utólagos bejegyzés)
A BFL nem az MNL része. Ők deklaráták, hogy a törvény szellemében a 130-86-30-as határt húzzák meg.
Tatabánya konkrétan nem nyilatkozott - nincs is a honlapjukon hírek rovat -, de ők is kb. így fogják értelmezni, ha jól értettem az igazgató szavait (akit mellesleg ismerek, bár 20 éve nem találkoztunk...)
Azt az anyakönyvet, ami a kutatási korláton kívül esik teljes egészében, végiglapozhatod - pl. halottikat teljes egészében, korlátozás nélkül.
A többi esetben nem lapozhatod végig, s nem tudom, ki fogja megcsinálni helyetted... (illetve tudom, ki/kik csinálhatja/'k meg helyetted, de az ugye pénzbe kerül... különösen, hogy azok közül, akik megcsinálhatják, sokan nem fogják vállalni, vagy irgalmatlan határidővel - mert nem fér bele a munkájukba...)
Konkrét adatot kérhetsz, azt megadják, meg anonimizált másolatot, ha más védendő adat is van az adott oldalon, amiről másolatot kérsz - megint csak pénzért.
Most akkor nem értem. Többféle véleményt meg jogszabályt emlegettek különböző fórumokon a kutatótársak. Most ha én holnap elmegyek mondjuk ide Tatabányára a Városi Levéltárba vagy akárhova, mik a korlátok? 100-75-30? Vagy valaki emlegette a 130-86-30- as (egészen abszurd) határokat.
Csak a saját családom adatait kutathatom vagy az engedélyezett időn belül akár egy egész falu adatait feldolgozhatom?
Közzéteszek egy okfejtést, melyet páran biztos olvastak már. Talán segít megérteni (hangsúlyozom, megérteni, és nem elfogadni) a BFL szabályozását... Információim szerint egyébként az MNL, ami alá a megyei levéltárak tartoznak, ennél is keményebb korlátokat tervez hozni... Se az ő, se a szúrópróbaszerűen kiválasztott megyei levéltárak (melyek az MNL alá tartoznak) oldalán nincs egy kukk se arról, hogy holnaptól mi a szívási korlát... :(
A szerzőt nem nevezem meg, mert nem vagyok rá felhatalmazva. Néhány helyen kihagyok, esetleg átírok olyan dolgokat, melyek azonosításra alkalmasak, vagy a téma szempontjából irrelevánsak, vagy "veszélyesek" lehetnek, és a kutatási korlát kutatói szempontból további negatív irányú módosítását eredményezhetik.
Most csak a BFL-szabályozáshoz kapcsolódóan szeretnék néhány gondolatot leírni. 1. Személyes adatainak védelme az élő embert illeti meg. Halála után már ezek az adatok nem védendők. Erre vonatkozik legújabban az Infotv.
2. A levéltári (ott őrzött) anyagok vonatkozásában (és csak azokban!) a levéltári törvény (Ltv.) ezt az adatfajtát további védelemben részesíti, a következők szerint: Az illető halálát követő 30 év, ennek nem ismeretében születésétől számított 90 év, ennek nem ismeretében az irat keletkezésétől számított 60 év múlva lesz egy irat kutatható (itt sem következetes a határidő-számítás, mert a halál évét követő 30 évről beszél, ami ugyanazt a védelmi időt rendeli a január 2-án és december 29-én meghalt személyhez; az iratkeletkezés esetében viszont a dátumhoz adja a 90 évet, tehát a jan. 2. és dec. 29. dátumú irat védelmi ideje nem azonos.)
3. Az Ltv. is meghagyja azonban az eltérés lehetőségét, a védelmi időre vonatkozó előírásait úgy teszi ugyanis meg, hogy hozzáteszi: "ha törvény eltérően nem rendelkezik". Tehát csak törvényi szinten, de ott lehet eltérést csinálni.
4. Ezt az eltérést meg is teszi (régen is megtette a tvr. formában kiadott) anyakönyvi törvény. Ez új védelmi időket vezet be a levéltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányokra vonatkozóan: a személy halálát követő 30, ennek nem ismeretében a születési adat vonatkozásában 100, más adat vonatkozásában 75 év a védelmi idő a keletkezés(i év)től számítva.
5. Mit csináltak a BFL-ben? (feltétezhetően.) Leültek, átrágták magukat az új jogszabályon. [...]
Ezt követően áttekintették az állami anyakönyvek egyes típusainak lehetséges adattartalmait, és abból állapították meg a védelmi időket.
a) Halotti anyakönyveknél ez viszonylag egyszerű, mivel ilyenek legfeljebb 1980. dec. 31-ig készültek másodpéldányban, és ezek kerültek levéltárakba. Ezek védelmi ideje 30 év, mert a halálozás dátuma bizonyosan benne van a kötetben, vagyis már nincsen védendő kötet, ezek maradéktalanul kutathatók.
b) Születési anyakönyveknél a születési adatokat védeni kell 100 évig. Az anyakönyvtípus azonban számos más későbbi bejegyzést is tartalmazhat (névváltoztatás, felekezetváltás, örökbefogadás stb.), ezeket az adatokat 75 évig kellene védeni, az itteni utolsó bejegyzések azok az UB-k (utólagos bejegyzések) lehetnek, sokszor csak folyószám/év alakban, melyek minden bizonnyal a halálozás évét mutatják, amelyet viszont 30 évig kell védeni, és ez a fő szabály. Ezt összeadva jön ki a 100+30 év mint a leghosszabb ideig tartó védelmi idő, amelynek elteltével az anyakönyv úgy kutatható, hogy senki nem kérdez semmit, nem vizsgál semmit, kiadja a könyvet. Az 1895-ben elkezdett születési anyakönyvek sorozata eszerint 2025-től kezd korlátlanul szabaddá válni. [...] c) Házasság: Magam is számolgattam azt, hogy a 86 év hogyan jön ki. Aztán arra a következtetésre jutottam, hogy a kollégákat itt is a napi tapasztalataik segítették a dátum megállapításában, és arra jutottak, hogy egy személy nem lehetett fiatalabb 14 évesnél, amikor a házassági anyakönyvbe bekerült, esetleg a születési adatával együtt, amelyet 100 évig kell védeni (14+86=100). Az ilyen anyakönyvek adattartalmára nyilván nem jellemző a halálozási dátum bekerülése, ezért csak ezt a 100 éves védelmet kell érvényesíteni az emberekre, amely az eseményre már csak 86 évet irányoz elő. [...]
Bizonyos, hogy nem a rosszindulat vezeti a levéltárosokat, amikor ezt a nem könnyű eszmefuttatást végigvezetve ilyen szabályozást hoztak. Nem őket kell okolni; sőt, meggyőződésem, ha megkérdezték volna őket, akkor is elmondják ezt.
A 30-130-86 év egy kalkulált abszolút védelmi idő tehát (nem a törvényben szerepel, de a törvény előírása és a helyzet elemzése alapján ez vezethető le), amelynek elteltével az anyakönyvek kutathatók. Ezen abszolút védelmi időn belül is van mód kutatni azokban, ennek körülményei azonban álláspontom szerint sem jól nem szabályozottak, sem jól nem kezelni tervezettek.
Kerestem egy 1950-es évek eleji házasságot. Jaj de jó, még pont benne van a (mai nappal bezáródóan érvényes) kutathatósági határban, kikérem, kikeresem, lemásoltatom.
Ahogy azt Móriczka elképzeli: talán év elejétől felemelték csak a házassági kutathatóságát 60-ról 75 évre. Fizess, paraszt fizess!
A törvény is azzal az ígérettel jött, hogy ugyan felemelik, de most már nem lesz össze-visszaértelmezés, mint volt az eddigi levéltári törvénnyel (UB. etc.)
Hívd fel a levéltárat, és kérdezd meg, hogy egyenesági leszármazottként milyen lehetőségeid vannak, és mennyiért...
De mint canonfan is írta elég szívás ennyire nulla infoval nekiugrani a dolognak. Ha jól értem, még az sem biztos, hogy bármilyen eseménye ott történt, csak hátha, talán...
Sziasztok! A segítségeteket, tanácsotokat szeretném kérni. Apai dédnagyapám (Harsányi János) után kutattok, de sajnos nem ismerek erről az ágról senkit, aki pontos adatokat tudna adni. Annyit tudok, hogy nagyon sokáig Debrecenben éltek, és valószínűleg ott házasodott 1954-ben, majd ott is halt meg az 1980-as évek elején (ha jól tudom ezek az évek már nem kutathatók). Sajnos a születéséről sem a helyet, sem az évet nem ismerem, csak annyit hogy valamikor az 1900-as évek elején születhetett.
Van ötletetek, hogy kereshetném meg? Gondoltam, hogy átnézem a környező települések születési anyakönyveit az 1900-as évek elejéről, de ez hatalmas mennyiség/oldalszám az FS-en (főleg, hogy ki tudja meddig elérhető). Esetleg van tapasztalatotok a megyei levéltárral kapcsolatban? Például adnának információt a házassági anyakönyv kapcsán, ha csak az évet tudom? Sajnos nem tudom megoldani, hogy Debrecenbe utazzak személyesen kutatni.
Alaposan elnéztem az évszámot. Nem tudom, hogy mennyire gyakori az apa neve, de ha viszonylag ritka, akkor én a helyedben, megkockáztatva azt, hogy teljesen tévútra visz a kutatásban, annak kérdeznék utána, hogy a településen a korban hány ilyen nevű férfi házasodott meg. (Szokolya nem nagy település, valószínűleg nem sok. De megvan a veszélye annak, hogy egy másik faluban esküdött.) Valószínűleg azt könnyebben kiadnák, mint egy 1931-es születésit. Emailt úgy tudsz küldeni másnak, ha az nyilvánossá teszi az email címét az adatlapján. Rámész az adatlapra, majd a küld szóra kattintasz az egér jobb gombjával. (Én most nem publikussá teszem, de ha írni szeretnél nekem vagy bárki másnak, csak így lehet).
1, Jól vezetted le. De megtaláltam a bejegyzést, és nem, nincs nyoma annak, hogy elváltak volna. Csak azért írtam, hogy nincsen odaírva az állapothoz, mert így nem valószínű, hogy a feleség visszavette volna az előző férje nevét. Az unokák nemcsak arról nem tudtak, hogy összeházasodtak volna, de arról sem, hogy a nagyanyjuknak lett volna ilyen nevű élettársa. A történethez még hozzátartozik az is, hogy az esküvő idején unokák közül az egyik kisgyermek volt, a másik még meg sem született, és a házaspár mindkét tagja húsz év múlva halt meg. Habár az unokák és a nagyanyjuk nem ugyanazon településen éltek, kizártnak tartom, hogy ne tudtak volna a férjről.
Én az alábbi olvasom ki a leírtakból, ignorálva az első tagmondatod 4. és 5. szavát:
Ősöd XX, két férfival élt együtt élete során, Nyilván nem egyszerre, hanem egymás után. Az első YY, a második ZZ.
ZZ-nek, az új férfinak szintén volt korábban felesége, WW.
XX meghalt, anyakönyvi bejegyzése özv. YY-né XX.
ZZ meghalt, anyakönyvi bejegyzése özv. ZZ, egykori házastársa WW.
YY és WW pedig még korábban elhunytak, mint ahogy XX és ZZ, függetlenül attól, hogy elváltak (egyébként van nyoma, hogy elváltak?)
"(Az ős unokái nem tudnak a házasságkötésről)"Talán mert nem történt, csak együtt éltek?
Vagy van házassági bejegyzés a kezedben, és ennek ellenére van a halottikban a fent írt változat?
2, remélhetőleg nem, de ilyen kérdéseket nyilvános helyekre már fel se merek tenni, mert hátha olvassa valami túlbuzgó levéltáros is, aki aztán megy, hogy "főnök, itten még vannak dolgok, amikben anyakönyvi adatok vannak, nem kéne ezeket is lekorlátozni, hogy a kutatók ne is jöjjenek ide?"
3, Erre a kérdésre egzakt választ nagy valószínűséggel az MNL JNSZML tud adni, hívd fel őket munkaidőben :)
magdusis: Kikértem a szokolyai születési anyakönyvet, de nem biztos, hogy kiadják. (Sikerült úgy fogalmazni nekem és a levéltárosnak is, hogy lehet így is, úgy is érteni). Ha még mindig keresed a felmenődet 1923-ból, akkor írd meg az ő és az édesapja nevét, ide, vagy ha jobban szeretnéd, az email címemre. (Tartok tőle, hogy nem fogják kiadni.)
vörösvári: Annyira azért nem vészes a helyzet. Talán egyszer felteszik a halotti anyakönyveket és házasságiakból a szabadon kutathatókat. (Remélhetőleg)
1, Az egyik ősöm ismét megházasodott, azonban a halálakor, az 1950-es években, mint özvegyet (nem mint elváltat) jegyezték be, házastársként pedig a volt férjét, és ugyanez volt a helyzet az új férj halálesetének bejegyzésekor is. Ráadásul csak néhány hónap eltéréssel hunytak el, de a lakhelyük is különböző volt. Van valamilyen ötletetek, hogy hogyan lehetséges ez? (Az ős unokái nem tudnak a házasságkötésről).
2, nem tudjátok véletlenül, hogy a másodanyakönyvek kutathatósági korhatárának szigorítása más anyagokra is ki fog-e hatni, például az iskolai anyakönyvekre stb?
3, A JNSZ megyei levéltár oldalán van egy lista az ott őrzött szakdolgozatokról ami tartalmaz, mások mellett egy, az egyik családomról szóló honismereti pályamunkát is. Szerintetek ezt hol őrizhetik? Esetleg a levéltár könyvtárában? És ha igen lehetséges könyvtárközi kölcsönzéssel elkérni egy másik könyvtárba?
A legnagyobb szívás azoknak lesz, akik most kezdenének családfakutatásba, lehet hogy el sem tudnak indulni, mert a hiányzó adatok miatt nem jutnak vissza 1895-ig, a mikrofilmekig.
nem minisztériumié, a minisztériumi bürokratáé "csak" 100 év és 75 év, de az idióta megfogalmazásnak köszönhetően a levéltárak így is értelmezhetik a dolgot, mint a BFL főigazgatója... mert a védelmi idővel kapcsolatosan nem az "alapbejegyzés" szó szerepel a törvényben :(
és mivel az UB. X/YYYY-t is személyes adatot tartalmazó adatnak tekintik egyesek... --> :@
Tremmel: elképzelhető, de valószínű nem azonnal...
Ezek nem épelméjűek, 86 és 130 év. Ki él 130 évig ? Melyik minisztériumi bürokrata agyréme ez ? Még szerencse hogy minden szükséges adatot megnéztem néhány éve.
kedves amatőr családfakutatók, itt van nekünk a szopóroller Budapestről... Valószínű a megyei levéltáraktól is hasonló "kutatóbarát" hozzáállásra számíthatunk :(
Veinfortner nevű ősömet keresem az anyakönyvekben az 1810-es évekből, azonban csak Veingartnerokat találtam ebben az időszakban a faluban. Elképzelhető, hogy elírás?
myheritage-on rajzol valaki családfát? Olyan fordult elő - most már mindkét ágon van egy-egy ilyen - hogy két testvérpár összeházasodott. Ezt hogyan tudom felrajzolni?
akkor még egyszer - Erdélyi anyagokat a helyi, területileg illetékes levéltárakban lehet kutatni. Esetedben ez a Bihar megyei levéltár. Ami egy kicsit szívás, tekintve, hogy a levéltár évek óta zárva van, költözés miatt. Számos nyitási időpont volt már meghirdetve, egyiket sem tudták tartani. A legújabb október 1, de ez is hiszem ha látom kategória...
A vallás is gondolom megvan, mert ennek függvénye, hogy melyik települést kell kutatni majd.
Az állami anyakönyvek (1895. október 1-től) feltehetően helyben vannak, ami itt a községközpontokat jelentheti, mivel egy község több településből áll a legtöbb esetben. Innen valószínűleg csak anyakönyvi kivonatot tudsz kérni a megfelelő illeték lerovása mellett, és gyaníthatóan román nyelven beadott írásos kérvényt követően, X+X a köbön idő múlva...
A kivonat pedig, bár az anyakönyv magyarul íródott, román nyelvű lesz a tippem szerint...
Igen, az első lépéseken már túl vagyok, nagyszülőkig rendelkezek biztos információkkal, dédszüleim Középesen (Cuzap) vannak eltemetve. Az ottani templom keresztleveleire vagy a másik faluban lévő hivatal/önkormányzat születési anyakönyvi kivonatait gondoltam felkutatni.
Herkutz Zoltán vagyok, és a családfámat szeretném felkutatni, így jutottam el erre a fórumra. Családnevünk folyamatosan változott (előbb Herkucz, majd románosítva Hercut). Családunk eredetileg az erdélyi Középesről (ma: Cuzap) származik. Kérem, ha valaki tud bővebb információval szolgálni a Herkucz/Hercut/Herkutz családról nagyon sokat segítene a kutatásban!
Igen, például az egyik dédapám szülőfalujában is ilyen esettel találkoztam. Az 1862-es tűzvészben leégett a falu, vele együtt az anyakönyvek is megsemmisültek.
Köszönhetően, hogy 1828-tól másodpéldányokat kellett vezetni, ezek alapján csak az 1828 előtti adatok vesztek el. Ez van a neten is, meg szinte mindenki így tudta. Azt azonban elfelejtették, hogy 1788-ban alakult a helyi plébánia, előtte a közeli Súr filiája volt a falu. Ott szépen megtalálhatóak a jásdi anyakönyvi események 1730-1788 között. Így ténylegesen "csak az 1788-1828 közötti adatok semmisültek meg.
Igen, mert általában az önálló anyakönyv vezetését jelzik. Ez általában akkor kezdődött amikor önálló plébánia jött létre ( nem mindig, van hogy évek múlva ). Előtte egy másik település plébániájának filiája voltak. Sajnos van amikor megsemmisült az anyakönyv egy településen és azért nincs meg.
Köszönöm szépen a választ,Prelleg.Megkeresem az ajánlott könyvet,hogy elolvashassam amit ajánlott.
Viszont az időpont akkor még érdekesebb.Hiszen Mányoki apja volt a pap,mégsincs a születése fölírva.
Nem is tudom miért érdekel,de érdekes,nem?
Köszönöm az ötletet is,Tremmel.Gondoltam én is a környező falvakra,de csak 3 van fönn,azok is főleg római katolikusokat,néhány ágostai evangélikust ,egy-egy izraelitát tartalmaznak.
Mégcsak azt sem lehet mondani,hogy a katolikusok fönt vannak,mert még van több főleg katolikus falu a közelben ,amik nincsenek fönn ugyanúgy mint a reformátusok.Mint pl.Márianosztra vagy Kismaros .
Én viszont azt vettem észre, hogy nem mindig kell hinni annak az adatbázisnak, hogy melyik településen mikor kezdtek anyakönyvezni. Nálunk például a két szomszédos faluban az 1780-as évek végén lett önálló plébánia, és az adatbázis szerint is ekkor kezdődött az anyakönyvezés. Ez megtévesztő. Ugyanis a szintén szomszédos nagyobb faluban már 1730-as évektől kezdve anyakönyveznek, és oda szépen be vannak vezetve a kisebb falvak anyakönyvi adatai is. Tehát kutatás előtt érdemes végignézni a környező települések régebben kezdett anyakönyveit is, valószínűleg ott is talál az ember sok adatot.
Van egy könyv (A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa: Tematikus konspektus. Szerk., összeáll.: Kálniczky László Budapest, Magyar Országos Levéltár, 1998., a Levéltárak közös keresőjében megtalálható) amiben meg lehet nézni, hogy hol mikortól vezették az anyakönyveket. Aszerint Szokolyán 1759-től. (Kezdő családfakutatóknak érdemes elolvasni az első néhány oldalát a könyvnek, nagy segítség.)
elképzelhető, hogy a pap nem foglalkozott vele - bevándorló, német területről, biztos ez is bajor mint a többi... Aztán beírta.
Ha van más német területről is megjelölés, akkor célszerű megnézni, hogy Freising vagy Freyung szóba jöhet-e bajor területről és nem elírás-e a Freiburg.
Hirtelen nem találtam utalást bajor Freiburgra, így a fentiekkel próbálkoznék - vagy még szöszmötölnék a keresőkkel, hátha kibukik egy egykor volt bajor Freiburg is.
A pozsonyi Auer-ágamat kutatom, elérkeztem a városban elsőként megjelenő személyhez, bizonyos Anton Auerhez, aki az anyakönyv szerint idegenből vándorolt be- viszont valamit nem értek a bejegyzésben, ezért kérném a segítségeteket.
Következő: Anton első házasságát Rosalia Schleinitz-cel kötötte 1780-ban, így a bejegyzés:
"Antonius Auer tinctor sodalis, bavarus Friburgensis" - a többi része világos
Kérdés: ha Freiburgból érkezett, akkor miért az van feltüntetve mellette, hogy "bavarus", azaz bajor? Utánanéztem, és nem találtam Freiburg nevű települést Bajorországban. A "bavarus"- jelző egyébként igen gyakori a pozsonyi anyakönyvekben, a többi esetben ez nem mond ellent az adott városnak, pl. Regensburg.
Hú! Előbb kellett volna ez a jó tanács! Sajna sehol nem figyeltük a keresztszülőket és a tanukat csak a lényegre koncentráltunk. Összesen 2 óránk volt kutatni ,gondolhatod ,hogy nem sokra volt elég. Ketten kerestünk és fényképeztünk,más lehetőség nem volt. Azt sem tudtuk,hol kezdjük! Akkor majd talán egyszer vissza megyek még 2 órára. Bár igazság szerint nem éri meg,mert korábbi anyakönyvek nincsenek,tehát a férj előző házassága,ahol a szülők meglennének jelölve nincs meg.Tehát előbbre nem jutnék. De ezentúl odafigyelek! A győri kutatásom alkalmával néztem az összefüggést,de most eszembe sem jutott,csak kapkodtunk. :(
Esküvökön régi jó kivánság volt, esztendőre apróságot. Ha az esküvöi tanú és a kereszt szülök adatai között azonosságot találsz,nagy a valüszinüsége, hogy sikerre leltél.
Köszi! Csak az a gond,hogy mindkettő csákvári volt,tehát ez sajna nem segít. Pontosan ez a baj,hogy rengeteg Mester nevezetű volt és ugyan azokat a keresztneveket adták a gyerekeknek ,ezért nehéz kiszűrni,hogy most melyik melyik. A problémám az,hogy az esküvőn a férj neve mellé volt biggyesztve a Nagy,de a későbbiek folyamán a feleség neve mellé (is) került. (Itt halkan jegyzem meg,hogy más ilyen név kombinációval abban az időszakban(Mester József és Mester Julianna) nem találtam esküvőt,ami nem zárja ki,hogy nem is volt.) Viszont némelyik,de nem mindegyik gyerek születésénél viszont nem volt a szülőknek megkülönböztetett ragadvány név írva. :(
Érdekes,hogy -azt írják- református anyakönyvek 1625-tól vagy hogy lennének,és van mégis ahol 1673-ban vagy mikor született Mányoki még nem volt.A református pap apjának.
És azt lehet tudni,hogy mikor kezdődött ott az anyakönyvezés?Akkor lehet,hogy pl. 1765-nél sem lehet visszább menni? -ami a legkorábbi adat a FS-ön-.Persze ez inkább csak költői kérdés.
Még mindig marad a sírkövek adatainak megnézése,ki tudja,mit találhat az ember,igaz-e?
magdusis: Mányoki születésekor még nem vezették a szokolyai református anyakönyveket. A szülők házassági anyakönyvi kivonatába bevezetnék a születésük évét és a szüleik nevét is, szóval, ha meglesz az anya neve, már könnyebb lesz előre haladni.
mamu66: nem lehet, hogy a Nagy, éppen azért, mert gyakori volt a Mester vezetéknév, ragadványnév volt? (Bár nekem is volt olyan felmenőm, akit két -féle vezetéknévvel jegyeztek be a gyermekei születésekor. Sőt olyannal is találkoztam, hogy kettős vezetékneve volt, de vagy az egyiket, vagy a másikat, esetleg az egyiknek csak a kezdőbetűjét használta a család pl.: Kis Nagy, Nagy, Kis, K. Nagy). Tapasztalatom szerint, ha a két házasuló különböző településen lakott, általában a menyasszony lakhelyén házasodtak.
-Tremmel-: A jelenlegi Pest megyei települések nagy részének azért nincsenek fenn az anyakönyvei, mert a Pest Megyei Levéltárban őrzött anyakönyvek (Szokolya, Cegléd stb.) mind hiányoznak. Hasonló a helyzet a Zemplén megyei anyakönyvekkel. Nem tudom ismered-e, de itt le lehet tölteni az 1828-as cenzus magyar nyelvűre lefordított űrlapját: http://mikrofilm.uw.hu/projects/census_1828.html
Nem tudom milyen logika alapján rakosgatták fel az adatokat.
Megyéken belül is van ami teljesen hiányzik, más falvak meg teljesen fent vannak.
Komárom megye is eléggé hiányos, csak az 1910-es évekig vannak adatok. Veszprém megye viszont elég jó, bár ott is van pár hiányosság. (persze általában ott ahol nekem kellene kutatni)
Győrt, Ceglédet, Tatabányát és elődközségeit még mindig kifelejtették sajnos :(
Bosszantó, hogy van olyan ág, ahol már az 1600-as évek végéig eljutottam, egy másikon meg 1920-nál megrekedtem, mert egy polgári esküvő kellene Ceglédről.
Akkor a kivonat az egy többszörös méretű papírra írt csökkentett adatmennyiség.Az összesen sorszám,dátum,gyerek neve és vallása,apa neve és lakóhelye,anya neve és lakóhelye,szülők vallása,szülők életkora,és megjegyzés rovatokból nem vezetik át az utolsó kettőt a kivonatra.Pedig hely lett volna.Baj.
Van egy másik érdekes dolog.Semmi köze az eddigiekhez,de érdekes.
Mányoki Ádám -aki pl.Rákóczi portréját festette - Szokolyán született,ha igaz.
De nem találtam a FS-ön még a nevét sem.
Ami még érdekesebb,hogy az apja volt a református pap.És az apja nevét sem találtam.
Az anyakönyvben lehet, hogy benne van. Én azt írtam, hogy az anyakönyvi kivonatban nincs benne.
A kettő nem ugyanaz.
Az anyakönyvi kivonat, mint azt a neve is mutatja, egy kivonat az anyakönyvből - nem az összes ott regisztrált, hanem csak néhány kiválasztott adattal.
Nem tudom, a képből mennyi fog látszani, de ezek a rubrikák vannak a kivonatban.
Na! Megejtettem a Csákvári utamat családfa kutatás miatt. Előbbre sajnos nem jutottam! Bár a nagyja meg lett,de a nevek körüli katyvasz nem tisztázódott. Végül is pont ami kellett volna vagyis a dédnagyapám első házassága,ahol a szülők neve is szerepelt volna ,az nincs meg. Ráadásul hol az volt írva,hogy Mester Nagy,hol meg csak sima Mester,de az a gond,hogy ott a fél falut így hívták.Most megint nem tudom,hogy a Nagy jelzővel ellátott személyek ugyan azok-e akinél később nem írták hozzá. Stimmel a házastárs,de,hát ezek szerint ez nem sokat nyom a latba. Szerintem sose fogok rájönni. Már bele bolondulok!
Talán változtak az anyakönyvek,de1908-tól vagy hogy ,ahol már 5 születés van egy lapon,még ott vannak a szülők életkorai,a vallás rubrika mellett;ezért gondoltam,hogy azután már olyanok voltak az anyakönyvek,és akkor biztos ott is ott kell,hogy legyen.
Ha tényleg nincs benne a szülők életkora,akkor igazán csak az anya neve lenne új adat,viszont azt meg lehet tudni a református temetőből is,talán még hamarabb is,igaz?
A születési anyakönyvi adatai valóban csak 1923-ig kutathatók. De a halotti adatok 1980-ig (tekintve, hogy a másodpéldányok vezetését 1980 végén megszüntették). Ha tehát ez idő előtt meghalt, és tudod hol, onnan (ha beírták) megtudhatod az anyja nevét.
A születési anyakönyvi kivonatból, amit 2.000,- Ft illetékbélyeg esetében kapsz meg, nem tudod meg a szülők életkorát. Azt hatósági bizonyítványból tudhatod meg (ez a teljes másolat hivatalos neve) 3.500,- Ft illetékbélyeggel ellátott kérelem fejében.
Ha nem Magyarországon élsz, adhatsz meghatalmazást magyarországi személynek, aki helyetted eljár. Ilyenkor a hivatal neki adja, vagy az ő címére küldi ki az adatokat (külföldre amúgy sem postáznak, csak konzuli úton és díjak fejében tudod saját külföldi címedre megszerezni a dokumentumokat) - és a meghatalmazott fogja neked továbbítani.
Csináltam már ilyet, úgyhogy tudom :) Persze van, ahol egy kicsit gyúrni kellett az anyakönyvvezetőt, de eddig még mindig megkaptam - és rajtam keresztül az illető is -, amire szükség volt. Persze tudni kell a pontos adatokat ehhez, nagyon keresést nem végeznek az anyakönyvvezetők - különösen a városiak elutasítók ilyen tekintetben.
A szokolyai honlapon nem derül ki,hova kéne írnom.Van 3-4 ímélcím,de azok elég általánosak,a jegyző lehet az illetékes személy,de annak nincs.
Már lehet,hogy elegük van belőlem,mert már vagy húsz éve zavarom néhány évente a református papokat,hátha az újabb megszán;de eddig még mindig csak azt írták -kézzel írott leveleimre- ,hogy nincs őnekik éppen akkor idejük a papírok átnézésére,majd esetleg később,egyszer.
Direkt emiatt léptem be a MACSE-ba is,de ott sincs semmi.Esetleg egyszer valaki majd fölteszi a temetőt,és abból kiderülhet néhány adat,ha még ki tudom várni.
magdusis: Ha számításaim jók, akkor a születésiek 1913-ig, a házasságiak 1938-ig, a halottiak pedig 1980-ig lesznek kutathatóak július elsejétől. (Ha Szokolyáról van szó, van anyakönyvvezetője).
vörösvári: Igen az Anno-Suche oldala nagyon jó (és a keresője is). Próbálj meg írni a bécsi kirendeltségnek.
Annyit még God:Boy hsz.-hoz hozzátennék, hogy külön rubrikákban jelezték, ha az adózó családjával éltek a 16-60 év közötti gyermekei (fiúk és lányok külön jelezve, persze nem nevezték meg őket), vagy testvérei (ugyancsak 16-60 év közöttiek).
Igazából az anyakönyv nem is érdekelne,csak az adatok;az anya neve,és a szülők kora,hogy tovább tudjak lépni.És ha esetleg van valami megjegyzés;ki tudja mi,ami számíthat,amit a bejelentő beíratott.
És hogyan tudom igazolni,hogy az apám?Az én szül ak.-ben csak név és foglalkozás van,más helységnévvel.
Odamenni sem tudok,fizikailag sem,még a konzulátusra is csak nehezen és körülményesen,és ki sem tudnám fizetni a 64 dollárt amit akármilyen hazai másolatért kérnek.
A levéltár azt írta,hogy az illetékes anyakönyvi hivatalt kell megkeresnem,de arra nem válaszoltak,hogy az akkor a falué lenne-e -ahol nem hiszem ,hogy lenne a néhány száz emberre- .
Ha vissza tudnék jutni 1895 előttre,ott már csak a néhány lehetőségből kellene megtudnom,hogy melyik ághoz tartozom.Rossz helyen született az apám,hogy pont az a környék nincs meg a FS-ön.
Szívesen. Ez nagyon idegesítő, nálam is van olyan ős akinek a születését, házasságát, halálát emiatt nem találtam meg, ez általában azon ágon a keresés végét jelentette, ha nem készült pont akkor egy lélekösszeírás szerencsés módon.
Köszi szépen! Az is hasznos link nekem, mert Fejér megyében is éltek őseim.
Van még egy "jó" sztorim.
Szülőfalumba 1767-ben új pap érkezett, aki 1776-ig tevékenykedett nálunk.
A keresztelések, bár az előtte és utána következő évekhez képest kevesebb volt bejegyezve az anyakönyvbe, de még elfogadható volt a számuk. A házasságokat már nagyon hanyagul jegyezte be, volt hogy 3 évig egyet sem. Nem hinném hogy nem volt esküvő. Azt meg főleg nem hiszem, hogy 7(!) évig egyetlen ember se idős, se felnőtt, se csecsemő nem halt meg.
Milyen elv szerint anyakönyvezhetett? Csak a keresztelések lehettek szerinte fontosak? Találkozott már valaki hasonlóval?
Köszönöm a választ. Először megnéztem a Radixindex adatait ott a település nem stimmelt, utána az Anno-Suche oldalát, ott négy azonos nevet találtam, de a település és a születési hely sem volt azonos, utána megnéztem a Krameriust ott ugyanazok az adatok voltak mint az Anno-Suche oldalán. Különben nagyon jó oldal ez az Anno-Suche, településnév szerint kerestem és egész érdekes dolgokat találtam a 19.századi osztrák újságokban.
Van itt valaki Veszprémből vagy a környékéről, aki az Érseki Levéltárból le tudna nekem fényképezni pár lapot az 1769-es Conscriptio Animarumból? Nagyon megköszönném, képtelen vagyok eljutni oda...
Tehát ha mondjuk pl. Szabó István, János, József testvérek éltek egy házban a családjaikkal, akkor lehet, hogy csak mondjuk Istvánt írták össze, mint "kinevezett" családfő, adózó?
Szerintem nem teljes. Én sem találtam meg benne a hadifogoly ükapámat, pedig Bécsben találtak róla adatot. De mivel a Kramerius keresője messze van a tökéletestől, lehet, hogy csak nem listázza ki a neveiket. Úgy tudom, hogy sem a Verlustliste, sem pedig a Nachrichten nem tartalmaz eltűnteket, szóval AnoniMiki nem is fogja benne megtalálni az ősét. Tudom, hogy egyszer már írtam ezt a linket neked, de még itt is lehet keresni a hadifoglyokat: http://kramerius.nkp.cz/kramerius/PShowPeriodical.do?id=23843&it=2
Azért nehéz rájönni, hogy melyik temetőbe temették, mert ahogy andreas19 is írta, Budapest ostromakor megnyitották a Németvölgyi temetőt, ami nagyon közel volt a kórházhoz, de először tényleg a Farkasréti temetőnél kellene utánanézni, már csak azért is, mert valószínűbb, hogy fennmaradtak az iratok.
Még arra gondoltam, hogy házanként talán csak egy jobbágy családfőt írtak össze? Gyakori volt akkoriban, hogy több testvér élt egy házban a családjával.
Azt tudja valaki miért nem szerepel több jobbágy egy adott összeírásban?
Az úrbéri tabellát és az 1828-as jobbágylistát összevetettem az anyakönyvekkel. 1-2 ősöm nem szerepel az összeírásban, pedig az anyakönyvi alapján bizonyíthatóan a faluban élt az összeírások idején.
Köszönöm az információkat! Én is a Farkasréti temetőre gyanakodtam, megkérdezni még nem tudtam.
Milyen oldalon tudom elérni az említett veszteséglistát?
Az az igazság, hogy nemrég merült fel a lehetősége annak, hogy megtaláljuk Apukám nagybátyját, így még nem igazán tudtam magam beleásni /1,5 éves kicsi mellett amúgy sem könnyű/ a keresgélésbe.
Ha esetleg még tudtok hasznos oldalakat ajánlani ebben az ügyben, illetve családfa kutatásban, azt nagyon megköszönném! :-)
Á, közben rájöttem, talán a másik kérdezőnek is segít. Csak 1923-ban jegyezték be, bírósági végzés alapján, vagyis valószínűleg eltűnt, és eddigre vált biztossá, hogy nem várható a felbukkanása.
Hasonló problémával küzdök: dédnagyapámat 1917. dec. 31-ével nyilvánították halottnak, de a veszteség-lajstromban nem szerepel, legalábbis a Cseh Nemzeti Könyvtár (ahol az összes hasonló tárgyú kiadvány elérhető és kereshető) keresője nem hozta ki, csak egy 1915. évi adatot a sebesültek és betegek névsorából. Előre is köszönöm a választ.
Lehetséges még a volt "Németvölgyi temető" az Alkotás út - Csörsz utca - Jagelló út háromszögben, amelyet ugyan 1912-ben bezártak, de ahová Budapest ostroma során újra temettek. A temetőt 1963-ban számolták fel végleg.
Az első világháborús Verlustliste / háborúsveszteséglista mennyire volt teljes ? Én például nem találtam meg rajta az orosz hadifogságba esett dédapámat, pedig elég ritka neve volt. Köszönöm, ha valaki válaszol.
A Farkasréti temető viszonylag közel van, talán oda temethették el. Az viszont nem biztos, hogy még mindig létezik a sír (persze lehet, hogy valamelyik rokon újra megváltotta). Érdeklőd meg a temetőnél.
A 61. oldalon (680. szám alatt) van a Gömbös utcai (ma: Alkotás utca) kórház iratainak jegyzéke. Ha katona volt a nagybácsi esetleg még további adatokkal is tudni fognak szolgálni.
A segítségeteket szeretném kérni a lentiekhez kapcsolódó témakörben.
Édesapám '44. decemberében elhunyt, eddig hiába kerestetett nagybátyjának végső nyughelyét szeretnénk megtalálni. Most felcsillant némi remény, viszont sajnos elakadtam a kutatásban.
Van e esetleg információtok arról, hogy a XI. számú helyőrségi Kórházban /Gömbös Gyula utcai, ha jól tudom/ elhunytakat melyik temetőben temették el.
Illetve abban is kérnék segítséget, ha a familysearch halotti anyakönyvei között nem találtam, vajon hol járhatok sikerrel.
Köszönöm mindenkinek a házzá szólásokat! Miután végigolvastam őket a következő gondolat ugrott ki a fejemből. Szerintem teljesen mindegy ma már hogy akkor milyen szinten voltak nemesek az őseim, lehet hogy csak "7 szilvafások" voltak, teljesen lényegtelen. De ha jók az információim akkor a szóban forgó Vály család nem akárki volt, ha jól tudom ők voltak a MAGYAR SZENT KORONA őrzői, és ez azért nem semmi!
A török időkben (és később) nagyon sok egyszerű parasztember kapott nemesi címet. Ez tulajdonképpen nem volt más, mint adókedvezmény; semmiféle vagyon vagy bevétel nem járt vele, és általában címer se volt. (Vagy ha volt, akkor hetven-nyolcvan társsal együtt: http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mol_cimer/389.) 1849 után már nem is mindig jegyezték az anyakönyvekbe, mert akkor már tulajdonképpen semmit sem jelentett -- úgy tudom, még adó alól sem mentett ki.
Nekem Győr környékén majd az összes ősöm nemes volt,de szegények voltak mint a templom egere,legalább is nem tudok róla,hogy bár mi vagyon lett volna. Szlovák (magyar) részen is nagyon sok volt a nemes ős,de vagyon-nagyon ott sem volt! :D
Üdvözlet mindenkinek! Már elég régen írtam de, ma olyan élmény ért hogy ezt nem tudom magamban tartani. A Levéltárban kutatgattam, egy régen várt mikrofilm végre megérkezett a kis városkámba, amikor a kedves szép apám gyerekei születési adatainál a következő bejegyzés mosolyog rám "Nemes" ??? Ezt én senkitől nem hallottam a családomban hogy az 1840-es években Szentantalfán élő Váli nevű ősöm ilyen ranggal bírt! Persze ahány gyerek annyi féle módon van írva a családnév Vály, Vályi, Váli....
Nagyon szépen kérem aki tud valamit Zala m. /akkor még az volt/ Római kat. Szentantalfa /Balatoncsicsón anyakönyvezték/ Vály István- Illés Zsófi (szül 1820 02.13.) Nemesi vonaláról, származásáról ,meg mindenről ami hozzájuk tartozik, hol tudok utána nézni meddig volt az..... Kicsit szétszórt vagyok az élménytől, a mai napig én úgy tudtam hogy egyszerű népek voltunk mindig... ! Ehhez kérnék segítséget ,hátha jó mélyre eljutok az időben. Köszönöm a segítséget és a türelmet!
Egy XIX. századi hivatalos levélben a ˇ/ˇ jellel találkoztam. Egyszer a keltezés alatt, egyszer pedig a szövegben. Mit jelenthet?
A levél egy részlete: ... szabadsággal leendő hazabocsáttatásának kieszközölése tárgyában beadott 535k számú jelentése ˇ/ˇ ala zárva a' folyamodványokkal együtt azzal küldetik Tettes főszbíró Urhoz viszsza, hogy az illy nemű kiszabadíthatás eszközlésére szükséges adatokat....
A Budapestről kitelepített családok javított linkkel:
Igen, valóban volt szó arról a MOL honlapján, hogy a 2012. év végére fel fog kerülni az 1828. évi orsz. összeírás és 2010 decemberében már 42 %-nál tartottak a feldolgozottságban. Szerintem vagy az anyakönyvek digitalizálása után folytatják (esetleg újrakezdik) a projektet, vagy ráhagyják a Familysearch-re, aminek az öt éves tervében szerepel, mások mellett, az 1828-as cenzus digitalizálása is. (Remélem nem fog ugyanígy járni a katonai nyilvántartási jegyzék).
A "Digital Folder Number" tudtommal csak belső használatú, indexeléssel kapcsolatos szám, és a tényleges nézelődéshez/filmrendeléshez a filmszám (film number) kell. A katalógus szerint Ógyalla katolikus anyakönyvei négy filmen vannak: 2254220 közepétől 2254223 elejéig (https://familysearch.org/search/catalog/1057160?availability=Family%20History%20Library), a reformátusok pedig mind a 2254223-as közepén vannak. Azt nem néztem meg, hogy mennyi nézhető ebből a FamilySearch weboldalán.
Köszönöm szépen, ez nagy segítség volt. Nem tudtam, hogy van ilyen nyilvántartás. Gondolom ezt csak a megyei levéltárban lehet megtalálni. Mindenképp rákérdezek a nyíregyháziban.
A gond az, hogy 1950-ben a falut átcsatolták Veszprémtől Komárom megyéhez. Az egyházmegyei határok viszont nem változtak. Az egyházmegyei levéltárnak írjak?
Két tekercs tartalmazza a falu adatait, a keresztelések és a házasságok gond nélkül megvannak 1895-ig, de a halotti csak 1877-ig. Lekértem a következő tekercset, hogy hátha annak az elején van, de ott sincs. Egyszerűen elfelejthették lefilmezni? Nagyon bosszant a dolog, mert az egész anyakönyvet feldolgoztam 1739-től, de pont ez a pár év hiányzik. Mit tegyek?
Mit lehet tenni, ha a mormon tekercsről teljesen hiányzik az 1878-1895 közötti halotti anyakönyv? Elfelejtették lefilmezni, vagy mi más oka lehet? A papot nem szívesen zargatnám ezzel. A megyei levéltárban meglehet papíralapon a hiányzó időszak? (másodpéldány)
Van egy kérdésem. Tudja-e valaki,hogy a Közadat-szolgáltató hogyan keres ? ) élő családtagokat akiknek az
asszonynevét nem tudja az ember).
Ha kap az ember egy olyan levelet tőlük,hogy a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul ,mert a nyilvántartásokban olyan nevű ember nem szerepel, érdemes-e fellebbezni -ahogy írják,lehet.
- Megnézed, a környéken hány olyan nevű embernek született később gyereke (FS segíthet - ha nem, automatikusan a következő lépés jön :) )
- Megkeresed ezek házasságait - ha szerencséd van, a szülőket beírták, így ki tudod lőni a nem megfelelőket
- Ha még mindig többen maradtak a születettek közül, végignyálazod a halottit, nem halt-e meg valaki közülük, lehetőleg gyerekként. Ha szerencséd van, csak egy marad állva - akit keresel...
3. én egy módszert ismerek, megnézem a házassági tanú nevét, azután megnézem a többi házasságot 10-20 évig vissza vagy előre és az azonos vezetéknevűnél megnézem az ő tanúik nevét, ha találok egy ritkább keresztnevű testvért akinél azonos a tanú neve akkor nyert ügy van, megkeresem a születését és ott a szülők nevét.
1, Szerintetek hol és miből tudnék utána nézni, hogy az elhunyt szülők gyerekeit kik fogadták örökbe? Egyáltalán, hogy történt-e örökbe fogadás, vagy "csakúgy" valaki magához vette őket. Ha igen, szeretném tudni, hogy ki lehetett az.
Adott anya + apa, hatból négy életben maradt gyerekkel, nemes keresztszülőkkel. Előbb anyuka halt meg (1860), majd apuka is (1863). A négy gyerekből a legnagyobb 18 (lány), 16, 13 éves (fiúk), és egy 10 éves (lány) volt. Mikor árván maradtak ott álltak egy nagy birtokkal a faluban, és egy másikkal. Szeretném tudni, mi történhetett velük ezek után, mert később a kisebbik lány Nyíregyházán szült gyereket, ám ez utóbbi mégis visszament Kemecsére, ahonnan a szülei származtak, de Ő már szegényként élte le az életét.
2, Hol tudok utána nézni egy település birtokos családjainak? Kemecsén érdekelne Pethő József családja. (Pethő Elek családjával nem találok rokoni kapcsolatot.)
3, És ahogy már itt említettétek, ha adott egy névből három is, honnan tudhatnám meg, hogy melyik az én ősöm??? Megvannak az anyakönyvek, tudom, hogy 50 évesen halt meg 1863.09.28-án, mert megvan a halotti anyakönyvi kivonata, amiből tehát kijön az 1812-13 születésinek, de ha abban az évben 3-4 Pető József baba is született, akkor hogy tudnám tovább szűkíteni a saját ősömre? Tudomásom szerint csak Kemecse és Pátroha születés jöhet szóba. A továbblépés logikája érdekelne.
Egy kis segítséget kérnék. Egy kanadai hölgy keresett meg a munkahelyi e-mail címemen és olyan személyt keres, aki be tudja szerezni a nagyszülei születési papírjait. A személyek adatai ismertek, a FS-ről az egyik mikrofilm adata megvan a másiknak pedig a NY-i érkezési lista adatai ill. születési hely.
Tud valaki arról valamit, hogy mikor lesznek Interneten elérhetőek az 1828-as összeírás adatai? Olvastam valahol, hogy hamarosan elérhetőek lesznek a MOL honlapján, de ennek már lassan 2 éve...
Így van. Az anyakönyvek régi indexei sem mindenhatók - sok bennük is a hiba, vagy hiányosság.
Találkoztam olyan indexszel, ahol itt-ott a gyerek neve helyett az apa neve lett rögzítve az indexben...
A kifelejtett nevekről ne is beszéljünk... (akkor ugye még sehol nem volt számítógép meg Excel, hogy az egymás után leírt neveket a megfelelő szempontok szerint két másodperc alatt sorrendbe lehessen rendezni :D )
zerfer: A kisújszállási XVIII. századi anyakönyvek is gyöngybetűkkel lettek átírva valamivel később (érdekes, volt olyan család aminek a nevét máshogy írta át, úgy ahogy az átíráskor használták), így én a macskakaparásos lapokat először át se néztem. Később derült ki, hogy a holtan született gyermekeket kihagyta a halotti anyakönyvből. Szóval vigyázni kell avval is, hogy nem hagyott-e ki valakit az átíró, vagy a névmutató készítője.
HajnalG: Az Illésy-gyűjtemény megtalálható a levéltárak közös keresőjében és itt is: http://mol.arcanum.hu/digidat/opt/a100513.htm?v=moldigidat&a=start&a1=, ahol egy rövid leírást is találsz róla. Ez csupán egy cédulakatalógus, az iratanyagokért az Országos Levéltárba kell elmenned.
Milyen szerencse, hogy ilyen szorgalmas volt a fiatalember, megkönnyítette a száz évvel későbbi kutatók dolgát. (Nyilván nem gondolt ő erre akkor)
Azokban az években, ahol feltűnően kevés volt a keresztelés, átnéztem a mormonoknál az összes környékbeli falu kereszteléseit, hátha oda lettek bevezetve. (1-2 esetet találtam csak, tehát valószínűleg sajnos a mi papunk volt akkor annyira hanyag, hogy nem vezette be ezeket az adatokat a könyvbe. A keresztelések még hagyján, de volt hogy 1-2 házasság volt a faluban, illetve egy halott sem. Érdekes, mikor az új pap jött, egyből megugrott a keresztelések, házasságok, halálozások száma is. Bosszantó ez a hanyagság, főleg lehet, hogy pont akkor történt valami esemény a családomban, aminek örökre nyoma veszett.
Fila ide vagy oda, azért nézz körül a környékbeli plébániákon is, hátha... Békés/Csongrád határán lakó szép-őseim gyerekeit hol Szentesen, hol Orosházán anyakönyvezték (jó, egy nagybirtokon éltek, esetleg átmentek egyik majorból a másikba, de elég rapszódikusnak tűnik a dolog).
A borzasztó kézírás kapcsán nemrég találkoztam egy fantasztikus dologgal. Az anyakönyv x-edik lapjától gyöngybetűkkel találtam egy névindexet, majd annak végén a következő pár sort:
Tisztázta 1809 évtől 1862 évig bezárólag Tell Imre második latin osztályt végezett tanuló és a helybeli jegyző fia s.k.
A srác nyilván ismerte a helybelieket, így nagy segítséget kaptam egy-két név megfejtésében, hála neki így a múltból is!
Megtennéd, hogy a publikus e-mail címemre írsz egy levelet? Szeretném a kutatási eredményeimet, összegzőt közölni, hátha tudnál segíteni a továbblépésben.
Tehát akkor a türelmi rendeletig nem számítottak hivatalosnak a protestáns anyakönyvek.
Érdekes, hogy mennyire precíz és hanyag papok is voltak már akkoriban is.
Az egyik még a lutheránusokat is bevezette az anyakönyvbe, de olyan pap is volt, akinek szinte olvashatatlanok voltak a bejegyzései, össze-vissza rendszer nélkül irogatott. Az én falum filia volt, de az anyaegyház anyakönyvében például 1769 és 1773 között egyetlen halálozás sincs tőlünk, ami azért elég hihetetlen, de a házasságok száma is minimális volt. Nem tudom miért nem jegyezte be a filiák történéseit, csak az anyaegyházét.
Ilyen esettel én is találkoztam (Balaton)Udvari esetében, pár évig ott a közeli Csicsó katolikus anyakönyvébe vezették be az evangélikusok keresztelését. Eddigi nyomozásom szerint ebben az időszakban nem volt luteránus lelkész Udvariban (templom volt!), így nem maradt más, mint a "pápistákhoz" menni a babával.
A protestánsok egyébként csak a XVIII. sz. 80-as éveitől vezethettek hivatalosan anyakönyvet (kalapos királyunk rendeletére), de azért előfordulnak korábbi "félhivatalos" anyakönyvek is. A katolikusoknál - elvben - a XVII. sz. elejétől anyakönyveztek Magyarországon és - szintén elvben - a plébánosok feladata volt (lett volna) a másvallásúak anyakönyvezése is.
Tudja valaki miért vezettek be sok lutheránus (evangélikus) adatot az 1700-as évek végéig egy falu katolikus anyakönyvébe is? Az evangélikusoknak is volt saját anyakönyvük az 1730-as évektől. A faluban nagyjából fele-fele arányban volt jelen a két felekezet. Bár az evangélikus anyakönyvbe nem néztem bele, előfordulhat ez fordítva is, hogy náluk is vannak katolikus adatok? Mi lehetett ennek az oka? Máshol is volt ilyesmi szokásban?
Ez az! Pont ezért kellene személyesen kutatnom Csákváron! Úgy gondoltam,hogy abban az 1-2 órában amit kutathatok,a házassági anyakönyvekkel kellene kezdenem. Vannak körülbelüli tippjeim innen-onnan kiszámolgatva. Vagy esetleg valami tipp? Vannak index születési "tippek",néhol meg van a szülők neve halálozásnál,de a születési indexnél nem az van. Megtaláltam az úgynevezett apa halálát,az anya stimmel,de az apa keresztneve nem. A halálozásnál feltüntetett apa keresztneve nincs sehol. Van olyan szülő páros csak pár évvel később. Létezik olyan,hogy mire meg hal valaki, a családból már senki nem él és a bejelentő rokon rosszul adja meg az elhunyt apjának a keresztnevét? Már belegárgyulok! :(
Nem tudom, válaszolt-e már valaki erre privátban, de talán érdemes nyilvánosan: tudomásom szerint jelenleg nincs működő, nyilvánosan letölthető FS letöltő program.
"Ha valakinek az ükapját Varga Jánosnak hívják, több ilyen is lehet. Ha például 1770 és 1780 között megvizsgáljuk a születéseket és találunk öt Varga Jánost, akkor a családfa kutató cég beírja az egyik Varga Jánost, aki valójában nem tartozik a felmenőink közé."
Ha ilyen munkát ad ki valaki a kezéből, és a tisztelt megrendelő nem is ellenőrzi a "végeredményt", akkor meg is érdemli. Ráadásul a családfakutató "cég" renoméjáról is szól a dolog. Aki ilyen kutatást végez, ne csodálkozzon ha nem fogják másnak ajánlani.
Egy ilyen fals beírás pillanatok alatt kiderülhet, elég hozzá egy véletlenségből előkerülő civil halotti. :)
Nagyon is igazad van,személyesen érdemes kutatni,ha van rá lehetőséged! De sajna nem mindenkinek van. Mint lentebb írtam én is bajban vagyok és azt hiszem kénytelen leszek elmenni személyesen Csákvárra,ha eredményt akarok.Csak ott is az a probléma,hogy naponta 2 órát kutathatsz és a falu megközelítése nem egyszerű.Nincs autóm és a busz közlekedés oda kriminális. 2x kell át szállnom,hogy oda jussak. Naponta 2 busz megy és jön,de pont úgy,hogy 1 órát tudnék kutatni,mert mire beérek,már eltelt fél óra és 1 óra múlva pedig indul a busz és nincs több. Vagyis 1 alkalom nem elég.Ennyi idő alatt még a jegyzeteimet sem tudom elő venni! :((
Még hogy tévútra tévedsz!! Itt üt meg a guta!! Csákváron kutatok a felmenők után és 2 név cserélődik.Hogy most ki-kicsoda és ki a feleség?! Ugyan az a vezetéknév és keresztnév a férjeknél és a feleségeknél . Van a Mester és Györök minden változatban. József,Anna,Júlia ,András.Ezek variációja minden generációban,minden családban.Találjam ki,hogy most melyik-melyik!ÁÁÁÁÁÁÁ!
személyes tapasztalat? ha igen, megoszthatnád a részleteket...
egyébként ha saját magad kutatsz, akkor is tévútra tévedhetsz - velem is történt már ilyen, egy ágat kezdhettem újra egy téves szülő miatt... ennek mondjuk oka, hogy az anyakönyvezés sem teljesen megbízható, sok elírás van benne... :S és persze a papok nem gondoltak arra, hogy többszáz év múlva valaki visszakeresné az őseit :D
egyébként sajnos nincs mindenkinek lehetősége elmenni a levéltárba, ezért inkább megbíz olyat, akinek van - tekintve, hogy elég időigényes a kutatás :) ha megfelelően lefekteti a két fél a feltételeket, akkor gyümölcsöző tud lenni az ilyen együttműködés :)
1895 előtt egyházi anyakönyv vezetés volt Magyarországon. Azért ajánlom mindenkinek, aki meg akarja találni a felmenőit, hogy személyesen kutasson, hiszen a családfa kutató cégek hamis megoldást is adhatnak. Ha valakinek az ükapját Varga Jánosnak hívják, több ilyen is lehet. Ha például 1770 és 1780 között megvizsgáljuk a születéseket és találunk öt Varga Jánost, akkor a családfa kutató cég beírja az egyik Varga Jánost, aki valójában nem tartozik a felmenőink közé. A elmúlt évszázadokban a megszületettek jelentős része nem élte meg az egy éves kort. Ugyanakkor ha életben maradt, lehet, hogy mással kötött házasságot és mástól születtek gyermekei. A valódi felmenőink nevét, születési dátumát pedig nem tudjuk meg. Ezért ajánlom mindenkinek, aki családfa kutatást végez, hogy lehetőleg személyesen keresse föl a kutatótermet.
Most épp Lezsák nevűeket kutatok, de az 1770-es évek előtt nem találom a nyomukat. Van viszont Zalezák név. Lehetséges, hogy ugyanarról a családról van szó, csak átalakult, rövidült a név? Talán az egyik pap így írta, a másik meg úgy... Jó a gondolat?
Sajnos nem sokra megyek vele, a környékbeli falvakat végignézve elég gyakori név volt errefele. 1814 környékén több Müller/Müllner/Millner/Molnár Máriát találtam. Kellenének hozzá a házassági és halotti anyakönyvek is, hogy ellenőrizni tudjam.
De talán Valach Mihály 54 éves endrédi lakos juhász (aki Moravcsik Dorottya özvegye) vette feleségül Pálinkás Anna 50 éves endrédi lakost (aki Szosznyák Mátyás özvegye)
Ahány település, annyi szokás, itt ezek voltak, közben még egyet megfejtettem:
Monath und Tag des Absterbens und Beerdigens / Haus Nro. / Namen des Verstorbenen / Religion: katholisch, akatholisch / Geschlecht: männlich, weiblich / AltersJahr / Krankheit und Todesart / Namen des (?) / beerdigenden.
A betegség ill halál neme az utolsó előtti harmadik, valamint talán a beszentelő lelkész az utolsó előtti rovat.
Köszönöm! Van fent az a 4 oszlop és úgy tudom(nem olvasni,csak tapasztalat),hogy az első 2 a vallás az utolsó kettő pedig,hogy nőtlen vagy házas.Lehet,hogy rosszul tudom és az egy másik .Talán az a házasságnál van?! De a koldus se nagyon illik a családi képbe,bár ki tudja? :)
A rovatokból az alábbiakat olvasom ki: 1-jén meghalt, 3-án temették, neve Hlawka Adalberth, Bettler (koldus), katolikus vallású, férfi nemű, 75 éves, a következő két rovatot nem tudom értelmezni, az utolsóban a temető neve szerepel.
actapublica.eu/matriky/brno/prohlizec/5774/?strana=23 jobb oldalon az első,Hlawka Adalbert,ha jól láttam,de ő mintha nőtlen lett volna?Remélem,hogy rosszul értelmezem,mert akkor nem ő az ősöm és kutathatok tovább! :((
Privátban valaki eltudná nekem küldeni a FamilySearch letöltőprogramját: a "Progi"-t. Sajnos a kutatásomhoz most ez nélkülönözhetetlen, de a régi "progi"-val nem működik.
Ezért szeretem jobban én is a papír alapú könyveket lapozni, mire betölt valamit az online változat, a kavics kivirágzik.
Köszi a segítséget, majd még egyszer le lesznek ellenőrizve a problémás adatok, mielőtt bekerül a kereshető adatbázisba. Valamit kitalálunk, hogy mi legyen vele.
A fene se érti ezeket. Több olyan ember is van, akinek pl. a személyijében más születési dátum szerepel, mint amikor valóban született (talán az akv-t is elírták), aztán ilyenkor új személyi számot is kell adni, ha javítják.
Viszont jó lenne akár a budapesi házasságokhoz is egy adatfeldolgozók által kezelhető megjegyzés rovat, tehát ha valaki rákeres és látja, hogy nem stimmelnek az adatok, meg tudja adni a helyes információt hogy az adatbázis kezelője javítani tudja. Előfordult már nem egyszer, hogy halottiban valakinek "néhai szülei ismeretlenek", aztán házasság és keresztelés alapján megtaláltam őket, csak ugye vagy nem hajlandók bejegyezni, mert a hivatali mancikák ilyenekkel nem foglalkoznak, vagy kőkemény bürokrácia van és utólag nem lehet javítani vagy macerás és így a mai napig több millió adat szerepel hibásan hivatalos okmányokban. Hogy kinek jó ez, azt nem tudom....
A másodiknál a menyasszony helyesen Ilona Julia. (Keresztelése: https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/XZG6-8ZG.) Az első valahogy nagyon mellé lehet indexelve, vagy talán a születési adat is hibás. Feltünt, hogy mindkét példánál az István és József nevek vannak beírva a menyasszonynál; ez csak véletlen?
Gyanítom, hogy azért nincs javítás, mert másodpéldányról van szó, és senki sem vette észre a másolási hibát. Gondolom, budapesten jóval gyakoribb jelenség, mint egy vidéki anyakönyvi kerületben, ahol tized annyi bejegyzés sem készült.
Hát mindenesetre elég furcsa, ha a szülőket Jánosnak és Istvánnak, Juliannának és Katalinnak hívják, vagy a házasult felek Béla és József, ill. László és István.
Azért néha az a férfi utónév női, csak most furán hangzik. Pl mifelénk gyakori volt a rövid alak, ezért lánynév volt az Apolló(nia). Persze a László az más :) Vagy hívtak vkit István Máriának. Ő fiúnak született.
Hát igen... valamelyik, talán nyírségi reformátusnál a kereszteléseknél éppen csak a megkereszteltek neve nem volt leírva egy időszakban, csak hogy kinek a fiát keresztelte a lelkész. Ki érti ezt?
Elég sokat indexeltem már és tapasztalatom szerint ez a gyakori hibák közé tartozik, amit legtöbbször észrevettek és javítottak, de előfordult, hogy nem vették észre.
Olyannal találkoztatok már, hogy a vőlegénynek és menyasszonynak is férfi utóneve van az állami anyakönyvekben? 1915-ben a VIII. kerben kapásból kettő ilyen van. Sőt, egy másik esetben viszont a menyasszonynak mindkét szülője női utónevű. Lehet, hogy elírás, na de ennyiszer? És később sem jöttek rá, hogy javítani kéne? Titkos melegházasságok vagy mi? Ezek mind Bp. VIII. ker 1915-ös események, még akár folyószámot is mondok.
A Váci Püspöki és Káptalani Levéltár fondjegyzéke egészen kiváló, és aszerint, legalábbis a váci levéltárban, őriznek ilyen iratokat. Hogy a többi levéltárban fennmaradtak-e, nem tudom. Valószínűleg a skoumi által tanácsolt telefonálgatás lesz a megoldás.
A kérdés jó :) esetleg őket próbáld meginterjúvolni (javaslom a telefont, emailre én még érseki levéltárból nem kaptam választ ilyen jellegű kérdésre), vannak-e ilyen irataik. Ha vannak, lehet tovább kérdezni, hogy ősödé megvan-e még?
Tudja valaki mit jelentett unokatestvérek esetében a pápai felmentés a 19.században ? Lehet ennek valami nyoma a püspöki vagy az esztergomi érseki levéltárban ? Előre köszönöm a választ.
mielőtt elmész Szekszárdra, azért érdeklődj telefonon, hogy működik... elképzelhető, hogy Pestről kell lekérned a filmet... de ott elmondják biztosan :)
1.) Felhívod a tolnai plébániát, és megpróbálod megérdeklődni. Ha szerencséd van, sikerrel jársz - esetleg fizetned kell érte
2.) Elmész az MNL OL Óbudai kutatótermébe, vagy az MNL Tolna Megyei Levéltárába, és megnézed a filmen
3.) Elmész a hozzád legközelebb eső mormon kutatóba, és ha nincs bent Magyarországon a film, bekéred (ha külföldön vagy, ugyanez), és megnézed, amikor megérkezik
4.) Megbízol valakit, hogy menjen el a tolnai plébániára, vagy a levéltárba, esetleg a mormon kutatóba és nézze meg neked. Ennek lehet költsége.
Na ezért nem lehet csak a FamilySearch adatai alapján családfát összeállítani. Mert vagy elakadsz, vagy a félreindexelés miatt tévútra kerülsz...
A gyermek neve lehetne egyébként ebből akár Colommanus is (Kálmán), de 1784-ben nem hiszem, hogy ez a németeknél szokványos név lett volna, illetve azt Conjoannus-nak olvasni elég randa írásnak kell lennie...
Milyen igényes, és nem túl drága családfakutatót tudtok nekem ajánlani?
A vezetéknevem elvileg egy nemesi család neve, de a család címeradományozása a múlt homályába vész és nem egyértelmű. Én képtelen vagyok már a források ismeretének hiányában és a latin szövegek miatt továbbmenni az 1800 éveknél. 200 ősömet már kikutattam, de csak amatőr módon és ezen az ágon elakadtam.
Nézegettem Bárdossy Pétert, de mostanában azt olvastam róla elég drága árakon dolgozik és ehhez képest már nem túl sokat foglalkozik egy-egy ügyfél kérésével. Én nem akarok olcsó iparos munkát, szeretném, ha igényes, részletes információkhoz jutnék - persze ha rendelkezésre áll.
Tudtok ajánlani ilyen személyt aki ezt elvégzi becsületesen?
Humanisimi: Csak tippem van. A humanus 3 (emberi, emberséges, művelt) felsőfokának hímnemű (humanissimus), ragozott alakja lehet (nem ismerem a szövegkörnyezetet, de nem kizárt, hogy félreolvasás és eredetileg humanissimus van odaírva). Humanissimus: 'legműveltebb', vagy ebben az esetben inkább 'igen nagy műveltségű'
A "jó pénz" 2010-ben is kétezer forint volt, ennyiért adnak kivonatot (hivatalos, pecséttel), a számlát "kutatás" címmel állítják ki. Persze plébániája válogatja, van ahol meg odaadják és te magad ingyen megnézheted.
Pl. Bp-Józsefváros r.k. keresztelésnél 1853-ban egy helyen kettőt lapoztak, az egyik oldalpár nem lett lefilmezve, a "korrektiv - und ergänzungsaufnahmen" között sincs a tekercs végén. Jó pénzért lehet kérni a plébániától kivonatot...
Újabb kérdés: régen a kántor (evangélikus egyház) az tulajdonképpen a pap volt, vagy ahogy ma értelmezik, csupán egyházzenész? Két pap (már ha a fenti is az) is volt a családomban, akik neve mellett az iskola (ill. Ludirector) szó is feltűnik. Ők mindig tanítottak is egyben? Illetve a kántor szó előtt használt Humani/Humanisimi pontosan mit jelent?
Egy kis megerősítést várnék. Kutatok egy családot 1700-1800 között.
Dietrich Györgynek (aki egyébként a helyi kántor volt) született egy György nevű fia, aki 2 héten belül meghalt. Az ő neve mellett nem volt + (vagyis kereszt), pedig használták itt is arra, hogy jelöljék hamar meghalt a gyermek. 2 év múlva született egy Lukács nevű gyermeke, aki elméletileg az ősöm lenne, az időben is teljesen pontos a születése (a családban nagyon sok volt ekkoriban az írástudó, ha ők adták meg az életkort, akkor nem csak az évet, de a hónapot és napot is szinte pontosan jegyezték be). Na már most Lukács neve mellett ott szerepelt a +, pedig nem találtam utána a halálát. Szerintetek lehetséges, hogy a + ellenére mégis ő az aki kell nekem?
1649-től vannak meg az anyakönyvek (már ott is megtalálható ez a vezetéknév), gyönyörűen olvashatók is, jó lenne visszavezetni őket.
Másik kérdés: tudnátok magyar értelmezést a 'pellionis' szóra? Egy-egy név mögött írták.
Ez így igaz. A mi falunkban nincs sírhelymegváltás, itt a szó szoros értelmében örök nyugalomra helyezik az elhunytat. Az új temető 1904-ben nyílt, a régi temető helyén most erdő van, tele 1800-as évek második feléből származó sírkövekkel. Ezekről jegyzéket is írtam. A szomszéd faluban is ugyanez a helyzet, ott a legrégebbi olvasható síremlék 1770-es.
Megpróbálok majd írni az egyházmegyei levéltárnak, ott szerintem meg kell lennie papír alapon is a másodpéldányoknak, és meg lesz a hiányzó időszak is. A plébánost nem szívesen zargatnám ezzel.
Mi azt tapasztaltuk, hogy mennél kisebb egy település, annál nagyobb a valószínűsége, hogy vannak régi síremlékek. Mind az egyházi, mind az önkormányzati temetőkben láttunk-találtunk olyan (még olvasható) sírköveket is, amelyek már nem eredeti helyükön voltak, hanem gondosan csoportba, vagy sorba rendezve, a temető széle, kerítése mentén.
Csak példának írom, hogy a pázmándi helyben lakó késői leszármazottak, az igen távoli rokonok, szomszédok, ismerősök szinte a temető valamennyi síremléket gondozzák.
oka előttem is ismeretlen, de feltételezem, hogy a mikrofilmezésből valamiért kimaradt - lehet, épp akkor, amikor beszállították a filmeket a felvételezőhelyre, az az anyakönyv nem ott volt, ahol a többi, és csak később került vissza...
én is találkoztam ilyennel - 10 év hiányzott. felhívtam a lelkészt: 5000,-Ft-ért nézett meg két adatot - viszont ez kellett ahhoz, hogy tovább tudjak lépni. így ha kicsit szájhúzva is, de kifizettem neki a pénzt - és elvileg a helyes úton ment tovább a családfa...
Az érdekelne foglalkozott e közületek valaki a Tuchner családfával,esetleg bukkant e valaki erre a névre kutatásai során. Próbálok utána járni az őseimnek,de ez a név nagyon ritka Mo.-n én pedig külföldön tartózkodom,szóval a levéltár látogatás nehézkes. Annyit találtam hogy eredetileg német eredetű, a középkorra nyúlik vissza és hogy rengeteg Tuchner él az USA-ban. Ennek az ágnak utána járva kiderült hogy sokan közülük zsidó származásúak voltak. De hogy hogy került Mo.-ra a név,az zsidó e vagy német,nem tudom. Ha valakinek van bármi információja azt megköszönöm.
"szülőfalumban" pl. 3 temető van - 2 "öreg" és egy új. Évtizedek óta az újba temetnek, de az öregekben lévő sírok megvannak. Sokszor már alig olvasható feliratokkal. Van, amit gondoznak, van, amit nem.
Azt tudom, hogy úgy 25-30 évvel ezelőtt már dzsungel volt mindkettő, egy-egy ösvénnyel, amin azok jártak , akik gondozták az ott nyugvó szeretteik sírját. Aztán úgy 6-8 éve az önkormányzat mindkét temetőt dzsungelmentesítette, így most viszonylag normális környezet fogadja az embert. Persze a gondozatlan sírok kövei, hantjai porladnak, de senki nem háborgatja őket...
De jártam olyan helyen is, ahol a régi, gondozatlan sírokat felszámolták, és zömében csak új, pár évtizedes sírok vannak.
Javaslom, érdeklődj az adott önkormányzatnál, vagy temetőgondnoknál, hátha tudnak segíteni...
Egy másik kérdés: Van-e értelme ellátogatni az őseim születési falujába annak reményében, hogy meglelem a sírjukat? Pár száz, ezer fős falvakról van szó zömében, de az őseim már min 120 éve halottak, de van aki 250.
Ilyenkor esélytelen, hogy megleljem a sírjukat, mert senki nem gondozza, fizeti azokat?
Az állami anyakönyvek (tehát 1895 utániak) alapból a szolnoki könyvtárban vannak Jászdózsára nézve, bár van fenn a mormonok oldalán is belőle neten. Az 1895 előtti egyházi aynakönyvek vannak Petsen, azokat kell esetleg lekérni szolnokra, ha nem akarsz Pestre menni. Felhatalmazás nem kell , ezek az adatok szabadon kutathatóak. A dózsai fényképekre nézve nincs ismeretem.
Óbudán a 19. sz. közepén még létező Zichy utcát korábban (18. sz) Mohren gasse-nak hívták és attól nem messze valóban volt egy telek, aminek 1291 volt a helyrajziszáma. De azért nem pont ott.
Azt elfelejtettem mondani, hogy ráadásul 1846-ot írunk és a korabeli térképeken már Zichy utca szerepelt, ezért mégsem valószínű az egyezés.
Gyaníthatóan az 1291 helyrajziszám lehet. Volt ilyen hrsz-ú telek/ház Pesten és Óbudán is: Kronen gasse, Lazarus gasse, Hanf gasse, de ezen utcák nevei szintén nem hasonlítanak a bejegyzésben szereplőhöz.
Rákerestem a Ráday-féle utcanév könyvben, sajnos egyiket sem találtam. Budapesti cím lehet feltételezésem szerint. Már abban is elbizonytalanodtam, hogy utcanév-e, mert sajnos nem emlékszem a sor fejlécére és nem is fotóztam le. Mellékelek egy nagyobb képet, hátha....
Bevallom férfiasan, most lusta vagyok kibogarászni , úgyhogy egyszerűbbnek találom megkérdezni a sok rutinos rókától: Ha a szolnoki levéltárban jászdózsai mikrofilmekre vagyok kíváncsi, illetve 1895 és 1905 közötti anyakönyvekbe szeretnék belenézni - a férjem családja - akkor is hónapokkal előtte kell kikérni a bp-i levéltárból, illetve kell nekem valamiféle felhatalmazást vinnem az uramtól, hogy kíváncsiskodhassak? Van olyan lehetőség is hogy esetleg dózsai fényképeket lehessen nézni? Egy buta nő.
Szeretnék egy kis segítséget kérni. A piros négyzetben lévő szöveget nem tudom elolvasni. Elvileg valamilyen cím, utcanév (.....Gasse????) lehet. Előre is köszönöm!!!
Szeretnék egy kis segítséget kérni. A piros négyzetben lévő szöveget nem tudom elolvasni. Elvileg valamilyen cím, utcanév (.....Gasse????) lehet. Előre is köszönöm!!!
Igazából mindent tudok róluk, nagyszülőkről lenne szó és a polgári születési és a házasságiak kellenek. Mivel sajnos nincsenek meg már eredetiben, ezért gondoltam, hogy a családnak kikérem újra.
A születési 1922 és 1929
a házasság 1955.
Valamint egy 1957-es születési és 1957-es halottit (gyerekük) szeretnék kiállítatni.
Akkor gondolom, ez minden további nélkül megtehető 2000 Ft /db áron?
ha anyakönyvvezetőtől kéred, és az illető már meghalt, és születési anyakönyvi kivonat kikérése esetén a születési helyen is ezt regisztrálták (UB) nem kell sok kecmec. Elmész, viszel 2000,-Ft illetékbélyeget/anyakönyv, elmondod, mi szeretnél (név, és minimum éve az adott eseménynek kell), és kiállítják.
Javaslom, egyeztess az anyakönyvvezetővel, hogy megy a leggördülékenyebben.
Ha meghalt, de nincs bejegyezve a születés helyén, vigyél halottit, anélkül nemigen adják ki - hacsak nem irreálisan hosszú idő telt el a születése óta.
Ha nem akarsz elmenni, levélben is kérheted - a levélhez csatold az illetékbélyeget. Csak magyarországi lakcímre küldik ki, ha külföldi vagy, inkább hatalmazz meg valakit.
Röviden ennyi, most rohannom kell, ha kérdés van, kérdezz :)
Lacihoz csatlakozva: ha valakinek Kőszeg anyakönyveiből (születés, házasság, halál, gyakorlatilag komplett) kellene valaki/valami, akkor a Macsén történő megjelenés előtt is szívesen adok információt.
ha a felmenőim anyakönyveit szeretném kikérni az illetékes szerveknél, nyilván viszem az születési, házassági, halotti adatokat hozzá, hogy bizonyítom, hogy a felmenőimről van szó?
Valamint ilyenkor milyen formában kapom meg pl. a születésit?
Az eredetit lemásolják vagy újat állítanak ki? Előre is köszi a választ!
Más: ha valakinek székesfehérvári házassági anyakönyvek kellenek, 1906-1949-ig indexálva vannak nálam. Nemsokára felkerülnek a hiányzók a macse-ra is.
A Győri Egyházmegyei Levéltár 15,000 forintos éves díjért (a szabad nézegetésen kívül) 200 kép letöltését kínálja. Azaz egy jpg file 75 forintba kerül...
Holott az a gyanúm hogy kevesebb EU és egyéb pénz csorog hozzájuk, sőt ingyen sem fotóztak nekik a mormonok, stb.)
Az 1900 forintot megérteném, ha külön, egyedileg, csak nekem kellene beszkennelni valamit és nem egy fájlra ráklikkelni a szerveren és elküldeni. Mindegy, azt hiszem ilyen árért nem sok madarat fognak találni.
Üdv! Szép napot! A volt m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred világháborús emlékalbuma / összeállitotta: Sassy Csaba cimű könyvet keresném. Nincs meg véletlenül valakinek? Egy életrajzra lenne szükségem belöle. A radixindex szerint ebben találom Sárosi János életrajzát. Fontos lenne. Ha valaki tudna segiteni nagyon megköszönném.
passz... Tihany téren már nem lehet lefotózni a kivetítőt, úgy tudom, vagy csak erős korlátokkal,
de küldj nekem egy emailt légyszi, (weboldalamon keresztül megtalálod), küldök egy mintát, hogy mit írj kb. a levéltárnak. Minél többen felháborodnak, talán annál előbb lesz elfogadhatóbb árú díjszabás...
Nekem is vár vagy 20 bejegyzés arra, hogy olcsóbb legyen...
Azért azt ne feledjük el, hogy az osztrák egy főre jutó jövedelem négyszerese a magyarénak, tehát úgy egyezik meg a szkennelés díja a magyaréval. Prágában meg ingyenes. Én speciál tényleg sokallom, nekem most konkrétan elvágták a további kutatási lehetőségeimet, mert szeretem rögzíteni magamnak a felvételeket, sokszor vettem hasznát utólag is ill. meg tudom mutatni más családtagoknak is, tehát érzelmi, eszmei értéke van.
Azt nem tudjátok, hogy a Mormon egyház példányait is le tudom másoltatni valamilyen úton-módon?
Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a nálunk lényegesen fejlettebb, nem túl messzi Ausztriában, ahol lényegesen sokkal több pénzt fordítanak a kulturális intézményekre, beleértve a levéltárakat is, egy A/4 fénymásolat 0,40 € (120,- Ft), egy A/3 0,60€ (180,- Ft), egy digitálisan szkennelt oldal ugyanakkor 7,- (hét!) € (2100,- Ft). Azt hittem lehidalok, mikor megláttam...
Nem beszélve arról, hogy ott a levéltár vállal kutatást, csak győzd megfizetni: 37,- €/félóra, azaz 11.250,- Ft, tehát óránként 22,500,- Ft!!!
(Fenti díjak konkrétan az Osztrák Állami Levéltár Hadilevéltárának (vagy Hadtörténeti Levéltárának, kinek hogy tetszik a Kriegsarchiv fordítása) aktuális díjai...)
"Szerintem hiába védik az adatokat, a technikai fejlődés igen hamar túltesz rajtuk. Ezek a mikrofilmek (fotózva szkennerelve) sok kézen, sok helyen megfordulnak. Átmásolni hozzáértőnek pofonegyszerű. Többszázmegagigás lemezemet seperc alatt másolták át egy másik gépre(?)."
Ez valóban így van, de azért ekkora adatmennyiség már túltesz az átlag felhasználón.
Becslésem szerint a mormon szerveren a magyar civil bejegyzések (cc. 5,85 millió felvétel) nagyságrendileg 22-25 terabyte-ot foglal el.
Az annyi mint 22000-25000 gigabyte, tehát legalább 10-12db jelenleg értelmes áron kapható merevlemez teljes adatfelülete. Ennek csak a HDD költségvonzata kb. 200-250e HUF. De ugye ehhez minimum egy hdd-szerverház kell, önmagában semmit nem érnek a 2-3 gigás hdd-k.
Az egyházi mennyiség szerintem nagységrendileg ugyanennyi adat.
Szóval azt azért olyan könnyen nem fogják kompletten kihozni sehonnan. :)
Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen másolás akár 2 napot is igénybevenne.
Néhány éve elmentem a Tihanyi térre. Két óra alatt végigfényképeztem egy egész tekercs filmet (debreceni indexeléseket csináltam). Hazamentem, átnézegettem, megigazgattam őket, és betettem egy dossziéba. A vélt és lehetséges találatokat szintén lefényképeztem (egy igen átlagos, mezei digitális géppel), aztán otthon elbíbelődtem velük. (Sajnos mostanában ott is elkezdtek variálni, csak néhány képet engedélyeznek.)
Mostanában itt ülök a gépem előtt, mellettem a fényképező masinám, és ha találok valami érdekeset, kattintok.
Meglepően jó képeket lehet csinálni. Néha még nagyon igazítani sem kell. Sok képnézegető programnak igen jó az automatikus javítója.
Szerintem hiába védik az adatokat, a technikai fejlődés igen hamar túltesz rajtuk. Ezek a mikrofilmek (fotózva szkennerelve) sok kézen, sok helyen megfordulnak. Átmásolni hozzáértőnek pofonegyszerű. Többszázmegagigás lemezemet seperc alatt másolták át egy másik gépre(?).
Egy Országos Népnemzeti Közintézményt az államnak illik eltartani, úgy mint a művelt világban általában szokás. Legtöbb helyen ingyenes a kutatás szaktanácsadás, a szolgáltatás pedig igen jelképes.
"Kérem, azonban vegye figyelembe, hogy az Ön által is jól ismert gazdasági környezetben a kulturális intézményeknek, így a Magyar Nemzeti Levéltárnak is, a külső források (sic!) származó bevételek tekintetében javarészt egyetlen eszköze a reprodukciós és közlési díjak megállapítása."
"régi családi képeket szoktam szkennelni, 300 dpi darabja 50 ft, 600 dpi 80 ft. Lemezre írják ki nekem vagy pendrive-ra, és elvileg ez Budapesten a legjobb minőségű fotószkenner labor.
Nagybátyám pl. ingyen szkennelte be nekem a birtokában lévő anyakönyveket, és baromi jó minőségű lett.
Én el nem tudom képzelni miféle szkennelés kerül 1900 ft-ba, ráadásul nem is színes fotót csak egy fekete fehér oldalt kell szkennelni."
Tuti, hogy nem ez a fő tevékenység. :)))))
Vagy ez, de hasonló megbízásokból komolyabb bevételeik vannak.
Elég csak abba belegondolni, hogy egy szkenneresnek, vagy ámblokk egy munkaerőnek csak a fizetéséhez óránként 1500 Forintot kellene kitermelni. Mármint neki.
De akkor adót csal a főnök, és nem fizet járulékot.
Ahhoz, hogy adjanak egy 200 ezres nettó fizut valakinek egy ilyen stúdióban, ahhoz inkább óránként legalább 4000 Ft-ot kell termelnie a munkaerőnek. (amennyiben minden le van papírozva)
Számolj már.
5000 Ft/óra.
Az 50 db kép/óra, de csak ha folyamatosan van megbízás. FOLYAMATOSAN, 1 perc szünet sincs, csak ebéd.
Az életben nem termelteted ki. Ez nonszensz.
És akkor arról nem beszélünk, hogy a gépek is avulnak.
A LEVÉLTÁR 1900 forintos árképzése nem azért gáz, mert drága lenne.
Ahhoz képest nem drága ha odaviszel egy mikrofilmet és beszkennelteted kockánként, utómunkával.
Az a baj vele, hogy a TE PÉNZEDEN vásárolt eszközökkel, a TE MUNKÁDAT akarják kifizettetni. Elvégre TE keresed ki azt ami NEKED kell.
Ráadásul ugyanazt a kockát eladják a következőnek, majd a következő delikvensnek is, akinek kell.
Kb. mint egy STOCK-FOTÓ cég, úgy üzemelnek. :))))))))
A probléma ott van, hogy ezzel az árképzéssel, az a réteg aki ezt igényelné, nem fogja kifizetni.
Inkább eláll a fizetéstől.
Ezért lenne jó egy éves online elérhetőség 13-15e forintért. Azt mindenki kifizetné, lenne belőle éves szinten 20-30 millió HUF bevételük.
"Én el nem tudom képzelni miféle szkennelés kerül 1900 ft-ba, ráadásul nem is színes fotót csak egy fekete fehér oldalt kell szkennelni."
Ne keress benne logikát. Ennyi. Kész.
Mi kerül egy tetves fénymásolatban 60-80,-Ft/ A/4-be? Egyetemista voltam (nem ma volt, mondjuk nem is az őskorban), amikor egy-egy lapért 20,-Ft-ot kértek maximum, (de az árak estek lefele az évek során) 20-25 oldal fölött meg már occsó volt, 10,-Ft alatt...
Idézek még egy mondatot:
"Kérem, azonban vegye figyelembe, hogy az Ön által is jól ismert gazdasági környezetben a kulturális intézményeknek, így a Magyar Nemzeti Levéltárnak is, a külső források (sic!) származó bevételek tekintetében javarészt egyetlen eszköze a reprodukciós és közlési díjak megállapítása."
Aha. De mi a fenét érnek el vele, ha ennyiért a kutya nem fog másolatot kérni?
Persze hallottam olyat is, hogy nem cél a digitalizált mikrofilmekről a másolatok kiadása, sőt, a cél az, hogy minél kevesebben kérjenek - b..zmeg, miért is?
régi családi képeket szoktam szkennelni, 300 dpi darabja 50 ft, 600 dpi 80 ft. Lemezre írják ki nekem vagy pendrive-ra, és elvileg ez Budapesten a legjobb minőségű fotószkenner labor.
Nagybátyám pl. ingyen szkennelte be nekem a birtokában lévő anyakönyveket, és baromi jó minőségű lett.
Én el nem tudom képzelni miféle szkennelés kerül 1900 ft-ba, ráadásul nem is színes fotót csak egy fekete fehér oldalt kell szkennelni.
"Egy profi fotószkennelő, aki a haszonért dolgozik, 80 forintért szkennel egy 600 dpi fotót, és ebben a munkaköltség, a profi fotószkenner benne van! Igazán kíváncsi lennék a levéltár mivel indokolja ezt a díjszabást, és ki az, aki..."
Azért ez így ebben a formában nem igaz. :)
Legalábbis vagy elírtad a 80 Ft-ot, avagy szolgáltatás szinten mást is igénybeveszel akkor lehetséges, hogy maga a szkennelés ennyire baráti, vagy inkább azt mondanám "jelképes összeg".
Azt el tudom képzelni, hogy ha egy diáról kérsz egy nagyítást, magyarán kifizeted a fotó nyomtatását, akkor beszkennelik neked ennyiért.
Egy dobszkenner minimál-szkennelése 15 évvel ezelőtt is 800 Ft volt, igaz ebben az árban benne volt a színkorrekció. Ezt csak szakember tudta elvégezni.
Ezek a gépek több millió forintba kerülnek, ha csak a karbantartást nézed, avagy a kopó alkatrészek cseréjét, akkor is többszáz forintra kell kijönnie egy képkockának és ebben még nincs benne az emberi erőforrás.
A gond itt az, hogy az EU és a Magyar kormány ezt valószínűleg megfinanszírozta.
Az adófizetők pénzéből.
A másik probléma a többek által sz**nak tartott végeredmény.
Tehát beszkennelték, de a végeredmény egy fos lett, mert nem volt utómunka.
Viszont a mikrofilmszkenner állítólag baromi gyors, sok-sok kockát beszkennel 1 perc alatt.
A 60 nap maximum persze kérdés,hogy elég-e mondjuk egy esetleg ma külföldön élő rokon megkeresésére;és az is módosíthat,hogy amikor már megtalálták,vajon hogyan értesítik az én keresésemről. Személyesen,valaki kimegy,hogy beszéljen vele,átadja a levelem? Vagy elküldik neki ? Biztos-e,hogy megkapja,legalább ajánlott levélben köldenék-e;vagy valahová be kell-e mennie érte?
Számít,tényleg,hogy tudja az ember,hogy hogyan történik ez,hogy az esetleges hibalehetőségek kitalálhatók legyenek.
A Vöröskereszt nem csinál ilyet,csak vészhelyzetben;de még régen,amikor megkerestek családtagokat csak úgy egyszerűen,akkor csak telefonon hívták föl a keresettet,és bizony sokan csak bemondták a telefonba,hogy nem ők azok,pedig őket keresték.
1, érthetetlen számomra, hogy mi kerül egy szimpla 300 dpi file szkennelésében 1900 forintért? Egy profi fotószkennelő, aki a haszonért dolgozik, 80 forintért szkennel egy 600 dpi fotót, és ebben a munkaköltség, a profi fotószkenner benne van! Igazán kíváncsi lennék a levéltár mivel indokolja ezt a díjszabást, és ki az, aki a házassági-, születési- és halotti anyakönyvekért a teljes 8. generációnál 730000 forintot fizetni fog, ha szeretné lemásolni!
2, Nem tudom kinek lenne több, vagy nagyobb joga annál, mint nekem, hogy megismerjem az őseimet, a családomat? Úgy értem, ha a családom, őseim kutatása nem a legalapvetőbb alanyi jogom egyike, akkor micsoda az?
3, egy "távoli" ország fővárosában, Prágában már hosszú ideje ingyenesen fel van téve az összes egyházi anyakönyv a netre, más országok állampolgárai által is kutathatóan. 2014-et írunk, amikor Magyarországon az MNL a Mormon egyháztól kapott anyakönyvi másolatokat másolja 1900 forintos díjszabással, úgy, hogy Te mentél oda a Te adódból fenntartott épületbe, Te keresed ki, és igen, még rajtad keres az intézmény, hogy voltál oly hülye családfát kutatni. Lassan még nekem kell megköszönnöm, hogy megismerhetem az őseimet - halkan megjegyzem tartom magam ahhoz, hogy sokkal több jogom van hozzá, mint magának az államnak. Mert neki a minimum 120 éve halott őseim egy statisztikai adat, semmi több, de számomra komoly érzelmi értékkel bír.
Ó,ne gondold,hogy olyan szerencsés vagyok! :D Egy rokon került elő ,ráadásul innen az oldalról,a férjem rokona. Ez is szerencse mondjuk,mert egy kicsit segített tovább jutni,de sajna utána ugyanúgy elakadtunk szerintem mindketten. Az én rokonaim,tesznek rám,magyarul megmondva! Az összes családfa linkemet elküldtem nekik,már majdnem "készen",de egy sem jelentkezett. Különböző fórumokon írogatnak,hogy keresik a rokonokat,de egy sem veszi a fáradságot,hogy a már eddig elkészült családfára vessen egy pillantást,ne adj Isten kiegészítse! Egy idegen fán találtam egyezést,de ha nem vagy előfizető,nem tudod felvenni a kapcsolatot az illetővel. Pech!
"kerülhetnek elő rokonok,akik segíthetnek" Akkor te szerencsés vagy, mert én hiába írogatok, senki még egy nem választ se képes küldeni. pedig nem a mai leszármazottak érdekelnének, hanem az ő nagy vagy dédszüleik, azok is csak azért, hogy pontosabbá tegyem a fámat.
A honlapon a következő olvasható: Az ügyintézési idő 30 nap, amely annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható
Én még nem vettem igénybe ezt a szolgáltatást, nem tudok róla vélemény mondani.
Attól függ,hogy érted? Én már 1 éve kutatok. Napi szinten amennyit rá érsz és szánsz rá. Érdemes várni,mert kerülhetnek elő rokonok,akik segíthetnek és kerülhet fel a netre is idővel olyan adat ami jól jöhet. Én is találtam most 1 év után valaki más családfáján egyezést és 1 picivel előrébb jutottam. Bár ezek a családfa egyezések elég szűkösen mérik a lehetőségeket,pláne,ha nem vagy előfizető. Végül is csak azokat az adatokat erősíti meg amit eddig is tudtál,de esetleg nem voltál biztos benne.
1, Az anyakönyvvezető még nem volt tisztában a magyarországi anyakönyvekre vonatkozó törvénnyel és rendeletekkel.
2, Lehetőség volt arra, hogy a hatóság vagy a kérelmező külön kérésére az anyakönyvi kivonatot (gondolom azon szerepelt az az utónév) a bejegyzés nyelvén állítsák ki, de akkor az egész kivonatnak az eredeti nyelven kell, hogy íródjon.
(Amúgy az anyakönyvekben lévő utónevekre vonatkozó rendeletek nem igazán voltak ekkoriban (1938-1941), egyedül azokról az utónevekről tettek említést, amiknek magyar megfelelője nem volt. Megváltoztathatta a keresztnevét magyar hangzásúra.)
"Az új szolgáltatás árainak meghatározásakor azoknak a megrendelőknek az igényeit vettük figyelembe, akik a gyűjtemény egy-egy bejegyzéséről kérnek másolatot. Nagyobb megrendelések esetén egyedi ár meghatározására van lehetőség."
Szánalmas védekezés. :S
Lazán fel kellene nyomni az egész társaságot/vezetést akik ezt a díjszabást kitalálták.
Az a szomorú, hogy szerintem ezt valami vízfej saját hatáskörben eldöntötte. Természetesen kiváló vállalkozói tanulmányokkal alátámasztva. :))))
Ez teljesen normálisan is működhetne, - üzleti alapon-, maximalizálva a bevételt.
DE az ésszerűség határain belül.
Ennek az lesz a vége, hogy amikor készen lesz a gyűjtemény, valaki kihozza az egészet 10 vinyón és fellövi a netre egy szerver formájában.
És akkor a 2000 Ft/kép bevétel hirtelen 0 Ft-ra fog leesni.
Szkennelés: hát igen, az egy szakma volt valamikor 10-15 éve. :))))))
Valószínűleg csak kiköpte a szkenner a képeket (file-okat), további feldolgozás nem történt az anyagokkal. :(
Én két hete kutattam a Lángliliom utcában. És mivel Miskolcot soha nem tudtam filmen kikérni korábban (mindig valahol kallódott), így megörültem, hogy már nem kell rá várni. Hát mit ne mondjak, nagyon elkeserítő volt így a kutatás. Belenagyítva olvashatatlan, és rengeteg oldal nagyon halvány volt. Igaz nem tudom, hogy a tekercsen jobb lett volna-e, de minden esetre elvette a kedvemet a további küszködéstől.
eegen, finoman fogalmazva is gyenge egy kicsit... voltam kedves ezt is szóvá tenni amúgy - szembeállítva a z ezért kért összeggel. Idézek a válaszlevélből:
"Az új szolgáltatás árainak meghatározásakor azoknak a megrendelőknek az igényeit vettük figyelembe, akik a gyűjtemény egy-egy bejegyzéséről kérnek másolatot. Nagyobb megrendelések esetén egyedi ár meghatározására van lehetőség."
Aha. Két fő kérdés merült fel bennem rögtön,
1.) Ki volt az a barom, aki 2.000,-Ft/képre azt mondta, hogy "ennyiért akarok megkapni egy fájlt, amit csak át kell pöckölni emailen/ftp-n"???!!!
Kérem, jelentkezzen! Nem verem meg, nem bántom, csak szeretném tudni, ki(k) ő(k)? :)
2.) Mi a nagyobb mennyiség? Aki ezt írta, valaha is kutatott családfát? Tudja, hogy 2n számban növekednek az ősök jó esetben? És hogy ez mondjuk a 8 dédszülő, 16 ükszülő, 32 szépszülő és egyáltalán nem elérhetetlen 64 első ősszülő esetében összesen 112 embert jelent (egy-egy bejegyzésenként), amiért usque 200.000,- Ft-ot gondolnak beszedni? (és ez mondjuk csak az keresztelés, ezek az emberek általában házasodtak, sőt meg is haltak) - b*zmeg, 500.000,- Ft, hogy összeszedd dokumentáltan 4 generáció tagjait? Margit! Nooormáááális?!
Én Balmazújváros katolikust néztem a már digitalizáltak között, az 1860-as éveket. A bajom annyi volt, h nem jó minőségben lettek beszkennelve, így amikor nagyítanom kellett (egy nemesi születésnél a sok keresztnév meg egyéb bejegyzés miatt), szinte olvashatatlan lett a kép :( Meg hát a kezelőfelülete sem olyan felhasználóbarát, mint mondjuk a fővárosi levéltárban!
küldj panaszemailt a kutatóterem emailjére. én már megtettem, ill. már más is. Minél többen írnak, talán annál előbb lesz új ár... bár nekem azt ígérték, 04.01-től új díjszabás lesz, mindjárt rá is nézek
Sziasztok! Szerintetek hogyan lehetséges az, hogy ha a Felvidék egy része a bécsi döntéssel 1938-ban visszakerült Magyarországhoz, és valaki a magyar honvédség és csendőrség bevonulása után született, még mindig szlovák keresztnévvel lett anyakönyvezve, holott a családja magyar anyanyelvű?
"Lassúbb, mint mikrofilmolvasón kutatni, mert a monitor lényegesen kisebb, mint a mikrofilmolvasó kivetőfelülete."
Igazi magyar sikersztori. :)))))
Kapnak pénzt az EU-tól fejlesztésre, vegyenek gépeket, szkennereket. :)))))
A vége az, hogy valaki túlszámlázza a betekert cuccost, TE pedig meredten figyeled a 14 colos monitorral megáldott munkaállomást. :)))))))
És mivel túl sok pénz van ellopva, a végeredmény egy brutálisan megdrágított szolgáltatás.
TENEKED kell borsos összeget fizetni azért a szolgáltatásért, amiért a TE pénzeden vásárolt eszközökön te magad végeztél el. (dolgoztál). Jóóóóóóó.... :))))
Akkor ezek szerint csak símán be vannak szkennelve a filmkockák, arra nem vették a fáradtságot, hogy egy "level"-t ráeresszenek valami képszerkesztő programmal. :))))
/pill 7 gép van beállítva. Nem kell feliratkozni, érkezési sorrendben osztják a gépeket. Ha nyitásra mész, több szerencséd van, ha napközben mész, előfordulhat, hogy minden gép foglalt, és várnod kell... ilyenkor kapsz egy sorszámot. Amint valaki felállt, és visszavitte a gép számát a pulthoz, megkapod a sorszámodért cserébe.
A szoftver felhasználóbarátsága hagy kívánnivalót maga után. Plusz sokan vannak, akik ugatják a számítógépet, szó szerint be se tudják kapcsolni - na ők kegyetlen lassúak - de amúgy is sokat pepecselnek vele.
Lassúbb, mint mikrofilmolvasón kutatni, mert a monitor lényegesen kisebb, mint a mikrofilmolvasó kivetőfelülete.
A szar filmkockák (sötétebb fotó vagy halványabb írás) gyakorlatilag olvashatalanok a számítógépen...
Sajnos én sem találtam meg ott, még körbenéztem a környék településeit is, de semmi. Megpróbálom megkeresni a rokonságát, hátha valami sógornő nevét kaphatta meg rossz emlékezetből.
És még egyszer köszi az utánajárást meg a segítséget!:-)
Szülőfalum halotti anyakönyveit nézegetem át az 1800-as évekből.
Érdekes, hogy szinte minden 1-2 órát élt (házi keresztséget kapott) csecsemő az Ádám vagy az Éva nevet kapta. Ez csak valamilyen helyi szokás volt, vagy általánosságban elterjedt? Volt valami vallási oka? Mik a tapasztalataitok?
Nagyod reformátusait Nagyodon (nem találtam meg az anyakönyveit a Familysearch-ön), római katolikusait Zsemléren (ITT) anyakönyvezték. (Itt én nem találtam a Jakab - Szendi házaspár gyerekei közül egyet sem, talán neked sikerülni fog).
keressen meg emailben (honlapomon keresztül eléri)
Az anyakönyvi kivonatot az eseményhelye (születés helye, házasságkötés helye, elhalálozás helye) szerint illetékes anyakönyvvezetőtől tud kérni, az izgatási díj (2.000,- vagy 2.200,- Ft, nem emlékszem pontosan) illetékbélyegben történő megfizetése ellenében; személyesen, vagy meghatalmazott útján, illetve írásban. Előtte célszerű az illetékes anyakönyvvezetővel egyeztetni a pontos mikéntről.
Az anyakönyvi kivonat nem tartalmaz minden bejegyzést, ami az anyakönyvbe bejegyzésre került (ez a korai időszak állami anyakönyvezésében vezetett rengeteg hasznos adat miatt hátrányos leginkább).
Nem tudom rám is vonatkozik-e az ajánlat;ha igen,szívesen fogadnám.Legyen az akár abban,hogy hogyan lehet,akár ha elképzelhető,a levéltárban az utánanézés.
Igazából,ha valaki eleve ott van,gondolom,még az utánanézés sem túl nagy probléma,a kis falu,aminek az anyakönyveiről szó lenne,abban az időben talán 400 főt számlált.Erre nem sok születés-halál jutott egy-egy évre,még a 60-as években sem.
Köszönöm a választ.Akkor megtudom,hogyan lehet anyakönyvi kivonatot kérni.És hogy hol.Esetleg,ha tudná valaki;és van tapasztalata,hogyan okosabb ,ha van választás.
Értem. Nos akkor el kell látogatnom a levéltárba és ott folytatni tovább a kutakodást.
Minden esetre köszönöm a kimerítő választ, sokban segíti az én amatőr lelkesedésem az ügyben.
Lévához még csak annyit, hogy Nagyod kistelepülésről van szó, ami református falu, tehát aki itt született azt is Léván lehet megtalálni az index képeknél. Azért sem értem a vallás kérdést, de a levéltárban majd kiderül.
Először is, egy 1931-es születés még bőven az adatvédelmi törvény alá esik, tehát az sehol sincs fent. Ha közvetlen rokon, akkor esetleg az anyakönyvi hivatalban lehet kivonatot kérni.
A MACSE-n ugyanazok az anyakönyvek vannak, mint a FamilySearch-nél -- pontosabban az FS (digitalizált mikro-) filmeit dolgozzák fel, saját filmjeik nincsenek.
A FamilySearch filmjei a megyei levéltárakban készültek, és néhol nagyon hiányosak. (Gondolok ilyenkor Pest megyére.) Úgy tudom, hogy még szándékoznak filmezni/fényképezni magyar anyakönyveket, de nem tudom, mikor és hol.
Ha az FS-en nincs, akkor marad a személyes levéltári kutatás. Ezt innen Pennsylvániából nem tudom csinálni, tehát nem tudom a részleteket.
A halotti anyakönyvekben (még a polgáriban is) viszonylag gyakran előforduló hiba, hogy az elhunyt szüleinek nevét a bejelentő tévesen közli. Tapasztalatom szerint leggyakoribb a keresztnevek tévesztése, de találkoztam már olyan esettel is, amikor a halott anyjaként az anyósa lett feljegyezve. (Ezért sem szabad csupán az indexelt adatokra támaszkodni.) A házassági bejegyzéseknél ez azért nem annyira jellemző. A kor tévesztése elég gyakori a magas életkorúaknál, mindig gyanakodni kell, ha az életkora kerek, illetve ha nagyon magas szám. Nem csak az idős korúaknál tévesztenek, a fiatalabbaknál is, de ez leginkább az egyházi anyakönyvekre jellemző. Az a probléma annál, ha szinte semmi sem egyezik, hogy mi van, ha téves adatra támaszkodunk, pl.: minden adat helyes, csak Léva nem. Vagy nem Léván született, de ott élte a fiatal korát és azért van megjelölve a város születési-, vagy lakhelyként. Persze lehet, hogy tévedek. A dédanya vallását viszonylag könnyen ki lehet deríteni, nézd meg a dédszülők esküvői bejegyzését, a gyerekeik keresztelési, vagy születési bejegyzéseit. Ott fel szokták tüntetni a szülők vallását. (Léva azért egy kicsit nagyobb település, ötezer körüli volt már akkoriban is a lakossága).
Értem, köszönöm! Két hete kérdeztem az oldal tulajdonosát, hogy volt-e az enyémhez hasonló tapasztalat, de nem válaszolt. Így kár volt erre pénzt áldozni. Arra tudok gondolni, hogy a többszöri sikertelen belépés után az oldal tiltja az IP-címtartományt, vagy a cookie-k...
Több éve regisztráltam a radixindex-re, de csak hetekkel ezelőtt lettem előfizető. Belépni mindig sikerült, viszont a regisztráció utáni bejelentkezés már nem jött össze. Az internetkapcsolat tökéletes, egyszerűen nem tudja a böngésző betölteni a webhelyet. Másnak sem működik, járt valaki hasonló módon? Előre is köszönöm a segítséget!
Az augusztus 31.-e jobb mint a szeptember 2.-ának lehet az is az indoka,hogy egy augusztus 31.-én született gyerek egy évvel előbb mehetett iskolába,mint a szeptember 1.-én született.
Aki szeptemberben ,1.-én is született már csak külön kérvényekkel,iskolaérettségi igazolással,rengeteg macerával mehetett iskolába.Különben évvesztes lett.
Hol fordulhat ilyen elő? vagy így ment általánosságba véve?
Mellesleg ha emlékezetből tölt ki valamit, lehet nem emlékszik pontosan a nevekre, ilyen is előfordulhat?
Egy csöppet elmélkednék magamban itt, hátha van valakinek ötlete, elképzelése erről.
A falunkban elvégezték egy neves genealógussal az összes családfát az 1700-as évekig. Itt találtam meg dédmamámat akinél azt tüntették fel, hogy katolikus.
Végignéztem az összes katolikus anyakönyvet Léván 1840-1890-ig semmi találat rá. Aztán végig néztem az összes reformátust, és ott találtam meg, igaz hogy a szüleik neve sem teljesen 100-as
Hiszen az apjának Károlynak kéne lennie, az anyjának pedig Szendi Zsófiának, a halotti anyakönyv szerint.
A képhez csak annyit, hogy ez sem igaz. Sándor nem hentes, az apja volt az kit szintén Sándornak hívtak. Ő földműves volt, mindennek utána néztem.
Azon elmélkedtem még, hogy mennyire lehet életszerű, hogy egy alig több mint 100 fős lakosságú faluban, kettő Jakab Rozália is éljen.
Szendit még véletlenül se találtam, se a római katolikusoknál sem a reformátusoknál. érdekes:/ Nagysóhaj
Igazándiból itt, de én leteszteltem már meglévő, megtalált személyekkel és nem igazán működött. Aztán ha mégis találtam valamit, akkor az index képeken semmit.(anyakönyv)
Így van! 2 év még bőven belefér! Nekem volt olyan ősöm akinél 5 év volt az eltérés,minden stimmelt ,ahogy visszakerestem és szerencsére megtaláltam az összes lényeges adatot. Ha csak bemondásos évszámok vannak pl: hogy hány évesen halt meg,az nem mérvadó csak körülbelüli. + - pár év.
Köszönöm szépen a kimerítő választ, a második kérdésemre, akkor inkább még egyszer neki futok. Ezek mind megvannak Levice(Léva) a megfelelő város ahol keresgélnem kell, de ott csak egy olyat találtam ami két év eltérést jelentett, ez már igazán durva különbség, hogy igaz legyen:o)
Hát, valóban megbecsülendő, akik nem kevés munkaidőt belefektettek az egészbe. Itt pest megyében 3 falunak meg is csinálták a komplett családfáját, de ez sem jó szerintem, jobb lett volna indexelni az egészet, nagyobb öröm rátalálni egy ősapára kb 2-3 órán keresztüli keresés után:)
magdusis: Írd meg a nem talált gyerek keresztnevét, hátha másnak sikerül megtalálnia.
kiskutakodo: Szia, én nem látom, hogy frissítettek volna. A Familysearch egyik oldalán vezették, hogy mi lett feltöltve a polgári anyakönyvekhez, de az mára már elavult. Ha nem csak a magyar részre gondoltál: ezen az oldalon kattints a 'Last Updated'-re, és feltöltési sorrendbe fognak megjelenni a projektek.
oszlohat: Üdv! 1, Halotti anyakönyvben az elhunyt neve, apja neve és anyja neve szerepel: A polgári anyakönyvekben igen (+ a házastársé, ha volt), az egyháziban már nem feltétlenül.
vagy pl. egyháznál kideríthető pl. egy esküvői feljegyzésből? Attól függ mikor volt és hogy melyik egyháznál. De ha az esküvői bejegyzésből nem is mindig, a keresztelésiből biztosan meg lehet állapítani a XVIII. sz. végétől.
2, A dédmamád keresztelési bejegyzése valószínűleg ott van a Familysearch.org-n. A Slovakia, Church and Synagogue Books, 1592-1910 három részre osztható. Az egyikben vannak képek és a rajta lévő eseményeket (keresztelés, házasság, halálozás stb.) indexelték is. A másikban ugyan indexelték az eseményeket de a hozzá tartozó képet nem lehet megnézni. A harmadikban van kép, de nincs indexelve. Az indexelt települések listája nem tudom mennyire friss. Ha a települést nem találod, lehet azért, mert az egy másik falu, vagy város filiája volt, és annak az anyakönyvébe jegyezték fel a keresztelését. Nézd át a képes és az indexelt résznél is. Ha így sincs meg, szlovákul írd be ide a kereset falut: http://csaladfa.palmai.eu/felvidekiak/, vagy a születés időpontjához legközelebb eső helységnévtárat (http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika) nézd át, hogy kiderüljön melyik falu filiája volt az, ahol született a dédmamád. Meg lehet nézni a Familysearch oldalán is (https://familysearch.org/catalog-search) de az nem túl megbízható.
Ez egy nagyon hasznos információ ami azt illeti, de ha ilyen félre írások léteznek akkor már csak a feltételezés marad, az jó*helyes?
Két kérdéssel fordulnék a szakértőkhöz :
1, Halotti anyakönyvben az elhunyt neve, apja neve és anyja neve szerepel. Az anyja neve ismeretlen. Anyám apai ágán több ilyen is szerepel, ez zsákutca? vagy pl egyháznál kideríthető pl egy esküvői feljegyzésből?
2,Dédmamám felvidéken született léva járásában, időpont, vallás megvan mégse találom, mellesleg a szülei esküvőjét sem visszamenőleg 40 évre. Tud valaki familisearch-ön kivül egy jó felvidéki adatbázist?
nem kell dühöngeni, árt az egészségnek és lerövidíti a családfakutatással tölthető időt :D
nem biztos, hogy nem az a Maria Elisabetha nem azonos a Maria Magdalena-val... az anyakönyvezés anno nagy valószínűséggel úgy zajlott, hogy a pap lezavarta az aktuális processzt, majd vmikor később vmi alapján beírta az anyakönyvbe ennek megtörténtét. Sok esetben fals nevekkel - rosszul emlékezett.
Nekem pl. van két ugyanolyan nevű gyerek ugyanolyan nevű szülőktől, ugyanolyan nevű keresztszülőkkel. 1 hónap különbséggel anyakönyvezve.
Vagy elfelejtette a pap, hogy már egyszer anyakönyvezte, vagy akár az is lehet, hogy más, ugyanazon családnevű pár gyerekét anyakönyvezte tévesen.
Talán úgy 10-15 év múlva kiderül (vagy nem), ha addig végzek az összes anyakönyv feldolgozásával a 30km-es körön belül...
Köszönöm. Ez nagyon idegesítő és már nem az első eset nálam, nemrég felrakták a stájer és alsó-ausztriai anyakönyveket az internetre, a stájer ősömnél szintén nem találtam meg Essl néven családot a Mureckben. Az alsó-ausztriai ősöknél meg nehezen olvasható nagyon és vsz lakott ott Pressl család Zwentendorfban csak pont a két ősöm nevét nem találtam meg a születésnél. A bécsi adatok is megvannak az interneten, onnan jött egy ősanyám akinél csak a férj Johann Koperger nevét ismerem és az ősanyám keresztnevét, megtaláltam Johann Koperger két házasságát az indexnél, viszont az anyakönyvben a feleség neve Maria Magdalena és nem Maria Elisabetha mint az ősanyám neve, majdnem dührohamot kaptam ekkor.
Van megoldás megtalálni a keresett személyt, csak iszonyat időrabló... én 10 éve kezdtem kb. (nyilván nem mindennap csinálom) ezt a részét, és még mindig nincs meg jó pár olyan ember, aki nagyon, de nagyon kellene.
Mondjuk van sejtésem, hogy miért, és hogy valószínűleg a "valószínűleg ő az, és valószínűleg családfába ide illik" megoldáson kívül sok esetben nem lesz más...
Igen, elég szép bejegyzés. A 12993 kommentben feltettem már itt, skoumi lefordította a szöveget, 119 kép, 1664.09.21. Johann Hainisch házassága Velké Losinyban.
Igen, 1664-ben volt a házasság más településen, 1618-ban született, 1640-től van anyakönyv, átnéztem minden anyakönyvet 1664-ig és nem találtam meg a családnevet.
Szeretnék segítséget kérni újra. Egy nehezen olvasható névről van szó, Johann Tobias Hainischnak olvastam, nem tudom hogy biztosan az e. Horni Libina vegyes anyakönyv 205-ös fotó, 1652.02.17, halálozás.
Igaz,hogy sok hiba van az indexelésben,de azért el kell ismerni,hogy az anyakönyv-vezetők írása is sokszor szörnyű,nehezen olvasható,betűket hagytak ki,stb.
Annál jobban meg kell becsülni -talán még utólagos elismerő dijat is adhatnánk érte- a gyönyörű gyögy betűkkel írókat !
A felsorolt változatok okát érdekes lenne kideríteni,miután látta az ember az írást.
A születésnapok elírásához: van egy olyan ősanyám, aki egész életében a nővére születésnapját használta. Akkor tünt fel, amikor a szépapám születésénél akárhogy is számoltam, ötvenkét évesnek jött ki az anyja. (Tényleges kora kb. 45 volt, ami szüléshez szintén nem fiatal, de utolsó gyereknél nem hallatlan.)
Én találkoztam olyannal,hogy júniust indexelt január helyett. Szerencsére utána tudtam nézni az eredetinek(előfizettem a győri levéltárra) és nem találtam. Ott derült ki,hogy azért nem ,mert félre lett indexelve a dátum.
"Egyébként a személy maga által bediktál születési dátuma sem mindig egyezik a valósággal (vagy az anyakönyvvel), sőt az anyakönyvben foglalt dátum sem mindig takarja a valós születési dátumot!"
Ezt tapasztalom magam is, minél régebbre megyünk vissza annál kevésbé tűnik tutinak a fellelt adat. Sajna....... de azzal főzünk ami van! :-)
Elég sok "hülye" kérdés van és lesz itt, ami annak eredménye, hogy a tisztelt új fórumozók lusták használni a keresőt, hogy esetleg a felvetendő kérdésükre van-e már 1x, 2x, vagy sokszor válasz itt.
És igen, van olyan kezdő "családfakutató", aki nincs tisztában azzal, hogy amit online elér, az nem feltétlenül az, amit szeretne, vagy illene keresni.
A családfakutatás türelmet igényel - legyetek/legyünk hát egymással szemben is türelmesek. A személyes vitákat szíveskedjetek magánban elintézni, és nem telef**ni vele a fórumot.
Igaz, mindig lehetnek olyanok akiknek, akiknek a különbség nem világos, de a hozzászólásod alapján tényleg azt hittem, hogy birtokában vagy valamely forrásnak, amely alapján megtudható a pontos születési dátum. Kár, hogy eddig még te sem találkoztál ilyennel.
Egyébként a személy maga által bediktál születési dátuma sem mindig egyezik a valósággal (vagy az anyakönyvvel), sőt az anyakönyvben foglalt dátum sem mindig takarja a valós születési dátumot!
Tényleg, bocsi, hogy a vér profik életébe bele ugattam :-) Vállalom a felelősséget igen én vagyok az aki, azt gondoltam, hogy itt van olyan akinek ez nem tiszta. Ezért le mertem karcolni személyes tapasztalatomat. Nekem nem sikerült addig 1895 előtti születési adatot szerezni sehonnan. Megelégedtem a keresztelési adatokkal, de a családfa programomba nem születésnek jegyzem be ezeket, hanem keresztelésnek. De tényleg, bocsi, hogy élek és bocsi, hogy próbálok saját adataimban precíz lenni. Tényleg már ennél jobban fület farkat behúzni nem lehet.
Arról tud valaki információt hogy valamikor /ebben az évszázadban / felkerülnek az FM oldalára a Magyarországi házassági, halotti, születési és vagy keresztelési 1895 előttire gondolok természetesen, anyakönyvi mikrofilmek?? Rom kat ,Ref, Izr.... ?
Ezt fontos volt megjegyezni. Ez pont olyan, mintha megkérdezte volna. Igaz hogy Balog veri a feleségét ? Válasz: Nem igaz, Balog nem veri őt. Reakció: dehát ő nem is Balog, hanem Balogh.
különösen, hogy a XIX. sz. második felétől egyre inkább jellemzővé vált, hogy napokkal, de akár hetekkel a születése után keresztelték a gyereket. Az FS-t működtető 'mormon' egyháznak viszont vallási okokból a keresztelés dátuma fontosabb, mint a születésé. (Korábban meg jellemzően nem volt olyan rovat az anyakönyvben, hogy születés, ugyanakkor a magas csecsemőhalandóság miatt általában a születés napján, legkésőbb másnapján megkeresztelték - ha annyira életképtelen volt, hogy a pap érkezését se érte volna meg, hát, a bábaasszony keresztelt)
A FamilySearch-ön a születési adatokat jól meg lehet találni,de hogyan lehet házasságit találni?Hiába jelölöm be a keresésnél,nem jön házassági adat,csak a születésiek,különböző szempontból.
Köszi! Igen romai katolikust keresek, mindig elfelejtem hozzátenni a felekezetet mintha természetes lenne hogy katolikust keresgélek! Nagyon köszi a segítségedet !
Nekem úgy tűnik, ez időszakhoz kötődik, kb. 1951 - 1960 között írták precízen az UB szövegét, előtte utána hivatkozások. Ja és a század elején van a halálozás még beírva.
Budákócz ,Detkóvác Megtudná mondani valaki hogy ezeket a Horvátországi településeket melyik anyakönyvi kerületben tudom megtalálni az FM en lévő gyűjteményben? Köszönöm .
Köszönöm! Sajnos egyenlőre csak tipp, hogy ez a Bekő család az én családom, mert nekem Győr megyében bukkantak fel, de hátha.
A családban két tanító is volt az 1700-as években és mindkettő neve előtt szerepelt a nemesi előtag. Bár gondolom nem a parasztgyerek ment el tanulni, hogy később tanító legyen, de inkább gondoltam arra, hogy a "munkakör" velejárója volt a rang, nem a családé.
Mivel a Familysearch szerint Kaposváron nem született korábban és később sem Dattler, viszont Nagykanizsán igen, én a nagykanizsai egyházi anyakönyveket nézném inkább át.
Botchla: Léteztek címerlevél hamisítványok (és a témában tanulmányok is: Horváth Sándor: Czímerlevél hamisítások és hamisítók, In: Nagy Iván Családtörténeti Értesítő. 1901. 7-8. füz. 9-10. p., vagy Kóta Péter: Ebül szerzett kutyabőr" avagy címerlevél-hamisítások a XVIII. században In:Előadások Vas megye történetéről. 2., Vas megyei levéltári füzetek, 6., 1993. 311323. p., ez a Levéltárak Közös Keresőjében is benne van). Meg-e tudják állapítani, hogy eredeti vagy hamisítvány a tiétek? Nem tudom. Ha a dédapádék 1848 után éltek már nem tartanám különösebb értelmét a hamisításnak. De én egyelőre eredetinek tartanám, és elkezdeném átnézni legelőször is a Kelemen-féle könyvsorozatot, hátha említi a családot, és a dátum alapján be lehet azonosítani. Aztán utánanéznék a 13039-es hsz.-omban belinkelt helyeken, az Illésy gyűjteményben, a Királyi Könyvekben. Megnézném, hogy a család mióta lakik a városban, mikor települt be és honnan, ott volt-e birtoka ugyanolyan nevű családnak stb. http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemess%C3%A9gi_igazol%C3%A1s
Én sem vagyok tisztában teljesen a nemesi ügyek kutatásával, de az Investigatio nobilium a nemességvizsgálatokat tartalmazhatja (amik valószínűleg latinul lesznek megírva). Gondolom írni kell nekik (a Bécsi kapu téri nagykutatóba, vagy megkérdezed az információs irodát, hogy hogyan tovább) egy email-t amiben ki szeretnéd kérni ezeket az iratokat.
Csak a foglalkozásuk folytán nem válhattak (szerintem) nemessé valakik, bár biztosan volt egy-két egyetemi tanár, aki a kiemelkedő pedagógusi munkájáért nemesi címet kapott.
Érdeklődni szeretnék, hogy Ti a kutatásaitok során futottatok-e bele a Dattler családnévbe? Amit biztosan tudok, hogy Dattler Lajos (dédapám) Nagykanizsán született 1900.01.10-én, édesapja pedig Dattler István, aki 1872.07.28-án született Kaposváron, édesapja pedig 1850-ben született Dattler János, de hogy hol?! Utána már csak a találgatások vannak. Feleségneveket tudok. Familysearch.org-ról nagyon sok kérdőjeles leszármazottat találtam, de ez mind csak találgatás. Van valakinek valamilyen ötlete, tanácsa, hogy merre menjek tovább? Mert egy ideje nem tudok tovább lépni, a családfa elég széles, de ebben a mélységben megakadtam. :(
Szerencsém volt, megtaláltam viszonylag gyorsan: 1943 novemberében halt meg, és hátulról is elkezdem lapozni az oldalakat. Köszönöm még egyszer a magyarázatot az UB-hez!
De benne van maga a név, de maga a név elég tucatnév, szóval nem egy egyedi családnév. Megvan nagyapám hagyatékából a nemesi címer festett verziója, de nem az eredeti kutyabőr és a egy szöveg, hogy kitől, mikor és ki kapta a nemesi címet.
Csak azt nem értem, hogy senki nem hallott még erről a családról, sőt abban a bizonyos városban élő pár azonos vezetéknevű ember sem tud róla, hogy nemesi lenne a család.
Mennyi az esélye, hogy hogy dédnagyapámék vettek/csináltattak egy kamu nemesi címet?
Ki lehet ezt valahogy deríteni, hogy igazi-e a dolog vagy sem?
Illetve senki nem él már aki idősebb abban a családban, fogalmam sincs hol lehet az eredeti kutyabőr.
nevekhez: Bármelyik a négy közül. Akkoriban (gondolom ez még a XX. század előtt lehetett) még nem ügyeltek arra az anyakönyvvezetők, hogy csak egyféleképpen írják a neveket.
címerhez: A címer valamilyen iraton van rajta? Gondolom ránézésre csak azt tudnák megállapítani, hogy megfelel-e a heraldika szabályainak. A fórumon Sabine72 volt a címer szakértő, érdemes elolvasni a heraldikával kapcsolatos hozzászólásait. A címer leírásnál nézd meg, hogy az oldalak a megfelelő (ellentétes) irányban vannak-e írva.
Ezért minden tiszteletem azé a néhány anyakönyvvezetőé, akik a szimpla UB helyett beírták, hogy "elhalozása ittmegitt, ekkormegekkor (ne adj' Isten még a kötsecsicsalpusztai halotti anyakönyv sorszáma is megadva...).
Persze ha minden adat az ölünkbe hullana, akkor hol maradna a kutakodás és a vadászat öröme??? :o)
(én is most találtam rá véletlenül egy évek óta keresett adatra, olyan helyen, ahol józan ember sosem kereste volna)
A levéltár viszont nem mondja meg, hogy mi van az UB jegyzék adott sorszáma alatt, adatvédelmi okokra hivatkozva.
Így, ha az ott született személy NEM ott halt meg, akkor nem fogod megtalálni 1943-ban, mert más településen kell keresni. De hogy hol, azt vagy a levéltár tudná (ha akarná), vagy esetleg még a születési hely anyakönyvvezetője fogja tudni megmondani (ha akarja)...
A levéltár viszont nem mondja meg, hogy mi van az UB jegyzék adott sorszáma alatt, adatvédelmi okokra hivatkozva.
Így, ha az ott születette személy NEM ott halt meg, akkor nem fogod megtalálni 1943-ban, mert más településen kell keresni. De hogy hol, azt vagy a levéltár, vagy esetleg még a születési hely anyakönyvvezetője fogja tudni megmondani.
Az eredeti anyakönyvek az anyakönyvi hivatalnál vannak, a másodpéldányok pedig a levéltárakban. Amikor valamilyen változás történik (haláleset, házasság, névváltoztatás) ezt bevezetik az eredeti példányba. Évente készítenek egy UB jegyzéket ezekről a változásokról, amit elküldenek a levéltárnak.
Megnéztem több évnél is a 88-ra végződő sorszámokat, de így sem jártam sikerrel. Sajnos az évben sem lehetek 100%-ig biztos. Akkor megpróbálom végiglapozni. Köszönöm, hogy megnéztétek!
A segítségeteket szeretném kérni. A debreceni Varga Róza halotti anyakönyvét keresem, viszont a születési anyakönyvében szereplő utólagos bejegyzés száma alatt nem találtam.
A számban nem vagyok teljesen biztos, én 988/1943-nak olvastam és debreceni halotti ak-ben kerestem. Ti minek olvassátok a számot és szerintetek hol kellene keresnem?
Ha mutatok valakinek egy nemesi címert ill. annak leírását (a saját családnevem az), meg tudja mondani valaki, hogy igazi-e az vagy hamisítvány? Mert erről a nemesi családról sehol nincs dokumentáció és senki nem hallott róla.
Kinagyitva igy néz ki. 1915 Wien
Régi fénykép témában kérem a segítségeteket. A bescennelt foton lévő feliratot szeretném kibetüzni Wien 1916 amit sikerült kibetüznöm. 
Remélem, Őrá gondoltál!
A képhez csak annyit, hogy ez sem igaz. Sándor nem hentes, az apja volt az kit szintén Sándornak hívtak. Ő földműves volt, mindennek utána néztem.