antológia (gör.) 'szöveggyűjtemény', a görög szó eredeti jelentése 'virágfüzér'.
Ez legyen olyan szempontból is szöveggyűjtemény, hogy lehet szövegelni is! :)
Hányszor mondjam még el, hogy oly szép az élet! Hogy nincs esze annak, aki gyűlöli; Vagy tán jobban mondva, nem is a világ szép, Hanem a világnak szép leányai. Mert hiszen ameddig szép leányt nem láttam, Nemcsak a világot, magam is utáltam!
Jaj, de hogy megfordult kereke sorsomnak, Mióta galambom téged láttalak! Mostan azt kiáltom, a világ elveszhet, Csak a szép leányok megmaradjanak! Bennetek tanultam magamat szeretni, S nem tudom, a földön mit lehet gyülölni!
Tele van csordultig keblem szerelemmel, Megcsókolnám minden ellenségimet, Nem győzöm imádni a jóságos Istent, Mért teremtett ilyen szépnek tégedet. S e nagy boldogságot annál jobban érzem, Mert én az életben oly sokat szenvedtem!
Nem akarok tudni, nem akarok látni, Csakhogy te enyém vagy és én a tied; Nem tudok érezni, nem tudok gondolni, Hogy meg ne fertőzzem szent szerelmedet, A világ fölöttünk össze fog omolni, Ölelj meg, s felőle mit se fogok tudni!
Szálljon el mellettem az égnek villáma, Adjon földrepesztő rémes hangokat; Én nem fogom látni, nem fogom hallani, Csak a te "szeretlek" susogásodat! Édes ölelésed bezáró mennyország, Benne csak egy perc az örökkévalóság!
Ölelj meg forróbban... végy fel szárnyaidra, Repüljünk, repüljünk némán, csöndesen... Nézd - ezer bajával mily messze már a föld! Túl vagyunk az égen, a képzeleten... És nem látok semmit édes öleden: Nem látom, hol vagyunk, az égnek országát, Csak boldogságomnak végtelen világát!...
383 éve, ezen a napon hunyt el Szenczi Molnár Albert, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító, református lelkész, filozófus, egyházi író.
Szenczi Molnár Albert
VII. ZSOLTÁR
C. M. Dávidnak könyörgése ellenségi ellen való megszabadításért.
1
Óh, én Uram és én Istenem, Tebenned vagyon reménségem, Segedelmemre légy jelen, Tarts meg ellenségim ellen, Hogy engemet el né ragadjon, Mint éh oroszlán meg ne rágjon, Midőn nincsen segétségem, Azki megmentene engem.
2 Hogyha én ezt töttem, Úr Isten, Avagy hamisság van kezemben, Hogyha gonoszt töttem ennek, Ki örült békeségemnek: Hogyha valaki abban megért, Hogy gonoszt fizettem az jóért, Sőt ha jól nem töttem azzal, Ki nékem volt bosszúsággal:
3 Ám bár kergessen ellenségem, És bátor megragadjon engem, Életemet földhöz verje, Dicsőségem porrá tégye. Kelj föl azért nagy haragodban, Ellenségim ellen támadván, Add meg az előbbi tisztem, Kit rendeltél, Uram, nékem.
4 Nagy sereggel osztán az népek Hozzád gyűlnek és környülvesznek, Azért Úr Isten, támadj föl, Magas helyre köztök állj föl. És ottan ítéljed az népet, Ki jól rendelhetsz mindeneket, És engem hívségem szerint, Ítélj igazságom szerint,
5 Verd meg az istenteleneket, És védelmezd meg híveidet, Mert mindeneknek titkait Látod, Uram, szívét, lelkit. Te vagy paizsom, igaz Isten, És nem hadsz el veszedelmemben, Ki az híveket megtartod, Gonosz ellen takargatod.
6 Igazán ítéli az Isten Az ártatlan embert ügyében, De keményen fenyegeti, Kinek hamisságát érti. Hogyha pedig ő meg nem térend, Sok bűninek véget nem vetend, Előkészéti fegyverit, Idegbe veti nyilait.
7 Végre mint egy hadi erőben, Halálos fegyvert fog kezében, Nyilait is rántja elő, Kiket ellenségemre lő. Kinek szándéka veszedelmes, Szive nagy gonoszsággal terhes, Kiből idétlen fiat szül, Mert szándéka megszégyenül.
8 Szorgalmatosson árkot vájott, Más ember alá vermet ásott, Kiben, midőn törekedik, Önnönmaga beléesik. Az gonosz, azkit nékem kiván, Ő tulajdon fejére rohan, Mindennémű csalárdsága, Nyakára száll álnoksága.
9 Azért Istennek adok hálát, Hirdetem ő szent igazságát, És fölséges szent nevének Dicséreteket éneklek.
Ma ünnepli 35. születésnapját Murányi Zita, író, költő, újságíró. Isten éltesse!
Murányi Zita
napok
egy ágy, amiben a megszokás mindig jobb oldalra fekszik ha nem lenne gömbölyű a nap magányának fordítana hátat minden láng vörös lobbanása ugyanabban a pózban ütközünk neki a hétköznapok légszomjának hangodat szivacsfelhők szűrője keringeti a test hiánytartása bennünk emészti magát a reggel ránk ömlő világossága.
122 éve, ezen a napon született Mécs László költő.
Mécs László
Szentségtartó
A templomtól a temetőig, Temetőtől a templomig, Ahol e hűvös nyáridőben Ballagó életem folyik, Jár a sok jó falusi ember, Gyerek szalad, szekér döcög. El-elnézem és meg-megállok És mindenkinek köszönök.
A templomtól a temetőig, Temetőtől a templomig, Ha járok, mást sem tesz a szívem: Mindegyre csak találkozik. A legtöbben visszaköszönnek, Van ki tovább megy ridegen, Van aki bambán visszabámul, Csak egy nincs köztük: idegen.
A templomtól a temetőig, Temetőtől a templomig, Minden kis házhoz nagy közöm van: Minden házban ember lakik. S ha embert látok, Isten szólít, Meg kell előtte állanom, Mert szentségtartó minden ember S minden ház tabernákulum.
Mikor az Úrnap ünnepére Virágot hint a körmenet, Négyszer lendít keresztes áldást A pap a négy oltár felett. Hát énnekem, ki minden házból Kinézni látom Istenem, Hányszor kellene s hány irányba Áldás keresztjét hintenem!
De áldást, imaszót, örökké Malomként nem mormolhatok, Hát ennyit mondok tiszta szívből: ,,Adjon az Isten jónapot!" És ő, hiszem, meg nem hazudtol, Ki társlakómként itt lakik S mellém szegődik minden reggel, Temetőtől a templomig.
Nagy Sándor feleségét és fiát hatalmi okokból meggyilkolták. Igaz, hogy korábban Roxána ölette meg vetélytársait. Görög régészek most úgy vélik, megtalálták a nő és a kis király sírját
Roxána egy perzsa előkelő, bizonyos Oxüartész lánya volt. Sándor Perzsia elleni hadjárata során találkozott az akkor 16 éves lánnyal Kr. e. 327-ben. Néhány hónappal azután, hogy a hódító Kr. e. 323-ban hirtelen meghalt Babilonban, Roxána életet adott fiúknak, IV. Sándornak. Nem sokkal később Roxána meggyilkoltatta Nagy Sándor többi feleségét, II. Sztateirát és annak nővérét, II. Parüszatiszt, a perzsa III. Dareiosz lányait. Roxána fia trónutódlását akarta biztosítani, és ebben támogatta Nagy Sándor anyja, Olümpiasz. Kr. e. 317-ben néhány hónapra IV. Alexandroszt Makedónia királyává kiáltották ki, de Kr. e 316-ban Olümpiaszt kivégeztette az uralomra törő makedon hadvezér, Kasszandrosz, Roxánát és fiát pedig bebörtönöztette Amphipolisz erődjében, ahol hat évvel később, Kr. e. 310-ben meggyilkoltatta őket. A sír feltárása tehát a mekadon történelem fontos és igen zavaros epizódjának részleteire deríthetne fényt.
Szép napot kívánok Mindenkinek Antal és Antónia napján!:-)
Ma Anton, Antos, Aszter, Leonetta, Oros, Rexana, Roxán, Roxána, Rozalinda, Toni és Uros napja is van!:-)
"ROXÁN
S e percet hogyha eljöttnek tekintem, Mit mond nekem majd?
CYRANO Minden, minden, minden Ajkamra tódul!... Rád dobálom sorba, Egész csomóstól és nem kötöm csokorba! Megőrülök!... Szeretlek!... Gyönyöröm Súlyát nem bírom!... Megfojt az öröm! Szívemben mint apró ezüst harang, Függ a neved Roxánom... s mert beteg Vagyok a vágytól s folyvást reszketek, A csöngettyű szól és a tiszta hang Roxán nevét csöndín szüntelen! A képed ott járt mindenütt velem. Emlékbe zártam minden semmiséget. Tudom: tavaly május huszadikán, Megváltoztattad reggel a hajéked. Ó, ez a haj napként ragyog le rám! S mint a szem, merőn a napba nézve, Káprázva lát piros gömböt sokat! Úgy látok én, hajadtól megigézve, Aranysugáros szőke foltokat?
ROXÁN
(megindult hangon) A szerelem!..."
Részlet Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac című komédiájából.
Honnan vetted sötét hajkoronádat s a mandula-hangú édes nevet? Napkeltétől ragyogsz, de nem mert fiatal vagy: már ezer éve hazád napkelet.
Ígérd Jerikót, ébreszd fel a zsoltárt, a Jordán folyjon ujjaid közül! Gyilkosok váljanak kővé ijedten, s egy kicsit második hazád is megkövül!
Minden kő-mellkast érints meg, csodát tégy! Tedd, hogy sírjon a kő, s megkereszteljenek a forró cseppek: nekünk idegennek maradj meg, s mi magunknak legyünk éppily idegenek!
Bölcsődbe gyakran hullnak havak majd. Jeges hangot ad majd a korcsolya, de mély álmodban a világ legyőzve. Vörös-tengerbe tart vizeinek sora.
Márton László fordítása
(Az Ószövetség talán legnagyobb nõi alakja: Miriám. Neve a görög atyák szerint annyit jelent: tûrni. Miriám vezetõ volt a nép élén. Testvéreivel, Mózessel és Áronnal Izráel népének élén állt. Végigcsinálja velük a nagy kivonulást. õ az, aki dobot fog, és énekel az asszonyokkal, és dicsõítik az Urat)
Fordította: Révay József A verseket Jékely Zoltán fordította
ELSŐ NOVELLA
Ser Cepparrello hamis gyónással becsap egy szent barátot és meghal; halála után pedig szentnek tisztelik, holott életében igen gonosz ember volt, és Szent Ciappellettónak nevezik
- Ó, atyám - mondotta Ser Ciappelletto -, ne mond ezt vigasztalásomra; hidd meg, jól tudom én, hogy ama dolgokat, melyeket Isten szolgálatjára végez az ember minden porcikájáig tiszta és makulátlan lélekkel kell végeznie; aki pedig másképpen cselekszik, bűnt követ el.
Szólott erre a barát igen elégedetten:
- Jólesik hallanom, hogy ily dicséretesen jár elméd, és örömöm telik benne, hogy ebben tiszta és nyugodt a lelkiismereted. De mondd csak, nem estél-e a fösvénység bűnébe azzal, hogy a kelleténél többet kívántál magadnak, vagy megtartottad azt, amit nem lett volna szabad megtartanod?
Felelte Ser Ciappelletto:
- Atyám, nem szeretném, ha ilyesmit gondolnál felőlem, azért mert ím ez uzsorások házában vagyok: semmi közöm velök; sőt inkább azért jöttem ide, hogy intsem és pirongassam és eltérítsem őket az undok nyerészkedéstől, és hiszem, hogy ez sikerült volna nekem, ha Isten nem látogat meg ekképpen. De tudd meg, hogy atyámtól nagy vagyont örököltem, mikor meghalt, s e vagyonnak nagyobb részét Istennek áldoztam. Annak utána pedig, hogy megélhessek és segíthessem Krisztus szegényeit, apró üzleteket kötöttem, s ezekben bizony nyereségre törekedtem; azt pedig, mit nyertem, mindig megfeleztem Isten szegényeivel: felét a magam szükségére fordítottam, másik felét pedig nekik adtam; s ebben oly igen megsegített engem az én Teremtőm, hogy módomban volt egyre többet javítani helyzetemen.
- Helyesen cselekedtél - mondotta erre a barát -, de vajon nem voltál-e gyakran haragos?
- Ó, szívesen megvallom - felelte Ser Ciappelletto -, hogy bizony ezt a bűnt nagyon sokszor elkövettem. De ki is tudná türtőztetni magát, mikor látja, hogy az emberek naphosszat csupa gyalázatos dolgot művelnek, fittyet hánynak Isten parancsolatainak, nem félnek az ő ítéletétől? Napjában többször is megesett, hogy jobban szerettem volna halott lenni, mint eleven, mikor láttam, hogy az ifjak hívságos dolgokat hajszolnak, s mikor hallottam átkozódásaikat és hamis esküvéseiket, mikor láttam, hogy a kocsmákat járják, elkerülik a templomokat, s inkább a világnak, mint Istennek útjait követik.
Szólott akkor a barát:
- Fiam, ez dicséretes harag, s ezért nem tudnék penitenciát róni reád. De vajon nem esett-e meg véletlenül, hogy e harag emberölésre vitt, vagy mások becsmérlésére vagy egyéb igazságtalanságra?
Végül is elfeledlek. – Éppen úgy, Mint annyi mást: – fontosat, napi gondot, (Mert az voltál.) – S mint mellékest, bolondost, – Egy nap a kettőnk ügye is avult,
Dohos, molyrágta, ronggyá foszlott múlt lesz! – Még nem tudom tegnap mért ásított bennem az unalom s a rég áhított közöny? – Pedig rád gondoltam… – Borult
kedvvel ezt azt rakosgatni kezdtem a szekrényben aztán, – Szellőzetlen (úgy találtam) a felöltőm… S amott
könyvszag… – Kinyitottam az ablakot… Hiába – mert zárt idegzetemben emléked csak tovább áporodott.
Száz rubáí 14 magyar műfordító 268 magyar változat
19
Szép is vagyok és illatos, ámul, aki néz. Ciprusderekam és tulipánarcom igéz: Mégsem derült ki, hogy itt e vidám élet ölén Mért diszített így fel az örök égi művész.
- Képes Géza
Termetem szép sudár, arcom, mint tulipán, színesen pompázom s illatozom buján, máig sem derült ki, ennyi ékességet miért is pazarolt a Nagy Festő reám.
- Hegyi Endre
Formám, színem lehet bármily finom, termetem cédrus, arcom mint szirom: mért pingált így a Nagy Piktor, ha csak por-kép leszek? Felfogni nem bírom.
- Sziklay Andor
Bár arcom szép és kellemes illatom, Tulipán arc, sugár ciprus alakom: Még sem tudom, hogy szobrászom engemet E siralom-földre mért is teremtett?
118 éve, ezen a napon született József Jolán író, József Attila nővére.
"...mindig, mindenütt olvasott. Ha boltba küldte a mama, úgy jött- ment, nyitott könyvvel a kezében. Olvasott a kocsiúton, az iskolában a pad alatt, este a lépcsőházi lámpa gyér világossága mellett. Az olvasás szenvedélye annyira erőt vett rajta, hogy már nem is tanult. Ha leckét kellett írnia, úgy segített magán,hogy röviden megírta amit az iskolában hallomásból megjegyzett, és a kurta szöveget megtoldotta egy hosszú verssel. Minden irkáját szorgalmasan megtöltötte rímes sorokkal, így kezdett el verselni."
Bár volnék, mint te, Csillag, oly örök - nem a magas ég magányos tüze, hogy türelmesen a világ fölött vigyázzam, mint álmatlan remete, a mozgó tengert, mely papként szelíden mossa a föld emberi partjait vagy nézi a friss havat, melynek ingyen fehérébe hegy s mocsár öltözik - nem - én kedvesem érő kebelén vágynék lenni szilárd s változhatatlan, hogy annak lágy, lélekző melegén őrködjem örök-édes izgalomban: azt szeretném, azt hallgatni, örökkön, ott élni mindig - vagy meghalni rögtön.
Szánj meg! Kegyelmezz! Ó szeress! Szeress irgalmasan, ne kínzón – sír szavam -, szeress egyértelműn, híven, nemes szívvel, maszk nélkül, tisztán s folttalan! Ó, hagyd, hogy mindened enyém legyen! E forma, báj, s csókod, a vágy remek csemegéje – e kéz, ez égi szem, s meleg, fehér, százcsábú kebeled – lelked s magad; - add mindezt irgalomból, egy hajszálnyit ha megvonsz, meghalok; s ha tán tovább él, többé sose gondol tétlen nyomorában szegény rabod életcéljára – lelkem ínye új ízt nem érez, s becsvágyam megvakul!
Kálnoky László fordítása
+
Föltehetőleg Fanny Brownw-hoz irott sorok
E most meleg s kemény fogásra képes kéz ha kihűlve pihenne a sír jeges csöndjében, úgy kísértené napod s fagyasztaná meg éji álmod, hogy szíved vérét elapasztanád, csak piros élet follyék ereimben, és lelked megnyugodjék; - íme, itt van: kinyújtom tefeléd.
Kálnoky László fordítása
J.Keats Londonban született 1795. október 31-én.
1817-től csak az irodalomnak élt, a szerelmet transzcendens, önpusztító érzelemként írta le. 1818-ban jelentkeztek először tüdőbaja tünetei. Keats beleszeretett Fanny Brawne-ba, de anyagi és egészségi helyzete beárnyékolta kapcsolatukat, 1819 októberében mégis eljegyzést tartottak. .. Verseit a legkiválóbb magyar fordítók ültették át nyelvünkre: Tóth Árpád, Babits, Kosztolányi, Radnóti, Vas István, Szabó Lőrinc,Kálnoky László
Szép napot, kellemes hetet kívánok Mindenkinek Fanni, Gusztáv és Marcell napján!:-)
Ma Ahmed, Benkő, Dániel, Fáni, Godó, Gotfrid, Hendrik, Henrik, Honorát, Honorátusz, Honóriusz, Izidor, Izor, Janina, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Otelló, Ottó, Ozor, Priszcilla, Stefánia, Stefi, Szidor és Uzor napja is van!:-)
Radnóti Miklós
Erőltetett menet
Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok fölött régóta már csak a perzselt szél forog, hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos a honni éjszaka. Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan a lassu délelőtt, - de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!
148 éve, ezen a napon született Stanisław Wyspiański, lengyel festő, grafikus, költő és drámaíró.
"Hallottalak, Zsigmond harangja,megismerlek, amint megszólalsz. Ha felzúg szíved zengő hangja, a csendbe áthatón belémarsz, a félig álmos hallgatásba kondulásod belévág, felszáll, s e dallam szaggató szavára már tudom, Te szólsz, Te kondultál...”
Részlet a Waweli Székesegyház Zsigmond-harangjáról szóló verséből.
Johan Friedrich Carl Kreula festénye: Kaspar Hauser
Kaspar Hauser/ Casparus Hauser (1812. április 30. – 1833. december 17., Ansbach) titokzatos talált gyermek a 19. századi Németországban, aki az eddig feltárt adatok szerint a badeni nagyhercegi házból való volt
ezt a verset ma feltettem egy másik topikba,de jobban ide tartozik:)
