2008 tavaszán nézd meg - azóta üzemel a bútorom - amit részben meg is ismételtem a lányunknál (körpolc, átjárható sarok-felsőrész, stb.)
Bármelyik részét átveszed - vállalom a felelősséget. Ha valami nem vált volna be az évek alatt - arról is szólnék, hogy más ne ismételje meg.
De a jelek szerint jól át lett gondolva anno - tartós, funkcionális és praktikusan használható bútor lett belőle (bár akkortájt kevesen hittek benne :-))))
Nagyon jól néz ki, gratulálok! Én voltam az aki még régen kértem, hogy ha nem gond elkérném a részletes terveket. Nagyon megköszönném, ha valahova fel tudnád tölteni vagy át tudnád küldeni.
No igen, ha valahová be akarják rágni magukat, akkor megteszik. De tapasztalataim szerint komolyabb munkálatoknak csak komoly indokkal állnak neki. Pl. az említett konyhapult korpusza olcsó bútorlapokból készült, mégsem rágódtak rajta, csak a vékonyka hátlap váltott ki ellenállhatatlan áthatolási vágyat egyikükből.
Ha viszont majdnem beférnek egy résbe, ami történetesen az útjukba esik, azt előszeretettel tágítják ki, legyen az falrepedés, vagy éppen egy szorosan, de nem passzosan a falra tolt szekrény mögötti-melletti rés.
Márpedig ha nincs hátlap,(meg oldal), akkor nincs rés. A lábazati deszkán meg csak nem rágja át magát a kis nyavajás.
Azért nem invázióra kell gondolni, legalábbis a házon belül nem. Árpától kukoricáig minden hónapban betéved két-három. Ha nem sétálnak be az egérfogóba, akkor pár nap után lelépnek, mert nem találnak kaját. Aztán decembertől februárig megint ennyien jönnek, de ilyenkor már zűrösebb a helyzet, mert télen már önkényes lakásfoglalósdit játszanak.
Én úgy gondolom, hogy ezzel a falhoz-padlóhoz hermetikusan hozzáépített verzióval ki tudom őket zárni a konyhapultból.
Korábban már írtam, hogy nekünk a szárított kamillavirág vált be -na nem konyhaszekrényként, hanem a négylábú kis mezei ufonauták elleni harcban :) Egy tálkába tegyél egy marékkal, állítólag nagyon utálják a kamilla illatot. A burkolással nem nagyon tudsz ellenük tenni, azt hiszem :(
Ha már a tetővel nagyjából végeztünk, nézzük meg az alsó fertályt is :) Ha burkolat nélküli terepre állítod a kis pavilont, akkor vegyél valamilyen építőanyagokat forgalmazó helyen (akár fatelepen is ) földbe csavarható oszlop tartót, és arra állítsd az oszlopokat. Nem a lefelé ható erők miatt kell, hanem a szélvihar esetén bekövetkező felborító erő kihúzó hatásának meggátlására. Emellett még az oszlopaid alja is távolabb kerül(het) a talajtól.
A középső rész: át kellene gondolni, hogy egy egyszerűen beakasztható, leemelhető, könnyű panelrendszerrel hogyan érdemes védeni a belő részt - hiszen az erősebb szél várhatóan befelé-kifelé megpróbálja az akármennyire megfeszített ponyvát is domborítani kifelé-befelé. Emellett, ha erősen feszíted a ponyvát, akkor lehet, hogy kell egy vízszintes 'talpgerenda' az oszlopok közé, merevítésnek, feltéve, hogy a oszlopok alja nincs valahogyan fixálva.
Azok zöldek, és ha megengeded, hogy hazatelefonáljanak, nincs velül semmi baj!
Ezek a szürkék viszont sok kárt tudnak okozni. Pár éve pl. a jelenlegi konyhapultunk 3 millis hátfalát lazán átrágta egy kis dög, és békésen befészkelte (szó szerint) magát a receptes fiókba. Mire észrevettük, egy mesterszakácséval vetekedő mennyiségű tudást tett a magáévá.
Az előző mosogatógépünk alja részben burkolatlan volt, tavaly decemberben ott is berágta magát egy, és szétrágta, amit lehetett. A jelenlegi mosogatógépünk alja is ilyen, úgyhogy ez is veszélyben van, ha szabadon hagyom.
Mindezek miatt olyasmi pultról gondolkodom, aminek a hátfalát és az alját a csempézett konyhafal és padló helyettesíti, és a korpusz (a rekeszfalak is) a padlóig érnek. Emiatt pl. valahogy biztosítanom kell, hogy a felmosóvíz, illetve a szifontisztításkor elfolyó szmötyi ne szívódjon bele az anyagba. Emiatt a korpusz részben, a front meg teljes egészében fenyőből lesz.
Még a stílusán is erősen gondolkodom. Van egy ötvenes évek beli "kispolgári" vitrines konyhaszekrényünk. (Úri nevén tálaló.)
Az ajtók, fiókfrontok 25mm vastagok, és minden él és sarok gömölyített! Bakker...
Namármost: vagy ehhez a stílushoz próbálom igazítani az elkészítendő konyhabútor frontját, vagy kidobom a szekrényt, de akkor készítenem kell helyette egy másikat. (Csakhogy a költségvetésem is véges, és a szabadidőm is kevés.)
Eccóval van min törni a buci fejem, a zasszony meg már egyre sűrűbben zaklat. Pedig még csak alig tíz éve ígérgetem neki az új konyhabútort, a húsz éve ideiglenesen összedobott helyett... Nem értem, miért ilyen türelmetlen.
A szarufa-sűrűség éppen a ponyva miatt nem túlzás! Legalábbis szerintem.
Voltunk egy rendezvényen, ahol a tiedhez hasonló, ponyvával fedett pavilonok voltak, kb. 120-as szarufa kiosztással. Aztán jött egy felhőszakadás. Az addig feszesnek tűnő ponyva pillanatok alatt megereszkedett a közökben, a rázúduló víz súlya alatt. Onnan kezdve fél percenként kellett kézzel felnyomni, hogy lefollyon róla.
A sok szarufa helyett én egy vagy két tetőpanelt készítenék, azaz, fa keretre valami borítást tennék, pl. rétegelt lemezt. Amiatt, mert feszítheted a ponyvát, ha jön az eső, a szarufák között szépen be fog lógni, és megtartja a vizet, míg, ha biztosítod a 'lesikló' felületet, amire felfekszik a ponyva, ez nem következik be. Másrészt, könnyebb lesz a tetőd, a szállítása, építése is egyszerűbb lesz.
Meg kell venni, vagy el kell lopni ? Én akkor dolgoztam vele, amikor egyetlen floppyn elfért az egész installáló csomagja :) Remélem, csak viccelsz, mert ez óvatosan fogalmazva is túlzás ...
Miért röhögnélek ki? Van egy paramétered ami miatt ezt a követelményt állítottad fel magadnak, és ezt meg is valósítod. Ha véletlenül alakult volna így akkor lehet beszélgetni (vagy vitázni) arról, hog yez túllövés vagy sem, de mivel te is tudod, hogy az és mégis így akarod, az marad, hogy így lesz elkészítve.
Én nem értek az ilyen dolgokhoz, szóval teljesen laikusként "ugatok bele", de nekem nagyon hiányzik a vihardeszka erről a szerkezetről. Érdemes lenne ezt átfutni: http://www.sze.hu/~nemethgy/tetoszerkezetek.pdf
És lehet, hogy én ezt taréjszelemen + taréjfogópárral csinálnám.
Másik, én a kötőgerendába nem süllyeszteném bele azt a függőleges tartó oszlopot. Feleslegesen nem gyengíteném a szerkezetet.
Ja, és lehet, hogy ehhez a 15x15-ös gerendaméret egy kicsit nagy. Én a szaletlinél 12x12-est használtam, és nagyon jó. Sokkal robosztusabbnak hat, mintha 10x10-est használnék, viszont nincs az a bunkerfeeling, mint a 15x15-nél. Nehéz kifejezni, de az enyémet úgy jellemezném, hogy robosztus, de szellős lett a végeredmény (amúgy én csak 12x12-es gerendákat és 5x15-ös szarufákat használtam. Nem tudom a nevét a 45 fokos tartónak, de ott is 5x15-ös anyagot használtam, és a végeredmény nagyon jól néz ki.
Milyen árfekvésben vannak a D4-es termékek? A D4-es fokozatú termékek tudásszintje jóval magasabb a D3 fokozatúnál, ezzel arányosan az ár kb. a duplája.
Mi indokolja a D4-es termék használatát? Egy épületasztalos terméknél a ragasztó költsége az elõállítás költségének kb. 2-3%-a. Egy estleges ragasztási hiba miatti minõségi reklamáció költsége felbecsülhetetlen az árkülönbséghez képest
"
Egyébként gondolom ha valaki meg van egy adott márkájú D3-as ragasztóval elégedve, akkor annak a D4-ese sem lehet nagy lutri. Én eddig vettem ami az utamba került az OBI-ban: Palmatex, Bison, mindkettőt használtam, a D3-ast. Sokan a Technobond-ot használják itt, egyáltalán nem rosszabb a tapasztalatuk vele mint a Bison/Palmatex és jóval olcsóbb. Egyszer ha elhasználom a jelenlegi Palmatex-emet, én is ilyet fogok venni.
Körfűrészlap: nyilván lehet minden fűrészlappal vágni hossz- és keresztirányban is, de mindkét feladatra más típusú lap az optimális. Hosszvágásra a kevés fogú lapok a jók, míg a keresztvágásra a sűrűbb fogazás ajánlott. De ha jelenleg csak egyre van lehetőséged, akkor jó középút lehet a 40 fog körüli lap. Nekem a Bosch PTS 10-hez anno egy 40 fogas Bosch Optiline lapot adtak gyárilag, nagyon nem volt gondom a vágásképpel.
Csináltam anno pár tesztet is aminek az eredményét megosztottam a topiktársakkal:
A hosszvágó lap különösen tetszik, azzal csak ha erőltetem tudom megégetni a keményfát. És igen érdekesen viselkedik: ha túltolod neki, akkor elkezd remegni a fa, jelzi hogy hátrább az agarakkal. A fogszám/fogkiképzés miatt (meg hogy vékony lap, 2.5mm a fogszélesség) sokkal könnyebb vele vágni mint egy sűrűbb fogúval. A 40 fogas Optiline szinte üvöltött vágáskor, ez meg szépen ciripel.
A keresztvágó lap, naigen, gyalulással vetekszik a vágásgépe. Viszont ha megállok tolás közben, van hogy megég a keményfa - hát nem kell megállni, azaz gondokosdj a folyamatos előtolásról.
És a "bútorlapvágó" lap, nos pont bútorlapot még nem vágtam vele, keményfán nem sokban különbözik a viselkedése az előző keresztvágótól. De gondolom a fogkiképzése miatt majd kijön a különbség a váltottfogas keresztvágóhoz képest.
annyira béna vagyok ehhez a kecsöphöz, hogy még! De annyira meg nem lehet béna a program, mint amit én eddig kihoztam belőle, szal tuti bennem a hiba. Jó lesz egy ilyen tematikus okosítás!
Az igazsághoz tartozik, hogy sajnálnám az időt egy tervező szoftver megtanulására, és különben is: '92. óta a munkám arról szól, hogy ülök egy k..va gép előtt, és püfölöm. Így aztán otthon ha csak lehet, nagy ívben elkerülöm. :o))
És tényleg jobban bízom a papír-ceruza-emberi agy triumvirátusában. Asszem, én már így maradok...
A GPS által említett "kifelejtem az anyagvastagságot" problematika miatt most is ott porosodik egy 80%-ig kész fiókos kisszekrénykém a műhelyem sarkában... Gondolom, ilyesmi másokkal is előfordult már. :o)
Más:
GPS!
Nem halogathatom tovább a konyhaszekrény-projektet. Egyelőre még csak fejben "skiccelek", de a végső tervek papíron fognak megszületni. Majd figyelek az anyagvastagságra is. :o)
Nagyon megmozgatta a fantáziamat a pár éve ismertetett unortodox konyhabútorod, de most a zistennek sem találom az ide vonatkozó hsz-aidat! Meg tudnád mondani, melyik évben keressem?
Nem valószínű, hogy egy az egyben átvenném a módszered, mert nálunk egyéb speciális körülmények is vannak, (kicsik, szürkék, és aratás után ellepnek mindent...), de egyes részletei ötletadónak nagyon jók lennének.
Ki fogsz röhögni. Tavaly ezen a 10 napos rendezvényen úgy jelentünk meg, hogy feleségem cége 2 hónapos volt és az életben nem voltunk még kültéri árusításon. Vettem egy 3 X 3 méteres sörsátrat és azt állítottuk fel.
Az első nap elvert az eső, a második nap jött a szél és eltörte az egyik ingatag üreges műanyag lábat is, a csodával határos módon éltük túl az egészet.
Idén elhatároztam, hogy ezt a pavilon egy tornádó sem viszi el. :) A sok szarufa valószínűleg olyan túllövés, mint a 15 X 15-ös láb egy szétszerelhető pavilonnál, de ez a fentiek miatt nem egy racionális döntés volt.
A lábak 15 X 15 centis gerendából, a szelemen 10 X 10-es gerendából, a szarufa 10 X 5-ös pallóból.
Mind építési minőség, nem túl drága, mondjuk meggyalulom azért, mert könnyebb festeni. Fehér festékkel lesz pácolva és tungolajjal teszem időjárásállóvá.
Az egyetlen hátránya a számítógépes tervezéssel szemben, hogy a skicc nem olyan látványos. Viszont belevihető a saját tudásunk, tapasztalatunk.
A saját tudás és tapasztalat a számítógépes modellbe is bevihető. Az enyém nem azért lett ilyen gyenge mert ennyit tud a program, hanem én vagyok kezdő. :)
Szerintem pont a hobbistának jelent nagy segítséget, hogy nem tudja elszúrni a méreteket, mert rögtön visít a program és bármilyen szoftverről legyen is szó, ha valaki jól tudja kezelni, állítom gyorsabb, mint papíron megcsinálni.
További előny, hogy az átméretezések nagyon gyorsan mennek. Ha pl eldöntöm, hogy 5 centivel magasabb lesz a komód, akkor 3 perc alatt át tudom vezetni a modellen. Ha kiderül, hogy vastagabb/vékonyabb lesz az alapanyag, pár kattintással tudok korrigálni.
Én először féltem egy kicsit tőle, mert nem vagyok tervezőmérnök, de ez a progi olyan szinten le van butítva, hogy pár óra alatt megtanulható az alapszintű használata. Ha nem gond az angol, itt van egy nagyon összeszedett tutorial: http://sketchupforwoodworkers.com/
Egyébként pedig nem vagyunk egyformák. Ha valakinek a papíros tervezés esik kézre vagy akár fejben képes összeállítani a tervet az is jó. Én arra jöttem rá, hogy ehhez túl béna vagyok és nekem kell egy bolondbiztosabb megoldás. :)
Azt is kifelejtetted a gépi tervezésből, hogy készségszinten elsajátításhoz nem kevés munka óra kell ezekhez, és akkor még a Srudolf által említett Auto-ArchiCAD-ról nem is beszéltem..
Ha engem kérdeznek, akkor azt mondom, hogy egy hobbiasztalosnak, sima, alkalmi bútortervezésre az AutoCad enyhén túlzás.
Remekül megteszi erre a célra egy bármilyen (jobbfajta) vektoros rajzolóprogram is - és akkor megint belefutunk a: "Házi-hobbi Vs. nagyüzemi-szemlélet" tárgykörébe.
Nézd: például nekem is van egy olyan lapszabász programom (a szerzője jóváhagyásával) - amelyik nem csak remekül optimalizálja a szabást - szálirányt is figyelembe véve, minimális vesztességgel - hanem lapdobást is végez (vagyis ha egy szabásterv szarul jön ki egy lapon - akkor egy részét inkább átdobja egy másik lapra - ha ezt gazdaságosabbnak ítéli meg. Persze, ez paraméterzhető, hogy hány lap áll rendelkezésre, mennyi legyen a min. % ahonnan ezt elvégezze, stb.)
De ez nem elég - hanem aktív raktárnyilvántartást is tart (színkódok és szálirányok szerint annyira, hogy ha egy darab méretei szerint nagyon közel áll egy mondjuk 3 hete levágott maradékhoz és színben szálirányban stimmel - akkor odaküld, hogy "azt vedd elő, ne vágj újat, mert az majdnem akkora, amekkora most kell."
Persze, ehhez címkéket nyomtat, amit elpakoláskor rá kell ragasztani a megmaradt darabokra - különbenaz életben nem találják meg.
Szóval agyrém, hogy miket tud a program...ám feltevődik a kérdés: "Kell-e mindez egy hobbiasztalosnak?"
Na lassan összeállnak a dolgok a táblásításhoz, már csak két kérdésem lenne:
tudtok-e ajánlani valamilyen D4 erősségű ragasztót, illetve van-e ezekben különbség?
Másik kérdésem az lenne, hogy asztali körfűrészbe, illetve merülőfűrészbe milyen lapot érdemes venni (és hol? szögker van a közelbe, meg Bauhaus) ha keményfát vágnék vele, keresztben is, meg hosszában is. Sajnos neten nem találtam útmutatót arra, hogy a hány fogas, milyen fog kialakítású stb. mire jó.
