Nekem van fehér Makita maróm 8 10 12 mm-es is. A 10 mm-es volt többet használva, apáca rács szerű lámpa készült vele, kb 400 db 10*10 mm fenyő lécbe martam 4 db nútot. szép tiszta volt a marás, nem éreztem, hogy kopott volna.
Gépdepoból van 5 mm-es ujjmaróm (de lehet, hogy az éppen nem Makita, hanem CMT, fene se emlékszik már, meg kéne nézni). Mogyoróban martam vele jópár métert eddig, szépen tudtam vele dolgozni, méretpontos és egész jól tartja az élét.
Van ugyanonnan egy fehér Makita 45°-os csapágyas késem is, amit ugyan még nem használtam, de nincsenek különösebb aggályaim, hogy jó lesz-e.
Ha gyakran, vagy sokat használnád, esetleg kritérium a nagy pontosság, akkor érdemes beruházni egy márkásabb darabba (éltartósság, későbbi élezhetőség lehetősége), de egyszeri alkalomra, vagy nagyon ritka használathoz jók az egyszerűbb darabok is. Én használtam Bosch, Skil, Wolfcraft késeket, meg valami BricoStore-os készletet is, azok is teljesen jók. Ez utóbbi pl. egész szépen teljesít, különösen az árához képest. De ebben az is benne van, hogy azt, hogy a 6 mm-es ujjmaró pl. 6,2-6,3 mm, tudom nagyvonalúan kezelni. :-)
Eljött az idő, hogy beruházzak normális marószárba. Zöld Bosch-sal és a sok-marószár-nagy-dobozban típusúakkal van tapasztalatom. Csak egy normális nútmaró van tervben.
Először azt gondoltam, hogy 5-6 ezer Ft körül kezdődnek a normálisak (CMT), de láttam fehérre festett Makitát 2000-ért.
Van valakinek tapasztalata az ilyen 2 ezer Ft-os Makitával?
Vagy ha az a bajom, hogy elégetem a meglévő nútmaróimat, akkor inkább vegyek egy normálisat (mint az 5-6-7 ezer Ft-os CMT)?
Az a "spéci talp" nem más, mint egy fejreállított, 250 Ft-os BÚTORLÁB :-)))
Ez azért (is) jó, mert a menetes részét tekergetve pont be lehet feszíteni a (megfelelő ármérőjű, tán 25 mm-es) tartócsövet a padló és a munkalap közé.
- alu zártszelvény távtartó a polcok között
Igen, az 30x30-as alu zártszelvény - arra vannak rá-popolva a tartó-konzolok.
- acéllemez polctartó konzolok a zártszerlvényben
Pontosan - olcsó és jó - és már le is van (por)festve gyárilag :-))
Egyébként a 4 darab így elhelyezve hihetetlen merevséget ad a közel 1 méter átmérőjű polcnak - mert a saját súlyát már nem is számolva, részemről a dögnehéz, vastag-aljú kuktákat és más nehézségeket forgatok rajta - immár 8.-ik éve.
Már el sem tudnám képzelni, hogy milyen lenne a "klasszikus" polc - amelyikről (főleg az alsóról) térdelve-zseblámpával a számban kellene kipakoljak mindent, ha épp hátulról kellene valami.
- valami (banamid?) kalap a zártszelvények végén (központozza a tengelyt)
Azok esztergált, műanyag perselyek - azon forog a mű - ezeknek a külső átmérője jól beszorul a zártszelvényekbe, a belső átmérőjük a tengely-átmérő+pár tized, hogy könnyen forogjon.
Ami fontos még, csak nem nagyon látszik, hogy a két polc forgóműve között van egy közbenső, fix, tehermentesítő gyűrű (stifttel rárögzítve a tengely-csőre) - ez azért kell, hogy a két polc önállóan forogjon, vagyis ne forgassa egyik a másikat mint amikor nincs köztük fix elem és a dörzshatástól egyik vinné a másikat is.
Végső soron a fúróállványokat, vagy akár a kisebb asztali gépet is rá lehet tenni a fúrandó anyagra és kifordítani, de olyankor a rögzítés is még egy érdekes feladat lehet. Tény, hogy nem ez az általános felhasználási módjuk.
"Azt viszont megkockáztatnám, hogy a masszívságából adódóan, puhább anyagokba (pl. műanyagba, bakellitbe, ilyesmibe - de tán még aluba is) simán megoldhatóak vele egyszerűbb marási feladatok akár egy fogásból is, a szánok lökethosszáig."
Barkács asztalival biztosan nem működik a marás. Berázódik a fúrógép tengelye és ocsmányul belekapkod az anyagba.
Közben megnéztem a videót, szerintem neki is azért billeg, mert a rugó ellenében próbálja lenyomni az ember. Az úgy netto szívás. Mióta kihajítottam belőle a rugókat, egész más a fíling. Falhoz szerintem jobb, mint a sima fúróvezető. Fához, ha tényleg csak a merőlegesség a lényeges, akkor nem feltétlenül ér többet.
De, ha érdekel és nincs túl messze, akkor Dunakeszin akár ki is lehet próbálni valamikor.
Köszönöm, ez is nagyon hasznos tapasztalat. Valóban, nem asztali fúrógép helyett akarom használni, ahhoz lehet kapni asztali állványt. Olyankor jönne jól, amikor függőleges felületen (pl falon, oszlopon, ablakon, stb), vagy egyéb helyhez kötött dolgon kellene merőleges furatot csinálni. Kicsit elgondolkodtam, milyen sűrűn fog kelleni szögben fúrnom, mert a merőlegesre sokkal stabilabb és olcsóbb egy egyszerű fúróvezető. Persze annak is vannak korlátai, de a "mindennapos" fúró átmérőkhöz használható.
Nekem a "nagyobb" van, az bizonyos határok közt nagyon korrektül használható. Én kiszedtem a rugókat, mert bazi erős és többnyire falba fúráshoz használom, ott fölösleges is. A derékszöget tartja, de fúrtam már fába ferdén is, akkor azért le kellett szorítózni, mert az kézből már nem megy, hogy megtartsam a helyén. Kicsit melós volt pontosan beállítani a kívánt szöget, de azért nem lehetetlen.
Ami befér a talp "lábai" közé, abba lehet középvonalba fúrni, mert olyan a talp kialakítása, hogy elfordítva beáll a középvonalra, nem kell külön mérni, jelölni. Ezért nem fekszik fel teljesen a talp. Lehet persze, hogy ez éppen hátrány, de egy megfelelő közdarabbal síkra lehet alakítani, ha az a fontos.
A mélységhatárolója is hasznos, jól és könnyen beállítható. Annak meg az asszony örül, ha a porszívóval nem kell utánam takarítani, hanem rögtön fúráskor elszívja a port.
Ugyanakkor nem helyettesít egy rendes fúróállványt, főleg egy állványos fúrót, de nem is olyan munkákra van kitalálva.
Errefelé, a lengyelpiacon mindig csak 1 félét lehet kapni (de azt állandóan) - kb. azt ami a fotón is van.(vélhetően pont lengyel gyártmány is).
Én is szemezgettem vele amikor még többet lakatoskodtam - de az tartott vissza, hogy egyrészt egy igen vaskos darab, jó, emberes súllyal (vagyis nem olyan, hogy csak úgy előkapjuk, ha pont szükség van rá)- másrészt meg nagyon magas az általam használt oszlopos-adapterhez képest.
Centiben nem saccolgatnám hogy milyen magasan vannak a pofák a talp-síkhoz képest - de ránézésre biztos alig marad hely a munkadarabnak a tokmány alatt.
Ez azért gáz, mert pont az ilyen precízebb jellegű melóknál gyakori a szerszámcsere - na az pont nagyon nehézkes lenne (nálam legalábbis) egy ekkora munkadarab-magasságnál.
Azt viszont megkockáztatnám, hogy a masszívságából adódóan, puhább anyagokba (pl. műanyagba, bakellitbe, ilyesmibe - de tán még aluba is) simán megoldhatóak vele egyszerűbb marási feladatok akár egy fogásból is, a szánok lökethosszáig.
Végre sikerült kivinnem és felszerelnem a padot a Sárkányos Házra. Már szinte meg is antikolódott. Meg volt a terheléspróba is, igazi házi sárkányokkal :-)
Szombaton nagy buli volt Torockón, a 3. Duna-nap, a sztárvendég Rúzsa Magdi volt. Tőlünk a harmadik házban aludt, vasárnap reggel ő is lecsücsült a padomra.
Bár én nem tudnám itthoni eszközökkel megcsinálni esélyesen, de meg lehetne oldani, hogy a hó ne fújjon be :D (vastagoló és egyengető nélkül nem lenne egy álom megoldani :D)
Azért ötletes, mert csak félig kinyitva tele van a garázs fénnyel, ami a "hagyományos billenő vagy szekcionáltnál sincs meg.
Én nagyon szeretek úgy dolgozni most, hogy negyedig kinyitom (elhúzom a függőkaput fél métert), így még érdemben nem látnak be az utcáról, viszont nem kevés fény ömlik be azon részre, ahol alapban is dolgozom :), nem beszélve arról, hogy a zaj nem ragad be.
Harmonikakapu is ilyen szempontból jó tud lenni, de annál persze kérdés hogy van megoldva :)
