A TM-et használják sokan, sokaknak működik, feltöltődnek, és oldottabbak lesznek tőle.
Más kérdés a többi kérdés. Ismerek több olyan embert, aki 10-en pár év után még gyakorolja, olyat is ismerek, aki nem. Pár hete beszéltem egy ilyen emberrel.
Ő speciel 3 éve nem gyakorolja.
Nekem a TM adott néhány tapasztalatot, úgyérzem, megvan az értéke a tízen pár éves rendszeres, intenzív TM gyakorlásomnak az életemben.
A rendszeres gyakorlásom ellenére, és sosem gondoltam, hogy Maharishi az én mesterem. Tulajdonképpen csodálkoztam, hogy a többiek a TM-ben ezt így érezték
(én többnyire a kitartó rendszeres TM-sekkel voltak kapcsolatban), mivel nekem a TM egy technika volt, és az is bennem volt, hogy az alaptechnika megtanulásánal
nekem senki sem beszélt sem a megvilágosodásról, sem arról, hogy Maharishi az én mesterem. Ez így is maradt nálam, mindkét dolog vonatkozásában.
Ez az advaita meg a Shankara mostanában lett felkapva. Régebben ezek nem voltak így előtérben a TM-ben.
egy Advaita tanítóra, aki semmi mást nem mondhat, mint azt, hogy te már most az vagy, akit keresel.
Ez egy nagyon süket duma.
lehetséges fejlődnöd addig, míg eléred igaz Önmagad
A jóga útja folyamatos fejlődés. Ha te nem tudsz fejlődni, és azt hiszed, nem is lehet, ez a te, egyéni hibád.
Ha nem tudsz fejlődni, változást elérni, és ezért a fentihez hasonló te már ez vagy, már minden benned van,
- önmagad, boldogság szavakkal tudsz csak dobálózni, ez is egy szint. Egy zsákutca.
A jóga útja egy nagyon összetett, fejlődési folyamat. Nem részletezem neked, mert úgy látom teljesen felesleges.
Többiek kedvéért azért: a változásnak érezhetőnek kell lennie, az energetikai rendszerben, a test érzetben, a test tudatosságának érzékelésében,
az álmok minőségében, a reakcióinkban, az önképünkben, a szokásainkban, a kapcsolatainkban. Maga a meditációnk is változik. Ha nem, akkor nem fejlődtünk.
Ez mind hosszú folyamat, mivel az új benyomásokat, érzeteket, átformálódásokat, meg kell tudni szokni, megtartani, és használni. Ez egy nagyon hosszú út,
de már kis részei is nagy hatásúak lehetnek az életünkben.
Minden további szútra, csak a gyengébbek kedvéért történő kibontás
Akkor neked főleg a további szútrákat kellene olvasnod.
Az advaita számodra semmi több, mint a saját szerény tapasztalataid igazolása azon keresztül, amit eddig te elértél.
Mivel amit te elértél, az még kezdő szint egy mesterhez képest, ezért Te kevés vagy ahhoz, hogy komolyabban hirdess akármilyen filozófiát,
pláne egy ilyen elvontat, mint ami az advaita lehet.
Belehallgattam a Dinó és a Német István előadásába, mindegyikük a saját tapasztalatait próbálta elmesélni az advaitán keresztül.
Advaita, jól hangzik, nem sokan ismerik, mert nincs sok gyakorlati vonatkozása, hiába burkolózol e mögé, mert a többi sületlenség amit mondasz,
az elárulja, hol vagy.
Hétvégén megint hallgattam előadást a meditációról, és Patanjali szútráiról a mestereimtől, nagy a kontraszt, közted és az ő általuk mondottak között.
Mondjuk amiket te mondasz, azokon az én tapasztalataim is túl mutatnak.
Neked, a 3 első szútrában, amit te ki tudtál hámozni belőle, az csak a te valóságod. A jóga tapasztalata amit az igazi jóga mesterek képviselnek is, egy sokkal mélyebb valóság.
Patanjalinak szóval csak az első három szútrájához tudod kötni azt, hogy a TM nálad nem volt sikeres, most meg kicsit jobban érzed magad. Nagyon sok fontos dolog van utána is.
Egyébként az első két szútra tényleg fontos, de más megvilágításban, mint ahogy te azt gondolod. Utána azért még nagyon sok fontos kulcsfontosságú szútra van, ami ha gyakorolnál
pránajámát, önelemzést, stb., amik nálunk van, akkor azok értelmet nyernének.
Azért nem mondok konkrétumot, mert fontosak a tapasztalatok, és a megfelelő erőfeszítések, meg a hozzáállás is meghatározza a befogadó képességet.
Igen értelek Herold teljesen és igazad van, téged nem a megvilágosodás érdekel, csak szeretnéd minőségibben, könnyebben leélni az életedet, (bár erre csak látszat megoldások léteznek), nincs is ezzel semmi baj, ne is foglalkozz azzal amiket leírtam, egyetlen "tanács" tényleg, ebben az esetben, rendszeresen végezd a TM-meditációt, mert a hatása csak "időleges" és csak abban az esetben tud neked segíteni, ha megszakítás nélkül folyamatosan gyakorlod, ha hosszabb-rövidebb időre abbahagyod érzékelni fogod, hogy megszűnnek azok az előnyök, melyet a rendszeres meditációval elérhetsz, elértél.
Ezt az utolsó posztot engedd még meg nekem, utána ígérem nem írok semmit sem a megvilágosodásról.
Azok számára, akiket viszont már semmi más nem érdekel, csak a felébredés, ez sem egy rossz oldal:
Értelek, (de akkor a tiszta tudat állapotát nem sikerült még megtapasztalnod?), erre amit mondasz tökéletes a TM és még rémálmaid sem lesznek, ez tény, de amint abba hagyod a rendszeres meditációt, a problémáid újra elő fognak jönni ez is tény.
Nem keresem a megvilágosodást, a TM-mel sem ez a célom. A meditációt arra használom amire való, és amire bizonyíték is van, hogy működik: a stressz csökkentésre.
A TM-el amikor meditáltok, a mantrával egyre mélyebre és mélyebbre zuhantok az elme egyre mélyebb rétegeibe, ilyenkor a tudatosság beszűkül, egyfajta féltudatos állapotban egyre mélyebre és mélyebre merülsz, ezért is használnak mantrát, és ahogy már azt írtam azért is hogy ne merüljenek fel gondolatok, mert felgyorsítja a folyamatot és egyszer csak hopp eltűnik a mantra és egy tized másodperc alatt mint egy "bekattanás", egyszer csak teljesen tudatos vagy valódi Önmagadra arra a tiszta kiterjedt tudtra ami valójában vagy, ez a tiszta tudat állapota, hajlandóak lennétek leírni a tapasztalataitokat ezzel kapcsolatban?Sajnos ez a kiterjedt tudatosság a TM-el csak pillanatokra érhető el, de ettől függetlenül, ti tapasztaljátok, tapasztaltátok e már ezt, stb.?
Herold, megtennéd, hogy leírod néhány mondatban, hogyan látod a világot, hogyan látod a spiritualitást, miért meditálsz és mit tapasztaltál, amikor a TM-el elérted a tiszta tudat állapotát, érzékelted e már önmagad kiterjedve, egyfajta kiterjedt tudatként estleg vannak e ehhez hasonló tapasztalataid, vagy pl érezted e már hogy amikor meditálsz kiterjedve te magad vagy az egész szoba és minden benned történik, vagy akár még kiterjedtebbnek érzeted e már magad, vagy hasonló dolgokat, vagy mik a tapasztalataid, stb., ha gondolod.
A zen kóanokat is azért "alkották" a megvilágosodást elért zen mesterek, hogy a lineáris gondolkodásból, kivezessék a tanítvány elméjét és rámutassanak a kettősségen túli valóságra, arra ami túl van az elmén és elmével valójában felfoghatatlan.Érdemes lehet ilyeneket elolvasgatni, akár csak kíváncsiságból is, még ha nem is fogadod el 100 százalékig amiről beszélnek.
Kétezer évvel ezelőtt dsuang dszi, a mester, egy lepkére mutatott. - álmomban - mondta - ez a lepke voltam, és most egy kicsit zavarban vagyok.
- lepke - mesélte -, igen, lepke voltam, s a lepke vígan táncolt a napon, és nem is sejtette, hogy ő dsuang dszi... és felébredtem... és most nem tudom
most nem tudom - folytatta eltűnődve -, mi az igazság, melyik lehetek: hogy dsuang dszi álmodta-e a lepkét vagy a lepke álmodik engemet? -
én jót nevettem: - ne tréfálj, dsuang dszi! ki volnál? te vagy: dsuang dszi! te hát! - ő mosolygott: - az álombeli lepke épp így hitte a maga igazát! -
ő mosolygott, én vállat vontam. aztán valami mégis megborzongatott, kétezer évig töprengtem azóta, de egyre bizonytalanabb vagyok,
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, már azt, hogy minden kép és költemény, azt, hogy dsuang dszi álmodja a lepkét, a lepke őt és mindhármunkat én
A taoizmus és a zen tele van ilyen és ehhez hasonló tanmesékkel, történetekkel, mély bölcsességek ezek és belső megtapasztalásokból íródtak.
Amikor álmodban a magad teremtette álomvilágban megmarkolsz egy izzó vasdarabot vajon, nem fog megégetni, vajon nem érzel valódi fájdalmat, vajon álmodban nem tartod e tökéletes valóságnak az álomvilágod? (most a tudatos álmodást hagyjuk).
Herold, ezt nem én mondom, hanem Sákjamúnitól kezdve az összes a felébredést valóban elért Buddhák, mind ezt mondta 5000 évvel ezelőtt is és mondja ma is, és ezt mondja a Vaszistha-Jóga című könyv is (ezt csak azért hozom fel állandóan, mert a TM-eseknek ajánlják, de tényleg fantasztikus az a könyv) és ezt mondja a yoga, ezt mondja a taoizmus, a zen, ezt mondja az advaita és minden valódi szentirat erről beszél valójában, nem is mondhatna mást.
A fél életemet az ezoterikával töltöttem (azokkal amiket anno leírtam) és csak azt tudom mondani, nem vezet sehová az egész, csak bele fognak zakkanni az emberek, a Buddhák látták, tapasztalták csak a végső valóságot, akik nem ezt mondják, azok még csak a közelében sincsenek a megvilágosodásnak, azok csak félre fognak vezetni és elvisznek a misztika és ezoterika útvesztőibe, de továbbra is azt mondom, nem kell hogy úgy éld az életed, mintha minden illózió lenne, de törekedj a megértésre, a megvilágosodás "elérésére", mert ez az egyetlen "út", mely kivezethet a lét körforgásából és a szenvedésből.
És elnézést, egyetlen mondatot sem azért írtam le eddig sem, hogy téged, vagy másokat, megsértsek, megbántsak, tudom, hogy a szavaim kemények, de nem tudok már máshogy fogalmazni, szörnyű azt látni, hogy az emberek belebolondulnak a nagy spirituális keresésbe, még sem fognak elérni semmit, mert tévedésben vannak, mi az a megvilágosodás, milyen egy valódi megvilágosodott és fogalmuk sincs mi vezethet el oda valójában.Ne rám halgassatok, ez sem érdekel, de akit érdekel érdemes elvolvasgatni a valódi Buddhák mit is "tanítanak".Egy a lényeg "ki vagy te valójában?".....
A fél életemet az ezoterikára és satöbbire és a keresésre basztam el, kötelező ez másoknak is?Rengeteg embert ilyen olyan "tanítókat", "mestereket", halgattam meg, ma már tudom egyik sem értett és ért el semmit sem valójában, még ha rákosokat is gyógyított.Ne foglalkozzatok az írásaimmal ez sem érdekel, de megnézhetnétek legalább kíváncsiságból, mit "tanítanak" a valódi Buddhák, a megvilágosodásról, a spiritualitásról ennyi amit szeretnék semmi több, mert todom, hogy semmi más nem fog sehová sem vezetni, és ezt sem kell elfogadni, de legalább járjatok utána, ennyi.
Nézd, erre csak azt tudom mondani, hogy ha valaki az anyagi világot, sőt a saját testét is káprázatnak tartja, akkor markoljon meg egy izzó vasdarabot, és seperc alatt felébred.
Alkoholt sem ittam már vagy 6 éve, nem hogy anyag, de teljesen mindegy. :)
Azért ennél komolyabb hozzászólásokat is tehetnétek, pl. leírhatnátok a megtapasztalásaitokat, vagy hogy mire jutottatok eddig a meditációval, stb. ha már annyira konstruktív eszmecserére vágytok, lehet hogy engem is szintén valami idiótának, gondoltok, nincs ezzel semmi gond, mindenkinek szíve joga mit gondol, de én nem drogosozlak le sem téged sem másokat, (ezt roppant egyszerű leírni egy mondatban, ne erről beszélj, hanem arról, mire jutottál mit értél el, te hogy látod ezt az egészet), ha nem írok semmit az a baj, ha féloldalas "kiselőadást" tartok az a baj.Fojtassunk hát konstruktív eszmecserét, mindenki leírhatná miket tapasztalt meg és hová jutott el eddig, én szívesen leírom, a megtapasztalásaimat, vagy akár bemásolok leveleket másoktól amiket kaptam, milyen megtapasztalásaik vannak, az hogy betudsz szólni egy mondatban nekem kevés és nem is nagyon mozgat, beszélgessünk a spiritualitásról más nem érdekel, komoly hozzászólásokat várok, nem ilyen pitiáner mondatokat, ez nem vezet sehová, de írhatod ezeket is engem nem zavar, ha ennyire jutottál csak.
"Buddháról is van egy történet. Városról városra, faluról falura utazva olykor olyan emberekkel találkozott, akik sértegették, mert ilyen-olyan mentális állásponttal rendelkeztek. Rákiabáltak. Ő azonban sohasem reagált. Megkérdezték tőle: „Nem zavar ez téged? Hogy az emberek rád kiabálnak és sértegetnek?” Mire ő: „Nincs itt senki, akit sértegetni lehetne. Ők azt hiszik, hogy bántanak valakit, ám valójában nincs itt senki.”
Mind Buddhától-Gangáig-Niszargadattáig, aki valóban elérte a felébredést, megszabadulást, ugyan arról beszélt, beszél a mai napig, a világ valótlan. beleérteve azt a személyiséget is amivel jelenleg azonosítod magad.Ez a felébredés, megvilágosodás, nem valami ezoterikus gyermekmese.Amit ez a srác bemásolt Buddháról, sokkal komolyabb tanítás és közelebb áll a valósághoz, mint a Dalai Lámás idézet, amit feltettél.Gondolom ezen megint sokan fel fognak háborodni, de így van.
Nem azt mondom, hogy úgy éld az életed, hogy minden valótlan, nem azt mondom, hogy amíg a világ számodra látszólag létezik, valótlannak tekintsd, de ettől még belegondolhatsz és törekedhetsz, a végső valóság megtapasztalására, mert előbb, vagy utóbb, ezt kell tenned, előbb, vagy utóbb minden spirituális keresés, ide fog vezetni, a kérdés csak az, mennyi szenvedés és mennyi elpazarolt életbe kerül majd ez, de természetesen ez sem számít, ez is valótlan, aki, ami valójában vagy, azt nem érinti a lét látszólagos körforgása.Az egész puszta délibáb.
Befüvezve, egy kényelmes karosszékből írogatva ide a fórumra valószínűleg tényleg képzelgésnek tűnik minden. :) De ezek szerint te is szeretsz képzelegni, mert sokat jársz ide féloldalas hozzászólásokat gyártani.
