Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Azt is meg kell nézni hogy ezek a filmek milyen körülmények közt (és időben) készültek. Ha mindent figyelembe veszünk akkor azok jobb alkotásoknak mondhatók mint a most készült amerikai alkotások. Magyar példa Rákóczi hadnagya vs Csínom Palkó.
Mielőtt valaki megint felhívná a figyelmemet (300 és a képregény dolog) tudom nem egy műfaj. De. Karakterek, jelmezek stb... tekintetében a Rákóczi hadnagya messze jobb mint a Csínom Palkó. Tehát azt mondom az akkori indiános filmek minden mostani észrevett és kimondott hibáik ellenére is jobb alkotások mint a mostaniak amcsi alkotások. Igazság szerint azt lehet mondani h a slendriánságot és ostobaságot lefedik a technikával.
Végül is ezek tkp. ifjúsági filmeknek készültek, talán igazságtalanok is vagyunk, ha a nagybetűs Történelmi Hűséget próbáljuk rajtuk számonkérni. Annyiban minden gyengeségük mellett is jelentősek, hogy ezek "indiánbarát" filmek voltak, míg a 60-as évek amerikai westernjei általában csupán a telepesek által leküzdendő természeti akadályként ábrázolták az indiánokat, vagy éppenséggel vérszomjas vadállatként.
Eddig hanyagolta a filmipar az 1066-os hastingsi csatát, de most három film is készül az Anglia trónjáért folyó ütközetről, ahol a legenda szerint Harold királyt nyílvesszővel lőtték szemen, és ezért vesztette el a csatát Hódító Vilmossal szemben. Az elsőt a brit Qwerty Films készíti, a rendező Michael Kuhn lesz, aki producerként jegyzi a The Duchess című kosztümös filmet is. A második verzión William Nicholson, a Gladiátor és az Elizabeth forgatókönyvírója dolgozik. A harmadik filmet Pamela Koffler, A fiúk nem sírnak producere készíti, 100 millió dolláros költségvetésből. Valószínűleg mindegyik szupermozi 1064-ben kezdődik, amikor Harold francia fogságba esett, és csak úgy engedték szabadon, ha Vilmos normandiai hercegre hagyja az angol trónt, de hazatérve Edgart tette meg örökösének
Nu, ebből a Radiátort és a Bözsét ismerve a Nicholson-féle elvi alapon már nem érdekel....
Az Osceola és a Tecumseh c. filmekben valamennyire azért törekedtek az alkotók némi történelmi hűségre, de azért ezek elég harmatos próbálkozások voltak.
Nem, nem! Winnetou (akit Pierre Brice alakított) az NSZK indiánfilmek főszereplője volt, és soha nem volt az "amerikai imperializmus elleni küzdelem szimbóluma", annál inkább azok voltak a Gojko Mitic által megformált kitalált (Tokei-Ihto, Messzenéző Sólyom) vagy valóban élt történelmi indián személyiségek (Osceola, Tecumseh), akik viszont az NDK indiánfilmekben harcoltak a gaz amerikai imperialistákkal.
"Semmennyire nem olvastak utána az indiánoknak. és ez meg is látszik."
Az NDK-jugó indiánfilmek készítői max. Karl Mayt és Liselotte Welskopf-Heinrichet olvastak.
Mindkettőnek, de főleg Karl Maynak hihetetlenül felületes ismeretei voltak az é-amerikai indiánokról.
A régi amerikai indiánfilmek szarok is voltak történelmi szempontból, meg ráadásul elfogultak is: az indiánok voltak a "békés telepeseket" megtámadó és lemészárló ördögi vademberek.
Az újabb indiánfilmek jóval reálisabbak, némelyik egész jónak mondható.
Egyeseknél az elfogultság megmaradt, csak az iránya változott: némelyik filmben most már az indiánok a jó fiúk és a fehér katonák vagy telepesek a gonoszok.
De hát egy amerikai filmben muszáj mereven jóra és rosszra felosztani a világot, különben az (amerikai) nézők nem értik meg, nem gondoljátok?...:-)
Az más dolog hogy a képregény gazdája hót hülye és buzinak ábrázolja (rajzolja) Xerxészt, nem beszélve a hopliták felszereléséről.
A képregény rajzolója nem hótt hülye. Frank Miller nem történelmi képregényt rajzolt, hanem egy kvázi fantáziavilágot. Érdekes egyébként, hogy azt felhozzátok ellene, hogy Xerxészt 5 méter magas meleg feketének ábrázolja, de a 8 tülkű 10 méteres orrszarvúak senkit nem zavarnak:)
És pedig azért mert látszott hogy a készítők utána érdeklődtek(olvastak) az indiánoknak
Semmennyire nem olvastak utána az indiánoknak. és ez meg is látszik.
Az tuti. De hogy mit tudnak az egy másik történet.
Ez olyan dolog mint a Honfoglalás. A magyarokat támadó besenyők felső ruházata egy vállon keresztbe átvetett keskeny bőrpánt. Ezek a besenyők jöttek keletről a pusztá- ból. Télen nyáron 37fok árnyékban. Jobb mint Florida. Gondolja az amerikai.:)))))))))
Igen, viselnek. Ahogy belenéztem a filmbe - nagyon jól és viszonylag pontosan vannak rekonstruálva a dolgok (p.l. a német dzsidások támadásánál ott a gázállarc és védőköpeny a lovakon, a lángszórósokon ott az aszbeszt ruha, a gáztartályokat úgy ürítik, ahogy az volt, stb.) Van persze egy sor pontatlanság is. P.l. a franciák által használt gázállarcok jóval 1918 utániak.
"Jó" a hangulata,brrrr... Egy kérdés: Most nem látható számomra ( kissé sötét a kép),hogy a lovak is viseltek e gázállarcot? Mindenesetre érdekes,hogy egy "gázos" vidéken lovakat is használnak.
Na ja:) A KKK Leonidasszal és Spártával példázódik, ha az eugenikáról papol. A Los-Angelesi buzibárok és fétis-szalonok körében pedig nayon népszerű lett a ,,Xerxes".:)
Egy BBC-s feldolgozású Hannibal c. filmet láttam mostanában,meg is vettem,ami elég jó lett szerintem.Kissé sajátos,néha egy dokumentumfilmnek tűnik,megfilmesített jelenetekkel tarkítva,de nekem tetszik.Elég hiteles az egész,kor ábrázolása.Mint pl. a római felszerelés (különösképp a sisakok,ami sajnos nem jellemző a korabeli filmekre és én erre vagyok kiélezve,ebből is előadásoztam :) ). Egy másik római témájú film a : Utolsó Legio c. film,ami egy regény alapján készült.Élvezetes történet,jó szereplők. Bár kissé fantazis felszerelés. Összességében a képi világ olyan Herkuleses ( Kevin Sorbo főszereplésével,a sorozat),de igazán jó film.Szórakoztatásra kiváló.És a végén,egy történelmi csavar.....:)
Végül is egy dologról beszélünk. A 300-ról mondva nem állította senki hogy nem képregény adaptáció. Ez tudott dolog. Az más dolog hogy a képregény gazdája hót hülye és buzinak ábrázolja (rajzolja) Xerxészt, nem beszélve a hopliták felszereléséről. Képregény és képregény közt is van különbség. Lehetne említeni képregényt amit megfilmesítettek, és maga az alap (képregény) is jó.
A keleti westernekről a réges-régi Gojko Mitic filmek jutnak eszembe. Akkor ott még azok is jobbak voltak mint most az amerikai "alkotások", tisztelet a kivételnek. És pedig azért mert látszott hogy a készítők utána érdeklődtek(olvastak) az indiánoknak. Nem mindig lehet ezt felfedezni az amcsi filmekben. Sokszor olyan felszerelést adnak a szereplők kezébe amit kicsi figyelemmel (szakértő bevonása) ki lehetne küszöbölni. Ha már valamire ráírjuk hogy "történelmi" film. Nem kell most pont a 300-on lovagolni. Hol van leírás arról hogy római legionáriusok (Commodus) karate és kung-fu technikát használtak? Kis utánjárás. Ez nincs meg. Ezért mondom hogy nem tudnak róla, de ha tudnak sem akarják kijavítani. Ez amerikai szemlélet. Halkan jegyzem meg (lehet most egy csomó virtuális követ dobnak rám) h mi vagyunk az ostobák mert úgy ülünk le egy amerikai "történelmi" film elé hogy a megelevenedett történelmet akarjuk viszontlátni. Lehet hogy sokat olvasunk a dolgokról, és ez rontja el az élvezetet :))))))))))))))))
Csak a filmipar csinálja ezt. Nekik a profit a lényeg, nem a "filmművészet", vagy a történetileg hiteles adaptáció elkészítése. Csak a szórakoztatás. Időnként újra és újra érdeklődés támad ilyen témájú filmek iránt, akkor készítenek néhányat majd, amikor lecseng az érdeklődés, akkor mást csinálnak. (Pl. western filmeket)
Szerintem a gladiátor sem az igazi, bár a Trója című borzalomhoz, vagy az Arthurhoz képest maga a tökély. :(
De ott a Róma című sorozat. Szeretem, szórakoztató. (Az a tény is csak kevéssé zavar, hogy Caesar név szerint említ két centuriót(!) T. Pullot és L. Vorenust. Ők nem voltak barátok egyáltalán a valóságban, sőt riválisok voltak, mégis példátlan hősiességük miatt örökítette meg őket az isteni Iulius a gall háborúról írt feljegyzéseiben. A film érdeke miatt kicsit átszabták az információmorzsákat, de akkor is szórakoztató.)
Úgy látom hogy az amerikai filmgyártásnál van egy hatalmas hiba, amit nem tudnak vagy nem akarnak kijavítani. Ez a probléma pedig az, hogy az amerikaiak számára a volt "berlini fal"-nál megáll az ismert civilizált világ. Ami azon túl van az a dzsungel, "fehér folt". Történelmi filmek tekintetében (hitelességét tekintve) nem ismerik a keletet. Ezért történhet az hogy amíg a polgárháborús történésekről hiteles filmet forgatnak, a keleti félteke történelmét nem ismerve fals filmeket gyártanak. Amíg a Gladiátort és a Rettenthetetlent jól megcsinálták addig a 300-at elszarták. Szerencse hogy a perzsák (Irán) nem akarják beperelni őket Xerxész buziként ábrázolása miatt mint azt tették a görögök Nagy Sándor esetében. Ráadásul Sándorról maguk a görögök terjesztik a férfibarátságot. Vázák leírások stb....
Igen Kerküra. Korinthoszi gyarmatváros volt és egy a korinthosziakkal közösen alapított gyarmatvároson (Epidamnosz) kaptak össze. Korinthosz sereget küldött ellenük, amitől megrettenve Athén segítségét kérték. (Korábban sosem voltak az athéniek szövetségesei. Spárta és Athén között létezett egy szerződés, amit az athéniak rosszhiszeműen kijátszottak. Védelmi szerződést kötöttek a Kerküraiakkal.)
A spártai hoplitákról volt szó eredetileg. Ők voltak a legjobbak, ez tény. Spárta azonban nem tudott tartósan több területen egyidejűleg harcolni, míg Athén igen.
Egy dolgot tisztán kell látni. A spártaiaké volt a klasszikus kori hellénség legjobb, leghatékonyabb hoplitaserege. (Nem véletlen, hogy az athéniak nem mertek megütközni vele nyílt csatában.)
Spárta kezdetben jóindulattal figyelte, és támogatta az athéniakat a perzsák elleni háborúban. A megítélésük akkor változott, amikor az athéniak birodalmat kezdtek építeni, azaz a tengeri hatalmukat és a Délosz-Attikai Szövetséget centralizálták.
Spárta befolyásos szövetségesei az őket ért sérelmek miatt voltak harciasak. (Korküra, Poteidaia, Megara az ellene hozott athéni szankciók miatt.)
A "zsaroló követség" thébai katonai egység volt, amit plataiai polgárok hívtak és eresztettek be a városba. A thébaiak nem mészárolták le az ellenpárt tagjait, hanem tárgyalni akartak. A plataiaiak többsége kezdetben tárgyalással hitegette a thébaiakat, majd rájuk támadt, foglyul ejtette, és a thébaiak kérése ellenére (tudniillik, hogy független döntőbíróhoz forduljanak)kivégezte a foglyokat.
A lakedaimóniak az alkotmányuk sebezhetősége miatt (heilóták) nem "szerettek" otthonuktól távol hosszasan harcolni. A perzsák legyőzését követően ezért válhatott Athén a perzsaellenes koalíció vezetőjévé. (Mint közismert, a perzsák elleni háború évtizedekig folytatódott, ez tette lehetővé az Athéni nagyhatalom felemelkedését.)
Athén megerősödése viszont teljesen felborította az addigi hatalmi egyensúlyt.
A boiótok kényszerből álltak perzsa oldalra. (A spártaiak képtelenek voltak biztonsági garanciát adni Thébainak, ezért a boiótok, noha a görögökkel keresték a szövetséget, behódoltak a perzsáknak. Ahogy a makedónok és a thesszalok, valamint a kisebb északi poliszok is.)
Ami Plataiait illeti, ott elég durva események történtek, ami a kegyetlenséget magyarázza.
