Igazából csak véletlenül néztem pont be errefelé, mert egyébként unalmassá vált az egész topik. De azért tessék:
"Kedves Fagyi te mit mondasz, az árnyék és a vetület az objektív anyagi objektum, vagy csak képzeletbeli dolog?"
Erre a válasz azért függ mindenképpen a definícióktól, mert a "képzeletbeli dolog" és az "objektív anyagi objektum" fogalmakat sem ismeri a fizika.
Filozófiában persze szerepelnek ilyenek, több eltérő definícióval.
Ennek ellenére értem hogy Tuarego miért gondolja azt amit gondol, lényegében a 19. századi természetfilozófia kérdéseit boncolgatja.
A lyukat illetően többé-kevésbé elfogadható állításokat lehet tenni, hiszen itt alapvetően a térfogat (önkényes, de néha praktikus) különböző részekre bontásáról van szó.
Az esetek többségében a határvonalat a lyuk és a "test" között az eltérő anyagok makroszkopikus határaihoz rendeljük.
Mekkora a test átlagos sűrűsége? Természetesen a külső körülményektől és a test anyagi minőségtől függ, de a kérdés megválaszolható.
Mekkora a lyuk átlagos sűrűsége? Természetesen a külső körülményektől és a közeg anyagi minőségtől függ, de a kérdés megválaszolható.
A közeg sokszor gáznemű.
Kérdés, hogy nem vehetnénk-e a nyugvó gáz adott részét (mondjuk egy gyűrű alakú részét) "testnek"? Természetesen igen, ekkor a közepén lévő szilárd rúd lenne a "lyuk".
Kérdés lehet, hogy vehetjük-e a vákuumot "objektum"-nak. A bennelévő mezőket feltétlenül igen, de a klasszikus természetfilozófiában még nem volt meg ezeknek az ismerete, így a válasz nemleges volt.
EZÉRT lesz a kérdés inkább definíciós/filozófiai.
Árnyék/vetület: Itt bonyolultabb a kérdés, hiszen a vetület energiasűrűségéhez vastagság is rendelhető, a felület pedig még makroszkopikusan sem mindig jól definiált, például porózus anyagok esetén.
Mivel makroszkopikusan az árnyékot/vetületet mindig felületekhez kötjük, ezért ez a fogalom már klasszikusan sem lesz problémamentes.
