Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Tulajdonképpen leírtad a lényeget, csak annyit tennék hozzá hogy nem csak annyi hogy elmentek a célpontig , de vissza is jöttek zsákmányostól, szükség esetén képesek voltak évekig állomásozni, áttelelni + harcolni ellenséges területen, elvágva a hazai bázistól, utánpótlás nélkül. Na ez az utóbbi amit a történészek nem magyaráztak még meg:), pld hogyan sikerült szinten tartani a lóállományt.
A kedvencem az, amikor saját őseink 1000-1200 évvel ezelőtti tetteit a XXI. század lehetőleg leg-PC-bb és legliberálisabb mércéjét használva ítéljük meg, ugyanakkor más népek nem is túl régi rémtetteit elnéző mosollyal, megértően kezeljük, mindig találva rájuk felmentést vagy legalábbis magyarázatot.
Nem vagyok pszichológus, de ez meglehetősen beteg elmére vall.
anyám nagybátyja meg rétságon volt hk szd pk ekkoriban.
a sajnálatos események hozták úgy , hogy akkoriban szerelt le. / még aktív időszakában volt , hogy Mindszenty hercegprímás őrzésekor őrparancsnok volt /
szóval budapesten keresztül költözött haza , 1 vasúti vagonban szállítva az ingóságaikat.a helyzet miatt ott vesztegeltek pár napot.
mivel a neje épp állapotos volt , anyám segített neki hurcolkodni, 15 éves kamaszlyányként.
a szétlőtt budapest , a fákra felhúzgált és megcsonkított ávós kiskatonák sora , és a forradalmi tömeg garázdálkodása volt amiről beszámoltak.
nagylelkűség , forradalmi hangulat, ihaly-tsuhaly kebelemre!annyira nem került említésre.
Ha meg akarod tudni milyen a magyar társadalom, nem ártana elvegyülni közöttük.Javasolnám a cocializmusban felnőtt szakmunkás réteget.Ott ahol én dolgozom a szakik rendszeresen a tanárok fizetésén és munkáján köszörülik a nylevüket . Kinek ismerős az a szólás ,hogy " Éetében nem dolgozott egy napot sem" ? Nem elfedni kell az igazságot hanem önkritikát gyakorolni.
Még bútőrraktárat is kifosztottak anno. Ez utóbbi kicsi bátorságra vall mert több oldalú kereszttűzben loptak és vitték haza kordén a "szerzett" bútort több kilométerre.
Indoklás: 915-ben Együgyű Károly megpróbálja visszaverni a magyar expedíciót, de a csatlósai nem jelennek meg a harcba hívásra, csak a reimsi püspök hoz csapatokat ( 1200 katona), a csatlósok inkább bezárkóznak az erődítéseikbe vagy elmenekülnek. Eredmény: a francia királyi sereg nem mer kimozdúlni/eltávolodni a Laon hegyi táborából, nincs több mint összesen 2000 francia katona+udvariak. A magyarok 3 évig maradnak , gyakorlatilag uralják a területet, ezalatt szépen kényelmesen egyenként felszámolják az ellenálló kisebb erődítéseket, lerombolnak mindent amit lehet.
Egy ilyen hadjárathoz egy több ezer fős lovas csapat kellett.
Szerintem erre még annyi forrás sincs, mint a becsületkasszára és a betört de ki nem fosztott kirakatokról bemutatott fényképekre, filmfevételek esetén.
Mivel nem vagyok a kor kutatója, az általam olvasottak, látottak és a családi legendáriumból kapott információk alapján azt gondolom, ahogyan a sajátjuknak tekintett üzemeket, szövetkezeteket, iskolákat, kórházakat, könyvtárakat, múzeumokat, bankokat sem fosztották ki anno, úgy a városukat sem. Ellenben a városiak és vidékiek vért adtak, sebesülteket ápoltak, menekülőket bújtattak és halottakat temettek. (Szemben mondjuk az USA és barátai iraki "demokráciahozó" bulijával.)
A péknél, tejesnél sorállás volt és nem fegyveres fosztogatás és a sorbanállókra nem a magyarok lőttek, hanem a ruszkik és a csatlósaik, legalábbis apámék és nagyapámék szerint.
(gyakran hazai, akadémiai) történetírás által oly előszeretettel barbár rablóbandaként, fosztogatóként bemutatott korabeli magyarságot:
---------------------
Egy adott kor hadseregei - ritka kivitéltől eltekintve - azonos módon harcolnak.
A kor technikai, társadalmi színvonalán.
Volt kor amikor az ellent és annak polgári oldalát mind egy szálig le kellett vágni mert ez volt a köz elfogadott.
Mi magyarok 896-1000 közöti 100 évünkben ugyanolyan barbárok és fosztogatók voltunk mint a többi nép, többi hadsereg.
Később se változott ez meg.
Előfordulhat, hogy valamely hasereget megfertőz egy ideológia, vallás vagy hitvilág és amiatt vmi különleges eljárást is alkalmatnak tagjai (skalpolás, nemi szerv levágása, stb.) de általános a kor határozza meg a seregek rabló, pusztító, vagy öldöklő hajlamát, tetteik barbarizmusának mértékét.
1x tojás nevű barátunk fogadott zebuval / a battyányi téri abc későbbi kocsitologatója, ha vki így ismerné :-) /egy kólában , hogy zebu kivédi a hetest , amit tojás rúg. / esős szemét idő , a bőrfoci teljesen elázva , dög nehéz/
zebu boldogan áll a kapuban. tojás lő. zebut fejbe trafálja, a labda pedig kipattan .
zebu tök heppi, hiszen kivédte , nyert egy kólát .
Zebu feje egy hétig vörös, de a kis ember boldog: hisz kivédte , és nyert.
tojás pedig a másik oldalon zsebeli be a nyereményét: másokkal arra fogadott,/ 3 kólában / hogy az átázott , marha nehéz bőrfocival fejbe bikázza zebut .
"Hadmérnöki" szempontból is érdekes korszaka ez a magyar hadtörténelemnek.
A (gyakran hazai, akadémiai) történetírás által oly előszeretettel barbár rablóbandaként, fosztogatóként bemutatott korabeli magyarságot:
- valmiféle "háttéripar" kora leghatékonyabb fegyvereivel szerelte fel évszázadokig, legyen akár szó íjról, fokosról, szablyáról, kopjáról, ruházatról, (könnyű és nehéz)páncélzatról, lóról, lószerszámról, gyógyszerről, kötszerről, állatgyógyszerről, szekérről, tárolóeszközökről, javítóanyagokról, élelmiszerről, takarmányról, tartós élelmiszerről amelyhez az alapanyagokat hosszú és távoli hadjáratokra képes volt biztosítani, beszerezni előálltani akár itthon a Kárpát medencében, akár Európa kies tájain.
- valamiféle "egészségügyi ellátás" korabeli szinten képes volt megelőzni, megakadályozni a járványok kitörését a seregekben a mérgezett kutak és koszhadt emberi ürülékben és patkányokban fürdő "európai" városok ellenére is,
- a felderítés és kommunikáció korabeli módszereivel képesek voltak hihetetlen földrajzi távolságokon át is eredményesen küzdeni,
- a saját politikai és technikai bázisukon követett harceljárásaik, taktikájuk, kiképzettségük, harci moráljuk sokáig magasabb szinten állt és eredményes volt a korabeli európai hatalmakkal szemben.
Off
Évszázadok, a tatár és törökdúlás kellettek ahhoz, hogy a magát felsőbbrendűnek hirdető "nyugat" elpusztíthassa és megszállhassa ezt a hatalmas emberi és gazdasági erőt képviselő népet, mely még további évszázadokig vívott ellene véres és kegyetlen szabadságharcokat vissza próbálva szerezni régi szabadságát.
Kevés az ehhez fogható történelmi teljesítmény errefelé, még akkor is, ha mára demográfiailag, szociológiailag is megtört, lejtmenetbe csúszott népként létezünk.
Azért ez már minimum 1300 év kemény szociál és történelmi darwinizmust jelent,
ami Babilon, Asszíria, Mükéné, Kréta, Athén, Spárta, a Perzsa birodalom, Makedónia, Róma, Bizánc, a Német Római Császárság, Habsburgok, franciák, angolok, oroszok, törökök mellett sem kevés.
Minden esetre semmi okunk sem az öngyűlöletre, sem a kisebbrendűségre senkivel szemben: nemzetként nem vagyunk alávalóbbak senkinél.
nem tudom, hogy melyik falura gondolsz, vagy melyik munkahelyre.
gondolom nem faluban élsz / nem telkire , vagy pátyra , vagy nagykovácsira gondolok ,mint falu:-)) /, és nem hinném, hogy sok munkahelyen fordulsz meg manapság:
én polgári munkahelyen sajnos csak olyat láttam még , ahol 1 kanál vízben megfojtanák a másikat !
előmenetel , zsozsó, és egyáltalán a munkahely megtartása...!/ mint a való világ . ott is mindenqi mennyire imádja 1mást! /
pl. nyögdíjba ment az egyik techniqs tiszt kolléga / hadmérnök ? / . elment melózni egy autó kereskedésbe . 1szerűen nem értette , hogy hogy van ez : a kiegen , ha meló volt akkor mindenki nekiugrott, csinálták, nem számított , hogy ki , meg hogy. lényeg , hogy kész legyen.
itt meg , - aszongya- dugdossák az infót , nem adják át , mószerolják 1mást, aláb**nak 1 másnak.
erre csak azt tudtam neki mondani, hogy sajnos ez van , ez semmi különös, ez a "normális" . :-(
nagyvállalkozó - azóta fejreállt /először szó szerint , utána képletesen is/ ismerős szerint-: az alkalmazottam a fizetett ellenségem.
/ akkoriban több száz ember dolgozott neki/
szóval: légy oly' bátyám : kicsit tájékozódj ebbe az irányba is!
Ez így zajlott le. A normann összehasonlítás nem véletlen, ugyanis voltak fényes példák a normann mentalitásra.
853: egy normann flotta felhajózik a Loire-on, kifosztja Nantes-t, majd bázist állít fel Biesse szigetén. Egy második normann flotta is érkezik Sydroc vezetésével , amely felfedezi hogy a város kifosztva, a konkurencia befészkelve a szigeten. Sydroc megegyezik Erispoe-val ( Bretagne akkori ura) hogy némi:) rút anyagiak ellenében kikergeti a szigetről az első normann csapatot. Megtámadja a szigetet, visszaverik, ezután megegyezik az ostromlottakkal hogy átengedik neki a zsákmány egy részét, feltétel hogy ezután Sydroc elhajózik, hadd boldoguljanak egymással tovább az első brigád és a bretonok. :)
860-ban Tar Károly francia király felbéreli Björn ellen ( a Szajna vidéki vikingek) a Somme mentieket , Wieland vezetése alatt.Pár csata után kiegyeztek:)
56-ban a becsületkasszák, boltok érintetlenek maradtak a polgárháborús káűsz ellenére is, mert az emberek többsége nem állat módjára viselkedett.
---------------
Urban legend.
Van egy fénykép mely közkézen forog. Valahol Budapesten egy üzlet betört kirakatában van egy kosárka amibe az emberek papírpénzeket tesznek az elesettek megsegítésére.
A kép aláírása valami olyasmi : ...becsületkassza és nem vitte el senki......
Valószínúleg így volt kb. fél napig.
Ez lehet az alapja a legendának.
---------------------
A valóság az, hogy mint minden harcos helyzetben az üzletek, raktárak többségét, a vagonokat, a környékbeliek kifosztották.
Ez természetes folyamat amikor nem tudhatni, hogy lesz e pénz két hét múlva, az a pénz érvényes lesz vagy sem, lesz e ellátás, fűtőanyag, élelem, stb.
A (választott) vezetőinkkel, politikai "elittel" nem csak 2010 tavasza óta van (komoly)gond.
Ezek kapcsán sem helyes az általánosítás, bár ebben - talán a tapasztalataim egyoldalúsága okán - inkább egyetértenék veled.
Ennek ellenére 2010 óta csúszott a topik egyre mélyebbre az aktuálpolitizálásba.
Ez nem szerencsés, még akkor sem, ha korábban gyakran került sor - jogosan - a rendreutasításomra, amikor katonai kérdések kapcsán próbáltam azok politikai meghatározottságáról és az aktuális politikai vezetés közvetlen felelősségére rámutatni.
A mérce tehát amit kifogásolsz a fórumon, a fórumozóknál, a moderátoroknál, a sajtóban, a nemzetközi szervezetekben sem egyforma.
Nem tudom ki találta ki a megnevezést, de érdekes logikája volt. Mindenesetre nem volt ott semmi romantika, de nem is volt semmi különös a kora középkori hadviselés szokásaihoz képest.
Ez megint egy negatív általánosítás a nemzetünkről.
Gentben, Ravennában és más európai egyetemi központokban évszázadokon át tanultak diákjaink, egymást segítve, támogatva, sok esetben itthoni mecénások, kicsiny és szegény vallási közösségek támogatásával.
A bécsi testőrségben és a bécsújhelyi tisztiiskolában sem egymát ölték a nemesifjak.
Tengerészek, különböző zászlók alatt harcoló katonák, emigránsok közöt is egydőben volt jelen a belső rivalizálás és egymás támogatása, segélyezése, amiről az évszázadok során idegenbe menekült magyarok és befogadók százai számoltak be önélet- és történetírásaikban.
56-ban a becsületkasszák, boltok érintetlenek maradtak a polgárháborús káűosz ellenére is, mert az emberek többsége nem állat módjára viselkedett.
A 2006 őszi zavargások során sem fosztogatott boltokat, üzleteket senki az oly szeretettel "csőcseléknek" titulált tüntetők közül.
Ma is minden közadakozásban jelen van a (pór)nép - saját nyomora ellnére is - támogatva az elesetteket, bajba kerüllteket, legyen szó árvízről, tűzvészről, vörösiszapról. A faluközösségek többsége is gondoskodik a sajátjaikról, legyen az gyerek, vagy magányos elesett öreg.
Még az elidegenedett népekkel zsúfolt városokban is jelen van a szomszéd, ismerős, barát, osztálytárs, munkahelyi kolléga iránti segítőkészség.
Sok sok munkahelyen, közösségben nem az anyagi elismerés, a kivagyiság, hanem a (szakma-, hivatás-, ember-, gyerek-) szeretet vezeti emberek százezreit napról napra az egyre mélyebb válságba zuhanó társadalomban.
Itt a fórumon is - minden vitánk és ellnetétünk ellenére - inkább segítünk egymásnak, mint ártuni próbálunk.
Sokkal inkább és gyakrabban történik ez tehát, mint a negatív általánosításod alapjául szolgáló irigység és gonosz cselekvés.
Ezért még határozottabban fenntartom, hogy a negatív általánosítás egyetlen nemzetre nem helyes és különösen visszás ha saját magunkról, saját népünkről ítélkezünk ilyen buta és a tényleges esetek többségét, az évszázados történéseket, tapasztalatokat figyelmen kívül hagyó módon.
"... Itt jegyezném meg, jelenlegi történészeink – nagyon megalapozottan – azt állítják, hogy a kalandozó hadjáratok egyike sem volt teljesen ötletszerűen indított zsákmányszerző vállalkozás. Minden esetben – vagy szinte minden esetben – valakinek a hívására, valakinek a szövetségeseként vonultak fel. A korabeli Európában akkoriban fennálló állapotok – a feudális anarchia – miatt katonai fellépésük iránt mindig akkora volt a kereslet, hogy nem is voltak képesek az összes igényt kielégíteni.
Legalább egyszer megesett, hogy mindkét fél a magyarokat hívta segítségül; de nem ugyanazon törzset vagy nemzetséget. Csupán a csatamezőn derült ki, hogy magyarok állnak szemben magyarokkal. Testvérharcra nem került sor; ellentétben a normannok szokásaival, akik több alkalommal is véres küzdelmet vívtak egymással hasonló esetben...."
Íródott NagyTeve ötlete és javaslata alapján!! 899. szeptember 24-én a Brenta folyó mellett ötezer magyar megsemmisítő vereséget mért Berengár itáliai király seregére. A brentai csata makettje. Forrás:[...] Bővebben!Tovább »
Egy masik blogon olvastam egy illeto velemenyet aki szerint ezek a kalandozasok ( micsoda eufemizmus ) max par szaz fos seregekkel tortentek anno. Letezhet ez hogy egy 500 fos sereg befenyiti Europat ?
Csak senkinek sem tünik fel hogy kb 45 év alatt ( 910-954, 10 hadjárat ) francia sereg sosem győzött le magyarokat, miközben ősék szép sorban porig rombolták Elzászt, Lotaringiát, Franche-Comtét, Flandriát, Hainaut, Burgundiát, Champagne-t és Languedoc-ot:), csak 3 sikertelen ostrom volt: Reims, Lyon, Metz.
Ilyen sorozatot nem hoztak össze sem a vikingek, sem a a szaracénok:)
Vagy említhetnénk a spanyol-portugál kultúrmissziót Dél-Amerikában, jó 500 évvel később, esetleg az észak-amerikai indiánok barátságos meglátogatását, egyre nyugatabbra, úgy 1750-től folyamatosan. Vagy a belgák bulizását Kongóban, és még folytathatnám.
Az öngyűlölet úgy látszik, magyar specialitás, legalábbis érdekes önértékeléssel bíró polgártársaink körében.
1995 óta... A Szakszolgálat kivételével minden "cég" információgyűjtő és kormányzati tájékoztató feladatot is ellát - van amelyik civil szférában és van amelyik katonaiban, és van amelyik külföldön és van amelyik belföldön.
