Ez a topik legyen a társalgási fóruma azoknak, akiknek modellvasútak építésével, barkácsolásával kapcsolatos kérdései vannak, ilyen kérdésre választ tudnak adni illetve ilyen tevékenységnek a folyamatát, majd eredményeit kívánják bemutatni. Ide tartozik a terepasztal készítés minden része, a famunkától az utolsó részletek megvalósításáig. Ide tartozik a modellvasúti vontató- és vontatott járművek készítése és festése, gyári modellek "szuperelése", öregbítése. Ide tartozik a terepasztal tereptárgyainak, épületeinek, vasútforgalmi- és egyéb berendezéseinek a saját készítése, illetve a terepasztalon való elhelyezése. Ide tartozik a terepasztal villamos berendezéseinek a szerelése. Ide tartoznak az ilyen fajta munkához szükséges anyagok, szerszámok beszerzésével kapcsolatos kérdések, valamint a szakirodalom ismertetése, ilyen témájú honlapok újdonságainak bemutatása. Szándékaink szerint nem tartoznak ide a gyári modellek vásárlásával, gyűjtésével, minôségével és bemutatásával kapcsolatos kérdések. Nem téma a digitális vasútmodellezés sem, még saját építés szintjén sem, hiszen annak van jól működô saját fóruma.
Én úgy szoktam, hogy a matricát alappal együtt a lehető legkisebbre körbevágom. Ezt tezem vízbe és együtt veszem ki. Ráhelyezem alappal együtt a végleges helyre, amilyen pontosan csak lehet, majd a fólia sarkát megfogom egy tűcsipesszel és egy másikkal kihúzom az alapot oldalirányban alóla. Ekkor a matrica fólia persze nem lesz pontosan a helyén, annyira nem vagyok ügyes, de nagyon közel lesz. Lágyítót bőségesen adagolva behúzom a helyére, apró darab itatóssal, szalvétával elitatom a lágyítót és egyettel rányomogatom a kocsira..
Én egy svájci bicska ollóját, csipeszét használom, meg 2 jó, mókusszőr ecsettel dolgozom. Az ollóval szépen, finoman, pontsan lehet vágni, a csipeszkével meg finoman fogni.
A vizen kívül kell még egy matricalágyító folyadék, én Revellt használok.
Az ollóval körbevágom a matricát, csipesszel oldalról óvatosan megfogom, beteszem a vízbe.
Amíg ázik, addig az ecsettel felhordom a matricázandó fényes felületre a matricalágyítót, ami persze azért összeugrik, de az még nem tragédia.
1-2 perc után már leválasztható a matricafólia az alapról, így a csipeszkével óvatosan oldalról megfogom a matricát (alappal együtt, az asztalon levő újságpapírra ráteszem, leitatom a vizet, majd ugyanígy a csipesszel oldalt megfogva, a kívánt felülethez helyezem. A matricalágyítós mokusszőr (2-es, esetleg vékonyabb) ecsettel pedig a másik kezem segítségével rácsúsztatom a matricát az alapjáról a kocsi felületére; a csúszást elősegítő folyadékréteget a matricafeszítő adja. A csipeszt, alapot gyorsan eldobom a kezemből, és az ügyesebb (jobb) kezemmel a matricát sziszifuszi munkával a helyére tologatom. Ezt követően a száraz ecsetet a matrica egyik széle felől elkezdem görgetni - kiszorítandó a folyadékot a matrica alól. Esetleg az ecset tövével még megnyomkodom a matricát.
Ha esetleg eközben mégis megmozdulna a matrica, akkor gyorsan matricalágyítót csepet teszek rá, esetleg megpróbálom a szőrszálak segítségével alá is bejuttatni, így a folyadékfilmen ismét tud a matrica csúszni.
Régóta építek kisvasutat, sőt az udvaromban is van egy nagyobb pálya. Mostanra téliesítettem, és a mozdonyokat és a kocsikat bevittem, téli karbantartásra.
Segítséget kérek. matricázáshoz
Hogy kell? :)
Tettem egy próbát, fényes, zsírtalan felület adott. A matricalapot felhasználás előtt szikével vágtam, a felső réteget, annak megfelelően ahogy a felhasználandó szimbólumok vannak, majd egyben tettem bele a vízbe.
A nagyobb felületű részekkel nem volt gond, így pl a MÁV embléma meg hasonló, egyben nagy felirat gond nélkül felkerült. A gond a kicsi részekkel volt főleg. Pl a főkeretre ragasztandó szám egy csík és a csík feltekeredett, a vízben csík volt a csipeszre meg felkunkorodott és reménytelen egy 2mm "vastag" csíkot szépen kiteregetni...
Ha cseppentek bele mosogatószert, hogy a feszültséget csökkentse az segít? Vagy a matricalapot ne hagyjam a vízben, csak nedvesítsem át?
A 375-ösöknek különleges vezérműve volt, alul egy himbával és függővas helyett "állóvassal". Az utolsó 32 darabnak (375,1001 - 375,1032) pedig Kuhn vezérműve. Eléggé más, mint a német mozdonyoké.
Nem készítettem sajnos alkatrészekről. A következő alkalommal pótolom ezt az elmaradást. Ez a prototípus. Sok lett hozzá készítve, még konyhát is rajzoltam. Ez alá erősen átalakított br80-as?? lesz téve. Szóval gyári elemekkel fog készülni. Hogy ez mennyire hű az eredeti géphez? Meglátjuk a végeredményen.
Igen, sok mindent érdemes volt így megoldani, a kazántól féltem, de szebb lett és olcsóbb, mint gondoltam. Készletnek sok értelme nincs jelenleg. Nem túl felhasználóbarátra rajzoltam az alkatrészeket. Nagyon sok munka lenne átalakítani ehhez és sokkal nem lenne drágább egy összerakott kasztni, mint egy készlet.
Még valami... Úgy látom, a szegecsekkel itt is baj van - még nagyobb, mint a rézmodellnél. A füstszekrény szegecsei is minimum 3-szor akkorák, mint az igazin, az igazi mozdonyon pedig alig látni szegecset a mozdonysátor homlokfalán!
Ez egy régebbi kivitel, a mozdonysátor oldalfala peremmel csatlakozik a homlokfalhoz:
Ne sajnáld a Faulhabert. 60 Euró, ennyinek bele kell férnie!
Most nem találom, mi a külónbség a K, N és a G sorozat között, de azt hiszem, mindegy. A két tengelyvéges K200 sorozat szokott drágább lenni, de arra ha jól látom, itt nincs szükséged.
Rajzolással szerintem nem érdemes a szegecseket megbecsülni, mert az optikailag csal. Plusz nincs benne az alámaródás, amiről írtál.
Úgy gondolom, az alámaródással számolni kockázatos. Nagyon nehéz a maratás során eltalálni a pontos méretet. Persze lehet, hogy sokkal jobban kézben tartod a technológiát, mint én.
Aszért sikerült bogarat ültetni a fülembe, készítek szegecs mentes változatot is a rajzból, aztán amelyik jobban sikerül. Végül is nem tart semeddig törölni őket az A2-es filmnek meg úgy is tele kellene lenni.
A szegecsek 0,26mm-re vannak rajzolva az anyagvastagságot és az alámaródást figyelembe véve tűhegynyi marad belőlük, ha nem kapkodom el. A kazánon 0.08mm-rel nagyobbra vannak rajzolva további méret növelést a mennyiség nem enged.
Mashima 1015D építettem volna bele, sajnos nehezen beszerezhető. Egyenlőre nem is lesz ez másképpen
A másik alternatíva Faulhaber 1016K012SR a motor helyének kiképzését úgy alakítottam ki, hogy a Mabuchi motorral csere szavatos lehet.
Meglepő milyen sok embert érdekel mostanában a 375-ös. Vagy nem csak mostanában.
Én H0-ban barkácsoltam ezt össze sok-sok tervezés után. Mondjuk én a mozdonysátor szegecselést teljesen átmarattam, mondván elég látványos ahhoz, hogy rajta legyen, de majd eldöntöm, hogy negatív maradjon, vagy beforrasszam a szegecseket. Gőzöstémában ez az első próbálkozásom. Túl soknak tartottam a szívást vele és igazam volt. De lehet, hogy körbenézek még a típusok között.
Én nem szoktam modellezni a mozdonysátor szegecseit. Azok általában sokkal kisebbek, mint a kazánon található szegecsek, úgy 5-7mm-re saccolom a szegecsfejek átmérőjét. Azaz a modellen még H0-ban is 0,1mm-nél kisebbek lennének. Ha a modellen ennél nagyobb lesz, az furcsa benyomást kelt, olyan, mint egy páncélvonat.
Arányaiban jól néz ki. A tető íveltebb az oldalánál, de ez nyilván a papír technológia miatt van, alpakkából jobban meg lehet hajlítani a szélén.
A helyedben beruháznék egy jobb motorba! (régi történet, de még amikor az első modellemet, a Kandó-mozdonyt mutogattam félig készen, egy ismert modellező kritizálta így: "Figyelj! Hónapok vagy évek munkájával készítesz egy modellt, aminek az értéke, ha elkészül, több százezer forint lesz. Ezek után beleteszel egy gagyi motort? Ez nincs arányban!")
Készül az idei új modellem a 375-ös. fotó maratva lesz majd. A megrajzolt alkatrészekből készítettem egy papír kasznit, mielőtt véglegesítve lenne, egyáltalán össze rakható e? Ha ránéznétek az arányaira minden véleményt szívesen fogadnék! Vacak munka volt ezt össze ragasztani nyomtató papírból, de talán látszik az aminek kell.
Ezt kap majd helyet benne, a küllök száma nem stimmel egyenlőre.