"Debrecenben és Fehérváron nem akarják felfogni, hogy semmi különös nem történt/történik, csak egyszerűen végére értünk a Gyűrűk Urának, az orkok, hobbitok, buzitündék meg a vidéki lakógödrök egyéb torzonborz népeinek az ideje lejárt, és a Király visszatért. " /Nem fog lefeküdni, James/
Lehet, hogy pont az becsülendő benne, hogy tisztában van a határival. Lehet menni külföldre padozni, meg előadni, hogy haragudott rám az edző, de az mennyivel jobb? Kleinheisler már kegyvesztett Brémában, megy valahova kölcsönbe, de lehetne sorolni a neveket. Böde egy egyszerű srác, mellesleg statja alapján kiemelkedő itthon. Tényleg hetente kell beleállnunk?
Mégis mit mondjon, szopja fel őket, hogy valami rettenetes erős csapatoktól kaptunk ki? Mindenki láthatta, hogy milyenek. A Zseljó kb. az akkori Diósgyőr, az albánok meg kb. egy jobb Csaba szintjén mozogtak.
Annak idején mikor még vettem a papír sportot emlékszem belőle az izraeli légiósok, Halmai, Pisont, stb. nyilatkozataira: "néha hallani robbanásokat, az utca tele van fegyveresekkel, de azért biztonságos."
Két kisgyerekkel nyilván ideális hely lehet Izrael a légióskodásra, de van egy olyan érzésem, ha meg oda akarna menni, akkor meg az lenne a baj.
A mi Daninknak ez a szintje, ezt látni kell. Ritka, hogy valaki képességeinek a határai ennyire egyértelműen kidomborodjanak. Kicsit komolyabb ellenféllel szemben nem megy neki. Válogatottban lőtt gólok: 2X Feröer, 1X Észtország és 1X Törökország. Ez utóbbi az egyetlen kakukktojás. Nemzetközi kupameccseken dettó.
Nincs ezzel baj, jó gyerek, ide tényleg pont jó. De meg sem próbált ennél magasabb szintre kerülni. Tököli anno legalább megpróbálta.
Hát persze, a helyszínen sem volt jobb, az albánok érdeke az volt, hogy tördeljék a játékot. Mi ugyanezt csináltuk volna fordított esetben. De erre szakmailag lehetett volna készülni, nem ők voltak az első csapat a világtörténelemben, akik lassítani, tördelni, megfojtani akarták a játékot.
Na persze nem is nehéz megfojtani azt a játékot, ami arra épül, hogy vagy felbasszuk Bödére, ő meg birkózzon, vagy szélen szaladjon el Ramirez, hátha be tudja adni.
Illés Béla volt dettó ugyanez, tökéletesen megfelelt neki a Várszegi pénze, Budapest és a szar magyar NB1. zéró ambíció, Bödénél szintén.
aki egyébként egy kifejezetten túlsúlyos, rossz focista, és egy ilyen fos NB1 kell ahhoz, hogy jó játékosnak tűnjön. oké, elsült a lába Feröer ellen meg Albániában is, de kb. ennyi.
az albánok már a meccs elején húzták az időt. Amikor olyan kedvük volt egyszerűen lefeküdtek a földre. És még ellenfél sem volt a közelükbe akik esetleg felrúghatta volna...
- Mindig jobbak vagyunk, csak nem jön ki a lépés. Nem érdekel nagyobb csapat, jobb bajnokság, teljesen kielégít, ha a csapat megveri a Gyírmótot v. a Paksot.
Elégedett vagyok a 15 fős bajnoki ünnepléssel, jövőre is jó lenne, ha meglenne a 10 fő.
Szerintem meg ha kettőből kétszer egy már előre lesajnált balkáni csapat szopat meg minket, akkor legyen kisebb a pofa utólag, és több alázatot, ha lehetne kérni.
Valamiben igaza van, a zseljó pl a bosnyák bajnokságban sem lett érmes, Djelmic aki talán gólt is lőtt nekünk egy momentuma nem volt a lokiban. Nem az ellenfelek olyan hű de jók, a játékosaink kevesek fejben
"– Kívülről úgy tűnt, ilyen iramban itthon talán egyetlen ellenfél sem játszik a Ferencváros ellen, főleg nem a Groupama Arénában. – Miről beszél?! Oké, nem olyan volt, mint egy NB I-es meccs, de ez a csapat, nem akarom megbántani, a dobogón sem lenne a magyar bajnokságban.
– És a Zeljeznicar? – Az sem. Így látom, persze lehet, hogy tévedek.
(...)
– A motivációról mindenki a légióskodást említi. – Hova menjek? Izraelbe?
– Miért pont oda? – Oda hívtak. Ez van. Szeretek itt lenni, a körülmények nagyszerűek, mintha külföldön játszanék. Októberben harminc leszek, hova menjek? Ugródeszka már nem kell nekem. Hova ugráljak? Legfeljebb egy üres medencébe."
Annyi mindent lehetne írni ezekről a sokatmondó válaszokról, de inkább hagyom a faszba.
De nem érdemes csodálkozni, hogy miért esünk ki mindig már a legelején, ha a csapatkapitányunk is ilyen szinten van.
