Én kézzel élezem a gyalu késeim, vésőimet. Nekem Haidu HCR köveim vannak, mindenkinek ajánlom őket. A következő kiosztásban használom őket: JIS 250, 600, 1000, 3000, 8000. A végén pedig szürke Dialux pasztával polírozom az élüket bőrön. Illetve ha nagyon kicsorbult vagy csálé a kés akkor szükség van köszörűre megfelelő tárgyasztallal, hogy nagyolni lehessen. A köveket ahogy előttem írták síkolni kell elég gyakran, mert akkor szerszám éle sem lesz egyenes. Sokáig én üveglapot használtam csiszolószemcsével. Bármilyen gondos vagy az üveg is kopik és homorú lesz. Cserélgetni kell gyakran és elég gyakran. Nemrég meguntam a dolgot és beruháztam egy DMT gyémánt síkoló lapra ami sokat gyorsított a dolgon és javított a minőségen is. Nagyon összetett dolog. Két, három kővel nem fogod megúszni az biztos és akkor még ott van a sok kiegészítő.
A dolgok már ott elkezdenek összekavarodni, hogy milyen csiszolórendszerről beszélünk. ;) JIS, grit, P-series.... mindnek más a számozása. A japánok JIS-t használnak a természetes kövekhez, a nyugati népek gritet, a kínaiak meg P számozást a gyémántlapokhoz meg mindenki szintén P-t a csiszolópapírokhoz.
Teljesen mindegy mert pár használat után úgyis újra síkba kell húznod. Vannad kell egy síkoló követ is ehhez a művelethez, vagy marad az, hogy csiszolóvászonnal üveg vagy márványlapon.
Az élezés egy "forró pite", ahány ember, annyi véleményt fogsz hallani. Paco arra válaszolt, hogy hogyan tudod a maximumot kihozni a drága japán cuccokból.
De:
1.)ilyen kővel (1000/6000) is meg lehet abszolút használhatóra élezni egy vésőt, esetleg még pasztás bőrrel befejezve a műveletet
2.) minden vizes kő ki fog hamar (akár 1 élezés) gödrösödni, tehát kell valami síkoló eszköz. A kinézett kőhöz adnak is egy tisztító követ, de az erre a feladatra nem lesz optimális. Vagy egy másik kő, vagy egy durvább gyémántporos lemez vagy egy acél síkoló lap kelleni fog, ha a vizes köves utat választod.
Alternatíva lehet a gyémántos lap (a kínai nem olyan drága, kérdés a minőség), vagy a vizes csiszolópapír üveglapon, esetleg valami igényesebb, öntapadós csiszolópapír üveglapon.
ja és még annyit, hogy a vizes köveket síkba hozni az nem semmi. nekem is van 1000/6000 de már újkorában , ha rátettem az élvonalzót átlehetett köpni alatta. eredeti japán gyártás volt állítólag. drága de a gyémánt lehet sokkal jobb. de ezeket ne vedd készpénznek.
Paul Sellers videóját keresd meg a vésők gyalukések élezéséről. 800 1000 1200 gyémántlapokat használ és utána a bőrt pasztával és keményfát szintén pasztával. Van még egy székely góbé fafaragó , a neve most nincs meg ,ő utolsó felvonásban cigaretta hamut használ fényesítésre , azt mondja 12 000 a szemcsefinomság. saját tapasztalatom , ami teljesen befolyástól mentes, az a következő:400 as gyémánt 1000 és 1200 és 2000 -es kő után a bőr és a keményfa pasztával. semmivel nem lett jobb amikor 6000 kőn is lehúztam a vésőimet gyalukésemet. az viszont lehet azért nem éreztem különbséget mert nincs hozzá megfelelő szaktudásom.
Nem, nem elegendő. HA! tényleg olyan élesre akarod fenni mint ami a leírásodból kitűnik, akkor 10-12 ezer JIS-es japán kőre is szükséged lesz. És alatta mondjuk 3000 - 6000 - 9000
Vettem egy japán gyalut, és szeretnék még venni japán vésőt is, meg még nagyobb méretű gyalut is.
Viszont a gyalukés illetve a véső élezéséhez szeretnék venni normális vizes követ, amivel tényleg olyan élesre lehet élezni a szerszámokat, hogy azok valóban kihozzák a japán pengék élességét.
Az lesz. Bár nem tudom, nekiálljak-e: asszonyka kitalálta, van egy 3 szintes sütis tálja fémből, olyan kellene, csak fából. 30, 22 és 17cm átmérőjű tányérok egymás felett. Lehet, inkább táblásítok, és maróval kivágom a tányérokat.
Egy lécből most levágtam 12 darabot, de így elsőre fél fok eltérés is túl nagy hibát tud adni, mire körbeérek. Ha csak egy kört kellene csinálnom, nem lenne gond a korrigálás, de a tervem az volt, hogy egymásba rakom a köröket.
12-szög esetén a központi szöged 30 fok, ha az oldalfelezőt meghúzod, átmegy a kör közepén. Kapsz egy derékszögű háromszöget, aminek átfogója a sugár, a központnál 15 fokos, és a szembeni befogója a fél oldalhossz.
Mivel hatszög esetében az oldalak hossza megegyezik a sugárral, így azt tippelném, hogy a=r/2 a szabályos tizenkettő szögű izénél az eredmény... A tévedés jogát fenntartom.
Nem igazán értem, mit is akarsz mondani, én csak a kétféle megoldásrendszert hasonlítanám össze.
Az egyiknél fel van réselve a gerenda vége, és abba megy a T szára. A másiknál vagy furat/furatok vannak, vagy réselés/furat sincs, viszont az összes megoldásnál van x darab csavar keresztben a szálirányra.
Miben is különböznek ezek annyira, hogy vitát kelljen generálni? Az oszlop áll a végén, és keresztben meg van rögzítve. Mindnél.
Tudtok olyan kalkuátorról, amivel ki lehet számolni, hogy egy adott átmérőhöz mekkora darabokat kell vágnom, hogy lécekből összerakjam? A kép csak illusztráció, 12 darabbol szeretném megcsinálni a karikát.
A bütübe csavarozáshoz képest nem, mert lesz két oldalról egy-egy csavar keresztben az oszlop alján ugyan, de nem a bütüben. Vagy 10 éve fa korlátot csináltam egy lépcsőre, 7 cm-es korlát oszlopokkal. Azóta túléltek azon a szálláshelyen akárhány gyerekcsoportot.
Persze a gyakorlatban kb ugyanez az eredmény, ha a 10 mm vastag lapos acélt mellé tettem volna az oszlopnak és belecsavarozom, így kicsit kevésbé csúnya.
Persze az egyik irányba a szálirány miatt sokkal kevésbé terhelhető, abból az irányból viszont tartja a korlát maga.
A rostirányra párhuzamosa és merőlegesen különböznek a szilárdsági tulajdonságai.
Hajlításra elég magas a terhelhetősége, rostirányú nyomásra is, rostirányú húzásra kisebb, nyírásra a legkisebb, rostirányra merőleges húzásra szinte nulla.
A tervezésnél fontos a terhelésnek (az erőnek) a rostirányra bezárt szöge.
A puhafáknak C16..C50 minőségi osztálya van, mert a növekedési körülmények és fahibák erősen befolyásolják a mechanikai tulajdonságait.
A galériának a felső rögzítése mindenféle terhelést kaphat, ha az ágy közelebb van a mennyezethez, mind a padlóhoz.
