Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Azzal szerintem nem volt különösebb gond. Engem is az zavart rettenetesen, hogy a film forgatókönyve teljesen eltért az alapműtől, s így már nem tetszett. Ilyen konzervatív hülye vagyok, azt szeretném viszontlátni a vásznon, amit valaha olvastam. A Nagy Medve fiai is azért nem tetszett, mert gagyi és összecsapott változata volt az eredeti terjedelemes regénynek, mondhatnám csak nyomokban emlékeztetett rá. Liselotte Welskopf-Henrich is bepipult amikor látta, mit sikerült kihozniuk a filmeseknek a művéből. Persze erről nem Gojko Mitic tehetett. :-)
Ezt is meg kellene nézni, nekem eddig valahogy kimaradt, pedig a film zenéjét Georges Delerue komponálta, s nálam a jó filmzene már félig garantálja a sikert.
Indián filmek terén nálam még mindig a ,,Farkasokkal táncoló" és a ,,Bury My Heart at Wounded Knee". Ha megmaradt volna a történet hűsége, akkor még talán az ,,Utolsó mogikánra" is azt mondanám, hogy jó, de így...
Gyermekkorom Gojko Mitich fílingben tellett, mindenhol őt rajzoltam. Azt hiszem már párszor meséltem, a sztorit: annyira ráállt már a kezem Gojkóra, hogy egyszer majdnem megszívtam. Rajzolnom kellett egy faliújságra egy úttörő jelvényt (benne Lenin-fejjel), a végén a fél iskola a kopasz és szakállas Gojko Mitich csodájára járt...
"Marlon Brando egy baromjó húzása volt 1973-ban hogy az Oscar díjáért egy indián nőt küldött. "
Ja, az elég nagy port kavart fel anno.
Egyébként abban az évben kezdődtek el a lakoták (sziúk) polgárjogi mozgalmai az USA-ban. A mai napig tartanak, mégha a magyar médiában ezekről a témákról semmit se hallani:-)
Na ja, kis pénz - kis foci, nagy pénz - nagy foci. :)
Jó kis 48-as magyar történelmi film volt még a "Feltámadott a tenger", csak Görgeyt ábrázolják benne Illyés Gyula nyomán, igazságtalanul, holmi hatalomvágyó karrierista kalandorként.
A 90-es években forgatott amcsi indiános filmek (Farkasokkal Táncoló, a két Geronimo film) azért jócskán überelik régi német vetélytársaikat. Minden tekintetben, nem csupán technikailag. Legfeljebb Gojko Mitic hiányzik belőlük, ő egy nagyon szimpatikus fickó.
Azt is meg kell nézni hogy ezek a filmek milyen körülmények közt (és időben) készültek. Ha mindent figyelembe veszünk akkor azok jobb alkotásoknak mondhatók mint a most készült amerikai alkotások. Magyar példa Rákóczi hadnagya vs Csínom Palkó.
Mielőtt valaki megint felhívná a figyelmemet (300 és a képregény dolog) tudom nem egy műfaj. De. Karakterek, jelmezek stb... tekintetében a Rákóczi hadnagya messze jobb mint a Csínom Palkó. Tehát azt mondom az akkori indiános filmek minden mostani észrevett és kimondott hibáik ellenére is jobb alkotások mint a mostaniak amcsi alkotások. Igazság szerint azt lehet mondani h a slendriánságot és ostobaságot lefedik a technikával.
Végül is ezek tkp. ifjúsági filmeknek készültek, talán igazságtalanok is vagyunk, ha a nagybetűs Történelmi Hűséget próbáljuk rajtuk számonkérni. Annyiban minden gyengeségük mellett is jelentősek, hogy ezek "indiánbarát" filmek voltak, míg a 60-as évek amerikai westernjei általában csupán a telepesek által leküzdendő természeti akadályként ábrázolták az indiánokat, vagy éppenséggel vérszomjas vadállatként.
Eddig hanyagolta a filmipar az 1066-os hastingsi csatát, de most három film is készül az Anglia trónjáért folyó ütközetről, ahol a legenda szerint Harold királyt nyílvesszővel lőtték szemen, és ezért vesztette el a csatát Hódító Vilmossal szemben. Az elsőt a brit Qwerty Films készíti, a rendező Michael Kuhn lesz, aki producerként jegyzi a The Duchess című kosztümös filmet is. A második verzión William Nicholson, a Gladiátor és az Elizabeth forgatókönyvírója dolgozik. A harmadik filmet Pamela Koffler, A fiúk nem sírnak producere készíti, 100 millió dolláros költségvetésből. Valószínűleg mindegyik szupermozi 1064-ben kezdődik, amikor Harold francia fogságba esett, és csak úgy engedték szabadon, ha Vilmos normandiai hercegre hagyja az angol trónt, de hazatérve Edgart tette meg örökösének
Nu, ebből a Radiátort és a Bözsét ismerve a Nicholson-féle elvi alapon már nem érdekel....
Az Osceola és a Tecumseh c. filmekben valamennyire azért törekedtek az alkotók némi történelmi hűségre, de azért ezek elég harmatos próbálkozások voltak.
Nem, nem! Winnetou (akit Pierre Brice alakított) az NSZK indiánfilmek főszereplője volt, és soha nem volt az "amerikai imperializmus elleni küzdelem szimbóluma", annál inkább azok voltak a Gojko Mitic által megformált kitalált (Tokei-Ihto, Messzenéző Sólyom) vagy valóban élt történelmi indián személyiségek (Osceola, Tecumseh), akik viszont az NDK indiánfilmekben harcoltak a gaz amerikai imperialistákkal.
"Semmennyire nem olvastak utána az indiánoknak. és ez meg is látszik."
Az NDK-jugó indiánfilmek készítői max. Karl Mayt és Liselotte Welskopf-Heinrichet olvastak.
Mindkettőnek, de főleg Karl Maynak hihetetlenül felületes ismeretei voltak az é-amerikai indiánokról.
A régi amerikai indiánfilmek szarok is voltak történelmi szempontból, meg ráadásul elfogultak is: az indiánok voltak a "békés telepeseket" megtámadó és lemészárló ördögi vademberek.
Az újabb indiánfilmek jóval reálisabbak, némelyik egész jónak mondható.
Egyeseknél az elfogultság megmaradt, csak az iránya változott: némelyik filmben most már az indiánok a jó fiúk és a fehér katonák vagy telepesek a gonoszok.
De hát egy amerikai filmben muszáj mereven jóra és rosszra felosztani a világot, különben az (amerikai) nézők nem értik meg, nem gondoljátok?...:-)
Az más dolog hogy a képregény gazdája hót hülye és buzinak ábrázolja (rajzolja) Xerxészt, nem beszélve a hopliták felszereléséről.
A képregény rajzolója nem hótt hülye. Frank Miller nem történelmi képregényt rajzolt, hanem egy kvázi fantáziavilágot. Érdekes egyébként, hogy azt felhozzátok ellene, hogy Xerxészt 5 méter magas meleg feketének ábrázolja, de a 8 tülkű 10 méteres orrszarvúak senkit nem zavarnak:)
És pedig azért mert látszott hogy a készítők utána érdeklődtek(olvastak) az indiánoknak
Semmennyire nem olvastak utána az indiánoknak. és ez meg is látszik.
Az tuti. De hogy mit tudnak az egy másik történet.
Ez olyan dolog mint a Honfoglalás. A magyarokat támadó besenyők felső ruházata egy vállon keresztbe átvetett keskeny bőrpánt. Ezek a besenyők jöttek keletről a pusztá- ból. Télen nyáron 37fok árnyékban. Jobb mint Florida. Gondolja az amerikai.:)))))))))
Igen, viselnek. Ahogy belenéztem a filmbe - nagyon jól és viszonylag pontosan vannak rekonstruálva a dolgok (p.l. a német dzsidások támadásánál ott a gázállarc és védőköpeny a lovakon, a lángszórósokon ott az aszbeszt ruha, a gáztartályokat úgy ürítik, ahogy az volt, stb.) Van persze egy sor pontatlanság is. P.l. a franciák által használt gázállarcok jóval 1918 utániak.
"Jó" a hangulata,brrrr... Egy kérdés: Most nem látható számomra ( kissé sötét a kép),hogy a lovak is viseltek e gázállarcot? Mindenesetre érdekes,hogy egy "gázos" vidéken lovakat is használnak.
