Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Hát a Honfoglalás-ból nem tudom ,hogy bárki/még egy magyar is/mennyit tud meg valóban a honfoglalásról ?! A zenén kívül egy rettentően elfuserált film ,történelmi hűség meg ....egyik "kedvencem" amikor a pogány magyarok /akik még 200 évvel később is gyilkolászták a papokat/ áhitattal halgatták a keresztény "pópát".Aztán hol voltak Árpád fiai ? Az egy szem Leventén kívül,ráadásul nem is tőle származtak az Árpád-ház uralkodó tagjai.Aztán a magyarok "előhada" a filmben az úzok.Eddig mindenhol a kabarokat jelölték meg ,mint csatlakozott népet, az úzok jóval később jelentek meg a magyar történelemben és korántsem ilyen barátságos szándékkal.Nehezen tudom elképzelni,hogy ennek a filmnek László Gyula volt a szakértője.Az ő működését max. a honfoglalókat fogadó székelyek-a kettős honfoglalás elmélete jelzi.
Bár nem olvastam végig még elölről a topicot talán tudnék ajánlani én is /egyelőre/ két könyvet : Turi Elemér : Viszontlátásra János ! a nem túl dizájnos cím Korponay János honvéd ezredes főszereplésével készült regényt takar,szerintem olvasható ,bár néha túl romantikus/igaz durva jelenetek is vannak benne/ nekem tetszett...a másik Beke György : Világos árnyékában ,közvetlenül a fegyverletétel után játszódó,a felgöngyölített erdélyi ellenállási mozgalmat is magában foglaló regény.Ez se rossz.
Moszkva akkoriban a Véagyimiri-Szuzdali fejedelemség egy kis jelentéktelen városa volt. Ezért nem tudom, hogy miért tért volna ki a felsorolásban rá.:)))) Akkoriban ha valaminek a bevételéről beszéltek, akkor a fejedelemség fővárosáról beszéltek, és nem sorolták fel az összes falut.:) Ez benne a baki.:)
Most kezdtem el nézni, de kiváncsi vagyok rá. Majd kommentálom (most még a németek ellen készülnek): http://www.loptopfilm.tv/22338-onlajjnstrazhi-rigi-rigas-sargi-2008.html
Nézem a filmet, két bakit találtam így, kapásból: 1.A svéd várban üveglapos ablakok vannak; 2. A mongol követ felsorolja, hogy Batu kán bevette Rjazanyt, Szuzdalt és... MOSZKVÁT.:)
Szerintem nem mindegy egy film készítésénél,hogy ki és milyen szemszögből mutatja meg a cselekményt és környezetet.Ha pl. olyan egyszerűen mutanák be,és jellegtelen embereken,mint a Molnár L.Miklós féle A Híres Vadnyugat c. könyvben lévő fotókon látszik,senkit sem érdekelne. Egyébként nagyon jó könyv a témában szerintem...
Azzal szerintem nem volt különösebb gond. Engem is az zavart rettenetesen, hogy a film forgatókönyve teljesen eltért az alapműtől, s így már nem tetszett. Ilyen konzervatív hülye vagyok, azt szeretném viszontlátni a vásznon, amit valaha olvastam. A Nagy Medve fiai is azért nem tetszett, mert gagyi és összecsapott változata volt az eredeti terjedelemes regénynek, mondhatnám csak nyomokban emlékeztetett rá. Liselotte Welskopf-Henrich is bepipult amikor látta, mit sikerült kihozniuk a filmeseknek a művéből. Persze erről nem Gojko Mitic tehetett. :-)
Ezt is meg kellene nézni, nekem eddig valahogy kimaradt, pedig a film zenéjét Georges Delerue komponálta, s nálam a jó filmzene már félig garantálja a sikert.
Indián filmek terén nálam még mindig a ,,Farkasokkal táncoló" és a ,,Bury My Heart at Wounded Knee". Ha megmaradt volna a történet hűsége, akkor még talán az ,,Utolsó mogikánra" is azt mondanám, hogy jó, de így...
Gyermekkorom Gojko Mitich fílingben tellett, mindenhol őt rajzoltam. Azt hiszem már párszor meséltem, a sztorit: annyira ráállt már a kezem Gojkóra, hogy egyszer majdnem megszívtam. Rajzolnom kellett egy faliújságra egy úttörő jelvényt (benne Lenin-fejjel), a végén a fél iskola a kopasz és szakállas Gojko Mitich csodájára járt...
"Marlon Brando egy baromjó húzása volt 1973-ban hogy az Oscar díjáért egy indián nőt küldött. "
Ja, az elég nagy port kavart fel anno.
Egyébként abban az évben kezdődtek el a lakoták (sziúk) polgárjogi mozgalmai az USA-ban. A mai napig tartanak, mégha a magyar médiában ezekről a témákról semmit se hallani:-)
Na ja, kis pénz - kis foci, nagy pénz - nagy foci. :)
Jó kis 48-as magyar történelmi film volt még a "Feltámadott a tenger", csak Görgeyt ábrázolják benne Illyés Gyula nyomán, igazságtalanul, holmi hatalomvágyó karrierista kalandorként.
A 90-es években forgatott amcsi indiános filmek (Farkasokkal Táncoló, a két Geronimo film) azért jócskán überelik régi német vetélytársaikat. Minden tekintetben, nem csupán technikailag. Legfeljebb Gojko Mitic hiányzik belőlük, ő egy nagyon szimpatikus fickó.
Azt is meg kell nézni hogy ezek a filmek milyen körülmények közt (és időben) készültek. Ha mindent figyelembe veszünk akkor azok jobb alkotásoknak mondhatók mint a most készült amerikai alkotások. Magyar példa Rákóczi hadnagya vs Csínom Palkó.
Mielőtt valaki megint felhívná a figyelmemet (300 és a képregény dolog) tudom nem egy műfaj. De. Karakterek, jelmezek stb... tekintetében a Rákóczi hadnagya messze jobb mint a Csínom Palkó. Tehát azt mondom az akkori indiános filmek minden mostani észrevett és kimondott hibáik ellenére is jobb alkotások mint a mostaniak amcsi alkotások. Igazság szerint azt lehet mondani h a slendriánságot és ostobaságot lefedik a technikával.
Végül is ezek tkp. ifjúsági filmeknek készültek, talán igazságtalanok is vagyunk, ha a nagybetűs Történelmi Hűséget próbáljuk rajtuk számonkérni. Annyiban minden gyengeségük mellett is jelentősek, hogy ezek "indiánbarát" filmek voltak, míg a 60-as évek amerikai westernjei általában csupán a telepesek által leküzdendő természeti akadályként ábrázolták az indiánokat, vagy éppenséggel vérszomjas vadállatként.
Eddig hanyagolta a filmipar az 1066-os hastingsi csatát, de most három film is készül az Anglia trónjáért folyó ütközetről, ahol a legenda szerint Harold királyt nyílvesszővel lőtték szemen, és ezért vesztette el a csatát Hódító Vilmossal szemben. Az elsőt a brit Qwerty Films készíti, a rendező Michael Kuhn lesz, aki producerként jegyzi a The Duchess című kosztümös filmet is. A második verzión William Nicholson, a Gladiátor és az Elizabeth forgatókönyvírója dolgozik. A harmadik filmet Pamela Koffler, A fiúk nem sírnak producere készíti, 100 millió dolláros költségvetésből. Valószínűleg mindegyik szupermozi 1064-ben kezdődik, amikor Harold francia fogságba esett, és csak úgy engedték szabadon, ha Vilmos normandiai hercegre hagyja az angol trónt, de hazatérve Edgart tette meg örökösének
Nu, ebből a Radiátort és a Bözsét ismerve a Nicholson-féle elvi alapon már nem érdekel....
Az Osceola és a Tecumseh c. filmekben valamennyire azért törekedtek az alkotók némi történelmi hűségre, de azért ezek elég harmatos próbálkozások voltak.
