Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Igen, ezzel nem lehet vitatkozni. Lássátok, hogy készülnek az árhullámra nálunk. A képek tegnap készültek.
A Keserű-ér torkolatánál (Budafoki út, Kondorosi út kereszteződésénél), ahol árvízvédelmi műtárgy, zsilip van gondosan összeszedték az uszadékot és a kaszálékot.
A Hosszúréti-patak torkolatánál nincs árvízvédelmi műtárgy, zsilip. Ezárt a Duna visszaduzzaszt. Így néz ki a 2010-ben árvízzel, visszaduzzasztással érintett szakaszon a meder.
2010-ben az uszadék fennakadt a medret keresztező műtárgyakon, elzárva a mederben a víz útját.
Budapesti Városvédő Egyesület Promontor-Tétény munkacsoportja
és a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budafoki Könyvtára
meghívja Önt és kedves Családját
2013. június 12-én (szerda) 17 órára
A NAP LOVAGJA
hely- és irodalomtörténeti barangolás Budafokon,
az egykori Kutyavillában
Bródy Sándor
születésének 150. évfordulója alkalmából
címmel megrendezésre kerülő irodalmi estjére.
Krúdy Gyula: Kutyavilla című írása és több mint félszáz vetített kép segítségével idézzük fel az egykori vendéglő történetét, a főhős Bródy Sándor és az elbeszélésben szereplő további személyek alakját, a kor hangulatát.
Lenne egy pár naív kérdésem, (de nem kell kinevetni):
Már régen foglalkoztat a gondolat, hogy az árvizek levonúltával mi történik azzal a rengeteg átázott homokzsákkal? Pontosabban a homokkal? Kiszáradás után kiöntik a zsákokból és visszaviszik oda ahonnan hozták? És kik? Felhasználják majd újra és újra, vagy megy a pocsékba? A homok készleteink kimeríthetetlenek?
"A sávszélesítésnek, ami nyilván forgalomnövekedést generál semmi nyoma, ..." Ezt miért mondod? A 40 es alatt egyértelmű, hogy ki van szélesítve az aluljáró, a 30 as alatt nem tudom, feltételezem, hogy ott is.
Zsilip volt, hova lett? Arra szolgált, hogy a Duna áradása ne duzassza vissza a patakot. Áradáskor szívattyúkkal emelték át a patak vizét a zsilip Duna felőli oldalára. Ez szerintem most sem nélkülözhető.
Korábban a Duna u. védelme úgy volt megoldva, hogy az aluljáró beton oldalába és aljába egymástól kb. 1'/2m re két horony volt képezve, amibe árvízkor palánkokat helyeztek, és a kettő közét tele rakták homok zsákokkal. Ennek ellenére a 60-as évek áradásaikor volt, hogy a csatornából feltörő, valamint a talajból felszivárgó víz elöntötte az aluljáró melletti vasuti lakásokat is. Ezekhez tartozott észak felől egy mélyebben fekvő konyakert, ilyenkor csónakázó tónak lehetett volna használni.
A 6-os út építésekor aztán olyan magas gátat építettek a pataknak, amely már megfelelő védelmet biztosított, és az aluljárót nem kellett többé eltorlaszolni.
Zsilip nincs. A Duna utcát a Hosszúréti-pataktól gát választja el. Az új nyílásra a verebek szerint árvízvédelmi kaput fognak szerelni (pénteki csivitelés). A 6-s út és a vasút közötti föld torlaszt még nem távolították el, az is ad egyfajta védelmet. Az oldalfalakat bepucolták. A sávszélesítésnek, ami nyilván forgalomnövekedést generál semmi nyoma, valószínű ebben a pozitív kommunikációs ciklusban már nem kerül rá sor. . A DSC konzorcium tájékoztatása alapján a megrendelt munkák között nem szerepelt - a korábbi 2011-s fórumon adott tájékoztatásukkal ellentétben a Hosszúréti-patak régi boltíves vasút alatti átereszének a felbővítése. A megrendelés csak a negyedik vágány alatti híd megépítésére vonatkozott. Információim szerint a 40a vonal munkái között sem szerepel a régi áteresz felbővítése.
A Duna, áradása esetén, egészen a Kártya utcáig visszaduzzaszt. Ez abban az esetben okozhat kiöntést, ha a patakon árhullám érkezik. 2010. május 30-án a Tóvárosi kiöntés miatt Rózsavölgyben keletkezett árvíz után 8 nappal tetőzött az árhullám a Dunán.
A helyi lapokban folyamatosan arról értesülünk, hogy elsődleges az árvíz elleni védelem... A katasztrófavédelem pedig az FCSM szakembereivel a 2010. május 30-án bekövetkezett árvíz után, a közös bejárást követően arról tájékoztatott, hogy Rózsavölgyben nincs árvízveszély...
Na akkor megkérdezem: lehet menni önkéntesnek zsákot pakolni? Azt hiszem idejében el kell kezdeni. Holnap és pénteken éjszakás vagyok, úgyhogy minden más időszak jó nekem.
Azt sem szégyen bevallani, hogy egy profi germanista segített ebben nekünk, mert itt a X. századra visszanyúló ónémet nyelvi sajátosságok máig élő tájjellegű változatait is ismerni kell...