Ezt értsd meg, valóban (hogy mi az mindenféle koncepció és gondolkozás nélkül csak......LENNI), írányítsd a figyelmed Önnön létezésed érzésére, eldobva minden mást, mindenféle gondolat nélkül és nem lesz szükséged, semmiféle meditációra, és semmiféle gyakorlatra sem.
Lin-csi kolostorába egy nap vendég érkezett. Vang tanácsos urat, aki támogatója volt a kolostornak, szívesenlátták a szerzetesek. Miután jót ettek-ittak, Vang és Lin-csi sétára indultak. Végigjárták a kertet, azépületeket. Amikor a szerzetesek csarnoka előtt megálltak, Vang úr megkérdezte.- A szerzetesek, ugyebár, ebben a csarnokban olvasgatják a szent könyveket?- Nem, tanácsos úr, a szerzetesek nem itt olvasgatják a szent könyveket.- Nem itt? Hát hol? - kérdezte a tanácsos.- A szerzetesek egyáltalán nem olvasgatják a szent könyveket - vallotta be Lin-csi apát, s a tanácsosámulatára még csak nem is szégyenkezett.- Akkor bizonyára a meditációban gyakorolják magukat a hívek. Itt végzik a gyakorlatokat? - kérdezte Vangnagyúr, megadván Lin-csinek a lehetőséget, hogy dicsérje a szerzeteseket. De az apát nem élt vele.- Nem, tanácsos úr. A szerzetesek nem végeznek itt gyakorlatokat.- Nem?- Nem.- Hát akkor hol?!- A szerzetesek, tanácsos úr, egyáltalán nem végeznek meditációs gyakorlatokat - jelentette ki Lin-csi apát, s bátran Vang úr szemébe nézett. A tanácsos zavartan hümmögött, majd újra kérdezett.- Bizonyára nagy hitvitákat folytatnak, így képzik magukat. Ebben a csarnokban vitatkoznak?- Nem, tanácsos úr, a szerzetesek sem itt, sem máshol nem vitatkoznak. És nem képzik magukat - mondtaLin-csi. Zavarában Vang már rá se nézett.- Hát akkor mit csinálnak ebben a kolostorban a szerzetesek? - kérdezte végül félénken.- A szerzetesek, tanácsos úr, ebben a kolostorban buddhává válnak. Ha akarnak - felelte Lin-csi Vangnak,majd hosszan hallgatott. S míg az apát hallgatott, a tanácsos elméje megvilágosodott. "- Hiszen világ mélyeés sekélye, a gondolat fényessége, a szépség szép reménye, mind a mi kezünkben van" - gondolta Vang.Majd meghajolt Lin-csi felé, s szívében hálával távozott.
„Majd Válmíki így folytatta: - Helyezkedjünk el az egyensúly elérését támogató kényelmes ülõ helyzetbe. Majd az ÓM mantra ismétlésével engedjük, hogy elménk és az érzékszervek saját természetüket követve lecsendesedjenek, egészen addig, míg az elme el nem éri a tökéletes béke állapotát.” (Vaszistha-Jóga második kötet, 119. oldal)
Az a baj, az ilyen és ehhez hasonló idézeteket sokféleképpen lehet értelmeni. Egy 2 évtizede a TM-et gyakorlónak ez teljesen mást jelent, az egyensúly, és a kényelmes ülõhelyzet is, mint annak, aki egy hagyomyányos jógát gyakorol, ahol a gyakorlók egy hagyományos jóga ülésben vannak. Itt megint oda jut a dolog, hogy a könyvet sokféleképpen lehet értelmezni, és az ideális az lenne, ha ilyen könyvet egy guru (mester) értelmezne, és nem egy tanár.
Egy TM-esnek ez a fejet elõre hajtó, egyenes lábú ülésre is utalhat. Az egyensúly utalhat a testre, vagy a testben az energiákra. A TM nem foglalkozik energiákkal, õk lehet, hogy egy mentális egyensúlyba hozatalra gondolnak. A TM-ben nem az OM mantrát használják, tehát ami nem egyezik az értelmezõ elgondolásával, azt kihagyják. A mantrát lehet belealvósan is gyakorolni, vagy felvéve egy hagyományos jóga ülést már a test pozíciójától más lesz a mantra hatása.
Sajnos egy ilyen könyvet lehet arra is használni, hogy elõre haladjon az ember, vagy arra is, hogy a saját szintjén igazolja magát a keresõ.
Ezért én inkább a jógáról szívesebben olvasom eredetiben jóga mesterek írásait, így a mester tulajdonképpen közvetlenül hozzám szól, és nem fenyeget az a veszély, hogy a fordító saját filozófiáján keresztül kell látnom az eredeti mester írását.
Ezzel együtt mindenesetre dícséretes ez a munka a fordítóktól.
Arra gondoltam mostanában, hogy ebben az álértékeket propagáló világban a TM-et lehet, hogy azért nyomják és pénzelik úgy, mivel ez is egy nem mûködõ (félig mûködõ) technika, aminek hiányosságai vannak. Igy akit érdekel az ember kiaknázatlan potenciálja, annak sokkal nehezebb dolga van, hogy egy ténylegesen mûködõ technikát találjon arra, ha valóban meg szeretné ismerni önmagát, a bensõjét, mivel nagyobb esélye van arra, hogy egy TM féle a tudat megismerését tekintve zsákutcában landoljon.
Sajnos ez nagyon is egybevág a világban zajló mesterségesen generált folyamatokkal, amelynek a célja a népbutítás, és az egyének gyengítése.
Olvasgassd az advaitát, mert ez a létező legtisztább "tan".Az egyetlen, mely mindenféle sallangoktól mentes.Persze pont ezért olyan nehezen érthető, az elme számára.És az megint egy más kérdés, hogy mit tudsz leszűrni belőle.Ez is egy ilyen vicces dolog.:)(Nem azért mert buta vagy, pusztán azért, mert az elme, mindannyiunké, a legmélyebb tudatlanságban van és puszta lehetetlenség, hogy amíg a felébredést el nem éred, hogy valóban megértsd, a tanításokat, ez a helyzet).De ez vezethet el, majd a valódi megértéshez, ami már közel lehet a valósághoz, akkor már csak karnyújtásnyira van a "megvilágosodás".:D
Egy szóval sem mondtam, hogy egyszerű volt "idáig eljutni", brutálisan nehéz volt, mert az elme tévképzeteibe merült elme számára, ez egy lehetetlen vállakozásnak tűnik, még csak az sem egyszerű, hogy egyáltalán valóban eljuss a valódi megértésig ami már közel lehet, hogy egyáltalán miről szól ez az egész.De most csak azt tudom mondani, ez a világ legegyszerűbb "dolga", és nevetségesen egyszerű és könnyű az egész, vicc az egész.:)
Hehe, kár, hogy ez millió emberből egynek sikerül kb., a többi csak beszél róla de nem éli, vajon miért van ez így? Talán mégsem ilyen egyszerű ez az egész, hiszen, ha az lenne, akkor azon nyomban mindenki, akihez eljut ez a varázslatos információ, persze ez nagyon nincs így. :)
Olyan, valamit keresel ami már most is vagy és abban a pillanatban, hogy feladod a keresést és magát a keresőt, megérkeztél és megtaláltad.Ennyi, hát nem vicces? :D :D :D
Olyan, valamit keresel ami már most is vagy és abban a pillanatban, hogy feladod a keresést, megérkeztél és megtaláltad.Ennyi, hát nem vicces? :D :D :D