Ha nem ekkora méretről lenne szó*, akkor én úgy csinálnám, hogy gyors edző, vastagon megkenve a felület, és arra spatulával ráhúzva egy tépőfólia, hogy bubimentes legyen. A tépőfólia eltávolítása után meg egy közepesen lassú edzős réteggel vékonyan simára felkenni, mintha csak lefesteném. Így egy szép és sima felületet kapna.
* egyrészt a tépőfóliának is plusz ára van ami ennyi négyzetméternél már nem elhanyagolható tényező, másrészt ehhez megintcsak kétféle edző kell amit pont el akar kerülni. Ezt nem neked írom mert te tudod, hanem másoknak. :)
Hogyismondjam. H Amegkérdezed a gyártót, vagy a forgalmazót azt fogja mondani, hogy nem. Ha átgondolod akkor egyértelmű hogy ők a tökéletesre törekednek, illetve ekkor tudják azt szavatolni, hogy nem csak jó lesz hanem szép is illetve fordítva.
De neked valószínűleg bőven elegendő egyféle térhálósító a munkához. Csak senki sem fogja kimondani hogy ez valóban így van.
Én saját részről csak egyféle gyantát és egyféle térhálósítót vennék, attól függően hogy milyen hőmérsékleten fogok dolgozni és függőlegesen vagy vízszintesen. ( preferálnám a lassúbbakat mert azzal több időm van szütymögni, de annak a viszkozitása nagyon kicsi így sokkal könyebben lefolyik a függőleges felületen, vékonyabb réteget alkot, tehát ez meg nehezítő tényező mert több réteget kell felvinni. )
A cég sajna már elköltözott a Nagy Lajosról Füredi útra és már a neve sem Novia, hanem V+3B . Egyébként Novia partner. A Novia központ és üzlet Halásztelken van.
Az a záró réteg csak annyiban más, hgy könnyebben lehet vele relative szép felületet elérni. A vízabszorpciója a legrosszabb valamennyi közül. Én simán be merném vállalni , hogy egy higitó nélküli, nem a leggyorsabb edzős változat a felső réteg. Tudni kell, hogy az epoxi felkenve általában nem ad olyan szép felületet, mint egy lakk, nem lesz könnyű nagyon szép felületet festeni vele.
Manapság már nyilván mindenki olyan tetőt akar, ami kiszolgálja élethosszig. Azonban amikor ezeket kitalálták, kevés alternatíva volt, szerintem azok sem bírták tovább. No meg abból az anyagból csinálták, ami rendelkezésre állt. Biztos nem véletlen, hogy ott fazsindely volt, máshol meg mondjuk nádfedés. Ma már inkább divat és hagyományőrzés van szerintem.
Mindenki azt az anyagot preferálja, amihez könnyen hozzájut :) Ugyan Erdélyben nem tudom milyen az erdők összetétele, a németeknél tudom, hogy (főleg amerre én barangoltam) iszonyatos területeken van nekik vörösfenyő, persze, hogy azzal szeret dolgozni :)
a székely mestereknek hiszek inkább. ök pl. a vörösfenyőt nem szeretik, ha zsindely készítésről van szó. a német faszi meg a vörösfenyőt favorizálja. laikusként még el is lehetne neki hinni, hogy jól gondolja. na, de erdélyben jártamban keltemben nagyon sok zsindelytetős épületet láttam, németeknél talán nem annyit.
Közben kicsit beleástam magam ebbe az epoxy-s dologba, de azért vannak kérdések 😊/😞 ? Egyrészt a selyemfény tök jó, többet nem is kívánnék...
Van ez az impregnáló, amit linkeltem is neked még az 1. körben: 1 kg SR 5550; + 0,3 kg SD 550x; + 0,6L EP235PMXIP hígító itt lehet választani, hogy a térhálósító 5503 vagy 5505 legyen. Illetve írja, hogy kell záró réteg...
1 féle záróréteg van, ez: 1 kg SR 5550; 0,3 kg SD 5504 itt nincs más lehetőség térhálósítóra...
Itt a leírás, ezek szerint (meg a számokból talán ki is lehetett következtetni), hogy a záróréteg térhálósítója a kettő között van kötésidőben, egyedül a "Vízabszorpció" az a pont, ahol a a záróréteg térhálósítója nem a másik kettő kötött van...
A kérdés, hogy elegendő nekem az impregnálót megvenni és zárórétegként epoxy higító nélkül egy adagot kikeverni és azt felhordani? Vagy mindenképp meg kell venni mindkét térhálósítót?
a német fickó nem biztos, hogy jól beszél. a hasítás után még nem végleges a forma. ék alakja lesz ehhez pedig nincs alsó v felső harmad. teljes hosszban lehúzzák a vonókéssel.
Még csak a német fickót néztem meg, és ott azt magyarázta, hogy a zsindely felső oldalának az alsó harmadát (csak ezt a részét veri az eső) nem húzza le a vonókéssel, hogy ne vágja át a rostokat.
Valamit nem értek. Az a magyarázat a hasításra, hogy az nem vágja a rostokat mint a fűrész. De a hasítás után ezt is faragják (késelik). Az nem vágja el a rostokat???
Nem is vagyok benne biztos, hog mindenki akarna ilyen tetőt, sőt... A fiú is valami 20 évet emlegetett, szerintem azért ha valaki most tetőt csináltat, nem 20 évben gondolkodik :)
Megélni biztosan meg lehet belőle, de nagyon szűk a piac, ami ezt keresi, így aztán nem is igen fognak ömleni a szakmába az iskolákból frissen kikerülők.
De csak az, "ami harangszót nem hall" :-) Látom Pali már belinkelte a egyik kedvenc zsindelyes videómat (a másik is erdélyi). Igen szeretem az ilyen régi mesterségekről készült riportokat.
A múltkoriban Pacman linkelt egy hasonló fiút Erdélyből (most nincs kedvem visszakeresni), az ő munkája azért mérföldekkel minőségibb volt, mint ez :) Mindemellett ez is becsülendő, hogy egyáltalán van, aki hajlandóságot mutat ilyen jellegű kétkezi munkára.
Én szoktam csináltatni, van még néhány mester és a családja nálunk, aki ebből él. Olyan eldugott helyen, ahol a medvék az utcán járnak éjszaka és ez mindig így volt.
Fenyőnél a félnyers rönkből kell dolgozni. 40cm hosszúra leszabott rönköket vesznek.
Egy bárddal felszeletelik a zsíndelyeket.
Minden darabot meg kell húzni a vonóval és vastagabb élébe be kell vágni egy géppel a nutot. Utána egy másik géppel bele kell marni a végébe a díszt.
A szerelés előtt, be kell mártani az összest lenolajba egy-két napra és amiután kiszáradt, be kell mártani egy színtelen tűzvédelmi szerbe is.
Duplán vagy triplán kell fedni. Nagyon sűrű kell legyen a cseréplécezés is.
Az élszarufánál össze kell hozni az élet, felfele haladva szűkíteni kell a darabokat, a vonóval. Az vápaszarufánál még nehezebb az összevágás.
A szerelő csapat szinte folyamatosan külföldön dolgozik, nehezen lehet meggyőzni őket, hogy beszorítsanak egy helyi munkát.
Mert itt nálunk olyan fából hasítják a zsindelyt, aminél ez fontos. Ahol ezek a gépek szokásosak voltak, ott meg alapvetően cédrusból csinálják, ahol ez nem számít. Nem tudom, lehet hogy az nem is hasad.
Az Ácsok fb csoportban írták a hozzáértők, hogy régen nem véletlenül hasították a zsindelyt, mert az eltömíti a pórusokat, míg a fűrész pont felszaggatja ezáltal csökken az élettartama és jobban is vetemedik.
Pedig jo szerintem. Ha jol gondolom, akkor a szalaghoszt ugy szamoljuk, hogy: (kerekatmero*Pi)/2+(2*tengelytav) -> egyszerusitve -> (kerekatmero*Pi)+(2*tengelytav)
ha ebben a kepletben a kerekatmerot 1mm-rel csokkentem, akkor 3,14 adodik csokkeneskent.
Több paraméterével is játszom az eredeti tervnek és kombinációjukkal is, de két dolgot eddig adottságnak tartok (amíg másképp nem döntök :)):
- sok évvel ezelött beszereztem két gyári 400-as szalagfűrész kereket (mindig is tervezgettem egy gép építését),
- az alapvető terven nem akarok változtatni, "csak" nyújtom vagy összenyomom.
pl: a 2946mm-es lagunahoz való szalagért 10cm-et kellene növelni a tengelytávon és további 3cm-el növelni a felső kerék magasság állítását (vagy amilyen arányban jólesik elosztani ezt a 13cm-et)
Ennél kisebb és talán egyszerűbb módosítás, ha a felső kereket tartó állványt mozgatod a kívánt magasságra nem? (végülis, csak a szalaghosszak közötti különbség felét hozzá kell adni vagy kivonni egy gondolom egyenes darabból)
A Forestill éledzett lapok sokunknak beváltak (bár inkább a képzeleletbeli skála finomabb vége felé esik a fogméret) , maradt még több cég az országban, amelyek gyártanak méretre .
Hm, pedig ez az A-lap az első a találatok között. Valószínűleg akkor nem Ők lesznek a listám élén :( Köszönöm a válaszokat.
A helyzet az, hogy meg akarom építeni Matthias szalagfűrészét. Hosszas tépelődés után úgy döntöttem, hogy jó kihívás és teljesen kizárt, hogy több százat fizessek egy gyári szalagfűrészért, ami még pont jó a kis műhelyembe és 400mm körüli kereke legyen.
Ugyanakkor Matthias tervei pont olyan szalaghoszt adnak ki, ami Nálunk pont nem gyakori (2670-2700 mm) az eddigi kutatásaim alapján. Nálunk, amit készen lehetne venni (pl: igm, Felder) az vagy 2630mm, 2946mm vagy 3340mm). Vagyis vagy csináltatom a szalagot, vagy eltérek a tervektől valamely irányba, de a műhelyembe még beférjen.
Köszönöm a tippet. Annak a Tápióvalami városban található laposnak az elérhetőségét megköszönném. A lengyel kolléga is csábító, de nem akarok közvetítőn keresztül vásárolni, bocsánat.
Nekem olyat küldtek amilyet kértem (több mint 2 hónap után), de silány minőségű szalagok voltak. Gyorsan vesztették az élüket és fogtőben repedtek 10-15perces használat után.
Az A-lap engem sem nyűgözött le anno. Nagyon alap minőségű, nagyon durva fogosztású szalagot küldtek, inkább rönkvágásra való volt, mint asztalosmunkára.
Egyszer vásároltam én is az A-laptól, de nekem nagyon nem jöttek be. :( A szalagok silányak voltak, és a hozzáállásuk is gyalázatos volt. (le is írtam itt az esetet, de azt most nem adja elő a kereső)
Ők csinálnak/árulnak/éleznek. Én is úgy vettem tőlük 3 lapot a Makihoz, hogy itt a fórumon ajánlották őket. Ennek mondjuk már jópár éve. 3 méretben, 16-10-6 os szélességűeket vettem. A 6-os valamiért nagyon hamar elszakadt, a hegesztésnél. Megírtam nekik, küldtek egy másik lapot helyette. Szóval nekem bár régi, de jó a tapasztalatom velük.
Tudok kettőt is. Az egyik Tápióvalami városban, holnap délután tudok elérhetőséget adni, a másik csak nyárára lenne meg, az Boza Wolában, rajtam kereszül érheted el. Mindkettő nagyon bevált nekem. Méretre készít, hosszúság, fogkiosztás, vastagság alapján.
Az autó javító kittet szárazon csiszolják fel. Majd arra jön egy töltőalapozó ami viszont vízzáró és azt már tényleg lehet nedvesen csiszolni, és az elzárja a kittet a víztől.
Teljesen jó. Én mezei rozsdamentes facsavarral csináltam tölgyet. Nagyon ésszel kellett tekerni, az előfúrás ellenére is néha leesett a feje. Amit utánna a fa tépett le, azt már ilyennel javítottam, az ok mind.
Adalék infó, az akác deszkák több (5+) éve száradnak felületkezelés nélkül, és bár ismerem az akác "habitusát", én jelentős deformálódást már nem várok.
Szélezetlen akác deszkákat szerelek fa stafnira, fedett teraszkorlát jeligére. Eddig sima ügy. Amit eldöntöttem, hogy nem kapupánt és nem sárga passzivált süllyesztett facsavar lesz az a kötőelem, ami a helyén fogja a deszkákat tartani. Hátulról csavarozni nem szeretném (hogy ne látszódjon szemből), azzal bizalmatlan vagyok (20mm mindössze maga az akác deszka vastagsága).
Ezzel ki tudnék békülni, árban sem borzasztó, igazából a postázása többe lesz, mint maga az a mennyiség, amire szükségem lesz (helyben tuti nem kapok), de projekt szinten nem tétel.
Nem tudom melyik milyen arban van. De tobb helyrol halottam mar azt hogy nagy hibakat autó kitt-tel javitanak, lehet szinezni (nem tudom mivel), meg azt se tudom mennyire szereti a vizet :).
A legjobb érzés, mikor a kis élmarónak egy picit laza a befogója ( a kis bögre alakú), és az egész gép lejjebb csúszik benne élmarás közben... Úgy néz ki, egy centivel kisebb lesz a deszka a tervezettnél...
Köszi! De ez macerás, fárasztó, és a hírek szerint azért tiltották be annak idején, mert többen eltörték vele a kezüket. Jobb lenne egy androidos verzió.
Az is érdekelne, hogy van-e olyan bútoros szaki aki vállal aprómunka javítást, konkrétan: komód fiók sínek kiestek a használat során, ezek visszacsavarozása, komód felújítása...
Sajnálnám kilomtalanítani a komódot, mert jó állapotú, masszív fenyőből van...
abban szeretnék véleményt kérni, hogy Ikeaban vásárolt konyhaszéket (INGOLF típusút) érdemes-e javíttani.
8 év használat után nyeklik-csuklik, így tudom legegyszerűbebn leírni a problémát. A háttámla-láb és az ülőrész csatlakozása kilazult, nem tudom már meghúzni benne a csavart. Egyébként meg még jó állapotban van az ülőrész is, a lábai is...
Pontosan. Én általános víztiszta öntő epoxyt használtam, az is jó volt. Csiszolni és polírozni kellett, no meg azért elég lágy a bevonat. Ami azt illeti szerintem ne is a tükrös felületet célozd meg, hanem elégedj meg egy selyemfényűvel.
A tapaszt is nyaralás előtt vidd fel, hogy rendesen kiszáradjon, és legyen egy kis ideje a fával "mozogni". Ha nyaralás után repedések vannak benne, másikat kell keresned.
Ezt a gyiófa mosdótálat csináltam vagy 3-4 éve, ez is hasonlóképpen lett bevonva. Sajna arról nincs infóm, hogy mennyire tartós, mert kikerült a látókörömből a bútor.
Ja, én is valami durvább eszközzel mennék rá ami haladós, aztán esetleg egy finomabbal. Én epoxit használnék, van olyan is amit kimondottan fa impregnálásra használnak. Szerintem egy kiló kiadná bőven kétszer háromszor kenve. Utána felpolírozod, lehet még tetszeni is fog az eredmény. Ha a vizet megtartja, akkor az epoxit is. Csak előtte jól szárítsad ki, egy -két hétig a szomszédnál kell fürödni. :-)
Én nem kapirgálnék, hanem nekiesnék legyezőtárcsával, az mindent leszed. A mezei fatapasz inkább csak kozmetikai javításokra való, olyat keress ami keményebbre köt és nagyobb repedésekhez is jó, pl:
Az előző tulaj nem túl szerencsés ötlete miatt, a fürdőnkben egy dézsa van hagyományos kád helyett. Csak zuhanyzásra használjuk... A jelenlegi felület szerintem mindennel is le van kenve (lenolajkencétől kezdve a vastaglazúrig kb.) és elkezdte ledobálni a valamilyen lakkréteget is magáról helyenként, ez szép huplis felületet is hagyott maga után (értsd, a puha részek a fából eltűntek, az erezet keményebb részei pedig tartják magukat...). Vannak egyéb hibák is, de most inkább csak egy állapotfenntartó javítást végeznék.
Ezért az alábbi kérdéssel fordulok a társasághoz:
1. Gondolom, le kellene csiszolni a felületkezelést. Lakkréteget hőlégfúvó mellett lekaparni, ha nagyon makacs?
2. Lesznek/vannak lyukak/hiányok a rendszerben. Valamilyen kitöltő anyaggal arra gondoltam, hogy le kellene "glettelni" az egészet, hogy valamilyen szinten tartós maradjon. Erre sima folyékonyfát lehet használni? Esetleg epoxy-val kiönteni (nem feltétlen kísérleteznék ezzel). Egy felületkezelés/ lakkozás után ezek mennyire maradnak rajta a fán? Főleg ilyen intenzív használat mellett?
3. Mivel kellene lekenni, hogy még mondjuk 5 évig használható maradjon? Fa erezetről már rég lemondtam, fekete/barna zománcfesték is szóba jöhet, csak itt is a fán maradása a kérdés számomra.
Tudom, lehet az egészet ki kellene vágni érdekes látvány egy dézsa egy 4. emeleti lakásban, de
Mondtátok a múltkor, hogy valamit kezdeni kell a maradék epoxy-val, mert mindenképpen lesz. Az első öntésnél csináltunk a lányommal csillám szivecskéket. De a második, harmadik öntésnél pont nem foglalkoztam vele, csak simán kiszedtem a keverőpohárból a maradékot
Lejött a lányom a műhelybe, ránéz, és megkérdezi, hogy söralátétet csináltál apa ? :)
Én épp tavaly nyáron jutottam hozzá 2 "rönköcskéhez", azok kollégámnál pihennek, hogy deszkát gyártson belőle. Nagyon kíváncsi vagyok rá, rá is kérdezek jövő héten :)
A szilva nagyon szép sötétbordó, szinte lila tud lenni. Egy barátom összeszedett annyit, hogy kijött belőle egy ebédlőasztal meg székek. Mindig irigyeltem ;-)
A másik részer a kérdésnek jobban izgat, hogy eleget száradt-e. A fa ki volt száradva, azért vágtam ki. Kb 7 centi vastag 40 centi hosszú ágacska. Ebből vágnék vékony lapokat. 2-3 éve vágtam, udvaron, fedett helyen száradt.
Így van, nagyon szép markolatanyag a szilvafa bicskának is és késnek is. És ahogy írták is előttem, eléggé keményfa a szilvafa anyag, szóval nyugodtan mehet vágódeszkába!
Meg kéne nézzed a katalógusbeli beszerelési rajzokat, méreteket, mert nem lennék meglepve, ha meg se tudnád csinálni úgy, ahogy írod, mivel ráütődőre tervezték a mozgást,és közézáródónál valami valahová be fog akadni.
Talán azért sem létezik hozzá közézáródó ábra/méretezés, mert úgy nem lehet jó?
Dísznek lesz a deszka, vagy használni? Első esetben semmi kockázat. Használni meg... ha nem aáztatják a mosogatóban akor szerintem lehet. Ne felejtsd el hogy bicska meg késnyeleket is csinálnak szilvafából, és ott is bírja a strapát.
Van pár rönköm, saját kertből pár éve kivágott szilvafa. Mekkora kockázat ezekből vágni 2mm-es csíkokat, és beleragasztani a vágódeszkába? Bütüs deszka, íves vágás lenne.
Olyan kérdésem lenne hogy 2 5x10-es szarufát össze tudok fogatni facsavarral,de kapupánt csavarra is gondoltam. Viszont ha a 2.szarufának a hosszabbik oldalába csavarnám,nyilván nem tudom megoldani. Valami olyan csavart keresek,aminek lapos a feje,de hegyes a vége. Köszönöm a javaslatokat!!!
Itt is megpingelem a Tisztelt Társaságot, hátha érdekel valakit (hirdetések még "review" állapotban vannak). Bocs, de hogy ne szpemmeljek sokat a hirdetés szövegét is képben rakom be, meg párat a cuccokról, illetve a lényeges linkeket is. A "privát üzenetet" itt kérem lefordítani az adatlapomom található email címre.
Erősítsen meg vki, ha már csinált ilyet: közézáródó előlappal csinálnám meg a felső szekrény felnyíló ajtaját, Blom aventos HK tok vasalattal. A vasalat pozícionálására mindenhol a ráütődő előlapos szereléshez adják meg a méretezést, és elképzelésem szerint egy előlap vastagsággal kell ehhez képest beljebb tenni. Jól gondolom?
azért ez csak a videón szép. rohadtul nehéz a pontosan elhelyezett furatok készítése, még asztali fúrógépen is. pontatlan fúrás esetén elég bajos lesz vele dolgozni.
Igaz, ezek nem méh-sejtes kialakításúak, viszont cserébe szélesebbek és hosszabbak, valamint vastagabb a "polifoam" a hátoldalán. Beretvára lehet velük fenni bármit.
Én most vettem egy ilyen szettet a Temun (vessetek meg érte :). Jelentősen olcsóbb, mint a vélhetően sokkal jobb DMT vagy akár az amazonos verziók.
Élezésre vettem , nem síkolni, egy 6-os sort. Még nincs vele nagy tapasztalatom, de van rajta valami abrazív anyag, viszi a vasat, az kétségtelen. A kérdés itt az élettartam lesz, de ennyi rizikót megért . Egyébként az minden ilyen gyémántporos lapra igaz, hogy az első használatnál bitang, aztán kicsit romlik, kérdés, mennyire marad használható.
EWgy dolog: valamennyire flexibilis a lap, tehát kemény alapon kell használni.
Zoli, nekem voltak/vannak 140/600/800/1200 gyémánt lapjaim. 140-et csak durva csorbulásra használtam, többit meg síkolásra (is). Szóval: igen, jó lesz síkolásra. Az eddigi tapasztalataim alapján /remélem annak is, aki megvette a kingeket tőlem :)/
köszönöm szépen. lehet nem veszek ilyen lapító síkot. van 400-as gyémánt kövem azzal is megoldom ezek szerint a tisztítást és a síkólást. azon is elgondolkodtam, van az amazonon ULTRA SHARP 300, 600, 1200 ami durván 210 dollár vámmal áfával szállítva. Vizes köveim vannak 1000-től fölfelé, síkolni meg nagyolni jó lehet majd a 300-as gyémánt?
Van sok helyen DMT. Én német ebay-en vettem, mondjuk az magánszemély volt. 95 mikronos az enyém. A legtöbbet a 250-es követ kell tisztítani/síkolni, ez hatékonyabb. A finomabb köveket csak ritkán kell megigazítani. Azokhoz kicsit durva, de a 250-es sima kővel lehet azokon is finomítani. A keret a kumiko körül nem tölgy. Szeszes páccal van fenyő színezve, dán olaj és wax van rajta.
Ez tök jó, de ettől még nem evidencia 15 ezerből a dupla ágy...
mondjuk úgy is lehet, mint a Stahl Judit főzőműsorában a "Budai", akinek a dobozában van egy fél kiló csirkemell, hagyma meg krumpli (abból főz valami remeket, ami kéznél van)... és akkor közli, hogy hát főzzünk szarvasgombás csirkebecsináltat petrezselymes burgonya szatéval...
ja hát a szarvasgomba, a tejszín, a friss petrezselyem, a lepkeszegmag, az olivaolaj, az avokado meg csak úgy volt....
Szóval ha csak így nem...
Mondjuk épületfa minőségű fenyőből kijöhet nagyjából a faanyag (az, hogy milyen lesz ágynak, az most más kérdés), de akkor ott még a "dobozon" kívül sok mindennek kell lenni a csiszolópapíron és kötőelemeken meg ragasztón át a felületkezelésre használt anyagig...
nagyon szép . ez a külső keret is füstölt tölgy? a múltkor írtál egy síkólóról. az amazonon kívül is lehet valahonnan rendelni a DMT márkát? Ott találtam 2 fajtát 95 és 120 mikron jelzéssel. melyiket ajánlod, vagy ha neked is innen van akkor 95 vagy 120 a nyerő?
Még nem mondtam, hogy a korábbi ajtóátalakításon túl vagyok (ami hsz-re hivatkozok most).
Az alapsztori: beltéri üvegezett ajtót kisebb falnyíláshoz kellett átalakítani. Csekkolás után kiderült, hogy nem 25mm-rel kell kisebbre venni (ahogy a kiinduló hsz-ben írtam, hanem 50mm-rel. Még jó, hogy többször mértem és nem szivattam magam széjjel :P Így aztán az ajtólapnál a zsanér és a kilincs oldali anyagból is vágnom kellett, új falcolást kialakítani, zsanéroknak új fészket kialakítani. A tokot csak egy helyen elvágtam fönt, csapolás és egyéb úri huncutság nélkül egy lemezzel a hátoldalán összecsavaroztam. Itt meg is repedt beszereléskor, látszik egy hajszálrepedés, de toszni rá.
Ami szívás volt, hogy a 25mm anyag eltávolítása után helyenként üregek bukkantak fel az ajtólapban. Azt betömködtem, meg beragasztottam hulladék faanyagokkal. Aztán csiszolás, fatapaszolás,csiszolás. Festés. A festés volt a legnagyobb szívás. Elég narancsos lett. Szerintem hideg volt a jó terüléshez, 7-10 fok körül. Meg a technikám is valószínúleg nem mondható profinak. Aztán ez nem tetszett, visszacsiszoltam kicsit, hogy a narancsosság eltűnjön, végül lefújtam festéksprével. Láttam már szebbet is, de egész jó lett a végeredmény. Még egy flakon festékkel szebb lenne, de már nem akartam többet fújkálni.
A kilincs és zárszerkezet még nem megoldott, a régi kilincsszerkezet ugye nem megy bele, mivel 25mm-rel keskenyebb lett a fészek neki. Majd fabrikálok ahelyett valamit.
Jó, nem akartam vele "dicsekedni", de a többieknek akkor elmondom...
... kaptam Bambulától egy nagyon becses ajándékot. El kell hogy mondjam: élőben ugyanolyan szép, mint a képeken. Nagyítóval sem találok rajta illesztési hibát.
Lehet hogy lebecsülöm magam, de sosem lenne türelmem ilyen pontosságú munkára.
.. de nem egy komplett és normális ágykeretet. Valamit te nagyon félregondolsz :-) Vagy .. van mindened (szerszám, nyersanyag) hozzá otthon, és a saját munkaidődet értékeled ennyire. Akkor, esetleg. De akkor sem túl jó órabérben gondolkodsz.
A lányom a gyakorló félévet Berlinben töltötte, egy vasúti kocsi gyártónal (igen, a B-betűs). Kitanították, hogy a baba-pelenkázó kiírásába be kell venni, hogy 160kg-os terhelésre kell méretezni. Megkérdezte, hogy ki látott már 160kg-os babát. Elmagyarázták neki.
Van valami géped otthon? Szúrófűrész? Azzal már neki lehet állni, meg kell egy normális véső, 12-es, az kb 3-4 ezer. Egy doboz faragasztó, meg a Lidl-ből a pici japánfűrész még hasznos. Vagy lehet tiplizni is, egy jó sablonnal már nehéz elrontani.
Az ajánlott gyalult borovi fenyő deszkát szerintem csak asztalossal tudnám csináltatni. Bútorlapszabászat szerintem nem foglalkozik ilyennel. Ez bonyolítja az ügyet. Körbe kell még érdeklődnöm.
Én sem zárom ki, azt mondom, hogy ezt nem engedheti meg magának :) De a mi véleményünk mindegy is, ahogy 409 is írja, itt több (komoly) probléma is fennáll. A hosszanti csíkok azok oké, lapka hibák, de a széles árkok? Van elképzelésem, hogyan keletkezhet ilyen (deszka közepén!), de bele se merek gondolni, hogy valaki ilyet csináljon, és ha ez nem elég, még közszemlére is teszi. Hát esküszöm, amikor először használtam (nem Hammer) gyalut, akkor ha akartam volna se tudtam volna ilyen barázdákat beletenni...
A másik opció, ez most jutott eszembe, hogy az árkok eleve benne voltak a fában, azt próbálta "kigyalulni". Ez magyarázat lenne arra is, hogy a csíkok az árokban nincsenek benne. Ez esetben nem értem, miért nem tolta síkra, hogy ténylegesen csak a lapkahibák látszanak.
Valami nem kerek ezzel a történettel. Az hogyan van, hogy nem síkot gyalult, hanem "ugrások vannak a felületbe? Ahol mélyebben szedte ki az anyagot, ott a csíkok sokkal kevésbé látszanak. ??
Én nem zárnám ki a Hammer felelősségét, nekik is lehet rossz napjuk, ellenőrizetlen alkatrészük, stb. A poszt ezen részét nem kommentálom. De, hogy ez itt nem kizárólag késtengely hiba, hanem a lapkák is problémásak az biztos. És szemmel is láthatóan nem kicsit csorbák. Azt meg a lapkák forgatásakor (ahogy a srác írta, hogy megtették) észre kellett volna venni.
Azt, hogy a hibák hogyan keletkeztek azt innen nem tudjuk megállapítani.
Nem használnék bútorlapot, műanyaggal burkolt pozdorját az áruházakban is kapni - sajátot csinálni meg leginkább azért van értelme, mert jobb/szebb/tartósabb lesz, mint a bolti. A kötségeket ha számolgatod, vedd figyelembe, hogy egy egyszerű fenyő ágykeret sincs már 100e alatt, pedig az Etsbergernek tényleg jó az ár/érték aránya:
A másik, hogy egy Hammer kaliberű cég ilyen új gépet nem engedhet meg magának, ami ezt produkálja első alkalommal (és másoknak sem volna szabad). Itt vagy szállítás/telepítés során vertek valami nagyot, nehezet és keményet a tengelyre/lapkákra, vagy nem egy 0km-es gép csinálta, pláne nem Hammer.
Nem vitatván azt, hogy lehetnek és vannak hibás késtengely darabok, (és persze ezek már az első gyaluláskor megmutatják mennyire szarok), de én továbbra is azt állítom, hogy ez itt pl. egyértelműen csorbult lapka(ák).
Bútorlapot felejtsd el ágynak. Gyalult borovi fenyő-deszkákból össze lehet rakni egy ágyat. A láb és fejrészt illik csapolni, illetve az éleket maróval kerekíteni, a két oldalát megfelelő vasalattal össze lehet rakni. Ágyrácsnak lehet sima léceket is rakni, de ajánlanám inkább a jófogásról beszerzett ágyrácsot, aminek azért van egy kis rugózása is.
Nekem sima pengés gyalum és spirál késes marófejem van. A Paco által említett "örök beszabályozottság" mellett - bár kb ugyanezt tudja a Felder/hammer és sok más gyorscserés kés is - azt látom nagy előnyének, hogy egy csorbulás gyorsan és olcsón orvosolható. Én most toltam át a sima pengés gyalun egy benőtt szöget, azóta kis plusszos csík van minden felületemen, épp nem akkora, hogy kedvem legyen 3 kést kikukázni.
A másik fórumon tett fel egy profi asztalos srác pár elborzasztó képet, hogy neki milyen a Hammer spirálkés (csak a hosszanti csíkokat nézzétek):
Én azt látom egy sima gyalu és egy spirálkéses marófej alapján, hogy éles pengével, jól beállított eszközzel mindkettő gyakorlatilag tökéletes felületet tud adni, de a spirálkés kevésbe szakítja ki a problémás anyagot.
Ez a spirál maró, hunyorogva, súrolófényben itt is lehet látni a kések illesztésénél vonalat, de ez kisebb, mint a fa pórusai, élőben láthatatlan. Jobban látszik a kézmegremegés az előtolásnál.
A Jysk gazdaságos fenyő ágykerete mellett nem mennék el szó nélkül :)
Abból volt egy típus (nem tudom forgalmazzák-e még), hogy két furnérlap között darabokból összeragasztott tákolmány pihent. Ez akár jó is lehetne (de legalábbis nem csúnya), mondjuk olyan helyen ahol nem használják. Pláne nem gyerekek. Más esetben hamar rájössz, hogy igen rossz döntés volt.
Saját tapasztalat sajnos, akkor még nem voltam felvilágosult hobbiasztalos, és hittem a cédulának, hogy fenyő ágykeret...
Hehe :) A helyzet az, hogy megfordult a fejemben, de nem igazán volt itthon olyan anyag, amivel alaposabb tesztet tudtam volna készíteni, meg hát sajnos nem mindenkinek van vénája az ilyesmihez. Azóta még egyszer megnéztem az anyagokat, és bár képen továbbra sem tudom megmutatni, annyit láttam, hogy az egyenes késes gyalulás után a tölgyön (kb. 25 cm széles pallódarab) kivehető egy nagyon halvány hullámmintázat, míg a spirálkéses felület tényleg tök sima, és egy kicsivel fényesebb hatású is. Ez utóbbi a másik tesztdarabon, a fenyőstafnin is megfigyelhető.
Azért valljuk be, elsőre nem ennyire triviális a dolog. :) A másodiknál már nem követi el az ember azokat a hibákat amiket elsőre még nem is sejtett. A harmadik már szinte hiba nélküli :dd
Számolgattam, tervezgettem a leírások alapján, még nincs eldöntve semmi.
Egyelőre arra jutottam, ahogy írod Ádám, hogy nem igazán éri meg ezzel vesződni. Ha lenne erre meglévő faanyagom, akkor igen. De nincs. Lapszabászatban vágatnám, én csak összeszerelném - ez volt az eredeti terv. Bútorlap esetén az élzárás (főleg a 2mm vastag ABS) ára annyira torzítja a produktum árát, hogy amiatt lesz túl drága az egész.
Még matekozom rajta, használtak is szóba jöhetnek.
Úgy néz ki a Temu nem az az oldal, ahol fontosnak tartják a válaszolást. Elégedj meg azzal, hogy olcsó. :-)
Végül rendeltem másik eladótól két garnitúra hasonló szerszámot csak nyél és doboz nélkül. (a lapka és a lapkatartó fém szár)
Olcsóbb, mint itthon csak egy bármilyen lapka. Összességében viszont lassan arra hajlok, hogy talán jobb lett volna lassanként megvenni 3-4 hagyományos Narexet.
Ezen inflációs időkben nem vagyok képben, de korábban az volt a jellemző, hogy a Jysk, Ikea , stb. gazdaságos fenyő ágykereteinél nemigen tudtál optimálisabb megoldást csinálni.
Vagy drágább és jobb/szebb, vagy olcsóbb és teljesen használhatatlan lett, rossz esetben a kettő szerencsétlen kombinációja.
A használtpiacon meg egészen jókat lehet kifogni olcsón.
Intuícióm alapján azt tanácsolnám számodra, hogy keress használt, vagy új gyári megoldást.
Pl. ilyesmi? Ezek kb. semmiből nem állnak, négy keményfa deszka, négy vasalat, azokra egy-egy db. 8x8-as gerendadarab lábnak, aztán mehet bele az ágyrács és a matrac. Fejrészt felteszed két laposvassal.
Csináltam ilyet sárga fenyőbül is meg gyertyánbúl is.
Tényleg nem egy kunszt. Megcsinálod (összecsapolod a lábfelőli véget ízlés szerint, meg a fej felőli véget is ízlés szerint magasabbra, hogy a párnát megtartcsa), osztán összekötöd két oldaldeszkával. Rakol belé matracdeszákat oszt minden büfé...
> Fontos, hogy ne kerüljön sokba, de azért ne is nézzen ki bénán és tartós is legyen
Ebből kettőt választhatsz :)
Egyébként ez egy teljesen alap asztalos meló, szinte minden könyvben benne van pár variációja. Vagy youtube-on keress rá, hogy "diy bed", kismillió találat lesz, és ott el is mondják legtöbbször, hogy hogyan is kell megcsinálni. Anyagnak szinte bármi jó, rétegelt, laminált, keményfa, puhafa, raklap, uszadékfa, akármi. Sok youtuber publikál kész terveket is a videók mellé, általában pár dolcsiért odaadják. De ennyi infó alapján nehéz megmondani, hogy mi lenne neked pont jó. (milyen stílus ? van valami kinézett minta ? milyen igénybevételre kell tervezni ? (értsd - ki fogja használni ? nem mindegy, hogy a kanos tini, vagy a nagymama) milyen gépparkkal tudod megmunkálni ? mi számít drágának ? ...)
Egy egyszerű ágykeretet szeretnék csinálni/csináltatni. Ami annyira készen van (illetve lesz), hogy csak a 200x90 cm-es ágybetétet kelljen beletenni.
Vannak készen ilyen tervek? (jó, valakinek biztos a bútorgyárban, de nem erre gondolok :P)
Bútorlap vagy rétegelt lemez (milyen vastag?) vagy más anyag ajánlott inkább? Fontos, hogy ne kerüljön sokba, de azért ne is nézzen ki bénán és tartós is legyen :)
Nem lett lényegesen csendesebb, bár egy kicsit más jellegű lett a hangja. Nehezen tudom megfogalmazni, miben más, már csak azért is, mert az eredeti tengellyel össz-vissz kb. 3 percig működtettem :)
Lágyindító "áramkör", "elektronika" vagy akár semmi. A reléről még az egyszerű parasztember is tudja, hogy az kikapcs-bekapcs, aztán ha sokat kap akkor úgy összeég, hogy isten szét nem választja.
Szóval szerintem nem ezért hívták így, hanem mert balfaszok és nem értenek hozzá :)
Nem említetted, hogy csendesebb lett a gép... ebből arra következtetek, hogy valójában nem feltűnő a különbség, pedig ezt szokták egyik fő előnyként említeni.
Én a legnagyobb előnyét ennek a fajta tengelynek abban látom, hogy nem lehet bele a kést "ferdén" berakni Olyan sincs, hogy félreköszörült íves kés. Ha a tengelyt és a tartókat egyszer megcsinálták síkra akkor az örök életében az marad (persze ha nem dobálunk vele macskát....), és a lapkák éle mindig egy egyenes vonalat fog kiadni.
Jelentem, a farkas báránybőrbe bújtatása sikerült, a páciens jól van és szépen működik.
A gyalult felület valóban szebb, mint az eredeti késsel volt. Nem ég és föld, de látható a különbség (fotón azonban nem tudtam érzékeltetni, pedig próbáltam). A 40 kés beszerelésével együtt úgy 4 óráig tartott az egész (de nem vagyok gépész, szóval mindent át kellett előre gondolnom, bár elég jó leírást adtak a cseréhez). Amúgy így közelebbről is megismerve a Metabo DH330 nagyon masszív gépnek tűnik, Műanyagot gyakorlatilag csak burkolóelemként láttam benne.
Ja, érdekelne valakit a csak kipróbálásra használt, gyakorlatilag vadiúj eredeti késtengely a késekkel és csapágyakkal?
Azért írják azt, mert az egyszerű parasztember a traktor mellől azt a szót már ismeri, a triacot meg nem. És nekik szánják a hírdetést, hogy menjen a flex mindig,mindenhol!
Jaja, amit Amadues linkelt: ugyanazt és ugyanonnan -> kézi körfűrészbe, gérvágóbva és haver abszolút "márkamentes" 230-as flexébe is beleműtöttük. Múkod.
Ha beírod a keresőbe, biztosan találsz számos találatot. Elég sokan szereltünk be ilyet, nekem pl. a Metabo gyalumban van. Olcsó és jól működik. Bár szerintem nem ebből a boltból származik, amit pl. én vettem, de ugyanígy néz ki.
Annó, amikor a faházat csináltam, én is ezzel estem neki. De annyira vékony és hajlékony a pengéje, hogy bármit csinálsz, a gépi vágás után lesz egy "ugrás" a síkban a kárminál. A japán mesterek biztosan megoldják 200 év tapasztalattal, de nekem a legjobban a mezei rókafarkú fűrész vállt be. Kármit befejezni pillanatok műve vele.
Szerintem ha úgy érzed, hogy sokáig nem lesz "kedved" hozzá akkor egy lemezdarabot tegyél elé, azt fesd le. Az jól megvédi a víztől amíg megjön az ihlet.
Fölmásztam, megcsiszoltam és nincs jó állapotban, korrekten nem festhető, de a nagy része még csak kicsit felpuhult, nem esik magától szét.
Az ablakot magát már kivettem és újragyártottam, most egy hungarocell lap helyettesíti. Pár éve vár a beépítésre, és ahogy a klasszikus mondja, akkor még nem sejtettem
Teljes megelégedéssel használom. Anno a karácsonyi dísznek gyártott csillagokat (valamilyen keményfa lehetett) az egyikkel szeleteltem, hogy kevesebb legyen a vágási veszteség.
A padlásablakaim körül eléggé tönkrement a faszerkezet, nemcsak a festés, de a fa is.
Nyilván a legjobb megoldás az egész kutyaház újjáépítése lenne, tető megbontással, új kiugró ácsolással, bádogozással. Ehhez még gyűjtöm az erőt.
Van-e szerintetek értelme a festék ledrótkorongozása után PU ragasztóval felragasztani-szögelni egy újabb deszka réteget a régi rosszra és azt felületkezelni? Amíg megjön az erő.
Vagy kenjem csak le valamivel a félig-meddig korhadó fát a végleges megoldásig?
lassan 4 éve nyúzom az első pengét, és még mindig előbb nyúlok érte, mint valami gépért. A colos keményfa deszka sem volt nagy ellenség 25 centi szélességben.
Inkább a lapka lehetett beteg (repedt), talán azért is lazult meg. Nem törnek azok ilyen könnyen, inkább a csavarból fordul ki szerszám, ha túl van erőltetve.
Én ilyesmit csak fémesztergánál használok, de én meg szoktam húzni, rendesen. És az említett 5Nm is elég combos nyomaték egy kb 6-7 centi hosszú torx L kulcsnál is (több mint 60 N, azaz hat kilónyi húzás. Azt komolyan érzed a hüvelykujjadon.
Szerintem nézd meg annak a csavarnak a fejét, és a lapka süllyesztését, mennyire azonos a szögük, mert egy rossz csavar is okozhatta!
Ezek a lapkacsavarok egészen spéci fejkialakításúak, nem csak szimplán süllyesztettek, ha valami vicces csavart adtak hozzá spórolásból akkor cseréld ki.
Rendeltem egy ilyen lapkás készletet. Pár percet kapirgáltam vele, mikor a négyszögletes lapka csavarja kilazult.
Fogtam a hozzá adott kis 2 cm füllel ellátott torx kulcsot és meghúztam. Vagy böszme erős vagyok, vagy alákerült valami , de rögtön darabokra törött a lapka, még csak meg sem erőltettem a kezem. 🫤
Most üstöllést rendelhetek egy garnitúra lapkát is.
Nem teljesen jól azonosítható, mert ezek közel 3 méteres pallók és 210 körül lehez az asztal hossza (bár a Feleségem rövidebbet szeretne, de persze legyen toldható, amivel nyilván újabb probléma-ajtókat nyitunk ki... ).
Szóval itt a nagyon randa végükből jelentős leesik, és egy ilyen íves-marós illesztésnél kevés gyanta kellene a hiba javításra.
Nemrég játszottam én is ezzel az összemarásos dologgal. Csapágy és / vagy másológyűrű, meg hosszú marószár kérdése az egész. Igazából felsőkategóriás szúrófűrész sem kell hozzá, mert az csak arra kell, hogy ne három centit marj le az anyagból. A jó fűrészlap többet számít, mint maga a fűrész, de az érdemi munkát majd a maró végzi.
kb januárban kerestél 6mm-es alu rudat. az off topikban ( 66436 hsz) tettél fel videót egy spéci tolóasztalról, abból skubiztam a vezetőt amit amazonról lehet rendelni. gondoltam neked is ilyen van, ha már a videóban bemutatott minta alapján készíted a tolóasztalt.
Izgalmas kísérletbe kezdtem. Jó egy hónapja sikerült eladnom a Bernardo kombigyalut, mivel az egyengető részét nagyon ritkán használtam, viszont ahhoz képest sok helyet foglalt. Vastagoló azonban kell, így hát elkezdtem keresgélni. A történetben fontos szerepe van annak is, hogy amióta csak tudomást szereztem a létezésükről, nagyon piszkálják a fantáziámat a spirálkéses gyaluk. Így hát nézegetni kezdtem a lehetséges opciókat. Az első gondolatom a DeWalt DW733 + Shelix volt, de ezt gyorsan elvetettem, mert iszonyat drága, és nem is találtam megbízhatónak tűnő beszerzési forrást 230V-os gépre. A következő, amit találtam, az Axminster gépe volt, ami árban a szállítás + ÁFA + vám kombóval együtt éppen belefért volna, de jobban megnézve kiderült, hogy fura egy öszvér, mert bár lapkás, de csak HSS lapkák vannak hozzá, ráadásul azokat nem spirálisan, hanem egyenes sorokban helyezték el a tengelyen. Valószínűleg nem rossz gép, ha már a Professional sorozatban árulják, de mégsem egészen az, amit elképzeltem. Aztán egy IGM-hírlevélben népszerűsítették ezt a gépet, amit már majdnem meg is vettem. Árban ez is a felső határ környékén mozgott, csak éppen nincsenek vele tapasztalatok, ráadásul csak május végén szállítanák. És akkor találtam rá véletlenül erre a kis szépségre: spirálkéses tengely a Metabo DH330-hoz. Éppen most voltam családlátogatáson Kanadában, és mivel a cég is kanadai (persze Kínában gyártat)... naná, hogy megrendeltem. Meg egy Metabo DH330-at is mellé, így az egész cucc kb 20e Ft-tal lett több, mint amit a Bernardóért kaptam. Nagyon jók a vélemények a Sheartak cuccairól és a Metabo gyaluról egyaránt, a kések kb. örökéletűnek tűnnek (szinterezett wolframkarbidból vannak, ha hinni lehet a leírásnak). Most értem haza, és ha túl leszek a jetlagen, nekiállok beszerelni. Majd mesélek a tapasztalatokról.
Nem. Ha belevágod dekopírral az ívet akkor lesz 1 mm difi az ívek között ami a lap vastagsága. Ezt az egy mm-t el kell tüntetned, ezért kell összecsiszolni az íveket. Ezt írtam is. Amikor az ívek egymásba illenek akkor a másolómaróval készített darabok is egymásba fognak.
ha eleve maróval szeretbéd kialakítani a sablont akkor valóban külön kellene az íveket kiszerkesztened.
Attól függ mit értesz kamu alatt. A leírásban keverve van 800W és 860 W. Hol állítható a fordulat hol fix a fordulat. A képen befigyel egy akkus felsőmaró is. Alkalmas: Otthoni barkácsolás és ipar számára
Ezeket nem lehet fordítási hibára fogni. Konkrét hazugság. Az akkus szerszámoknál is megy a kábítás. Itt egy jó tényfeltáró.
Nem egészen. Két nem egyező ívű sablon kell hozzá, mert a rádiuszoknak nem mindegy, hogy az ív bal vagy jobb oldalán megy a marókés. De valóban nem kell CNC
Tudom, ízlés dolga, de a live edge alapvetően arról szól, hogy 1 bazinagy darab fából csinál az ember asztalt és nem szélezi le a két hosszanti oldalát. Ha csak 3db szélezetlen palló adja ki a kívánt szélességet, akkor szerintem kevés alapanyagod van. Gyönyörű szépre meg lehet ezt úgy csinálni, hogy simán táblásítasz egy asztallapot és a két szélét meghagyod szélezetlenül. Ez szerintem sokkal szebb, mint amikor három darab fa "lebeg" egy epoxy trutymóban.
A szabálytalan illesztés viszont működhet, de szerintem befonod a hajad, mire azzal elkészülsz (az sem ártana, ha CNC-vel tudnál sablont gyártani a maráshoz, ha jól sejtem mindjárt kettőt minden illesztéshez). De megint csak ízlés kérdése, ha neked tetszik ez a fajta dolog, akkor tökjó, én sokkal jobban kedvelem a minimalista, geometriai formákat, ezek "modernebb" stílust kölcsönöznek a bútornak (és szerintem időtállóbb is ez a fajta design)
Könnyen lehet, hogy rossz nyomon járok, de ez csak a vége felé fog kiderülni. Azt a 90 cm körüli szélességet, amit szeretnék, kb 3 nagy szélezetlen pallóból tudom összerakni. Ezeknek van egy egymáshoz kb illeszkedő íve (egy törzsből valók). Ezért íven és nem egyenes vágás mentén gondolnám illeszteni őket, akkor avatatlan szemnek talán kevésbé jön le a csalás, hogy nem egy eredeti lap. Ebben a méretbe az íves vágás nem lesz egyszerű, ezt maróval lehet talán. A maró vastagsága miatt az illeszkedéshez az egymás melletti darabok esetén 2 ív sablon kell. Ellőtte meg teljesen sík 200x35 cm-es pallók. Ezeket is inkább maróval lehet síkolni - lehetne ekkora nagy táblás csiszolóval is akár, de a 400-as gyalugépre nem akarom rátenni a cseresznyét, mert csak tönkre fogja tenni (feltépi)
Évek óta csak tervezgetem, még hiányoznak egyes feltételek hozzá - pl még kialakulóban az új műhelyem-, meg fontosabb dolgok vannak előtte. De egyszer majd... ;-)
Az én elméletem az, hogy nem az az 5% barkácsol gyantákkal a műhelyében. Az orosz korrupciót ismerve sokkal inkább hiszek a kamionról leesett, raktárakból elpárolgott anyagok beszerzésében.
Oroszország nem mérhető velünk egy mércével. 130 mill ember. 80% nyomorog. 15 százalék rendesen megél. 5% rohadt jól él. Az 7 mill ember. Majdnem egy teljes Magyarország.
Ezt jó pár éve csináltam dióból. Live edge de kifelé, a lába tizenévet szolgált akác szőlő oszlop.
Csak az üveg került akkor 15 ezerbe, megpróbáltam eladni de 25 volt rá a legjobb ajánlat. Szóval megmaradt, a végén egy kecóval együtt, berendezésként adtam el, úgy emlékszem 50 ezret számoltam érte. Úgy elment, nem volt jelentősége annál az értéknél.
BlackTailt "ismerem", tudom hogy kb. 20 ezer dodó alatt semminek nem áll neki.
OK, a fizetőképes kereslet ha megvan, pipa. De nemtom, szerintem nem mindegyik ilyen gyantalocsolós pénzes munka. Mindegy is, csak elmélkedek, meg kicsit irigykedek :-)
Az amcsi videósok (meg az angolok) amennyire láttam 2 dolog miatt locsolják a gyantát:
- szponzor odaadja ingye' (totalboat, gyakorlatilag mindenkit szponzorálnak, aki számít)
- valaki kifizet irgalmatlan pénzeket azért az asztalért (blacktail, manor wood, van az a kanadai bagázs is). Simán 20-30-40k egy ilyen asztal, abba, khmmm, hogy is mondjam, belefér...
Most csinálok egy 180x90-es íróasztal lapot, dióból. Fél deci gyantát használtam hozzá (bruttó 3 deci a sallangokkal és ami kifolyt :)
Mondjuk csak hibát javítottam vele.
De ez nem live edge (nekem speciel az annyira nem tetszik), de igazából teljesen mindegy, ha hibajavításra használod a gyantát, akkor teljesen más a leányzó fekvése. (vagy én nem értek valamit)
Én azt nem fogom fel, hogyapi**ába csinálják pl ruszkik is, hogy tucatszámra van videó ahol annyi gyantát locsolnak ki egy-egy projektre, amennyi vízben én fürödni szoktam (ha fürödnék .. mert ált. zuhanyzok).
Paco (?) írta nemrég, hogy amcsiban sem olcsó a gyanta, csak ott jobb a fizuszínvonal. Ez eddig OK, .. de orosz barátainknál is?
Vagy .. kevés is elég. Bár egy nagyobb (szélesebb) asztallapnál a pár centis gyantacsík nem igazán jönne elő.
Anno (2018) tesómmal beszéltük, hogy mikor újította fel a házát, ha kész lesz akkor csinálok neki egy ilyen epoxy-s dohányzóasztalt a nappaliba. Neki a sok közül amit mutogattam, ez a fajta, láb->lap->láb végigfutó epoxy csík, a live edge befelé nézve teszett meg:
Aztán elkezdtem számolgatni, 4.5-5 centi vastag lappal, adott hosszon csak a gyanta 110-130e körül állt volna meg (akkor), és a szép, 5 centi vastag, nekünk kb jól tekergő szélű tölgyfa anyag még sehol sem volt. Mondta öcskös hogy napoljuk el, egyelőre másra locsolja a lóvét. Volt B-terv is: ugyanígy a live edge befelé, de edzett üveglap, üvegesnél megvágatni az alakot, amit a live edge alapján rétegeltből én adok oda, majd a sablonnal megmarni a pallókat és szépen illeszkedik a szabálytalan alak is. De azt is elnapolta, egy házfelújítás mindig tartogat meglepetéseket - a pénztárcának is.
Évek óta dédelgetem egy nagy cseresznye ebédlő asztal tervét.
Nem akarok nagyon organikust, de nagyon gépgyalult téglalap asztalt sem, nekem tetszik a live edge. De azt is forgatom magamban jó ideje, hogy tudom megvalósítani kevés gyantával. Egyrészt sok ilyen videót megnéztem, pár nagyon tetszett, de sokkal több volt, ami nem. Önmagában a nagy gyantás kiöntések nem jelentenek garanciát az ízléses, szép végeredményre. A másik a gyanta ára. Egy nagy asztalnál a több vödörnyi gyanta olyan pénzügyi magasságokba viszi a projektet, ami még a hobbi irreális világában is erős túlzás.
Ilyenkor mindig elkap a vágy, hogy elővegyem a kis esztergáat. Faterom rengeteget esztergált, mikor kicsi voltam, és persze én is nyúztam a fát már akkor is.
Végül ez a csupor, vagy mozsár vagy mi elkészült vele.
A profikkal ellentétben nekem muszáj volt csiszolnom is több lépcsőben. A Güde is rezeg kissé, meg a kezem is, szóval nem az a felület jön ki a kés alól mint a filmeken.
Van benne kis epoxy is, hogy annyira ne legyen egyszerű.
Én teflonlapból csináltam korongokat, és szabadkézből kifúrtam "középen", tehát mindegyik excenteres lett. Ezzel ugyanúgy be lehetett állítani a rudat kottyanásmentesre, mint az aliexpresszes cuccon.
Sajnos nekem nem vált be ez amit rendeltél. Rendeltem már ilyet 3 év különbséggel, különböző helyről. Az első rendelésemnél még azt hittem, csak selejtet kaptam. De több év múlva máshonnan is?
Ezeken a síneken a lötyögésmentességet úgy állítod, hogy van rajta hossztól függően 4-6 fekete kis műanyag korong, amit egy pici csavarral tudsz szétfeszíteni, hogy passzoljon az asztal nútjához.
Szinte ahány csavar, annyi gond.
Pl.:
- a csavar annyira szorosan volt gyárilag meghúzva, hogy lehetetlen volt meglazítani, csak szétnyalódott az imbuszfej.
- olyan lehetetlen méretű az imbuszkulcs, hogy vagy lötyög, vagy nem megy bele. Tudom, imperiál szabvány, de nekem van nagyon jó minőségű imperiál szabványú készletem is. Nem fűszeres boltból, hanem Belzer.
- Ha már egyszer sikerült meglazítani, akkor meg hiába állítod be megfelelőre, nem marad abban a helyzetben. Csak ha jól meghúznád. Akkor viszont nyílik a karimája, és szorulni fog a nútban.
- De ha sikerült is jól beállítanod, használat közben kimozgósodik.
Viszont jó hírem is van!
Kidobáltam a műanyag karikákat, meg a lehetetlen méretű kis csavarokat.
Nem ez a jó hír, hanem, hogy miként lehet átalakítani.
A sín keresztmetszete téglalap. A két rövidebb oldalt keresztben átfúrtam és M4-es menetet vágtam bele. 25 centinként kiperforáltam a sínt. Ezután tettem bele teflon hernyócsavarokat, teflon szalag szorítással, és ahogy toltam be az asztal nútjába, szépen sorjában egyenként beállítottam a teflon csavarokat, hogy egy picit kilátszódjanak a végei, és felütközzenek a nút falába.
Ezt a módszert a tolóasztalom készítésekor ide belinkelt videóból loptam.
Kb 25 m kerítéslécet kéne kezelni, de amiket találtam, 10.000 körül van 1 l olaj. Nem tudom hány l kell, elég száraz a fenyő léc, ami korábban valami lazurral volt kenve.
Én amikor az USÁ-ban voltam 6 éve, és tankoltam a kinti kocsiba, már akkor is b@szta a csőrömet, hogy 1 gallon benzin olcsóbb, mint nálunk 1 liter. És ugye 1 gallon az majdnem 4 liter, ergo az 5x-ös fizetésükhöz képest huszadannyiba kerül náluk a benya, mint nálunk... 😠 Hát persze, hogy mindenki akkora böhöm nagy kocsikkal jár, hogy senkit nem érdekel, ha 20 litert eszik a kocsi (jó, most attól tekintsünk el, hogy ott kint nem liter van 😝), mert az olyan, mintha nálunk 1 litert enne 100-on...
Alumínium öntvény asztalos körfűrészemhez szeretnék csúszó asztalt készíteni. A régi gépemnek bútorlap volt a lapja, és alu U profilt tettem bele sínnek. A csúszka tölgyfából készült, olajoztam kentem mindennel, de hol szorult hol lötyögött, gondolom a hőmérséklet és a páratartalom függvényében. Miből készítsem a két csúszkát, van valakinek bevált módszere?
Van egy olyan olvasata is, hogy a hibás fát is el lehet adni bútornak epoxival. Pl én most a hibákat töltöm ki az asztallapban fekete epoxival, ha ezeket a fákat ki kellett volna ejtenem, akkor kb 2x ennyi alapanyagra lett volna szükségem.
Hozzáteszem, hogy alapvetően én is abba a táborba tartozom, aki nem szereti a természetes fát összeműanyagozni, a 180x90x37-es asztallapra talán ha nettó fél deci epoxit öntöttem (4-5 kieső göcs, pár repedés) - illetve vagy 2 deci szétfolyt a műhelyben a balfaszságom okán :) Mondjuk a sötétdión jól mutat a fekete epoxi, nem vesz el (szerintem) semennyit az élvezeti értékéből. De ha bútornál tartunk, akkor a lakk vagy akármilyen festék mennyivel jobb mint a hibajavító műanyag ?
Azt tudom elképzelni, hogy valami darabjaira törött, más módszerekkel menthetetlen antik darabot színnel bekevert epoxyval javítani, mint a kintsuginál, az esetleg jól tud kinézni. (Egyébként meg ha egy tömör fabútort megun az ember, felhasogatja és eltüzeli, a műanyaggal szennyezett cuccokat meg még a lomtalanításnál sem viszik el, fizetni kell érte.)
"de nem ez a fő ok egy egyébként is pénztemető hobbinál. "
Hog yis fogalmazzam meg szépen. Ha 1000 forint lenne egy kiló öntőgyanta és nem 10 ezer akkor elgondolkodnék rajta, hogy beöntsek 30 kilót egy asztalba +munka+fa+sallangok. Mert mondjuk az anyag lenne 60 ezer. Jelen árak mellett viszont a 330 ezerre nemet mond az ember. Pénztemető ide, pénztemető oda, ennyit akkor sem ér meg.
A felületi karcolódást azzal oldottam volna meg, hogy üveglapra öntöttem volna, hogy majd az legyen a teteje (vagy utólag tennék rá üveglapot, hogy cserélhető legyen, soha se tudni alapon ...)
Drága, drága, de nem ez a fő ok egy egyébként is pénztemető hobbinál. Nem beszélve arról, ha eladásra menne és még profitot is termelne. És nincs kétségem, hogy könnyebb lenne profitot realizálni egy öntött epoxy asztalon, mint egy full kézimunka projekt (mint pl mostanában Bambula munkái) munkaóra elszámolásán.
Nekem ezen gondolkodni sem kellett. A fában pont az a lényeg, hogy természetes és kellemes anyag, no meg szép is. Ezt összekeverni egy olyan anyaggal, ami ennek éppen az ellentéte - elveszik a lényege annak, amiért ez a fórum is létrejött.
Vannak látványos videók, de olyat is olvastam (szerintem éppen itt is), hogy annyira nem strapabírók ezek a szerkezetek, nem annyira szépek az idő múltával. Szerencsére ezzel nincs tapasztalatom.
Én régebben párszor a gallon kiszerelésű öntőgyantákra kerestem rá és kb. 50-60%-a volt mint itthon. De nem éri meg rendelni mert persze egyrészt nem szállítják (ezt még megoldottam volna), másrészt mihelyst rárakódik az itthoni áfa abban a pillanatban már 80-90% és még ha szállítanák akkor pluszban a szállítási díj és máris az itthoni árnál vagyunk.
De ez azt jelenti, hogy nekik akkor is a 3-5x akkora fizetésükhöz fele olyan árú cucc azaz számukra tizedébe kerül.
Egyetértek. Bambulával is pont erről beszéltünk pár napja. Vannak ismereteim, gyakorlatom epoxy ügyben, sőt, szakmám is. Látom, hogy akár youtube vonalon, de akár üzletileg is nagyon menne, hatalmas érdeklődés van rá. Mégis oda döntöttem én is, hogy nem fogok fölöslegesen műanyagot termelni a világra. Nem akarom eljátszani itt a zöld szentet, ha racionálisan szükséges, alkalmazok műgyantát. De az ilyen nagy öntött epoxy projekteket nem fogom erőltetni.
Hm, érdekes ez az epoxy kérdés. Nekem is van ilyen tervem, de amikor neki akarok állni, akkor mindig felmerül bennem, hogy tényleg jó ötlet-e faanyagot egy rakás müanyagba önteni, aminek a végeredménye sokszor inkább giccses, mint elegáns. Itt kb. le is ragadtam egyelőre
Ha van penz lovera, akkor beruházhatsz egy gépesített élező rendszerbe is, eliminálva a kézi munka és pacsmagolás nagy részét (pl. tormek, de vannak sokkal komolyabbak is :))
Viszont ha ügyesre gyakorlod magad, akkor nagyon olcsón is ki tudod hozni az élezést. Csak gondolj mondjuk 20-30 evvel ezelotre, még akkor sem tobzódott itt mindenki az ilyen-olyan kövekben és élezösegédekben. Még az eszterga késeket is kézből formázták, pedig ott vannak érdekességek
És akkor a 8cm széles kő is fölösleges, elég a 6cm-es?
Igazad van, meg kell próbálnom és amúgy is el kell sajátítanom a technikát hozzá, ahhoz kevésbé sajnálom a narex vésőt, ráérek akkor venni japán vésőt, ha már mind az élezése, mind a használat jól megy.
Szerintem túlgondolod. Szakmailag korrektek ezek a tanácsok, persze, de a napi munkában semmi különbséget nem fog - főleg eleinte - okozni, ha 6000-nél vagy 9000-nél fejezed be az élezést.
2 napja véstem ki tucatnyi elég nagy csapfészket* (jó, előtte forstnerrel kinagyoltam). Kalapácsal ütöttem a vésőket, szerintem a 2. ütés után már tökmindegy volt, hogy 14000, 8000 vagy 5000 votl a kiindulási állapot :), És nem kellett megállni munka közben élezni, mert vitte a kőrist.. Az is mindegy, hogy 58 vagy 63 hrc. Eleinte a technikád fogja a legtöbb gondot okozni.
Kezd el csinálni, meglátod , mire lesz szükség. Lehet, utálni fogod a vizes pacsmagolást, áztatást, mint pl én.
Más: a fenőkő síkolása ugyanolyan karbantartási kérdés, mint az élezés. Tök fölösleges azon rugózni, hogy gyárilag milyen. A szerszámot úgyis megélezed, a követ úgyis síkolod, ez így megy.
Az eltömődés ellen is pont jó a síkolás. Ha van egy nagyobb, viszonylag durva köved is, akkor a köveket egymáshoz csiszolva elég jó lesz az eredmény.
Sok japán videót néztem, ott élezés közben használják, szerintem a síkoló követ, ami nagyobb, mint a tisztító, amit a taidea mellé adnak.
Viszont nem tűnik nehéznek, mert egy párszor lehúzzák a tisztítót, és már éleznek is tovább. Nyilván nagyon sok gyakorlatuk van, de elég gyorsan, és egyszerűnek tűnően élezik borotvaélesre.
Igazából azért ajánlották azt az 1000/6000-es követ, mert 8 cm széles és a szélesebb (6cm-es) gyalukésekhez jobb. Én eredetileg egy olyan szettet akartam venni, ami 240/1000 és 3000/10000-es kőből áll, csak az 6 cm széles.
Minden tisztítás egyben síkolás is. A tisztító követ is síkolni kell, mert az is kopik. Sok féle módszer van. Ne vegye a kedvedet a sok info ami elhangzott. Próbálj kitalálni magadnak egy rendszert, nézzél meg több YT videót és utána indulj valamelyik irányba.
Ahogy Roland írta, szerintem a dió nagyon jó erre a feladatra.
Sok fatelep direkt tart hibás, rovarrágta, beles, korhadt anyagot (korábban ment volna a kukába :), amit jó pénzért eladnak epoxy projektekhez. Akár nagyobb rönkszeleteket is.
Érdemes a veszélyes fa kivágó cégeket is megkérdezni, van, aki maga eladja a kitermelt ilyen-olyan fát (most hirtelen nem találom, én hol vásároltam pl ilyennél). Facebook-on is hirdetnek kitermelt rönköket. Vagy tüzifa... Ha kisebb darabokról van szó, a friss vágás sem gond, magad is kiszáríthatod pl sütőben, legfeljebb megreped :)
Én azt mondanám, hogy lefelé is venned kell majd durvább követ. A JIS 1000 az kb olyan mint az 1000-1200-as csiszolópapír. Ezen nagyon időigényes nagyolni. Feltételezzük, hogy a szerszám éle rendben van és csak polírozni kell kicsit. Viszont ha sérül vagy a hosszabb használattól már nem olyan az él geometriája akkor újra kell élezned és beállítani mondjuk egy 25 fokos elsődleges élszöget. Na itt egy 1000-es kő nagyon kevés, kihullik az összes hajad mire elkészülsz vele. Nekem a legdurvább kövem 250-es, az dolgozik a legtöbbet. Majd akarok még egy durvábbat is, mert azzal nyernék még időt, pedig türelmes vagyok. A másik dolog, hogy sík kő olyan nincsen. Azt neked kell megoldanod. Rendszeresen karban kell majd tartanod őket. Viszont nem csak azért fogod őket síkolni, mert hasuk van. A használattól eltömődnek, illetve eltompulnak a szemcsék élei. Nem fog úgy vágni már a köved. Ez nagyon hamar bekövetkezik. Egy élezés közben többször is tisztítom a köveket, hogy vágjanak rendesen.
Akkor érdemes a Taidea köveket venni, csak 1000/6000 mellé még egy 3000/9000 követ is vegyek?
Leginkább az keserített el tegnap, hogy aki azt az 1000/6000-est ajánlotta azt mondta, hogy ritkán kell síkolni, mert minőségi kő és ahhoz meg kell egy nagyon sima felület, a legjobb egy üveglap és arra egy 300 körüli csiszolóvászon. Könnyű használni, sokat eladtak belőle, mert minőségi kő, és bevált.
És ehhez képest meg volt aki a minőségi követ úgy kapta, hogy már első használat előtt nem volt síkban. :(
Kíváncsiságból megnéztem ezt a taideát..... kicsit google fordítós a weboldal, de alapjában érthető. Kínai cég 2006-ból, csak mesterséges késélező eszközei vannak. https://hu.taideasharp.com/about-us
Melyik fafajta a legszebb bütü irányból nézve szerintetek?
Ilyen korongokra vágott epoxy körasztalt szeretnék magamnak készíteni.
Véleményem szeriht nem is igazán a fa fajta az ami számít hogy különleges legyen,hanem hogy pl villásnövéses vagy nem tudom,nem voltam jó anyagismeretből.
Ha jól emlékszem, computerguru írta le ide jó régen a japán fűrészelési technikák és csapolások kapcsán: nem mágneses vezetőket kell venni, hanem leckéket.
Elsőre valószínűleg nem jön egyből a szuper eredmény egyik a szuper kézieszközzel sem. Ne az eszközöket hibáztasd, cserélgesd, a hiba valószínűleg a technikádban, a gyalubeállításban és az élezésben lesz. Ne keseredj el, ne új eszközöket vegyél, hanem próbálkozz tovább, jó lesz az előbb-utóbb. Nézz sok videót, élezésről is. Kezd a munkát valami könnyen megmunkálható fával.
Az az igazság, hogy Narex vésőből is van vagy 5-6 féle de lehet hogy több.... Pl a "Richter" az 62 HRC keménységű, ez most a zászlóshajójuk. Az összes többi úgy tudom 59 HRC ami szintén nem rossz egy vésőnek ha rendesen meg van fenve már így is óvatosan kell bánni vele, hogy ne pattanjon meg az éle.
Pont így ahogy írod. Attól, hogy japán gyalu, még nem garantált a jobb eredmény. Valamint kézből élezni azokat a késeket rendkívüli gyakorlatot és türelmet igényelnek. Ezt még az eredeti kérdezőnek :)
Akkor úgy érzem először az élezés technikáját kell elsajátítanom.
És a már meglevő japán gyalult beállítanom, hogy megéri-e, még több japán szerszámot venni, vagy az európait élezem "jobbra". Vésőből jelenleg narex van.
Jaj, nagyon kedves vagy, de én csak egy porszem vagyok ebben a dologban. Én is csak tanulom a dolgot. Van egy rendszerem ami folyamatosan fejlődik, változik. Csak szemléltetni akartam, hogy mennyire nem egyszerű dolog ez (sem). Rengeteg módon el lehet érni ugyanazt az eredményt. Mindenki úgy csinálja ahogy az ő igényei, lehetőségei engedik.
Na erre mondtam én azt, hogy érzésem szerint ki szeretnéd használni a "különbséget".
De van egy rossz hírem. A minőségi japán szerszámmal sem lesz különbség a minőségi európai vagy amerikai szerszámhoz képest. Egy kirschen, vagy stubai vésőt ugyanúgy meg lehet élezni mint egy japánt, és egy Veritas gyalu kése sem hitványabb mint egy japán gyalué. Másképp kell használni őket ami neked vagy kézreáll vagy sem, ha igen akkor lehet tőle komfortosabb a munka, de ha ugyanannyi időt és energiát fektetsz a Lee-nielsen gyalud pengéjébe mint a japánéba akkor ugyanazt fogja tudni.
Hát, ha fenésről van szó, akkor Bambula szava itt a legnagyobb, szerintem. Ő az, aki kézzel dolgozik, kézi szerszámokkal, és olyan dolgokat csinál, amihez nem elég az éles szerszám, oda nagyon éles kell, és tized miliméter alatt dolgozik pontoságban.
Nem is annyira az, hogy tönkre teszem, hanem hogy ha nem sikerül jól az élezés, akkor nincs meg az a különbség az európai gyalukkal szemben, ami miatt a japánt szeretném használni.
A "köves" dolgoknál - köszörülés, élezés - fontos paraméter a kőben az úgynevezett beágyazóanyag keménysége.
Köszörűköveknél ha nagyolsz, azaz sok anyagot kell leválasztanod gyorsan, akkor fontos, hogy a beágyazóanyag ne legyen túl kemény. Erre azért van szükség, hogy amikor a nagyoláskor rendesen toltad neki a munkadarabot, és gyorsan elkopott a szemcse, lekopott róla a forgácsoló él, akkor forduljon ki a kőből, hogy helyet adhasson a következő szemcsének, hogy az dolgozzon.
Amikor már az utolsó simításokat végzed, akkor már lassabbankopik a szemcse, mert kevésbé tolod neki, tehát nem kell olyan gyorsan kiforduljon a kőből, keményebb lehet a kötőanyag.
De erre az előbb leírt folyamatra hatással van a köszörülendő, élezendő anyag saját keménysége is. Ha az keményebb, akkor gyorsabban fogja a szemcsét koptatni, mint ha kevésbé acélos. Vagyis, ha valami combos késed van, akkor ahhoz még a finomabb élezőkövek is puhábbak kell legyenek, mint, ha valami "biliacélt" élezel.
Én kézzel élezem a gyalu késeim, vésőimet. Nekem Haidu HCR köveim vannak, mindenkinek ajánlom őket. A következő kiosztásban használom őket: JIS 250, 600, 1000, 3000, 8000. A végén pedig szürke Dialux pasztával polírozom az élüket bőrön. Illetve ha nagyon kicsorbult vagy csálé a kés akkor szükség van köszörűre megfelelő tárgyasztallal, hogy nagyolni lehessen. A köveket ahogy előttem írták síkolni kell elég gyakran, mert akkor szerszám éle sem lesz egyenes. Sokáig én üveglapot használtam csiszolószemcsével. Bármilyen gondos vagy az üveg is kopik és homorú lesz. Cserélgetni kell gyakran és elég gyakran. Nemrég meguntam a dolgot és beruháztam egy DMT gyémánt síkoló lapra ami sokat gyorsított a dolgon és javított a minőségen is. Nagyon összetett dolog. Két, három kővel nem fogod megúszni az biztos és akkor még ott van a sok kiegészítő.
A dolgok már ott elkezdenek összekavarodni, hogy milyen csiszolórendszerről beszélünk. ;) JIS, grit, P-series.... mindnek más a számozása. A japánok JIS-t használnak a természetes kövekhez, a nyugati népek gritet, a kínaiak meg P számozást a gyémántlapokhoz meg mindenki szintén P-t a csiszolópapírokhoz.
Teljesen mindegy mert pár használat után úgyis újra síkba kell húznod. Vannad kell egy síkoló követ is ehhez a művelethez, vagy marad az, hogy csiszolóvászonnal üveg vagy márványlapon.
Az élezés egy "forró pite", ahány ember, annyi véleményt fogsz hallani. Paco arra válaszolt, hogy hogyan tudod a maximumot kihozni a drága japán cuccokból.
De:
1.)ilyen kővel (1000/6000) is meg lehet abszolút használhatóra élezni egy vésőt, esetleg még pasztás bőrrel befejezve a műveletet
2.) minden vizes kő ki fog hamar (akár 1 élezés) gödrösödni, tehát kell valami síkoló eszköz. A kinézett kőhöz adnak is egy tisztító követ, de az erre a feladatra nem lesz optimális. Vagy egy másik kő, vagy egy durvább gyémántporos lemez vagy egy acél síkoló lap kelleni fog, ha a vizes köves utat választod.
Alternatíva lehet a gyémántos lap (a kínai nem olyan drága, kérdés a minőség), vagy a vizes csiszolópapír üveglapon, esetleg valami igényesebb, öntapadós csiszolópapír üveglapon.
ja és még annyit, hogy a vizes köveket síkba hozni az nem semmi. nekem is van 1000/6000 de már újkorában , ha rátettem az élvonalzót átlehetett köpni alatta. eredeti japán gyártás volt állítólag. drága de a gyémánt lehet sokkal jobb. de ezeket ne vedd készpénznek.
Paul Sellers videóját keresd meg a vésők gyalukések élezéséről. 800 1000 1200 gyémántlapokat használ és utána a bőrt pasztával és keményfát szintén pasztával. Van még egy székely góbé fafaragó , a neve most nincs meg ,ő utolsó felvonásban cigaretta hamut használ fényesítésre , azt mondja 12 000 a szemcsefinomság. saját tapasztalatom , ami teljesen befolyástól mentes, az a következő:400 as gyémánt 1000 és 1200 és 2000 -es kő után a bőr és a keményfa pasztával. semmivel nem lett jobb amikor 6000 kőn is lehúztam a vésőimet gyalukésemet. az viszont lehet azért nem éreztem különbséget mert nincs hozzá megfelelő szaktudásom.
Nem, nem elegendő. HA! tényleg olyan élesre akarod fenni mint ami a leírásodból kitűnik, akkor 10-12 ezer JIS-es japán kőre is szükséged lesz. És alatta mondjuk 3000 - 6000 - 9000
Vettem egy japán gyalut, és szeretnék még venni japán vésőt is, meg még nagyobb méretű gyalut is.
Viszont a gyalukés illetve a véső élezéséhez szeretnék venni normális vizes követ, amivel tényleg olyan élesre lehet élezni a szerszámokat, hogy azok valóban kihozzák a japán pengék élességét.
Az lesz. Bár nem tudom, nekiálljak-e: asszonyka kitalálta, van egy 3 szintes sütis tálja fémből, olyan kellene, csak fából. 30, 22 és 17cm átmérőjű tányérok egymás felett. Lehet, inkább táblásítok, és maróval kivágom a tányérokat.
Egy lécből most levágtam 12 darabot, de így elsőre fél fok eltérés is túl nagy hibát tud adni, mire körbeérek. Ha csak egy kört kellene csinálnom, nem lenne gond a korrigálás, de a tervem az volt, hogy egymásba rakom a köröket.
12-szög esetén a központi szöged 30 fok, ha az oldalfelezőt meghúzod, átmegy a kör közepén. Kapsz egy derékszögű háromszöget, aminek átfogója a sugár, a központnál 15 fokos, és a szembeni befogója a fél oldalhossz.
Mivel hatszög esetében az oldalak hossza megegyezik a sugárral, így azt tippelném, hogy a=r/2 a szabályos tizenkettő szögű izénél az eredmény... A tévedés jogát fenntartom.
Nem igazán értem, mit is akarsz mondani, én csak a kétféle megoldásrendszert hasonlítanám össze.
Az egyiknél fel van réselve a gerenda vége, és abba megy a T szára. A másiknál vagy furat/furatok vannak, vagy réselés/furat sincs, viszont az összes megoldásnál van x darab csavar keresztben a szálirányra.
Miben is különböznek ezek annyira, hogy vitát kelljen generálni? Az oszlop áll a végén, és keresztben meg van rögzítve. Mindnél.
Tudtok olyan kalkuátorról, amivel ki lehet számolni, hogy egy adott átmérőhöz mekkora darabokat kell vágnom, hogy lécekből összerakjam? A kép csak illusztráció, 12 darabbol szeretném megcsinálni a karikát.
A bütübe csavarozáshoz képest nem, mert lesz két oldalról egy-egy csavar keresztben az oszlop alján ugyan, de nem a bütüben. Vagy 10 éve fa korlátot csináltam egy lépcsőre, 7 cm-es korlát oszlopokkal. Azóta túléltek azon a szálláshelyen akárhány gyerekcsoportot.
Persze a gyakorlatban kb ugyanez az eredmény, ha a 10 mm vastag lapos acélt mellé tettem volna az oszlopnak és belecsavarozom, így kicsit kevésbé csúnya.
Persze az egyik irányba a szálirány miatt sokkal kevésbé terhelhető, abból az irányból viszont tartja a korlát maga.
A rostirányra párhuzamosa és merőlegesen különböznek a szilárdsági tulajdonságai.
Hajlításra elég magas a terhelhetősége, rostirányú nyomásra is, rostirányú húzásra kisebb, nyírásra a legkisebb, rostirányra merőleges húzásra szinte nulla.
A tervezésnél fontos a terhelésnek (az erőnek) a rostirányra bezárt szöge.
A puhafáknak C16..C50 minőségi osztálya van, mert a növekedési körülmények és fahibák erősen befolyásolják a mechanikai tulajdonságait.
A galériának a felső rögzítése mindenféle terhelést kaphat, ha az ágy közelebb van a mennyezethez, mind a padlóhoz.
Dehogynem. Bütübe csavarozott talpat csak kültérbe nem ajánlott tenni, mert azok gyengék a felfelé irányuló erőkkel szemben (pl. amikor a szél megemeli a carportot). Emberünk galériát épít, oda még a menetes száras változat is megteszi.
Stucba (a gerenda a szálára merőlegesen elvágott síkba) nem rögzítünk oszlopartót.
@kivi
Ezt be kell bemetszeni az oszop közepére. Két M10-es menetsz szár megteszi és létezik szép inox sűllyesztett anya, lencse fejjel, impuszos. 100x8-as laposvasból kivágod és összehegeszti egy lakatos. Lent és fent is lehet használni.
Én a helyedben hagyományos, de állítható talpat vennék (ne számíts arra, hogy a galériád milliméter pontos, a padló meg tökéletesen sík), és ha kész, körbetakarnám valami vékonyabb falemezzel. Gérvágó gondolom van.
Ez a vasalat bebetonozott oszlopok, erkélykorlát oszlopok tartására szolgál. Azért van benne a rogyasztás, hogy a fa oszlop ne érjen le a nedves betonig. Ugyan a csavarok is megtartják, de jobb azt alulról is megfogni.
Galériát (egész pontosan galéria ágyat) tervezek, és kéne egy jó ötlet.
Csináltam már ilyet, de akkor olyan sarokba került, ahol mindkét (sőt, mindhárom) fal teherbíró volt, oda tudtam rögzíteni.
Most is sarokba kerül majd, de csak az ágy hosszabbik oldalán lévő fal tégla, a másik oldalon egy favázas lambériafal van. Ez kisebb polcokat elbír, de a galériát nem rögzíteném hozzá.
Tehát arra gondoltam, hogy a két első lábát (100x100) rögzítem a talajhoz és a plafonhoz is. Viszont nem találok hozzá igazán jó vasalatot. A klasszikus oszloptalpak hülyén néznének ki a szobában, és a plafonnál nem is lenne az igazi.
Egyedül ezt találtam ami jó lehet, de itt nem értem, hogy miért van benne az a rogyasztás. Hisz így nem ér végig a fa a papucsban.
Arra is gondoltam, hogy mégis ezt választom, és formára faragom az oszlopot. Így oldalról be tudom csúsztatni, és akkor végig ér majd. Ez a vasalat viszonylag diszkrét, színre festve nem fog nagyon elütni a plafontól, fától.
Krisztus előtti B&D Workmate: öntvényvázas, elpusztíthatatlan (talán a kihajtható kis lábak vannak lemezből) 2024-es modell: egy lemezből hajtogatott szemét 150 fontért
Hirtelen nem tudom milyen nagy volt a rés, lehet hogy a Borma 2K fekete poliészter fakitt is alternatíva lett volna. Minden esetre könnyebben kezelhető, bár teljes térkitöltésre nem minden esetben alkalmas.
15-16 fok alatt nem illik epoxizni. Ilyenkor - amellett, hogy a kikeményedése sem biztos - esélyes az ún. amine blush megjelenése. Ha a kikeményedés után is rajta lesz egy ilyen waxos réteg, akkor próbáld meg csiszolás előtt melegvizes ronggyal letörölni, a smirgli csak kenni fogja és nem köt hozzá a felületkezelés.
A teteje tényleg nem szép, de csiszolás után - (ha megköt :) - feltehetően jó lesz. Nem látom a fotón, hogy mi ez rajta, por, olaj, buborékok . ???? Bele való festék ment bele, ott vetted a szakboltban? (Bár a szinezékkel nem szokott gond lenni, akár porfesték is jó. ) Nem szereti az epoxy a hideg, párás időt sem.
Az , hogy folyós az kb mindenkit meglep :) Van, akit többször is :)
Igazából minden megvolt, kivéve az asztal betakarása, de a mérleget, a helyet ahol kevertem, mindent is lefóliáztam. Gondoltam, hogy mi baj lehet, egyetlen átmenő repedés volt csak a fán... :)
Azt is beszéltük, hogy előtte letakarod fóliával az asztalt vagy betekered folpackkal :P Meg, hogy bezacskózod a mérleget, remélem azt is elfelejtetted :D
Jaja, HT, 100:30, plusz 3%-ot mondtak a pasztára, abból asszem a végén 8g körül raktam bele.
A baj csak az, hogy az asztalom tökig epoxis lett, le kell majd robbantani róla valószínűleg :) Még jó, hogy annyi eszem volt, hogy elemeltem a munkadarabot az asztaltól, mert valószínűleg sosem szedtem volna le, és lenne egy szép dió satupadom :)
Amit használsz az nem maszkolószalag hanem szemét, hol a francba vetted? Át lehet látni rajta. Rendes kültéri maszkolószalag kell vagy autófényezők használta szalag, de beszéltünk az alu szalagról is, ha jól Mléxem.
A felülete nekem nem tecc de nálad ez nem fog számítani mert úgyis visszacsiszolod. Ugyanezért bubi sem lesz benne mert az is feljön a felszínére amit le fogsz csiszolni.
Hogy is fogalmazzak, tökig tiszta epoxy minden is a műhelyben :) Nyilván kifolyt a francba az egész, szóval lesz még egy öntésem, mert nem tudtam megfogni. Simán a maszkolószalag szélén előjött... A gázos forrasztóm megadta magát, a hőlégfúvó pedig elfújta kenyába az egészet, szóval szinte biztosan lesznek buborékok a történetben.
Másrészt:
Ilyen a felülete. Aggódjak ? Vagy ez normális ? Elvileg grammra kimértem, 200g-60g-6g lett az arány (1-2g tévedéssel) és kevergettem vagy 10+ percig, átöntve másik mérőpohárba, ahogy mondtátok. Szóval normális ez a felület vagy valamit elcsesztem, vagy ez majd csak akkor fog kiderülni, ha visszacsiszolom ?
Egyrészt minőségre szinte biztosan jobb, de azért azt tudni kell, hogy a makita sem a szakma csúcsa, de azért szoktuk szeretni hobbis körökben. A legnagyobb baja az élmaró talp mélységállítása.
Másrészt a makita egy élmaró, nem arra van kitalálva, hogy böszmenagy biteket fogj be. Mondjuk ezzel is szinte minden megoldható, max több fogásból csinálod (így az eredmény is szebb egyébként)
A teljesítményen pedig kár lovagolni, ha a marónak elfogy a teljesítménye menet közben, akkor vagy nem arra a célra gyártott marót használsz (pl élmaróval munkalapot marni) vagy user error (értsd: tolod neki, mint állat). Eleve a maró egy veszélyes cucc, érdemes kellő tisztelettel nekiállni a használatának.
Szerintem ezért nem értheted. A Krisztus előtti gépekből még a fűszerboltosokkal sem volt baj. De van egy B&D kézi körfűrészem, akkoriban két körfűrészlap áráért árulták a gépet tartalék lappal. Sokat dolgozott, de ma is hibátlan. Szerintem a maiakkal összehasonlíthatatlan.
Ződbos? Mióta a POF-1400-al befürödtem. ( mindig elmászott a mélységállítás) Előtte blekenddekker volt, az is halom kaki. (csapágy és szénkefetemető) Azóta kerülöm mindkettőt.
Én pl. abba amelyiknek volt a kezében néhány cuccnak a zöld és a kék változata (fali drótkereső, lézeres távolságmérő, asztali körfűrész, felsőmaró, sarokcsiszoló, fúrógép). Talán a sarokcsiszoló kivételével a két gépet nem volt érdemes összehasonlítani. Nagyon más étterem. A kéknek nem csak az ára más, hanem a kidolgozása, a "pontossága" értem itt a gyári illesztéseket, a használhatósága. A sarokcsiszoló esetében a fogása meg a hangja más volt annál talán használat közben derülhetett volna ki mennyire excenteres pl.
Ez nálad melyik kategória? Az első vagy a második? (talán most már a harmadikba is beleférek mert fentiek alapján a zöldtől már a színe is elriaszt....)
De ha jól Mléxem te is hasonló dolgokat nyilatkoztál amikor a zöd asztali körfűrészed lecserélted a kékre.
Mindig is érdekelt, hogy a zöldboschfóbiások melyik táborba tartoznak:
- saját, sorozatos rossz tapasztalatok alapján (ezt még megérteném)
- "azt hallottam hogy hogy sz*r, hát akkor tuti az"
- ronda a színe
Nekem Krisztus óta volt egy POF 1200-am. Sokáig használtam, de tényleg használtam is. Aztán jött egy impulzusvásárlásos Triton TRA 001, meg egy DeWalt 26204K, és akkor odadtam egy fórumtársnak, mert egyrészt már felesleges volt, másrészt meg belehallottam (utólag kiderült, rosszul) némi csapágyas hangot, és nem akartam bíbelődni vele.
Szerintem 409-nek meg Krisztus előttről megvan a POF 1200-a, tudtommal a mai napig, és megy (409, valamit kellett javítanod rajta már? csapágy? más?/
A maró mellet volt és van még más zöld Bosch dolgom (asztali fűrész, kézi körfűrész, csiszolók, asztali fúró) sosem romlott el egyik sem, és hobbizásra mind tökéletes. A kérdező sem ipari célra használná.
Nem kötekedésből, de érdekel te miért kerülöd ezt a típust? Vagy miért kerültetnéd a kérdezővel?
/Amúgy pár Makita MT 3600-as tulaj is bőven vitába szállna veled ..., igen, nem azt linkelte az illető, de az is 'piros Maki'. Falat is lehetne bontani vele, olyan masszív cumó. Egy "baja" van: fix fordulatos. Egy itteni asztalos fórumtárs jóvoltából megtapogattam, nagyon komolyan összerakott gép, és a tőlem vett Massiv kontra-plattolószettet pörgette meg vele./
6-os és 8-as marófejek mennek bele. (Egy bosszantó hibája van, a talpán a műanyagon van egy szűkités, ami a másológyűrűt tartja, viszont a 45°-os, 8-as szárú élmaró beleér. A Hikoki kicsit, a Bosch meg nagyon. Én áttoltam a fejet a szűkítésen, és veszek alkatrészként egy műanyag talpat arra az esetre, ha gyűrűvel kell dolgoznom.) Lehet kapni hozzá adaptert amivel teljes értékű felsőmaróként használható.
Hát, ha 12-es rádiuszt szeretnél, akkor kellhetne az erősebb gép, de egy 6-oshoz bőven elég. És mint a neve is mutatja, ezeket a kis gépeket erre találták ki.
Kiöntök egy keveset, cukrász spaklival (a jóég tudja minek hívják, ilyen rugalmas műanyag lap) eloszlatom a felületen, ha valahol hirtelen beissza, oda még bedolgozok egy keveset.
Ezek után fogok egy darab scotch-brite-ot, felcsattintom az excenter aljára és nekimegyek a felületnek (elszívás nélkül). Utána visszatörlöm az egészet*
Soha nem lett foltos a felület és szinte csak olajjal dolgozom. Baromi egyszerű és nem kell hozzá komoly géppark.
Ez a locsolós dolog eleve durva lenne, de mondjuk kevesebb mint napi 2-3 köbméter fa felületkezelése esetén nem érzem indokoltnak :) Pikk-pakk el lehet kenni a cuccot, amivel a legtöbb időt szoktam tölteni, az a visszatörlés.
Az olajnak NEM az a lényege, hogy egyenletesen legyen felhordva (mint mondjuk egy lakk), hanem az, hogy egyenletesen igya be a fa. Ezt pedig a törléssel lehet kontrollálni.
* Félreértés ne legyen, ez izommunka. Baromi gyorsan, nagy felületről kell letörölni egy ragacsos** anyagot, izomból törölni kell. Addig csinálom, amíg nem lesz matt az egész felület, és nem nagyon színezi a rongyot. 1-2 régi pólót el szoktam használni erre a melóra. Volt már, hogy ráraktam az excentert a rongyra és végigmentem a felületen.
** Rubio-val dolgozom, az egész gyorsan polimerizálódik, azért szeretem.
Lucskos ronggyal kenegeted 5 percig Aztán vársz 5 percet, ha látsz száradó részt, akkor folytatod. Ha 5 perc pihi után csillog szinte az egész, akkor száraz ronggyal áttörölöd.
A ház után akarunk egy teraszt fából, annak az anyagát akarom lemarni. Csak jobban mutat úgy mint sima sarkosan, meg nem is lesz olyan sérülékeny. Aztán meg ott lesz kéznél, ha akarok valami hasonlót csinálni.
Nem olvastam konstans elektronikát a Boschnál, szerintem nincs benne. De lehet tévedek. Adatok alapján jobb a Bosch tényleg, remélem tartósság szempontjából is.
