Sziasztok! Többszáz méter kelet-nyugati irányú drótkerítés mellé milyen sövényt javasoltok, ami olcsó, és nem mérgező?
Az egyiknek déli a másiknak az északi oldalát látom.
A talaj feketeföld, de egy jó méter után helyenként agyagos.
Mennyire reálís elvárás, hogy a drótkerítésen (vadháló) túlra ne nagyon terjeszkedjen? A kerítés szomszédhoz eső oldaláról nem szívesen nyírnám, de azt még nem tudom, hogy mennyire partner a nyírásban, azáltal mennyire kell erre figyelni. Ha helyet hagyok a kerítés és a sövény között, akkor még annak a sávnak a fűnyírásáról is gondoskodni kell, ami egy fél méteres sávban elég szívás.
Magot vetettem 5-8 cm-enként. Volt nagyon sok. Ahogy kikelt, meghagytam, aztán aki bírta... Én csak nyírtam. Később (10+év) kezdett felkopaszodni. Na akkor tettem a tövébe tűztövist és rendszeresen nyírtam. Az jól lezárta az alját, semmi nem tudott átbujni.
Ne dugványozd, hanem bujtasd! (Nekem legalábbis a dugványozás nem jött be.)
Minden oldalhajtás merőlegesen jön a hajtásra, ezért ha hagysz egy hosszút és kihajtás után lefekteted, kicsit elföldeled, minden oldalhajtása legyökerezik. 1-ből 10 ia lessz és az eredeti is marad, újakat hajt. Én egyetlen tőből indultam ki és - igaz évak alatt - de többszáz tő lett.
Nekem is kb. ekkora kertem volt 1967-től 2012-ig. Dróthálóval volt körülkerítce a nyulak ellen. Egyik részen alul tűztövis, feljebb sűrűn ültetett gleditsia, más részen narancseper, tűztövis erősítést kapott egy idő után, mert a dróthálót csak a négylábúak tisztelték. A sövényesítés nagyon bevált!!! Annyi volt a gond, hogy minden évben meg kellett nyírnom. Ezt jobbára télen csináltam, mikor nem volt más tennivaló a kertben. A vékonyab (éves) hajtásokat hullámos élű sövénnyíró ollóval a vastagabbakat (2-3 évente történő visszavágáskor) karos ollóval.
A kert és a sövény kerítés ma is meg van, csak már más a gazdája.
Van egy kis földecském, 6750 m2-es,, vadak ellen bekeríteném, milyen növényt ajánlotok? Gondolom, jó a tűztövis, vadcitrom, a gledítsia túl nagy nekem, Csak azért kérdem, mert tavaly ősszel ültetett vadcitrom csemetéimet (40-50 cm magasak voltak) igencsak lerágták a nyulak vagy őzek. Lehet túl kicsik voltak a növények?
Megpróbálnék átültetni a meglévő leylandikból, amik 4,5 éve lettek ültetve, kb 4-5 méter magasak, ha jó a saccográfom. Alul levágnám az ágakat, kezelném, gondoznám, ápolnám, hátha.....azt gondolom jók az esélyek...., mi a véleményed Ali-bá?
Jó az elképzelés csak az átültetés okoz nehézséget. Ha agyagos a talajod akkor több az esély, mert körül bányászva a tövet (kb 50 cm átmérőjű földlabdával) sok gyökérrel átültetve biztosabb a fakadás. Az alsó ágak levágása is segíti a fakadást. /Amennyi gyökeret veszít, annyit a lombkoronából is célszerű lemetszeni./
(Leylandit még sosem ültettem át, konkrétan nem tudom mennyire tűri. Valahol nézz utána.)
Kerítéstől elég "messze" tenném, jó 2 méterre. Ott van már tűztövis sövény (kb 1,6 m magasan tömör, ami még nagyobb lesz a közeljövőben), és egyéb növények is. Jelen esetben a lényeg az volna, hogy az örökzöldnek legyen törzse, lomb nélkül, tehát ne árnyékoljon teljesen a már meglévő növényeknek, viszont legyen magasan buksija. Az alul becsatolt leylandi fényképhez hasonlóan. Mivel lényeg, hogy magasan takarjon (alul már kialakult a takaró funkció) és azonnal, a tiszafa nem jó megoldás, mert lassabban nő, bár sokkal szebb, értékesebb, drágább is. Most kaptam árajánlatot olyan koros leylandi ciprusra, ami 180 cm törzsön 150*150 keretre nevelve, 25 cm-es törzskörméret: 262.000,- Ft/db. Hát erre nem tudok ennyit szánni. Megpróbálnék átültetni a meglévő leylandikból, amik 4,5 éve lettek ültetve, kb 4-5 méter magasak, ha jó a saccográfom. Alul levágnám az ágakat, kezelném, gondoznám, ápolnám, hátha.....azt gondolom jók az esélyek...., mi a véleményed Ali-bá?
Én is örülök a sikerednek. Néhány év és az égig fog érni. Télen akkor nyírom, mikor kedvező az időjárás és ha kedvem is van hozzá. Jó kiegészítő sport.
Ha majd abba hagyod a tetejezést és csak oldalt nyírod, akkor fent gyönyörő bogyós lesz.Nálam most így néz ki.
Boldogan osztom meg örömömet, miszerint mára nálam is olyan magas lett sok helyen (különböző fajták és különböző időben ültettem) a tűztövis sövény, mint az általad feltett fotón látható, ami az intenzív locsolásnak köszönhető. Jó lenne ha az égig érne, de a sűrítéshez metszeni kell. Szeretném ezt télen elvégezni, addig is ellátja takaró funkcióját. Télen mikor szoktad levágni? Üdvözlettel: Évi
Van egy új ötletem kerítés sövényre. JUJUBA. Szúrós, elvágva jól elágazik, igaz nem örökzöld, de finom ehető gyümolcse van és magról könnyen szaporítható.
Kaptam egy tövet. Hagytam megnőni, aztán lefektettem, elföldeltem és minden oldlág hegyét kinthagytam. Egy év múlva minden ága meggyökerezett. S.t.b. ....
Valójában nem tudom, nincs tapasztalatom ezzel kapcsolatban. Előbb megpróbálnám gyökereztetni hasonlóképp, mint a szőlővesszőt. Úgy hallottam, hogy a tűztövis vessző könnyen kigyökerezik. Te anno hogyan kezdted, telepítetted?
Szeretném megkérdezni Öntől, hogy sövényként kell e a tűztövisnek valamilyen támaszték, kordon, vagy tartószerkezet? Esetleg megtartja magát segítség nélkül is saját lábon?
Van egy jelenleg még szántóföld terület, kb150x60m. Jövőre úgy néz ki át fogják minősíteni ipari területté (így is akarnám használni). Szóval jelenleg "növényezni" lehet rajta, mondjuk később se szeretnék betonkerítést köré, de a cél belátás csökkentése volna.
Valamilyen sövény fajtát kéne ipari mennyiségben szaporítanom, hogy minél költséghatékonyabban körbe tudjam ültetni.
Fagyal félzöld dugványozást próbáltam fóliabúra alatt földdel töltött tejesládában is és közvetlenül vízben is. Hát 50-50% sikerrel.
Javaslatot szeretnék kérni, hogy hogyan próbálkozzak ilyen nagy mennyiségben, milyen növénnyel... A talaj egyelőre enyhén gazos, leginkább homokos de minimális sóder is van benne helyenként, de 100% ősföld, csak mezőgazdasági gépek járták. Kerítés sima előre gyártott betonoszlop lesz drótfonattal. Öntözést megtudom oldani.
Esetleg valaki fel tud ajánlani giga mennyiségű szaporításra alkalmas hajtást Pest közelben?
Ahol a sűrű rész teteje van, ott vágtam el (tetejeztem) télen. Kb. 2-2,2 m magasan. A fölötte lévő (a világos égbolt miatt ritkábbnak tűnő) rész az idei növekmény. Ez a rész 1-1,5 m-es. Az alsó kép ezt az idei növeknényt mutatja.
A téli nyírás mellett nyár elején is szoktam volt nyírni, de ezt már második éve megspórolom. Igaz, hogy így nagyobb a téli munka, de jobban ráérek és egy modern karos ollóval nem gond a vastagabb ágak elvágása sem. A nyesedéket villával rendezem, szárítom, majd elégetem.
Csak első éves korában locsoltam. (Úgy szaporítottam, hogy méteres gyökeres hajtásokat elföldeltem úgy, hogy az oldalágak hegye és a vége kint maradjon. Mindegyik hajtás legyökerezett.)
Első években nem nyírtam, 2 év alatt lett ember nagyságú. Drótkerítés mellett nevelve csak oldalt nyírtam, míg el nem érte a felső szeges drótot, azóta tetejezem is. (Egyi barátom sívó homokos kertjében locsolva is csak 5. évben érte el a kívánt magasságot.)
Jelenleg áthatolhatatlan sűrű, még a macska sem tud átjutni rajta.
Kedves Ali-bá! Kérhetünk egy aktuális fotót a tűztövis sövényedről? Évente hány alkalommal nyírod? Locsolni milyen alkalmanként szoktad (lehet egy ilyen idős sövény már alig-alig kell)? Emlékszel hány év alatt nőtt meg ember nagyságúra? Gondolom az évek alatt a nyírástól pedig jól besűrűsödött....
Nincs valakinek véletlenül turkesztán szil magja? Tudom, hogy dugványról könnyű szaporítani, de nálam rendkívül változatos az altalaj, vannak helyek, ahol a gyümölcsökből is csak a magról keltek maradnak meg.
Nálam eldőlt, végül Leylandi ciprust telepítettünk a kerítés takarására. Most viszont (ismét) tanácstalan vagyok,hogy az oldalágakat már most vágjam vissza , hogy sűrűsödjön? Nem szeretném ha alul ritka lenne. Vagy ebben az évben hagyjam békén és majd jövőre. Március közepén ültettük őket és kb 1 méter magasak most.
A tűztövist ajánlom. Homokos, napos helyen -ha nincs örökké párában- nem gombásodik. Egyáltalán nem büdös és a madarak se nagyon látogatják. Esetleg télen csipegetik a bogyóját.
40 éve van tőztövis sövényem, telekhatárolóként nagyon bevált.
Olyan örökzöld sövényt szeretnék amit nem kell nyírni, ellenálló a betegségekkel szemben, 2-3 méter magasra nő, széltében 2 méter lenne az ideális. Öntözőrendszer nem probléma, lehet tüskés, mérgező. Nagyon tetszenek a Kaukázusi és Novita babérmeggyek de ezek 2500 forintos darabáron 70 méterre számolva kb 350 ezerre jönnének ki ami kicsit húzós. Nézegettem az olcsóbb tűztövist de állítólag nagyon gombásodik, büdös a virága és hordában sereglenek rá a madarak (aminek a konyhakertes szomszédok nem biztos hogy örülnének). Valaki tudna javasolni ideális növényt max 1500-as darabár körül?
Sziasztok.Van-e remény rá szerintetek, hogy ez a fagyal még beinduljon?Ősszel ültettük, tavasszal lett visszavágva.Szép leveles növényeket ültettünk.Jelenleg pár helyen mutat itt, ott pár apró levelet.Olyan növénynek törtem le az ágát ami abszolút nem rügyezett. Zöld, nem tudom jelent-e valamit.El biztos, hogy nem száradtak, mert locsolva voltak rendesen.Nem tudom kigyomláljam vagy tépjem ki egy az egyben és ültessem újra.Köszönöm.
Cylindropuntia imbricata kiváló sövény a homokra, kb másfél méteresre nő, örökzöld és virágzik is, 1 kis hibája van csak: hogy szúr!!! Nekem a homokterületen van egy sövényem belőle. :)
Homokos talajra szeretnék a kerítés mellé kb 40m hosszan lehetőleg örökzöld sövényt, kb 1.5m magasra engedném nőni. Milyen növény ami jól turi a homokot? Leylandira gondoltam először, mennyire nehéz később kordában tartani? Azt hallottam nagyon erős lesz.
Olyan széles amilyenre engeded, ha egy-két évenként kézi metszőollóval, vagy mikor vastagabb, akkor karos ollóval nyírsz rajta. Az is megoldás, ha 3-5 évente gyomírtóval megpermetezed a szélét, ha sarjadással szélesedni akar. (Ezért kell tudni eljárni mellette.)
Köszi! :) Miért fontos, hogy mindkét oldalán el lehessen járni? Nagyon tetszenek amúgy a virágos nyíratlan sövények. De sehol nem találtam infót arról, hogy milyen széles egy ilyen sövény.
Ha a sövény mindkét oldalán van hely eljárni, akkor - bár nem örökzöld - az orgonát ajánlom. Nem kell nyírni nagyon korán kilevelesedik és még szépen virágzik is.
Nagyon sokat olvastam a témában, de nem jutok semmire. Szeretnék a kerítés mellé, kb. 25 méter hosszan sövényt tenni. Fő funkciója a takarás lenne, hogy ne kelljen néznünk a szomszéd barijait, és mindenféle mezőgazdasági gépeit. Párom örökzöldet szeretne, hogy mindig takarjon. Én is azokat néztem, illetve a gyertyánt. Olyan lenne jó, amivel nem kell sokat foglalkozni, és kezdő kertésznek sem okoz nagy problémát. Fontos lenne még, hogy max 6 méter magasra nőjön, mert nem akarom, hogy leárnyékolja az ablakot, illetve van egy rész ahol max. 1,5 m széles lehet, hogy el lehessen mellette menni. Megoldható ez egyáltalán nyíratlan sövénnyel? Vagy mindenképpen nyírni fog kelleni? Egyáltalán mekkora gond a nyírás? Mennyi idő alatt lehetne megnyírni egy ilyen hosszú sövényt? Ha elérte a megfelelő magasságot akkor, milyen sűrűn kell nyírni? Milyen növényeket tudnátok ajánlani (fontos lenne, hogy ne legyen szúrós, ne növesszen mérgező bogyókat)?
Sziasztok .Tanácsot kérnék hozzáértőktől.telkem 3 oldalán 120+ 2x60 méter hosszú és 1,5 m es magasságú drótkerités a térelválasztó.Arra gondoltam hogy befuttatnám valamilyen kúszónövénnyel amely gyorsan nő, 2-3 éven belül takar ,virágzik,szeretik a méhek ,és nem igényel sok karbantartást.Tatár iszalagra gondoltam.Véleményeket tanácsokat szivesen elfogadok
Hm... sok borostyan van a kornyezetemben - ha valahova megy ahol nem szeretnem -konnyu kihuzni. Nem tapasztaltam az elburjanzast... Viszont... a szomszedaimnak sok volt... ok azok a szomszedok, akik pachysandra-borostyan-orokzold-fu kertet szeretnek. No azt lattam, hogy a borostyan a kornyezetunkben teljesen kipusztult a telen! Nem tudjak kitalalni, miert... sajnalom, mert kellemes latvany, ahogy beno dolgokat, felfut keritesekre. Nekem nincs keritesem, nincs hova futtatni...
Borostyan es vadszolo... imadom a vadszolo oszi szineit..
Sziasztok. Kerítés mellé szeretnénk sövényt ültetni. Csodasövényt elvetettük, mert állítólag kiirthatatlan, kezelhetetlen. Babérmeggy kényesebb mint a fagyal. Fagyal mennyivel nő lassabban mint a babér, esetleg hátrányai?
A tiszafánál ne csak a közönséges tiszafában gondolkodj (taxus baccata). A tiszafának vannak fajtái, amik gyorsabban növekednek, és nagyon jók sövénynek. Ilyen a taxus media Hicksii, vagy a Hilli is. Az előbbi hosszú karcsú ágakat hoz, ő nő nagyobbra, 5-8 méterre, az utóbbi bokrosabb, 3-5 méter magas lesz. Mindegyik metszhető, és évente olyan 30 centi körül nőnek.
Én is sokat filóztam és azóta már többször átvariáltam és átültettem a növényeimet.
Azt tudnbod kell, hogy a babérmeggy nagyon szép és ellenálló, de hatalmasra nő.
Mármint, ha nem alacsonyt, hanem magasat, sövénynek valót választasz. Sokat kell metszeni, nagy tömegű a levágott rész, ami azért hátrány.
Én a sarokba babérmeggyet raktam, mellé gyertyánból 5 métert, aztán 5 méter leylandi green rocettet.
Ezeket követi egy tövében többször tisztíított magas törzyüre hagyott "aranyeső" ez nagyon igénytelen és így nem szaporodik el. ezután már betonkerítésem van. Ez előtt fotánia sövényem van , még ez sem lombhullató. A telek végén pedig hibiszkusz sövény és kacsos vadszőlőm van, ezek is csodásak, bár lombhullatók, de hátul nem érdekes. A sövények előtt pedig alacsony növények pl. miami sárga kecskerágó, fekvő boróka, levendula és még sorolhatnám. Hamarosan összenőnek, na akkor lesz szép.
Évente minden növényemet permetezem, gomba és kártevő ellen. Mivel nem szeretem a sok metszést a foténián kívül mindent augus végén, zpetemberben metszek.
En az oszi ultetessel vagyok szerencses... a tavasz az "vegso esetben" kategoria. Pl a gyuszuviragot ha tavasszal arrabb!!! utettem, elpusztult. Igy aztan azokat mindig osszel.
Fakat, bokrokat szinten... mikor kezdenek leallni.
Van negy azaleam - varom a huvos idot, szeptember kozepe-vege, at kell ultetnem oket...
Igen ezt jól meg fogom gondolni, már most biztos :) Épp azt kezdtem megbeszélni magammal, hogy lehet a tavaszi telepítés jobb lenne. A tavasszal elültetett növényeknél biztosabb az életben maradás? A leg-leg nálam a tiszafa,de ott az idő ami kicsit leszorítja a dobogóról. Tetszenek is ZsuR képei! Most nádat tettünk fel és az legjobb esetben is 5 év. Ennyi idő alatt pedig nem lesz a tiszafából szép takaró sövény. Akkora keret pedig nincs rá, hogy már szép nagy példányokat vegyek.
A gyertyánt nézegettem neten,de valahogy nem voltak túl meggyőzőek a képek. Leírása alapján szimpatikus pedig. Babérmeggyben a Novitát találtam,ami most népszerű és állítólag jó tulajdonságokkal, magas ellenálló lépességgel rendelkezik.Ráadásul viszonylag gyorsan növő örökzöld. Az évi 2 metszés pedig még belefér.
Amikor a hazat vettuk, korbe volt ultetve tiszafaval - es rosszul metszettek, az alja kopasz volt. Szoval nem volt szep latvany es nem is okos dolog olyan kozel ultetni a hazhoz. Szoval kiszedtuk. Volt ami jott, volt amit Jeeppel is alig tudtunk kihuzi...aztan volt olyan ami ki sem jott, maradt a haz sarkanal... oriasi, de csak annyit vagok belole, hogy el tudjak menni alatta. Oreg bokor... es egszseges, szep, pedig hatvanon felul lehet. Levagtuk foldig - es ez lett belole, nem adta fel.
A tobbiek is szepek voltak - a terulok - de az ozek tavaly is ettek belole, iden tavaszra meg mar csak a csupasz agak maradtak... de ugy nez ki, helyrejonnek. No meg az ozek ellen is van vedekezes, remelem tartos. Ez a telekhataron van a "bio fence" :))...
Aztan itt van a nagyon megvagott resz... ugy szeretnem, hogy a teraszon szep dus legyen a tiszafa kerites - es mivel oregek es agas-bogas, kopaszkas, igy alaposan megvagtam oket. Ha tulelik... szeretni fogom oket tovabbra is! :))
Itt a picike Upright Japanese plum yew (Cephalotaxus harring-tonia 'Fastigiata'). Sokat nott (relative) mert nem terdig er, hanem majdnem bugyiig :)) tavasz ota...
A szomszédban Taxus baccata sövény faj, az alapfaj, nem oszlopos, nem terülő. Nem vették, a szülők kertjéből hozták, minden irányban nő, és szép, sűrű sövény lett belőle. Nem is nő nagyon lassan. Szóval szerintem a legközönségesebb tiszafa tökéletes sövénynek.
Szerintem a mi oszloposunkból (amit be is linkeltél) nem lenne olyan szép sövény, annak keskenyebbek, nem annyira szép színű zöldek a tűi. Viszonylag helytakarékos szoliter örökzöldnek viszont szép.
Tiszafara... nekem negy fele van a kertemben - a legoregebbek 40+ evesek, hatalmasra nottek zelteben, hosszaban. Az elozo tulaj oket is metszette... en nem.
Aztan ott vannak a terulok - ez volt a haz korul - ezek nem nonek sokkal magasabbra mint 120-150. Oket metszem, nem engedem terulni oket... ok is a kertben voltak mikor megvettem a hazat.
A harmadik fajta az oszlopos, ez nem lesz terjedelmes szelteben, magassagra megy.
Ezt most a babérmeggyre írod, vagy mire? Ott tényleg nagyon fontos a fajta, és némelyik fagyérzékeny, azzal sem érdemes kínlódni. Túléli a fagyást, de egy jó időre ronda lesz.
Gyertyán sövényünk van az őrségi telken, sima erdei alapfaj, nagyon sűrű, nem túl nagy munkával keskenyen tartható, príma sövény.
A gyertyán tavaszig megtartja a száraz lombját. Tényleg az is jó. Szerintem jobb, mint a babérmeggy, de persze szerintem...
Nem szabad gyorsan dönteni, ha egy évvel később telepíted, de azt, ami hosszú távon jó lesz, jobban jársz, mint egy elkapkodott döntéssel. Jövő őszig a legjobb forrásokat is fel tudod térképezni.
Köszönöm az ajánlást! Szép sövények vannak tényleg a gyertyánból, és tetszik hogy ősszel színesre vált. Viszont mégis csak lombhullató,így nem biztos , hogy őt választom. Most a babérmeggy az első számú jelöltem. Gyorsan rohan az idő,lassan döntenem kellene :))
De nem is laassu... es a tartossaga... a leylandii gyorsan no, sokat fog noni vegig ami sok munkatjelent ha kordaban akarod tartani. No es... nem tartos fa... sok a lehetoseg arra, hogy tonkremenjen.
Az en tapasztalatom, a fiam elvesztett kb 15 fat emiat a hernyo miatt...
És némileg fagyérzékeny. Egy hideg tél után eléggé meg tudnak csúnyulni. Metszeni is valamivel nehezebb, mert azok a nagy levelek félbe vágva nem szépek.
A fajtát nagyon el kell találni, mert nem mindegyik alkalmas sövénynek.
Itt Gödöllőn van egy nagyon szép babérmeggy sövény. A szomszédja is kedvet kapott, ültetett, pont olyan körülmények közé, de kicsi maradt, sehogy se néz ki.
Igen,a Tiszafa sajnos nem olcsó.Esetleg Tűztövis?...talán nem olyan drága és ezen az átkelést még a vaddisznó is meggondolja.Virágzik,bogyóval díszlik és örökzöld.
Telefonon megkérdeztem egy közeli kertészetet a sövénytiszafa áráról. Azt mondja a pasi nagyon jó árban tudja adni 4600 Ft/db 80-100cm. Akkor mi a drága,ha ez a jó ár?! :D
Uh! Ez tényleg gyönyörű! Ezt a kert végében el tudnám képzelni nagyon is! ZSORSZ képei is nagyon inspirálók, tényleg szép a színes sövény, de mikor lehullik :( .Az oszlopos jól néz ki, az tetszik és talán még jó is lenne. Viszont egyetértek, tiszafasövény az igazi. Sokat én sem szeretném nyírogatni, az évi egy-kettő még belefér. Habár ezeket a mesterműveket kialakítani biztos nem egyszerű. A ház sarkánál kezdődne a sövény,és ha végig viszem a veteményesig akkor ott egy két szép virágzó bokornak lenne helye előtte.
A sövény most már biztosan sövénytiszafa lesz,a többit meg majd alakítom hozzá.A fenyős,pados képet meg lementettem :D Igaz a kert végében a veteményesem van,de kitudja?
Hat nem igy tokeletes a kep amit kapsz? Minden oldalrol koruljarva...
Nalam sokfele "kerites" noveny van... a rendetlen szomszedek felol (szeretem oket, de nem szeretem latni a kertjuket, mert szemetes... ) orokzoldek... rhododendronok, thujak... aztan van egy resz a tavolabbi reszen ahol mar a maszat nem latszik, ott aranyvesszo... most ultettem harom, kellemes tiszafat, amit meg nem lattam a kornyeken...
Aztan van egy olyan resz, ami majdnem orokzold, nem tudom a nevet - mar a kertben volt mikor megvettuk a hazat... de szaporitottam... kedves noveny...
Aztan tiszafa - minen valtozatban... ugyanaz, de oszlopos, terulo etc... ott nem lenyeges a magassag, az a szomszed alig van itthon, a kertet nem hasznaljak.
Van hibiszkus... egy nagyon regi fajta, ami a hazamnal (egy szintes) magasabbra nott... eleg hosszu a sor, csupa feher viragu... igazan nem is kellene azon az oldalon semmi sem - de kedvelem, egy kedves barattol kaptam a csemeteket... sok van belole...
Szoval... jo dolog az "elo kerites"... engem a valtozatossag vonz, ezt szeretem, mert mindenhol mas az igeny, mas a funkcioja a novenynek, igy aztan tobb felet ultethettem.
A vegyes tetszik, az azonos faj színárnyalataiból váltakozva ültetett nekem nem.
Egy különböző virágzó, bogyót termő, ott-ott örökzöld bokrokból álló sövény az nagyon szép. Ha mögötte fák vannak, előtte alacsonyabb bokrok, még szebb, ilyenre vágynék. Csak ehhez sok hely kell, például nálunk, az átlag 17 m széles telken nem fér el, ha nem akarok csőalakú kertet.
Két hozzászólás, két különböző vélemény a sövények vegyességét illetően. Ebből is látszik, mennyire mások vagyunk. Kinek ez, kinek az tetszik.Persze ez így jó! Köszönöm a segítő hozzászólásokat.
Nekem nem tetszik a váltakozó egy sárgás-egy sötétzöld sövény, nyugodtabb hátteret ad a többi növénynek az egységes sötétzöld, de ez ízlés dolga. A konkrét fajtát nem ismerem, de a növényeknél a sárgás levelűek általában valamivel gyengébb növekedésűek. Ennek utána kell nézni.
A szomszédnak Taxus baccata van, az alapfaj, nem oszlopos. Nő minden irányban, tetszőleges formára nyírható. Ők kerten belüli elválasztó sövénynek ültették, 1,5 méternél nem hagyják magasabbra nőni.
Nekünk van egy oszlopos, az Taxus media, kicsit kisebb levelű, előnye, hogy egymagában is hoz termést. Nem sövényben van, hanem szoliterkánt, egyetlen tűlevelű örökzöldünk. Szeretjük, de sövénynek azt ültetném, ami a szomszédnak van, az erőteljesebb növény. És valószínűleg olcsóbb is lenne, úgy emlékszem, az az oszlopos elég drága volt, de egy darabnál nem számított.
Szerintem hamarabb el kezdeni metszeni, hogy sűrűsödjön. Nagyon picinek nem, de a végleges magasság előtt. De a metszéséhez nem értek, utána kell nézni.
Nekem nagyon tetszik a vegyes soveny - ha valamelyik elmegy, nem gond utana ultetni. Lehet bele orokzold es lombhullato... viragos es sok arnyalata a zoldnek... szoval sok az elonye!!!
Tiszafa... nekem van nagyon magas, oszlopos (bar ezeket most az ozek felig megettek) es terulo is... szeretem oket, mert csodalatosan regeneralodnak!!!
Sok sikert! Elvezd a valogatast, az ultetest, ne arra gondolj, hogy "most rogton"!
Köszönöm Nóra! Ez nagy segítség volt! A nyírás végett tettem le a csodasövényként emlegetett szilről is. Családom nem egy kertbarát társaság. Vagyis a kertben szeretnek kint lenni de ha csinálni kell valamit nem igazán partnerek benne. Egyre inkább hajlok akkor már a tiszafa felé. Ebből a vegyeset úgy gondoltam,hogy az oszlopos tiszafának van egy aranysárga változata a zöld mellett. Ez talán még szép lehet vegyesen. Gondolom mindkettő azonos tulajdonságokkal rendelkezik. Azt írják, belőlük is szép sövény nevelhető. Viszont van a tiszafának egy sövénynek nevezett változata is,ami kifejezetten felfelé nő. Ez lehet a szomszédodnak? Sajnos messzire vagyunk (Szeged) Próbálok érdeklődni,hátha őszre találok szabad-gyökerűt, azok talán olcsóbbak. Az idő pedig tényleg gyorsan telik,még van időm kivárni, hogy szép sövénnyé fejlődjön.
Az első években akkor a sövény tiszafát nem is kell bántani? Mintha azt olvastam volna ,hogy csak ha eléri a kívánt magasságot akkor kell metszeni. Szép sűrű lesz akkor is? Ebből elég egy sort ültetni,nem kell belőle dupla,ha nem akarok nagyon széles sövényt ugye?
(Már tudok kérdezni ,vagyok annyira tájékozott :))))
A tiszafa (és persze sok egyéb bokor is) dugvánnyal jól szaporítható, azt hiszem, most éppen lehet is. Ha van idő, meggondolandó lehetőség. (Ha közel laknál lett volna egy halom gally, a szomszéd pár napja nyírta az övét, és nálam landolt az összes nyesedék, Gödöllőn).
A mézbogyó szerintem nem sövénybe való, nem nő olyan erőteljesen.
Nekem nagyon tetszik a tiszafa, idővel nagyon sűrű lesz, szép színű, jól nyírható, keskenyen is tartható és úgy is takar, nem szokott kikopaszodni, mint pl a tuják. Az oszlopos és a sima vegyes telepítését viszont nem tartom jó ötletnek, ha nyírott sövény lesz, szebb, ha egységes. Tökéletes hátteret ad bármilyen más növénynek, színes virágnak, nem fagyérzékeny. Eleinte lassan nő, de az idő gyorsabban telik, mint gondolnánk, és később a lassabb növekedés inkább előny, nem kell örökké nyírni és nem áraszt el a kezelhetetlen mennyiségű nyesedék.
A vegyes virágos sövény is nagyon szép, de helyigényesebb és kevésbé takarja el a szomszédot. A felsoroltak közül a tűztövis jól takar, a többi lazább. Egy ilyen sövény szélesebb telekre való, és ha nincs elég messze a kerítéstől, gond lehet a szomszédba átnövő ágakkal.
Szomszéd elszeparálása, zöld felületek létrehozása. 25 m-ről lenne szó,ezért is jutott eszembe a vegyes sövény is. Van sok olyan bokor,ami tetszik és szeretnék a kertbe. Mint pl.tűztövis, koralberkenye, babérmeggy,cserszömörce,mézalmácska, homoktövis, mézbogyó. Tiszafából még ugye kérdéses a sövény vagy az oszlopos fajta. Szép lehet az oszlopos tiszafa két változatának vegyesen való telepítése is elgondolásom szerint. A sövény egy része (12m kb.)kissé árnyékosabb részre kerülne. Az is lehet,hogy nem egyszerre ültetném el ,mert ez rengeteg növény ( főleg megvenni).
Készülök az őszi sövénytelepítésre. Eddig határozott elképzelésem volt a turkesztáni szil. Utána láttam sövényt tiszafából. Nagyon megtetszett. Viszont ahogy elkezdtem neten nézelődni, megfogtak a vegyes ,színes sövények. Így már teljesen elbizonytalanodtam :D Ha színes, vegyes sövényt szeretnék akkor az jól gondolom,hogy csak hosszú évek múlva lesz szépen díszítő sövény? Mivel a más fajták eltérő intenzitással nőnek. Véleményetek szerint az nézhet ki jól ha pár m örökzöld, pár m lombhullató váltakozva lenne?
Szeretném megkérdezni, hogy babérmeggyet, vagy tűztövist sövénynek telepíteni, hol tudnám kedvező árban beszerezni, viszonylag sok kellene, Kb. 100méterre.köszönöm
Irigyellek!!! Imadom en is az illatokat... szeretem a valtozatossagot is, sajnos a lonc nalam nem maradt meg, valami gomba betegseg - ugyanez a malyva rozsanal is - elvitte oket...
A lila akac... hat... van ket bokrom, de a fak ugy ranottek, hogy mire viragozni kezdtek volna, ranott az arnyek... pedig imadom oket is.
Persze, lehet a borostyant is metszeni - en szeretem "kocosan", csak a foldrol levagni, hogy ne takarjon be mindent...
Alabecsulik a drotkeritest, pedig... annyi mindent lehet vele kezdeni - foleg viragossa tenni festett beton/tegla/vas helyett... ha nekem lenne keritesem drotkerites lenne...
Van borostyán sövényem az egyik drótkerítésen (12 m), én minden évben nyírom. Másik kerítésen lila akác, de nagyon fut, mellette szagos lonc - imádok mellette az illatfelhőben dolgozni.
Nemrég írtottam ki a telkemen (nem én ültettem), 10-12 cm átmérőjű törzzsel bírt, ki tudja milyen korú volt, 3-4m magas lehetett volna, de elfeküdt. Orgonasövénybe volt beékelődve, terhelve a bokrokat.
Mást fogok telepíteni helyette.
Naiv kérdés! Lehet, hogy rendszeres nyírás mellett, nem vastagszik meg a törzse?
...variaciok egy temara. Drotkerites..magas drotkerites... es borostyan rajta. Keskeny - ahol fontos mert nincs hely - es ahol van hely ott tobb marad viragoknak, novenyeknek. Telen-nyaron takar... minimalis gondozassal. Szerintem a legolcsobb megoldas - nincs karbantartas!!! Nincs metszes!!!
A tűztövis sövényem tulságosan is nagyot nőtt idén. Elég kemény munka a nyírása. Kétféle ollóval dolgozom: az egyik hullámos élű sövénnyíró, a mások ágvágó.
Ez már nem fiatal fagyal így tudom mi lett elrontva:))
A visszavágások nagyjából megvoltak az elején a kopaszodás nem lett volna olyan nagy mértékű,de a kutya segített neki:)
Szóval a nem megfelelő visszavágáson kívül a kerítéshez túl közeli ültetés sem jó, főleg ha van kutya a szomszédban is és szeretnek játszani.
Tavasszal és nyáron szokott a fazon igazítás megtörténni csak gondoltam most itt a jó idő le lehet tudni és akkor nem kell tavasszal variálni,hogy kezd jó idő lenni,de még lehetnek fagyok,mikor vágjuk,csak tolódik-tolódik aztán meg el kezd kihajtani.
De a lényeg,hogy még nem vagyunk elkésve akkor sem csak ha két hét múlva vágjuk.
Igen itt az ideje az őszi metszésének. Sőt minél többet visszavágod annál sűrűbb tömörebb lesz. Pont ezt szokták elrontani . Hagyják megnőni metszés nélkül ugye mihamarabb takarjon. Csak aztán felkopaszodik. És elkezdi vágni a tetejét ami meg sűrű terebélyes lesz. Az alsó harmada meg átlátszó kopasz . Olyan mintha törzse lenne. Mikor ültettem a babért köv. Tavasszal visszavágtam kb 10 -15 cm re. Őszre elég komolyat hajtott.
Akkor megint visszavágtam. Köv tavasz szintén vágás. Ősszel újabb. Utána már egyre kevesebbet piszkáltam. Így szép egyenletesebb tömörebb.
Csak azért írtam mert a fagyalnál ez duplán igaz.
Nagyon sok csúnya fagyal sövény van. Pedig 4 évet kell dolgozni a tökéletes látványáért. Tehát vissza aztán nő utána vissza vághatsz persze nem a teljes növ. Hosszát. Biztosan érted .
Ha most nyírod vissza, akkor lehet még megindul a jó időben, ha van vize és a nagy fagy árthat az új hajtáskezdeményeknek télen. Várj vele egy jó hónapot (vagy többet), akkor biztos, hogy csak tavasszal hajt majd ujra.
Üdv! Tavaly szurkáltam le egy pár levágott fagyal ágat, amik most őszre már nagyon szép bokrok lettek. Jelenleg 2 sorban vannak cikk-cakk szerű elrendezésben. Kb 5 méter hosszú eddig a rendszer, de szeretném még kiterjeszteni egy 5 méterre kb. Az megfelelő megoldás lehet, ha az egyik sort kiszedem és folytatólagosan beültetem az eddigi sor végére? Elegendő sűrű és széles lesz a sövény, ha egy sorban lesz kb 30 centis tőtávval? Köszönöm előre is!
Jó ez most így. Tavasszal kihajt remélhetően bőségesen és akkor majd látszik, hogy mennyire sűrűsödik. Ha ritkának találod majd az alját, akkor vissza lehet vágni az adott tövet olyan mértékig, hogy még legyen rajta levél, kezdődő lombos hajtás. A lényag most az, hogy kibírja az átültetést, hogy megfakadjon. Öntözöd ugye?
Nem a fagyal, hanem a szil. Napon kívül más nem kell neki az évi 2-3 méter növekményhez. Lehet szar talaj, szárazság, bármi. Én jó 50 métert irtottam ki, mert embertelen volt kordában tartani. Meg maradt bő 20 méter a kert végében, de az szomorú füzek alatt van, így kezelhető.
Nem biza, de amíg nem bújnak ki az új levelek, addig denn maradnak. barnás szín, nagyon szép tud lenni. A gyertyán igénytelen, örökös , mint a szegénység.
Üdv! Egy olyan kérdésem lenne, hogy lehetséges a fagyalt a levágott vesszőkből kinevelni megfelelően? A szomszéd vágta a sövényt, amiből kértem egy pár szálat még tavaly, meggyökeresedett, de a növekedési ütem szerintem elég gyenge. Próbálkozzak még vesszők ledugásával vagy felesleges? Az év melyik időszakában ajánlott egyébként a fagyal ültetése?
A drótkerítés tövébe ültettem. Igen, közte van a drót középen. Két oldalról tudom nyírni. (Az egyiknél egy 'gazdátlan' telek magára hagyott vége, a másiknál kaszált rét van kívül.)
Hát pont ez az...A fenyőfára úgy ránőtt, hogy baltával kellett levagdosni, némelyik olyan vastag volt, mint a csuklóm.Ezeket a levagdosott ágakat,vagy minek nevezzem, sajnálom kidobni, van rajta friss levél...
A borostyán is hasonló módon szaporítható. Nem vágod le, csak lefekteted a borostyántő hajtását a fölre itt-ott földet teszel rá és vársz. Ahol a földet éri ott meggyökeresedik. Ha már van gyökere, átültetheted. (Nedvesebb környezetben a fára is képes rágyökeresedni, ekkor csak földbe kell tenni, kicsit öntözni és tovább él, nő.)
A borostyant hogy szaporitanad?A fenyofara futtattam vagy 10 eve,de mara nagyon elburjanzott,es tele van verebbel.Leszedtuk a nagyjat.De sajnalom a sok friss zold hajtast.
Mashova,pl.telekre jo lenne belole szaporitani...de hogy,es melyik reszebol?Koszi.
Nem lesz baja, ha visszametszed, de ha akarsz még több tövet, akkor fektesd el a föld színén, lesz rajta sok felfele irányuló hajtás, amik földrátevésre legyökereznek. (Én az összest így szaporítottam. Ld. alább.)
totál kezdő kertészkedő vagyok, nézzétek el, ha hülyeségeket kérdezek. :-)
múlt héten vettünk 8 tűztövist sövénynek, de ebből 4 magasra (több, mint 1 méteresre) megnyúlt egy ágas csemete. a másik 4 tő se túl bokros, de azért azok vissza vannak vágva és több águk van.
válogatni nem volt lehetőség, mert az utolsó 8 tő piros bogyójút hoztuk el a kertészetből. szóval a kérdés, hogy ültetés után visszametszhetem azt a négy nyúlánkat, hogy aztán szép sűrű kerítéssövényem legyen, vagy most inkább ne piszkáljam?
1,8 m magas, 50 cm széles. Azért ekkora, hogy földről könnyen tudjam nyírni. Évente kétszer nyírom kézi sövénnyíró ollóval, egyszer nyár közepén, egyszer télen. A viszonylag vékonyka hajtásokból álló nyíradékot külön komposztálóba rakom, mert nagyon nehezen korhad el.
Ez a másik, a kert végét védi. A "kutya se jön át rajta", sőt a macska se tud. :-)
Nagyon régen egyetlen 20 cm-es sarjat kaptam. Mikor méteres ágas-bogas volt, a föld alá fektettem úgy, hogy az oldal ágainak a hegye kint maradt. Egy év alatt legyökerezett, lett vagy 20 db kis gyökeres. Így szaporítgattam.
Ezt a két sövényt úgy csináltam, hogy méterenként ültettem a drótkerítés mellé és mikor derékig ért, akkor egy kis árokba fektettem az előbbi módszerrel. utána csak nyírogatta, ahogy írtam.
Szép! Ez milyen magas, illetve széles sövény, valamint hány éves? Ültetéskor mekkorák voltak a növények és milyen távolságra kell ültetni őket hogy sűrű sövényt kapjunk?
Szomszéd felől térkő lesz medencével, az elmondása szerint, oda ha fut lehet, hogy örül neki, igaz a pálmafa jobban illene a medence mellé mint a borostyán, amúgy ami nekünk déli oldal az neki északi, így a csak a borostyánnak lenne ott esélye!
Úgy tűnik jó munkát végeztek! Egyenlőre marad minden így, majd a későbbiekben majd megosztom amint lépek ebben az ügyben! :) szélfogó fa eltusolva, lebeszéltetek róla!
Le illetve rábeszéltetek :) Nem lesz ilyen szélvédő fal!!! Lehet majd felteszek egy apácarácsot, amire borostyán lesz futtatva, nem lenne rossz háttere a növényeknek! rengeteg szép fajtája van(levél forma, levélszín szerint), amúgy a szomszéd nem ellenezheti, hiszen a saját kerítésünk :D
Üdv mindenkinek ! kérdésem lenne ha orgonából szeretnék sövényt telepíteni akkor milyen tőtávolságra ültessem a töveket ha mielőbbi takarást szeretnék nem baj a tőburjánzás és nyírnom sem kell szomszédok messze laknak és elfér a növény bőven van már a telkemen orgona gondolom nem gáz a tőosztásos ültetés
Én trapéz lemezt tervezek kerítésnek a telek hátsó végébe. 2m magasat 35m hosszan, bevülre elé pedig tűztövist ültetek. Kb. 200- ból megvan, még ez a legolcsóbb ami nem átlátható és idő álló is. Szerintem. Elemes kerítésből kb. 600 ezer lenne. Falazva meg szerintem még több és az nem kis meló sem.
Nalunk nagyon elterjedt a borostyan mint talajtakaro - sok a nagyon nagy fa, arnyek - funek eselye sincs... igy aztan borostyan. 40-50 eve alatt nagyon megerosodtek, elszaporodtak - es bizony futyul a szomszed arra, hogy szeretem vagy nem a kertemben, igy aztan en cibalom kifele ha atkuszik hozzam. Es atkuszik... nem a szomszed :)), a borostyan... :))
Amit szeretnek (Vinca Minor) az bezzeg nem fut at...
Nekem a borostyan futtatas tunik a legjobbnak - ha a szomszed nem banna, akkor nyiras nelkul, ha igen, akkor nyirassal... ez egy visszatero munka lenne, ami nem nagyon vonzo - de szep az eredmenye.
Rajottem, mi zavar... a szurke szin. Festheto a pala? Mert a barna valamilyen arnyalata biztos jobban nezne ki.
Úgy láttam, ahová itt a környéken felrakták, nem bírta tovább, mint a nád, és rondább volt, mint a kopott a nád. Ezen kívül kidobni is körülményesebb, mint a nádat.
Nem olyan vészesen ronda az a pala, és úgy néz ki, rendesen meg van csinálva.
A pala merevítené, a széltől is védené, kapna egy kis fakezelést is, úgy szerintem bírná, az lenne a lényeg, hogy eltakarja azt a ronda palát, a nádnál szerintem többet bírna.
A II. osztályú (nem is tudod, mitől olcsóbb, mint a máshol kapható ugyanilyen..) már eleve repedezett.
Nincs lekezelve, egy gyors gyári merítéses gombaölőzésen kívül.
Ráadásul friss fából készítik gyorsan, semmi előszárítással, ez miatt vásárlás után fog minden irányban vetemedni, alakulni. Rosszabb esetben kijönni a keretből.
Pár évig tart a bolti állapotában. Ha meg elkezded kicsit strapabíróbbá tenni sk, az rengeteg idő és pénz.
Alapozó, vagy beeresztő, és fedőfesték ekkora felületre mindkét oldalról becsülettel felhordva (szóróval mondjuk gyorsan menne, de ecsettel....), majd 3-5 évente ismételve...
Bárhol láttam eddig feltéve, mindenütt össze-vissza volt törve, baromi ronda volt.
Nemrég utaztunk Tiszafüred fele, ott az autóút mellett van fölrakva ilyen. Az is már hiányos, helyenként egész táblák lifegnek rajta. Rettentő ronda ott is. Mondjuk ott érhetetlen is, minek rakták fel, főleg szántóföldek vannak mögötte. A zajt egyébként sem fogná fel, csak a belátást gátolja, míg szét nem megy. De szétmegy.
Lemértem, kb 3 méterenként vannak az oszlopok(szemre, nem pontosan mindenhol oda esik, kb 10-15 cm mínuszra is lehet) 4X4 cm-es átmérőjű zártszelvényből, a magassága kb 2 méter, + a zsalukő beton magasság! A vízszintesen futó zártszelvény amire a palát fúrták fel 2X4 cm
Nekem sem tetszik a pala, ezért volt drótkerítés, ez a kerítés a miénk, mert a ház mögött van, csak a a szomszédot zavarta az átlátás, pedig néhány éve újra drótoztuk, tehát rendben volt!
A sövény még nem takart. A szomszédunk fia valami elnyűtt nádat kezdett felszerelni rá, leszedettem vele.
Most nem lett volna pénzünk erre, hogy megcsináljuk, a szomszéd sem kötelezhetett volna rá, mert rendben volt, így bevállalta. mivel nem tetszik a pala, ezért idővel erre a megoldásra gondoltam, hogy a mi térfelünkről ilyen zajvédő falat teszek fel, jobban tetszenek a természetes anyagok, ez jobban is mutatna a sövény mögött:
:)) Hat ha levagod :)) akkor nincs is okuk ra. Bar... en nem bannam, ha atfutna hozzam a masik oldalra, szep az ott is. Lehet orulne a szomszed neki - erdemes beszelni vele.
Nem rossz ez! Igaz, nalunk pont a forditottja a szabaly - a szomszed fele nem nezhet az ami nalad van. Annak a tulaj fele kellene lenni - ha itt van a kerites...
Sokszor az ilyen kerites szebb latvany mint a rendetlen szomszed latvanya. Majd szepen benovik a zoldek :)).
Szia. Milyen kerítést épít a szomszédod? Én is most tervezek egy olyan kerítést amin nem látnak be. 2m magasan lemezt szeretnék felfúrni 30-as zártszelvényre, amit 3 sorban hegesztenék fel 40-es zártszelvény oszlopokra. Nincs időm kivárni semmilyen sövény növekedési idejét. A szomszédod milyen méretű zártszelvényt használ? Illetve mekkora az oszlopok távolsága? Lemérnéd?
Nem én vittem arrébb, hanem a szomszéd által felfogadott kőműves! :D, már majdnem kész vannak, tegnap kibetonozták az alját(zsalukövet is raktak alulra, vasat betonoztak bele, amire fel lett ma fogatva az új pala).
Az elején maradt ott ahol volt eredetileg, közel húsz méteres részen fut végig, úgy, hogy végén a szomszéd telke felé lett kb 50 cm-el elmozdítva, tehát egy nagyon hegyes háromszögben. Úgy is írhattam volna, hogy a szomszéd eddig jogtalanul használta, de erről mit sem tudott, nem ellenkezett. Elég jól haladnak, most rakják rá a palákat, majd néhány év múlva a sövényem el fogja takarni, vagy ha nem, akkor majd én takarom el valamivel!
Érdekes helyzet állt elő a mellettünk lévő szomszéd és köztünk lévő hátsó kerítésünk terén, a szomszéd felajánlotta, hogy megcsinálja, na nem azért mert annyira szörnyű állapotú volt, hanem azért mert medencét szeretne letenni, és a mi átlátszó drót kerítésünk zavarta(még raschel hálóval is), ő is jól jár, mert nem kell a kerítéstől fél méterre tenni egy takaró kerítést(nagyobb területe marad). Beleegyeztünk, hogy megcsinálja(azt ami jó volt)! Közben kiderült, hogy a területet a kőműves szerint elmérték amikor kimérték a korábbi beton karókat, mert bele nézett az épületek síkjába és elmondása szerint nem látta a síkot jelző zsinort, eltűnt az épület mögött, tehát korábban a terület kerítése beljebb volt téve a mi rovásunkra, most viszont a telek végén a sövény és a kerítés között kb 18-20 méteren 50 cm-t kaptunk vissza, csak lett egy hézag a sövény és a leendő kerítés hátsó része mögött ami a végén elég szembetűnő, itt még igaz a kicsi a sövény is!
Nem írtam, hogy osztott telkünk van, tehát a 1960-as években lett elválasztva a telek, szomszéd elfogadta az új helyzetet(hiszen, ő finanszírozza az egészet).
Szerintetek a hátsó kicsi japán babérsomot hátrébb ültessem majd a leendő kerítés mellé?
Anyukám Kelet-Békésben lakik(a határhoz közel), ott sem volt korábban ilyen gond, tavaly viszont volt egy visszajáró behatoló, a kocsijából tűnt el pénz, nyomokat is találtak a rendőrök, de nem tudták elkapni, elvileg több helyen hasonló módszerrel ment be. Évek óta forszíroztam egy tövises sövényt, még ha nem is voltak ilyen dolgok, most meg nincs sövény és bejárnak a csukott kapujú kertjébe :(
Azért ez erősen környék függő, vagy csak nálunk túl szép a helyzet. Mondjuk itt a határ közelsége és a migráncsok miatt marha nagy a rendőr forgalom, de korábban sem volt különösebb gond.
Ha utcafronti rész, akkor a kerítés mellé is valamilyen szúrós növényt tennék, hogy eszébe ne jusson valakinek bemenni a telekre, sajnos anyukámhoz, fél éve rendszeresen bejár(t), átmászott valaki, pedig már korábban javasoltam neki a szúrós növények telepítését a kerítéshez! Nagyon durva, hogy a rendőrök a nyomokon kívül semmit nem találtak, nem sokat tudtak tenni. Érdemes előre készülni erre, tehát valamilyen tövises cserjét telepíteni oda is, pl Júlia borbolyát vagy tűztövist
Köszönöm a válaszokat. Utca frontra milyen növényt ajánlanátok? Oldalsó kerítés mellé, sarok ház. Zárt magas hosszú beton kerítés. Mellette nincs járda csak egy 5-6 m széles zöld terület és úgy a kavicsos út. Drágább tuját,stb.. nem érdemes venni szerintem mert ellopják. Valakinek ötlete esetleg? Nyírfára, gömbjuharra gondoltam, de nem tudom jó ötlet e. Villanyvezeték nincs a terület felett.
Nálam a bujtással való szaporítás vált be. Annó egyetlen tövet kaptam, de mára már többszáz abból szaporított alkotja a gyümölcsös kertem, a portám és a szomszédaim kerítéseit.
A szoszéd felől van az alakuló félben lévő sövénykerítésünk, mellette 'szervizutat' hagytam', utca felöl engedném, hogy nőjön a dróthálón túl is. Tűztövis jó választás!
A tűztövis nálunk kb 5 év alatt nőtt meg 2 méter fölé, de mindig vissza vágom kicsit. Szerintem nem fog elszaladni 2 méter után, ez nem a csodasövény=turkesztáni szil!
Amíg nő érdemes nádszövetet vagy valamihasonlót tenni a belátás elkerülése végett!
Anno közterületről is szedtem szaporító anyagot, elhanyagolt bokorról, igaz csak néhány ágat, mert sárga termésű volt, nekem meg narancsszínű termésű volt csak! a júlia borbolya is jó, csak az még lasabban sűrűsödik be, mint a tűztövis!
A borostyán nem teszi tönkre a falat, inkább védi a csapó esőtől. Próbáltam, nálam is van. A betonkerítésre én is javaslom! A tűztövis nekem nagyon bevált telek-határoló kerítésnek, drótháló tövébe ültetve. Lehet drága, de bujtással könnyen szaporítható. Tudok adni néhány narancssárga bogyójú tövet, ha kell valakinek és érte jön. (Debrecen mellett.)
Az a baj, hogy ami gyorsan nő, az két méter után is gyorsan fog nőni, nehéz lesz karbantartani. Mondjuk nem mintha olyan nagy választék lenne tüskés örökzöldekből. A betonta lehetne borostyánt is futtatni, feltéve ha nincs szomszéd a túloldalon akit zavar, ha átbukik a növény a kerítésen. Az olcsó is.
Ki milyen növényt ajánlana drótkerítés mellé sövénynek, illetve teli magas betonkerítés elé? A drótkerítés az utca felől lenne, tűztövisre gondoltam, csak nem tudom mennyi idő kell neki mire megnő legalább 2 m-eresre, hogy ne lehessen átlátni rajta. Itt lényeges lenne egy olyan növény ami gyorsan nő, és hogy tüskés az pozitívum. A teli betonkerítés elé takaró növénynek szánnám a sövényt, szebb az élő növény mint a beton. Itt babérmeggyre gondoltam. Persze lényeges hogy örökzöldek legyenek. Van esetleg valakinek jobb ötlete más növényt illetően? A drótkerítés illetve a betonkerítés hossza is elég tetemes, tehát sok tő növényre lenne szükségem. Tudna valaki valami címet, helyet ahol kedvező áron lehet hozzájutni ilyen növényekhez? Köszönöm a segítséget!
Ketlabuak nincsenek, beepitett terulet kozepen vagyunk csak egy patak megy at a terepen. De az inkabb tetszik hogy mehet barmerre egy kerites menten is, nem egy vaskos nyirando soveny.
Gondolom a termés formája miatt kapta ezt a nevet angol nyelv területen, mert tényleg a gyümölcsök formája nem csúcsos végű mint a citromé,hanem kerekded mint narancs, a magyar név viszont az ízére és a termés színére utal
Elég strapabíró növény, tehát jó fagytűrő, tavaly sem sérült, sőt virágzott, csak az áprilisi fagyok tették tönkre a tavalyi virágokat, a leveleknek baja sem lett! Érdemes vele foglalkozni, pláne ha kétlábú, dézsmáló látogatókra is lehet számítani. A tűztövis is nagyon jó áthatolhatatlan sövényt képez!
Nagyon tetszik a sarga gyumolcs miatt - no es a lehetoseg, hogy lehetne sovenyem belole, amin talan nem jonnenek keresztul az ozek... de hat a hibiszkuszt ki kellene vagni - az egy eleg hosszu soveny, de sajnalnam.
Mashol meg nem sok napfeny van.
Es a fo indok - pot alert nem ultethetnem amiert szeretnem.... a tovisek miatt. Egyszeruen nem birok elviselni szuros novenyt korulottem... (pedig van ketto: malna es fekete malna...)
jajj de nagyon tetszik pedig!!! Nalad tokeletes helye van!!!
Ez tok jo otlet. Nalunk a telek sarka van belulrol ugyan 2+ meteren drotkeritesezve, de kivul a patak feletti hid miatt emelkedik a jardaszint mar es tul kozel van, mind belatas mind bemaszas szempontjabol (bar legutobb atvagtak alul es ugy jottek be, nem folotte, de ez akkor is vedene). Szoval lehet hogy keresek en is egy ilyet, ugy latom tul sok helyet nem foglal (az nekunk a hobbi-zoldsegkert sarka, nem bolygatnam nagyon).
Szereti a fényt, talán még félárnyékos helyen el van, nálunk is egy nyugati fekvésű fal előtt nő, tehát délutántól kapja a teljes napfényt, a teteje már délelőtt is, de vissza metszem rendesen ne szaladjon el túl magasra!
A vadcitrom(Poncirus trifoliata), rokona a citrusoknak, jól bírj a téli hideget, valójában lombhullató növény, télen is díszít, mert a szép olajzöld ágai elég szépek a téli sivár időszakban is. Tavasszal a virágai jó illatosak, mint a citrusokra jellemző, ismertek a vadcitrom X citrom hibridjei is azok véget a gyümölcse is fogyaszthatóbb, mert ennek a gyümölcsei tele vannak maggal, azért egy bögre/ csésze teára való citromos ízt kilehet belőle facsarni, nyomni.
Koszonom - azt hiszem megprobalom... egyik evben az eros hurrikan az egyet elegge megdontott... kar volt kivagni az egeszet, eleg lett volna csonkitani.... eleg oregek mar, vagy 20 evesek, ideje fiatalitani oket!
Mi az ifjitasos modszer? Nekem egy hibiszkus sovenyem van, ami haz magassagura no meg. A teteje boors, viragos - de az alta mar nem annyira. Par evvel ezelott "lefejeztuk", kb embermagassagura, amit letra nelkul lehetett csinalni. Most megint magas - igaz azota semmit sem tettunk vele.
Az also reszet nem akarom nagyon bozontosra, mert elegge ala nottek a hortenziak - de jo lenne valami ifjusagot lehelni bele....
1971-ben ültettem, és ha évente csak néhány cm-t is, de egyre magasodott. Aztán vagy 20 éve az 'ifjításos' módszerre tértem rá és azóta tartja a magasságot. (Először a földön állva kényelmesen nyírtam sövényvágó ollóval. Aztán egyre kényelmetlenebbűl, 'kapaszkodva'. Aztán kisebb, majd nagyobb állványról, végül rájöttem az ifjításos módszerre.) Nem kevés sövényről van szó!
A narancseper erőteljesen igyekszik felfele. Én a kívánt magasság elérése után minden évben egyszer a tetejét visszavágtam néhány centivel feljebb, mint az előző évben. Közben minden negyedik tövet 10-20 centivel vágtam vissza kétkaros ollóval esetleg fűrésszel. Következő évben a következő negyedikeket, igy négyévente visszaifjodott, maradt a magasság.
Az oldalát minden évben kétszer nyírtam, nyáron és télen. Az alját, hogy sűrűbb legyen, beültettem tűztövissel.
A kerítés áthatolhatatlan ma is /30 éve/, ember és állat egyaránt tiszteli!
Ez most apóshoz kellene. Nagyon a faluvégen laknak, bejárnak hozzá a vadak, nyulak, néha őz. Mondtam, hogy kitalálok valamit (de persze majd ő okos lesz)... Mondta, hogy idén szeretne gyümölcsfákat telepíteni, persze segítek, de ha lerágja a kérgét valami állat, annak nem sok értelme van :(
A tüskésszeder hajtásvégei gyökeresedtek le. Egy idő után áthatolhatatlanná vált. Az elöregedett hajtásokat is benne hagyva (úgy az igazi), nem valami szép. A túztövis szép is, jó is!
Gondolom a tüskés verzió. Sarjadzott vagy az ágai gyökeresedtek le? Évente kétszer elég lenne karban tartani? Tanácsolnál valamit a karbantartást illetően? Még nincs meg, de szerintem jó ötlet.
Jó hosszú (majd 100 méter) patakpartot kellene sövényesíteni. Azt gondoltam, hogy a virágoskertnél nagy bokorrózsákat, a gyümölcsösnél a szedret, hátrébb tűztövist használnék. Remélem ez az őzikéket és a kétlábúakat is távoltartja, kis fákat akarok ültetni a kertbe, nem lenne jó ha lelegelnék a fiatal hajtásokat, vagy megrágnák a kérget. Van esetleg még valami ötlete valakinek?
Egy időben az volt a drótkerítésem védelmezője. A drótot mindig kibontották, kivágták a gyümölcsöt meglopták. A szedret tisztelték, elkerülték. Később elburjánzott, alig bírtam vele.
Kíváncsiságból, valaki nevelt már szedret sövényként? Jó lenne a bogyós a kölköknek, van tüskés és tüskétlen változatom is, de talán a tüskék hasznosabb sövénynek, és azt fel tudom "emelni" embermagasságúra is. Azon már az őzike sem akar átjönni, remélem. Mi a véleményetek?
A prágai bangitáról azt írják, hogy késő tavasszal, kora nyáron virágzik. A kikeleti bangita ami ilyen korán virágzik, az viszont télen lehullajtja leveleit.
Van egy Viburnum faj(ta) a sövényben(a jukkák mögött), olyan télizöldként viselkedik elég, ritka ág állású, sajnos név nélkül vettem a kertészetben, elég korán virágzik, jó idő esetén már február végén, talán Prágai bangita a neve
Zölden is jól ég nem füstölt, idén is szalonna/virsli sütés előtt így tüntettem el a levágott nyesedéket a parázson, igaz néhány nap száradás nem árt neki!
Néztem néhány videót a Youtube-on tűztövisekről M.SZ. kertész mérnők közvetítésében, amit furcsállok, hogy a tűztövist télizöldnek mondja: https://www.youtube.com/watch?v=c8Bh3R2veXI, szerintem inkább örökzöld mint télizöld kategória, nem emlékszem olyanra, hogy teljesen ledobta volna az összes levelét, mint a fagyal, még keményebb teleken sem, tehát télen jól takar, fogalmam szerint az a télizöld az ami hidegebb időben lombhullató, enyhébb időben meg megtartja lombjait.
A Dél- Alföldön, Csongrádon élek, a talajunk a kertben elég kötött öntés talaj, de úgy tűnik a tűztövis szereti mert bőven hozott termést, teljes fényben vannak,
A sárga termésűt magasabbra engedtem a takarás végett, ezért eltakarta a terméseit az új felső ágrendszer, másikat korábban leírt okokból vágtam jobban vissza, hogy sűrűsödjön, ebből adódik a méretbeli különbségük. Néhány év és egyforma magas lesz reményeim szerint mind! kb 2 méterig fogom engedni
Én csupasz aluminium drótot használok, mert azt anélkül könnyen és szorosan rá tudom teketni és a végét fogóval megcsavarni, hogy megsérteném a hajtást. Persze lehet, hogy van jobb módszer is.
Próbáld ki mindkettőt és majd mond el, hogy volt-e különbség?!
Nem kimondottan egy műanyag szorítóra gondoltam, hanem réz villanyvezetékre, ami burkolatban fut, tehát el kell-e távolítanom a réz drótról a burkolatát?
Labdarozsat szaporitott mar valaki levagott fiatal agrol,vizben vagy foldben gyokereztetve?En most probaltam a telekszomszednak van,par fiatal agacskat foldbe szurtam,egyet vizben gyokereztetek.Meg el,nem sargul,nemhullik a le ele... a
Akkor már jövőre tudom így meggyökereztetni a fügét, miért kell leszedni a kábelről a műanyag részt? Azzal nem jó elszorítani? Na mindegy legfeljebb végig hasítom majd, és utána kötözöm le.
Csak narancssárga bogyójúm van. 30 éve kaptam egy kis sarjat, azt felneveltem, aztán föld alá döntöttem úgy, hogy az ágainak a vége kilátszott. Egy év alatt minden ága /kb. 10/ legyökeresedett, új tő lett. Most kb. 200 m sűrű 2 m magas sövény-kerítés van már belőle, de már hosszú évek óta nem szaporítom.
Mert ha vásárolnám, tudnál segíteni? Őszintén szólva nem tudom még, mit enged majd a büdzsé. Annyi minden egyébre kell hirtelen a zsé... Többféle színű tűztövised van?
Még nem próbáltam. (Vásárolnád, vagy magad szaporítanád a szükséges mennyiséget?) A borostyán se rossz. A vályoghalmot hamar befutja, eltakarja. Kerítésnek jó keskeny, örökzöld, szép mélyzöld, viszont drótháló kell neki. Nekem mindkettő van.
Hogy érted a levágott vessző lombvesztését? Hol? Milyen körülmények között? Kiterítve a földre, vagy a komposztálóban?
Én idén egy részét a vizsgálat kedvéért komposztálóba raktam, ráírtam az oldalára, hogy mikor, megnézem, hogy mikorra, mennyire korhad el. (Van 5 komposztálóm, ha kell évekig benne lehet. Olyan nincs, hogy örök életű egy tövis!)
Ali-bá, a tűztövis, ha évente kétszer vágod, milyen vastag ágakat hoz? Simán viszi az elektromos sövénynyíró? És a levágott vessző mennyi idő alatt veszíti el a lombját? Egyre inkább hajlok afelé, hogy megfogadom a tanácsodat.
Dugványozni is lehet, nekem sikerült dugványról szaporítanom(a bujtás viszont biztosabb), lassan is nő, de kifogtam, egy alacsony fajtát ami nagy valószínűséggel 1 méter magasságon éri el a maximumát, így takarásra ez nem nagyon alkalmas. A puszpáng is nagyon jól ered(t), csak a moly miatt nem érdemes vele vesződni.
Gondolom már késő dróttal elszorítani a füge vesszőit, hiszen itt liheg a tél mögöttünk, tehát kb 1, 1.5 hónap múlva vége a vegetációs időnek. A villanyszerelésből visszamaradt réz drótot használnám e nemes feladatra
Sok madárbirs faj van. Van, amelyik a földön terül, évek alatt sem nő meg még 60 cm-re sem, és van, amelyik rendes, magas bokor. Nézegesd még Cotoneaster néven is őket.
Gyerekek, valami nem kerek. A madárbirsről azt írja az irodalom, hogy 60-80 cm szélesen elterülő bokor. Az én 2920-as hsz-emben szereplő képek pedig egy 3m magas, nyírott, tömött bokorrról készültek. Akkor vajon mi lehet?
Ha keresztben átellenes a rügyállása (a levelek egy magasságban nőnek a hajtás két oldalán), akkor mirtuszloncra tippelek, ha váltakozó, akkor madárbirs. A második hozzászólásod két képén szerintem különböző növény látható.
Biztosan...de meg nem talaltam ki hova menjenek.Van ket kutyam,feltem toluk.Eloszor nagy cserepbe,vagy dezsaba gondoltam hogy kiteszem,amig megerosodnek kicsit...
En pont tavaly probalkoztam bujtassal,a fiam kertjeben van egy oreg babermeggy bokorbokor.Sikerult levalasztani,most cserepbe ultettem,es nevelgetem tovabb.De soka lesz ,mire megno.Ha gyorsan akarod,keszen kell venni joparat a kerteszetekben...
Babérmeggy sövény telepítésén gondolkozom. Egy ismerősnél vannak szép nagy példányok, melyek tövében vannak kis növények. Valószínűleg a lehullott magok keltek ki. Érdemes ezeket beiskolázni és felnevelni vagy inkább dugványozással kell szaporítani, ha szép növényt akarok?
A drótos elszorítás úgy a legjobb, ha a gyökereztető földben van, mert a gyökerek leginkább a drót közelében indulnak fejlődésnek. (Én puha aluminium drótot használok. Kétszer szorosan körültekerem, azután a két végét összecsavarom fogóvl. Így biztosan nem bomlik ki.)
Őszibarackot mint írtam nem volt még szerencsém bujtással szaporítani, de jó hogy leírtad, jó ezt tudni, hogy egyes típusoknál, fajtáknál is működik!
Idén szeptember elején fügén végeztem légbujtást, mert rossz fele nőnek egyes ágai, félbe vágott PET palackba tett komposztba tettem alul egy késsel elvágtam körbe.
Érdemes lett volna dróttal elszorítani az alját a bujtás alatt, ha ezt nem tettem még ér valamit, ha most megcsinálom?
A 2016-2017-es tél hosszan tartó hideg tél volt(ha még nem is volt -20 c°, mert nálunk néhány napig volt csak -16 c° hajnalban, átlagosan -5- -7 c° volt de másfél hónapig tartott),ami után egy aszályos tavasz és száraz nyár következett.
Az őszi dugványozás általában sikerülni szokott átlagos teleken, a legutóbbi esetben viszont nagyon nem kedvezett az idő, a tűztövis dugványaim korábban sikerültek, most a legutóbbi télen mind kiszáradt a földbe fagyás miatt.
Igazad van, az én tapasztalatom is igazolja. (Őszibarackot nem, csak GxN15 és GF677 őszibarack alanyokat szaporítottam bujtással. Hogy biztosabb legyen a bujtott vesszőt tőben szorosan elkötöttem dróttal. 1 év alatt meggyökeresedtek.)
Szőlőt, buxust, kecskerágót, fagyalt, tűztövist, narancsepret kötözés nélkül is sikeresen /80-100%/ bujtottam.
Most jöttem a kertészetből,vettem pár kis cserjét,olcsó volt.Tarka levelű som,.fehér,vörösvesszejű,rózsalonc, színes levelű,és sima...most ennyit tudtam elhozni, biciklivel voltam.Legközelebb kocsival megyübk, több befér..
Tavaly ilyenkor próbálkoztam fagyal szaporítással,(dugvány)egy se maradt meg,lehet,hogy tavasszal érdemesebb vesszőt vágni,úgy jobban megmarad?Próbaképp vágtam aranyeső, rózsalonc, csodasövény fagyal ágakat megint.Vízbe raktam egy részét, hátha kigyökeresedik...másik részét földbe.Tavasszal majd megint,egyszer hátha sikerül.Olvastam, hogy érdemes gyökereztető hormont is használni.Van aki dícsérii, van aki nem...
A bujtás és a dugványozás hasonló folyamat, csak az első esetben nem vágjuk le az anya(alany=klón) növényünkről a hajtást, így biztosabb az eredése, egyfajta felkupacolásos módszerrel lehet, így biztonságosan szaporítani növényeket, amelyek egyébkét is meggyökeresednének dugványként, a légbujtás is jó dolog, amikor nincs olyan ága amit le tudunk hajtani akkor felvisszük az ágak szintjére :D
Az őszibarackot hallomásból tudom, hogy szemzéssel szokták szaporítani, magonc alanyra szemezve a nemest.
Elvileg a bujtásnál a föld alá kerülő részekről el kel távolítani a levelet, mert az rothadhat ami nem biztos, hogy segíti a gyökérképződést!
Az igen!!! Bujtással??? A szőlőt csak dugványozással hallottam,de a barackot végképp nem tudom, hogyan?
Tavaly a fiamnál bujtással szaporítottam babérmeggy bokrot,3 ágát lehajtottam,beföldeltem,most levágtam, mindhárom ág gyökeres lett.De így,hogy teljesen a földbe ásom, csak a teteje marad ki, még nem próbáltam.Hogy lehet, hogy nem rohad el az egész?
A kert egyik oldalára kökény-sövényt szeretnék ültetni. A fő cél igazából a bogyó-szüretelés, de már nem maradt más hely neki a kertben, ezért nem gondolkozom a többi sövényfajtában. Az aggályom az, hogy vajon mennyire hajlamos átmászni a kökény tősarjakkal a szomszédba? Még csak a határban láttam kökényt, ott viszont burjánzik mindenfelé a sarjaival. A jelenlegi szomszédok ugyan szántják a területet és kukoricát vetnek oda minden évben, addig nemigen okoznak gondot - de ha egyszer eladják beépítésre (évek óta csak nyűg nekik a telek), nem szeretném, ha az új tulajok emiatt kiirtatnák...
Otthon a kertünkben mályvacserje,és orgonasövény van, utóbbi már ott volt,mikor vettük a házat,azaz nagyon öreg.Próbáltam sarjakat ültetni, de elég lassan nőnek.A mályvacserje is már vagy 15 éves,jó nagy,azt már mi ültettük,
Lent a teleken is van,de a talaj rossz,és nejezen fejlődnek, meg ugye locsolva sincsenek sűrűn.Ezért gondolkodom igénytelen,és olcsó megoldáson.
A fagyal nő a legnagyobb intenzitással, igaz csak télizöld ami azt jelenti, hogy keményebb teleken a lombja lefagy, de igen korán, az elsők között(február végén, márciusban) kilombosodik, előnye, hogy olcsó, illetve könnyen nevelhető dugványról.
Ha örökzöldben gondolkozol, a tűztövis elég strapabíró, és szépen takar, csak néhány év amikorra takarni fog! A csodasövényt a la turkesztáni szilt nem ajánlom, mert meggyűlhet vele a baj, mert fa, hamar takar, de havi rendszeres karbantartást igényel.
Röviden,házunktól 60 km re van egy horgásztanyánk, egy hónapban kb 2x tudunk lemenni.A szomszéd rendes, de néha elfelejtkezik arról, hogy esetleg zavar minket a benzines fűnyírójával.
Pl. leültünk estefele szalonnát sütni, erre ahogy megérkeztek kb. rögtön, elkezdtek a drótháló kerítéstől ne messze benzines fűnyírózni.Lőttek a meghitt sütügetésnek..
Az az oldal az övé, zöld drótháló van rajta.
Mivel erre nem futtathatok semmit,én is azt találtam ki,lugast csinálok, van itthon borostyán, vadszólő is.
De nem tudom még, a férjem mennyire lesz lelkes a lugaskészítéshez.
Ezért egy másik alternatíva, gyorsan növő cserjéket, bokrokat ülteni a kerítés elé kb 1 m re, az se baj ha örökzöld,sőt. Tuját hasonlót nem akarok, drága,sok kéne belőle, és nem biztoa hogy megmarad, ritkán tudnánk locsolni, és a talaj se túl jó..
Kb 30-40 cm tőtávolságra tettem a töveket, kicsit eltolva egymástól, tehát két közeli sorban, cikcakkban, sűrűn kellett felülről nyírni, hogy jól elágazzon, tehát pl 30 cm magasságig, utána 50 cm magasságig és így tovább....
Az lenne a cél hogy átláthatatlanul takarjon, a többit is ilyen módon telepítettem, semmi baj velük, amúgy a régi telepítés ágai is ahol földet érnek, ott meggyökeresednek, volt szerencsém tapasztalni.
Kalandos utazás után megérkeztek a kis tűztövisekből, a Red column fajta töveim, 5 tövet vettem. Tegnap délig dolgoztam, így a munkahelyre kértem a csomagot, remélve, hogy addig szállítják, 12.00 után kézbesítették, így elkerültem az átvételt az MPL futár nem hívott fel, így vissza kellett mennem a munkahelyre, miután kiderült, hogy ott hagyta, tegnap el is ültettem, tőzegbe jól begyökeresedett kicsi növényeket küldtek, igyekeztem jó komposztos földbe telepíteni a végleges helyükön. 400HUF/ darab áron vettem ezeket a kb 10-15 cm-es töveket.
A sövény előtt van 1 datolyaszilvafa és 3 db Asimina triloba/indián banán csemete, ebből az utóbbi három kis fából látszik az egyik. Még viszonylag új telepítés mind, mert kb 3 éve lettek kiültetve a helyükre.
Szerinte igen, mert hajlamos besűrűsödni, most idén tőben hajtott új ágakat, szúrós sövény, de sok előnye van. Gyulán a fürdőben láttam az egyik szálló területét választotta le a fürdő területétől kb 2.5 méter magasra engedték, átlátni nem lehetett rajta.
Amúgy a sövényt úgy próbálom megoldani, hogy elölről gömbnek néznek majd ki a bokrok, a kerítés felől viszont marad 30-40 cm széles szerviz út a kerítéssel a párhuzamosan, erről egyenesre nyírom, így nem kell átkuncsorogni nyírás címén a szomszédba magamat. tehát a végeken körbe járható!
Kb egy hónap múlva már látványosabb lesz a különbség a termésszínben:
Tűztövisek:
Együtt, a baloldali tűztövis bokor formája lenne a cél a másiknál is, de a hézag miatt kénytelen voltam erre a drasztikus visszavágásra...
Talán ez a fajta: Pyracantha coccinea 'Soleil d'Or'
Ennél meg a Pyracantha coccinea 'Orange Glow
ide szánom a fajtát, ma hozza a futár:
A terméssel díszítők közül, a Júlia borbolya zárja a sort, színben elég mutatós lesz a sárega terméstől a narancs, vörös termésű tűztövisen keresztül eljutni a borbolya liláskák termésének a színéig, idén ez a három borbolyabokor is nekilódult:
Lassan a terméssel díszítő cserjék veszik át a virágzóktól a szerepet. A kertünkbe ültetett kétféle tűztövis termései el kezdtek színesedni, az egyik sárga bogyójú, tippem szerint ez a fajta: (Pyracantha coccinea 'Soleil d'Or'), a másik mellette növő az narancs-piros színű termésű, talán ez a fajta:(Pyracantha coccinea 'Orange Glow') ezután lévő hézagot hamarosan pótlom, ez volt a puszpáng helye, ide Pyracantha coccinea 'Red column' fajtát rendeltem, a jövőhéten kell megérkezzen!
A narancs-piros termésszínű tűztövis bokrot kénytelen voltam drasztikusan visszametszenem most a napokban, mert a hézag a közepén nem nagyon tűnt el, (korábban írtam erről, 3 tőből áll egy fajta növény, a sárga színű termésűből idekeveredett egy, közvetlen a 3. narancs termésű mellé, így az sárgát ki szednem a sorból, mert úgy nézett ki hogy egy bokron két féle színű termés nő, ez nem tetszett). A sárga termésű tűztövis kezdi felvenni azt a lekerekített formát amit szeretnék elérni, mert ilyenre metszem a hármas bokrokat, mintha bokorfüzér lenne, nem a klasszikus egyenes oldalfalú formára fazonírozott.
A sivatagi fűz(Chilopsis linearis) éppen most virágzik a kertben, most először csodálhatom meg, mert eddig még nem jutottak idáig, hogy virágozzanak, kb 3-4 éve vetettem őket.
Több töve inkább bokrosan nő a klímánkon ezért sövényben is nevelhető. A képen látható viszont megtáltosodott, inkább fának néz ki, sajnos viszont későn, májusban hajt ki, ezért inkább szoliterként alkalmazható, nem sövénynövénynek.
Melyik bokor, cserje virágzik mostanában? Sajnos, a domborzati viszonyok miatt csak messziről látom. Kb 3 m magas, ritka ágállású bokor, nagy, sárga virágokkal.
A datolyaszilva nem sövényként szerepel a terveimben. Csak volt egyszer egy kertem, amit imádtam, és ha csak tehettem, egyfolytában legeltem a fáról a gyümölcseit. Most is valami hasonlót szeretnék kialakítani, de többféle gyümölcsből, bogyóból, mint ott volt.
datolyaszilvafából sövény, hmm nem rossz ötlet! :)
Van amúgy két fám, az egyik idén terem először 3 éve telepítettem(Szt Gellért, ukrán fajta) a másik idei beszerzés, talán tipo lesz(Starkltól vettem tavasszal)
A zöld nyesedéket írtam, hogy jól ég, igaz előtte azért érdemes alá fűteni, ez nem nő vastagra, kb 3-8 mm vastagságú, a tövisei leégnek, komposztálni nem érdemes, mert a tövisei nagyon lassan komposztálódnak, átszúrnak mindent.
Jázmin alkalmas sövénynek? Támaszték nélkül, lehetőleg keskeny, 1,5m magas, a kerítést helyettesítő sövényhez keresek megoldást. Asszonykám a jázmint erőlteti. Szerintetek?
Bocsi, tegnap nem voltam gépközelben. Nem kétlem, hogy a tűztövis jól ég, de szerintem nagyon bajos kezelni. Nála tényleg igaz, hogy kesztyűs kézzel kell vele bánni. Egyenként levagdalni a tüskéit...
A tüzifát jó, ha 3, de legalább 2 évig szárítja az ember, amíg légszáraz állapotba kerül. Ezalatt legalább egyszer át is kell rakni, ami külön gondot jelenthet, hisz a tűztövis a metszés következtében meglehetősen girbe-gurba törzset növeszt. Ha az aprítóba akarom begyömöszölni az is plusz munkát jelent a többi egyenesebb növényhez képest.
Egyébként, hogy lekopogjam, annyira nem vészes a helyzet, mindössze egy roma család van. S noha könnyen el tudom képzelni, hogy afféle "éjszakai beszerzőturizmus" indulhat be a közeli városból, a két hosszanti oldalra talán elég lesz egy csodasövény is, mondjuk homoktövissel vegyesen.
A homoktövisről egyébként mi a véleményetek? Annak is megmaradnak a tüskéi a komposztálás során?
Jó szomszéd felől is bejöhetnek a kártevők, ha nincs kerítve, ismerős dolog, sajnos!
A tűztövist nem muszáj szabályosra nyírni szerintem, lehet olyan ritkító metszéses, visszacsípéses módszerrel dolgozni. Kicsit a vidéki (nem nyírt)angol sövény példáját követve.
Szia! A tűztövis kályhában kiválóan ég, tavaly volt hozzá szerencsém, tehát működik a dolog, komposztba nem szabad tenni, mert nagyon kitartóak a tövisei. A poncius jó ötlet, a nem kívánatos, kétlábú kártevők távoltartásában, veri a gleditsia-t is, és még a termését is tudod használni, az idei telet is gond nélkül kibírta.
Egyezzél meg a szomszéddal, hogy néha átmégy nyírni. Oda legjobb a tűztövis. Az én sövényem itthon kb. 50 cm széles. Egy rét van a kertem végében.
/Ha nincs egyezség, akkor a saját területeden, 1 m-el beljebb, mint a határ van, megcsinálhatod, úgy kényelmesen tudod nyírni. A látványa is eltereli az ebadtákat./
Azért szeretnék a szomszéd felől is sövényt, mert az ő kertje nincs kerítve. Ezt úgy kell elképzelni, hogy utcafront => ház => konyhakert => szántó. No, én a szántóval együtt az egészet szeretném bekeríteni, mert a szántót sem szántónak szándékozom használni, hanem energetikai célra akarok turkesztáni szilt ültetni bele.
Az én 6400 nm-es gyümölcsös kertemet vegyes gleditsia, narancseper és tűztövis sövény védte minden oldalról. (Két oldalt legelő, két oldalt út, szomszéd nélkül.) Nagyon bevált, csak elég sok munkával járt rendben tartani.
Köszi! Mód éppen lenne elégetni, de nem szeretem az ilyesfajta tevékenységet a szabadban végezni. Ha már tűz, akkor a kályhában égjen. :-)) Így tehát a tűztövis kiesik. Egyébként Te, mint hozzáértő, egy 6000nm-es telek változatos bekerítéséhez milyen növényeket állítanál csatarendbe? Egy pár tő gleditsia mindenképpen befigyel, homoktövis is nélkülözhetetlennek tűnik, mert hátul van egy 40 m-es szakasz, ahol nem az idén barnult egyének esetleg bejárnak diót, meg egyéb gyümölcsöt szedni. De miket ültessek a két hosszanti oldalra, ahol jószándékú szomszédokkal vagyok körülvéve? Hülyeség lenne pl. élő energiafűzből ilyen XXX alakú kerítést fonni?
A tűztövis ágakat nem jó aprítógépezni és komposztálni, legjobb elégetni. Nagyon jó és szép, mint sövény (éppen most adom neki a nyári nyírást - egyet meg télen szoktam), de ha nincs módod elégetni, vagy kukába rakni, akkor ne kezdj vele.
Köszönöm! A tűztövissel régóta kokettálok, csak nem tudom, mit lehet kezdeni a lemetszett ágakkal. Aprítógépben szeretném komposztálásra alkalmassá tenni, de ha a tüskék megmaradnak a komposztálás dacára is, bukott a mutatvány. Tudsz erről valamit?
Bármilyen termő cserjéből lehet olyan sövényt készíteni, amely elég magasra nő. legalább 150 cm -re.
Ha vadnövényből is jó. akkor kökény, bodza, galagonya, csipkerózsa bokor jöhet szóba, ezek emberi és állati fogyasztásra is alkalmasak.
Ha kultúrnövényből szeretnéd, akkor a tűztövis jó a madaraknak, mert a termését fogyasztják, viszont emberi fogyasztásra ez nem alkalmas, mert enyhén mérgező!
Milyen növény (cserje, vagy fa) termése jöhet számításba az énekes madarak csalogatására? Milyen növény (cserje, vagy fa) termése jöhet számításba emberi fogyasztásra?
Lehet már késő, de én elmentem egy erdészetbe és 20 ft darab áropn vettem gyertyán csemetét.
Fantasztikus már most. Gyöngyörű zöld, barázdált levelek. Igénytelen erre az éghajlatra valók.
Az erdész azt mondta, hogy minden évben 1/3-ra vágjam vissza. Ha eléri a kívánt 2-2,5 méteres magasságot, akkor felül mindig skalpoljam meg és oldalt nyírjam.
Finom erődillata van. Télen nagyon későig rajta marad a barna levél, sokat takar, bár nekem annyira nem teszik:)
Viszont! 20 cm-es széles sövény is nevelhető belőle.
Méterenként 4db elegendő, de ne árudából vedd, mert horror ár.
Tudom, csak az alap fajból már van, ezek meg annak a magoncai lehetnek, madárpottyantás útján, sajnos kicsi a telek 720 m2-en meg kell gondolni, hogy mire szánok helyet!
Más magoncokból amúgy kezd elegem lenni, mert itt az északnyugati, szelek uralkodóak a télen kora tavasszal, a tőlünk északnyugatra lévő szomszédunk telkén nő 2 juharfa, a téli szeles időben tele hordja a kertet a termésével a szél, ilyenkor meg ezerszám kelnek ki a magoncai mindenhol ahol megfelelő közeget talál, ha nem gyomlálnám ki, itt csak juharerdő lenne. így is marad néhány őszig, azokat télen vagy most tavasszal lehet látni, akkor már 20-30 cm kis fák! Ezeket is ki szoktam szedni, mert rossz helyen nőnek.
Késő ősszel is érdemes kimenni olyan helyre ahol van belőle még, akkor is sok lent szokott lenni a földön, gyerekként a terméshüvely belsejében található ragacsos édeskés anyagot nyalogattuk és rágcsáltuk, mi majomkenyérnek hívtuk :-) Különleges őszi csemege volt, mint pl. a papsajt(de az nyáron).
Az olvasás és a kertészkedés is jó elfoglaltság, lényeg, hogy tornázzon az agy, mert ha nem akkor az már az agyi amortizáció! :-)
Jó ötlet a bab, legalább kettős haszna is lesz, szép is meg hasznos is, sövénykén elég egyedi lesz, majd fotózd le, ha eléri a teljes nagyságát!
Idén mi is futtatunk egynyáriakat, ideigleneset a drótkerítésünkre, mert a puszpángok ki lettek szedve a sövény közepén, kb 2.5 méter átlátható rés éktelenkedik, a szomszéd minden irányba jól átlát, a hajnalkák már a kiültetésre várnak, a gyerkőccel a tavaszi szünetben ki is telepítjük azokat! A mexikói csodahajnalkák is el vannak vetve, tavaly volt egy-egy tő, arról szedtem le a magot, de eddig csak egy mozdult a magvetésből, azt is oda szánjuk!
Javítom magam utólag, most nagyon égek, még motorfűrészem sincs, nem én vágtam ki, hanem kivágtak belőle, azért nem mindegy! egy betű és egészen mást jelent!
Na igen,így gondolom nincs is vele gond. De a szomszédasszonyom nagyon jópofa:) Akkor kertészkedik ha kedve van,ha nincs olvas a nyugágyban. Nem érdekli mi van,azt mondta dolgozott eleget a nyugdíjat élvezi most már. Valahol igaza is van.
Az idén valami egynyári megy a dróthálóra azt hiszem.Őszig mindenképp . Valami babfélére gondoltam. Szerintetek? Mondjuk kb.14 méteren nem kevés termés várható nem? De úgy gondolom ez gyorsan nő,és haszna is lesz.
Viszont ilyenkor potyog le. Legalábbis pont múlt csütörtökön láttam a városban, hogy hullanak le a hüvelyek. Tavalyelőtt Pesten a Blaha Lujza téren láttam sokat. Csak gondolom, onnan hamar feltakarítják.
Ha vidéken laksz akkor érdemes ősszel Neked szedni, Kelet-Békésből származom, ott a település szőlője gleditsia-val van(volt, mert sok helyen kivágtam belőle) bekerítve. Most, ahol élek találtam itt is sövényt belőle, sokszor a fák alatt is kikeltek. Kereskedelemben szerintem kicsi rá az esély, hogy találni fogsz, legfeljebb erdészetekben, de ez sem biztos.
Ebben is van ráció! Hasonlóan én sem szeretném, ha véletlenül kitaposna valamit, inkább én is megcsinálom, szerencsére a szomszédunk felől a telek 4 oldalából 3 téglafal és melléképület, míg az az egy dróthálós rész, kb 15 méteres szakasz a miénk ahol a mi sövényünk növekedik! így a szomszédnak nincs indoka átjönni, a közvetlen szomszédunk vakolt téglakerítésének a falát én szoktam meszelni, megbeszéltem vele, hogy megcsinálom, sajnos északi fal, és tél végére, tavasz elejére fel szokott fagyni a festék(ami valóban mész), mivel így csúnya és csak mi látjuk, ezt a kis áldozatot felvállaltam, de nem nagy teher, mert 2X-i festés után kb fél-fél óra alatt egész évben rendben van és szép háttért ad a növényeknek!
Ez is nagyon jó ötlet! Csak már nem mertem ajánlani, mert valaki irtózik a töviseitől, nálunk már szépen beindultak a tűztövisek, hajtanak, nagyon dekoratívak a téli egyhangúságban a különböző termésű változatok egymás mellé ültetve!
Dehogynem, nekem bejön ez a típus is ;-), Hedera helix fajtákból egy vegyes sövény nagyon mutatós tud lenni!
Amikor vettük a házat, akkor a kertünk végében, a szomszédunk góréjának a fala szépen be volt futva az alap változattal, sajnos Andrea555 szomszédjának a problémájával mi is szembesültünk, mert, kb 2 méterre a föld felszínen is összekuszálódva elkúszott kb- 30-40 cm-re itt-ott kiemelkedett a talajból eléggé megizzasztott mire a kúszó részeket eltávolítottam, helyre igazítottam, a szomszédunk ne csinált abból problémát, hogy a melléképületére ráfutott a borostyán, viccesen annyit jegyzet meg, hogy össze tartja az épületet, kb 6-7 méteres szakasz ez, nekem túl egyszínű volt, így két másik fajtát telepítettem bele, az egyiket sikeresen(a másikat az idei tél tépázta , ölte meg, mert az őszi dugványozás nem sikerült, ami máskor sikerült), hogy ne legyen annyira egyhangú.
Egy szegedi ismerősünk kertjén a szomszédtól elválasztó, drótkerítés ezen a módon van befuttatva, a tulaj borostyán gyűjteménye található ily módon kb 40-50 méteren. Nagyon mutatós és nagyon jól takar is!
Nálunk nem ez a helyzet,és a pedánstól is nagyon messze az a kert . Viszont igazad lehet ,nem túl jó megoldás. Akkor ezt el is vetem
Szeretek Veletek trécselni,mert még ha elsőre hülyeségeket is írok gyorsan rávilágítotok más szemszögből és akkor jönnek az ötletek vagy a homlokomra csapok :)
Őszintén szólva én adott esetben egyáltalán nem örülnék, ha a szomszéd évente kétszer átjönne nyírni. Ott kellene állnom, és néznem, nem tapos-e le valamit. Akkor már sokkal egyszerűbb, ha lenyírom én.
És én se megyek át a szomszédba loncot nyírni. Nem olyan nagy munka néha levágni, ami útban van, az egyeztetés pedig bonyolult, aztán tök lámpalázasan nyírnám abban a pedáns kertben a loncot...
Hú,köszönöm a sok jó tanácsot! Ezt a tűztövist megnézem.
ZsuR Ez tényleg szép így! Viszont a borostyán már nem játszik ,mert ugyan jóban vagyunk eléggé a szomszéddal, de több mint 10 évig volt borostyán és most nagyon örül ,hogy nincs már. Én sajnálom kicsit ,mert szép volt amíg nem kezdte utáni :)
Ez az átmegyek évente 1-2alkalommal még lehet szóba jöhet. Tanácsoltam Nekik,hogy tegyünk valamit feléjük is és felénk is,a dróthálót közrefogva,de ezt sem szavazták meg :)
Ha jóban vagytok a szomszéddal, biztosan átenged, hogy megmetszd egy évben 1X az oda áthajló lefelé igyekező részt!
Szerintem a legtöbb futónövény képes gyökeret verni miután földet ért, hogy van-e olyan ami nem gyökeresedik meg, azt nem tudom! Talán egynyáriakkal érdemes még kísérletezni, csak az macerás, mert fél évig át lehet látni.
A klemátisz az évelő, szerintem nem ver gyökeret amikor földet ér, talán ez az egy kivétel van, ez a növény viszont lombhullató!
Meg az sem kell... csak huzd at a drotkeritesen az uj hajtast, es terelgesd amig szepen el nem eri a tetejet, aztan engett lefutni a te oldaladon... meg a latvany is szebb!
Nalam is van ilyen - a szomszed garazsa fele. A haloszobank nyilik oda, es nem akarok aggodni allandoan, hogy mennyire lat be (van fuggonyom, sotetitom), vagy mennyire latom oket jonni-menni. Eleg rendetlenek - a szemet kinnt taroljak, a garazs (ami dugig van mindennel) ajto allandoan nyitva... szoval a latvany... most mar akkorak a smaragd tujak, hogy nem latom oket vagy az autojukat. Meg 1-2 ev es az emeleti ablakuk is takarva lesz :))!
Mi lenne, ha megbeszelned a szomszeddal, hogy az o oldalan ultetned es tehozzad fut at? Akkor nem kell neki dolgozni vele - kiirtani - es neked is lenne szep megoldas.
Nem. Teljesen egyformak voltak, fel voltak cimkezve: Hicks Yew. Az meg az oszlopos... de mar regen megbekeltem vele - nincs nagyon kozel a szomszed, nem gond ha atlat vagy en latok at. A tiszafa mogott van egy aranyeso sor - most kezd surusodni, es nyaron szepen takar - telen meg nem sokat vagyunk kinnt.
Az internet sokat segit - ha valamit keresek ott nezem eloszor... vagy a kerteszben lefenykepezem amit latok es otthon rakeresek...
Tiszafából van nálam is a sövény, egyébként a terülőt szebben lehet nyírni oldalt, sokkal sűrűbb, tömöttebb hatása lesz, mint a felfelé törekvőnek (saját tapasztalat). Évente 2-szer elég nyírni, mert lassú növekedésű.
Vagy sokan használják a smaragdtuját (szomszéd határolónak) ez alapból oszlopos növekedésű
Köszönöm a tanácsot. Ez egy kocsibejáró melletti rész,ahol a drótháló előtt van egy kb40 cm-es föd sáv. Itt nem megoldható a szervizfolyosó sajnos. Eddig semmi zöld megoldást nem találtam alkalmasnak. Esetleg ami még szembe jutott olyan futós növény ha létezne ami a földre leérve nem gyökeresedik le?! Azt lehet a szomszéd is karban tartaná ,mikor kedve van
a borostyán is maradhat, csak akkor nem a kerítésre kell futtatni, hanem ki kell a kerítéssel párhuzamosan képezni egy lugast és arra ráengedni. rengeteg fajtája van amely igen mutatós tud lenni, így a szomszédhoz sem kell, hogy át menjen, mert maradna egy szerviz folyosó a lugas és a kerítés között!
Ha most visszagondolsz akkor ,semmi különbség nem volt a tiszafák között mikor vetted? Sajnos azt látom,hogy sok helyen az eladók nincsenek a magaslaton a tudásban,tanácsadásban. Habár az még mindig jobb lenne ha azt mondanák hogy nem tudják,mint mikor mindenféle hülyeséget mondanak a hiszékeny hozzá nem értő vásárlónak .
Sajnos nálunk közel vannak a szomszédok,ráadásul az egyiknél a kilátás sem épp szívderítő :)
Igen... nekem igy is jo a soveny - nem feltetlenul akarom ott eltakarni a szomszedot ahol a terulo van. Mogotte aranyvesszo van - igazan nyaron vagyunk kinnt, akkor jo ha van koztunk valami zold...
Ahol surubben kiulunk, ott a magasabb van.
No meg... eleg messze vannak a szomszedok, es ok nem szoktak kinnt lenni sokat... persze, ha uj tulaj koltozne, az lhet mas lenne...
Na igen,de ha sövényt szeretnél akkor necces ha van közte más is nem csak oszlopos. Azért úgy nem biztos,hogy annyira megszereti az ember :)
A szomszédot szeretném eltakarni,de sajnos semmi zöld megoldást nem találtam eddig ami keskeny részre ,drótháló mellé jó lenne. Eddig borostyán volt a dróthálón. Szerettem,szép is volt.Addig amíg a kerítés túloldalán nem kezdtek bele darabolni. Ha épp olyan ágat vágtak el ,akkor nagy helyeken elszáradt,és így szép lassan foltosan lyukas lett a kerítés. Sajnos Ők nem metszegették és már a földön is elfutott,legyökeresedett náluk. Ezért utálták nagyon...
Sokfele... nagyon sokfele. Nezz utana alaposan. En vettem 10 oszlopost - amibol 3 volt az oszlopos, a tobbi terulo. De... nem nagy dolog, megszerettem oket :)).
A tiszafát is ajánlják keskeny sövénynek. Azt is nézted? Miért a gyertyánt szeretnéd? Nekem is valami keskeny kellene a szomszéd felé...de sajnos én is tanácstalan vagyok
Van itt valaki Szekszárd, Pécsvárad, vagy Kalocsa környékéről, aki tudna nekem néhány örökzöld fagyal hajtást adni? Jelenleg külföldön tartózkodom, de húsvétkor hazalátogatunk, és akkor szeretném eldugványozni őket.
Ha talicskázás közben némi szerves anyagot is keversz hozzá /trágya/ akkor termő talajod lesz. Előbb zöldtrágyának vess bele pl. mustárt, tak.borsót, lucernát, stb. azután mehet bele a vetemény, gyümölcsfa, akármi.
Köszi. Azért sajnálni nem kell, voltaképpen baromira szoktam élvezni az ilyen nagyobb lélegzetű munkákat. Bízom benne, hogy ez sem lesz másképp. Én is gondoltam az elterítésre, de aztán kiderült, hogy azért nem tudják elszállítani, mert állítólag veszélyes hulladéknak számít. Ekkor döntöttem úgy, hogy mégsem akarom elteríteni. Most viszont elgondolkodtam, mi a jó büdös franc veszélyes benne? Ha talicskával, vagy a kis traktorommal hordom, úgyis lapátonként át van válogatva, tehát semmi műanyag, vagy üveg nem kerül bele. Más meg mi lehetne veszélyes? Oké, akkor terítem!
Nem irigyellek! A vályog az egy természetes anyag, agyagos talaj, a mész miatt valóban meszesebb lehet a talaj. mivel természetes anyag nem lenne ésszerű elteríteni az egész telken?
A Júlia borbolya lassan nő, nálam most 1 méteresek az 5 éve dugványozottak, most már indulnak majd, a tűztövis annál jobban, gyorsabban nő(4-5 év alatt 150-170 cm-re is), dugványozható, akár a most szedett vesszőkből, ha tudod öntözni, meg is fogja, feltéve, ha az a célod, hogy távol tartsa a kétlábú betolakodókat(a tövisei végett), ha takarás a cél és nem probléma, hogy télen egy rövid időre lombtalan, akkor inkább fagyalt telepíts, az az előbbieknél gyorsabban nő, könnyen dugványozható az is, szerintem talajra érzéketlen, bármilyen talajra telepíthető.
Érdemes lenne a talajt lazítani, ahova kerülnek, pl. durva homokkal!
Idén én is meg akarok bokrosodni! A következőkhöz szeretnék ötletet kérni. A szomszédomban lebontottak egy vályog házat. Pontosabban leromboltak. A vályogot és persze a benne levő egyéb törmeléket egy nagy halomban otthagyták az udvar közepén, hogy majd elszállítják. Csakhogy időközben kiderült, hogy szállítás horribilis összegre rúgna, ugyanis nincs hol ledepózni.
Na most az az elvetemült ötletem támadt, hogy megveszem a szomszéd telkét. A kertjét, szántóját használnám, de az udvar rendbetétele... Van ötletem, hogyan tudom eltüntetni azt a halmot, de ez időbe telne, tekintve, hogy az első években saját házammal, annak felújításával, rendbe tételével kell foglalkoznom. Szóval pár évbe beletelne, mire apránként eldolgoznám azt a halmot. De hogy addig se lehessen az utcáról látni, meg a rajta növő paréjokat kaszálni, szeretném valami cserjével beültetni a dombot, ami "ápol és eltakar".
Júlia borbolyára gondoltam, csak félek, hogy azzal öngólt rúgok, mert a tüskéktől majd nem bírok vele, amikor ki akarom szedni. Van még valami hasonló növény, ami igénytelen, megél meszes talajon is (gondolom a vakolattól meszes lehet az a domb) szárazságtűrő, nem tüskés, és jól takar?
Igazi tavaszias idők vannak, így tegnap a tűztövis melletti kecskerágót hátrébb ültettem, távolabb a tűztövistől. Az Aucubát hagytam, de azon is gondolkodom, hogy távolabb teszem, 70 cm van a különböző fajú tövek között, ez lehet hogy kevés egy vegyes sövény esetén, a besűrűsödés miatt az azonos fajú növények közelebb vannak, kb 30.40 cm tőtávolságra!
Mi az ideális tőtávolság fajonként, hogy ne nőjenek össze a különböző fajok?
Van még kb 2-3 méter üres részem a buxus pusztulás miatt, ide mennyi tövet tehetek, pl tűztövisből?
A sövény nyomvonalát megrajzoltam: mennyi tő férne erre a kb 2-3 méteres üres részre?
A borostyán alig foglal helyet, hátránya, hogy lassan nő, de ha valahonnan tudsz szerezni, több méteres darabokat, lehet dugványozni, ha öntözöd megfogják, már lehet ráengedni a kerítésre, szőlőtámaszra. Nem nagyon vastagszik a borostyán, kb 20-30 cm vastagságú lesz annál ne több, ami a hátránya az az előnye, is hogy ritkán kell metszeni, mert viszonylag lassan nő, amikor már megered szerintem évi 50 cm maximumokat nő!
Azt megteheted, hogy kihúzol egy párhuzamos kerítést a szomszédéval(ha nem akarod a szomszédéra telepíteni növényt, és nincs sok helyed), és arra futtatsz fel futó növényeket, van közöttük is sok örökzöld amely télen nyáron díszít és takar!
Rengeteg borostyánfajta van, amelyek nagyon mutatósak, levél színben és formában különböznek egymástól!
Japán lonc, illatos virágzata nagyon jó illatú, normál teleinken lombja nem fagy le..ect
Nincs tapasztalatom vele, elvileg tavaszig megtartja a (száraz)lombját, így télen is takar!
A gyertyánt elvileg metszheted keskenyebbre is, de érdemes a szomszéd kerítése és a sövény között egy szerviz útvonalt hagyni, hogy beférjél a szomszéd kerítése és a sövény közé, nehogy abból legyen probléma, hogy ha át kell menni a szomszédba metszeni!
Kicsi növényeknél nehéz megítélni, hogy fognak viselkedni, ha felnőnek, kicsit elszámoltam én is magam.
A nagyobbaknál látszik ez az összeérés, egymásba növés a tűztövisnél, , mert az tavaly őszre már elérte az 1.5 méter magasságot, ekkora sövényt át lehet ültetni?
Azért zavaró , mert a japán kecskerágóval(Euonymus japonicus) is összekuszálódva összenőtt, a két egymás melletti bokor, úgy vegyesen már csúnya, ha még vegyes sövényről is van szó!
Már arra is gondoltam, hogy a japán kecskerágót fogom kiszedni(legalább is a legszélső egyik tövet), mert az még most kisebb, de ez a faj magasra, több méteresre is megnő!
Esetleg az általad javasolt ritkítás végzem az említett irányban, így nem lesz arra növő ág.
Ősszel megpróbáltam a úgy metszeni őket, hogy ne érjenek össze, esetleg a japán kecskerágót arrébb ültetem néhány hét múlva:
januári képet tudok mutatni:
Szerinted az Euonymus japonicus és az Aucuba japonica is közel van egymáshoz?
Nem kerítés kell nekem, az van a szomszéédnak, csak drót, tehát átlát. Én ezekbe a fa elválasztó kerítésekben nem hiszek. Az időjárás hamar elbánik vele, ha meg anyagból van, akkor sokba kerül.
Sövény, élő sövény, abból is a gyertyán érdekelne, ha valakinek van tapasztalata.
Hat nekem is lett par nagyon kozeli ultetesem - a turelmetlenseg jele... :))
Ha lehet ritkitsd - kevesebb munkad lesz kesobb. Ha nincssenek nagyon kozel egymashoz, nem zavaro ha belenonek a masikba.
"Szerinted vágjam ki a szélső sövényeket(1 fajból 3 db lett ültetve kb 30-40 cm- re egymástól), vagy elég ha jól visszavágom a széleit?" Nem lehet atultetni? Muszaj kivagni?
Vegyes sövényekért rajongó vagyok, erről már korábban bővebben írtam!
Igaz nem úgy alakultak sövényügyileg a dolgok ahogy elterveztem!
Sajnos különböző okokból így is van hézag, remélem néhány év alatt, a teljes takarást is elérem.
De változtattam kicsit a koncepción. Új fajok kerültek bele a listába
A másik probléma, hogy néhány sövény határa túl köze került egymáshoz, kb 50 cm-re, így viszont az összeért sövény összekeveredik egymásba nő :-(.
Szerinted vágjam ki a szélső sövényeket(1 fajból 3 db lett ültetve kb 30-40 cm- re egymástól), vagy elég ha jól visszavágom a széleit?
A tervem egy bokor füzér lenne, olyanformán nevelve, hogy a bokor közepe magasabb, a szélei alacsonyabbak lennének, kisebb alakító metszést végeznék, pl. a tűztövis nagyon kiugró ágait vágnám csak vissza, szem előtt tartva a kerekded formát.
Annyi szep megoldas van - es annak ellenere, hogy tetszik a homogen soveny, az igazi kedvencem a vegyes... keritessel van nelkule.
Kell egy mennyiseg belole, mert szeretem a novenyeket nagyobb mennyisegben is - de egy soveny, egyforma novenybol - foleg ha meg metszett is - tul ... tul ... hogyismondjam ... rendezett.
Aztan meg - ha orokzold... es valami oknal fogva kimulik egy par belole, hat eleg koltseges (ha lehetseges) potolni. Ha nekem nagy teruletet kellene keriteni, biztos vegyesen tennem.
A kertem nem tul nagy es a szomszedok eleg tavol vannak - de vegyes a kerites novenyzetem. Legtobbje orokzold, de vannak koztuk lombhullatok is.
Vannak szakaszok, ahol nem erdekel, hogy ki lat at - ilyen a garazs oldala es egy kis gyalogut a hatso kertbe... ott nem szoktunk idot tolteni. Itt hibiszkusz van, ami szinten magasabb mint a haz... csodalatos feher viraguak.
A halo ablaka a szoszed garazs beallojara nyilik, ami nem a legszerencsesebb megoldas, de lehet vele elni. Itt tujak vannak - mert a hazukon emelet is van - szoval 6 tuja, apro korukban ultettem, bizony vagy 15-20 eve. Evekig nem nottek mert volt korulottuk ket magas fa ami elfogta a fenyt. Aztan a fakat ki kellett szedni - es elindultak...
A hatso kert egyik oldala rhododendron... kerites is meg viragagyas disze is... aztan ott az aranyvesszo - mert kert nem lehet nelkule. Tiszafa - mert szeretem. Van ami magasabb mint a haz... ez a hatso teraszt vedi a szomszed szemetol... (pedig szeretem a szomszedom, de...)
Aztan van valami a hatso kertemben amit a mai napig nem tudtam beazonositani - majdnem orokzold, 150 cm magassagu, ilyenkor szokott kicsit kopaszodni es szinte alig latom level nelkul. Kicsi jelentektelen feher viraga van. Szepen szaporodik, az agai ernyo szeruen hajlanak - szeretik a makkak, foleg nyaron, jo arnyekos.
Nagyon mutatósak ezek a fakerítések, majd ha lesz rá való, lehet, hogy a palakerítés helyett amit a házzal vettünk, valamelyik megoldást fogom választani, ezek közül! A palánkkerítésre emlékeztető vízszintesen tett kerítés is nagyon tetszik(a képeden hátulról a 4.)!
Egy északi fekvésű, enyhe rézsű aljára dugványozok, ott nem szokott kiszáradni a dugványom, most a szőlő terület dűlő útja mellé gyökereztetem a tűztövis dugványokat, majd ősszel telepítem ki a homokra, azokat!
Persze attol is fugg, hogy milyen faval dolgozik az ember.
Vannak olyanok, hogy 15-20 evig nem sok gond van veluk - addigra meg megnonek a novenyek is. Lehet olyan format is valasztani, ami nem hasonlit a regi palank keritesekre - amire azonnal asszocialunk ha fa keritesrol van szo.
Mikor elkészül, újonnan nagyon szépek a fakerítések, de néhány és verzett, tarka, kopott és csúf lesz. Nem újul meg, mint az élő. (Fa majd takaró örökzöld! Igazad van, ez az ideális.)
Remélhetőleg nem ártott nekik a nagyon hideg, késő ősszel tűztövist dugványoztam, a dugványok, mondanom sem kell teljesen belefagytak a földbe, néhány levele leszáradt, de a többi láthatóan megvan!
Jöhetne már a tavasz, engedhetne a föld. Még a karácsonyfát sem tudtam elültetni. A kecskerágó sövényt is csak azért, mert karácsony környékén mikor engedett kicsit a tél, akkor felástam a helyét, hogy az odahordott komposztot, trágyát beforgassam.
A babérmeggyből, ha ragaszkodsz hozzá, a balkáni típust keresd, az valamivel kisebb termetűre nő(2-2.5 méter), mint a kaukázusi típus(kb 4 méter), amely fagyérzékeny, tehát vissza szokott 5 évente fagyni tövig!
Nagy hátránya a vontatott, lassú növekedése, a tűztövis gyorsabban nő annál!
Amúgy nagyon szép az is, nekem is van sövényben, csak még 50 cm magas, a tűztövis 1 méterrel magasabb volt nála, csak kicsit visszavágtam! ;-)
A fagyal télizöldnek mondható, ilyen téli időszakban amit most kaptunk, de átlagos télen is szépen le szokott fagyni! :-( Előnye viszont, hogy jó korán lombosodik.
A borostyán lassan nő, de valóban az is nagyon jó kerítésre futtatva, nagyon szép fajtái vannak, lombformában és színben is különböznek!!
A tűztövis nyerő, mert viszonylag gyorsan nő, néhány év alatt szép sövényünk lesz belőle,
több változata, van amely terméseik színében térnek el.
Tűztövist, fagyalt, vagy borostyánt ajánlok. Ez utóbbi drótkerítésre futtatható, gyorsan nő, (elhagyatott helyekről ingyen gyökeresen is szedhető ), nehezen kiirtható.
Segítséget vagy is tanácsot szeretnék kérni tőletek. Építkeztünk ,a házunk a temetővel szomszédos. A teraszunkról jelenleg pompásan belátni a sírok közé. Ezt a látványt szeretném egy örökké lombos sövénnyel tartósan,kezelhetőn ,minél gyorsabban eltakarni. Amíg meg nem nő, a jelenleg meglévő drótkerítésre nádszövetet rakok majd fel,hogy takarjon valamit. Nem bánom,ha a sövény bekebelezi majd a kerítést. KÍvülről hozzáférek majd ,max a temetőből fogom nyesni. A sövény ÉK-DNY tengelyvonalú. Mit telepítsek?
Nem szélesedik olyan veszedelmesen ez a kecskerágó. 10 éve lakom itt. A szemben lévő kerítésen már költözésemkor szintén ilyen kecskerágó volt "felnőtt" méretben. Azt azóta kétszer nyírtam. Amit én ültettem a merőleges kerítésre talán 9 éve, azt még csak egyszer kellett nyírnom. Egyébként meg jóban vagyok a szomszéd nénivel, kiskapu is van a kertjeink között. :-)
Itt vagyunk a tél közepén, így itt van a tervezgetések ideje.
A vegyes sövényem egyes részei elég foghíjasak, mert egyes helyeken voltak problémák az oda ültetett növénnyel, vegyes-sövényt szerettem volna ültetni (erről írtam már korábban), élvezem a hátrányát és az előnyét is.
A sövény elhelyezése NY-K tengelyen déli fekvésű!
A sövény elején a nemes babér minden télen tövig fagyott, így tavaly tavasszal kiszedtem, így a sövény elején lett egy kb 2 méteres lyuk! Ide ősszel Arizona ciprusok kerültek, kicsit csúsztatva Georgiai pálmaliliomok lettek ültetve elé, amely mögött balkáni babérmeggy nő(igaz nagyon lassan), utána Júlia borbolya van telepítve, amely tavaly már megtáltosodott.
A következő sövény növény a buxus nagyméretű változata volt, amelyet ágra kopasztott a puszpángmoly lárvája, így ősszel tövig vágtam, tavasszal kiszedem, ide, erre a foghíjra kellene valamit telepíteni, mert elég jól át lehet látni! :-(
(Ide vagy tűztövis piros bogyós változatát tervezem, vagy magyal nem túl terebélyes változatát)
Ezután kétféle tűztövis van, narancs-piros és sárga termésű. (Ez indult be a legjobban, mert 1.5 méter magas volt, csak vissza vágtam 1 méteresre, hogy sűrűsödjön)!
Utána van bokros termetű japán kecskerágó, és japán babérsom.
Szerencsére nem a molytetű fertőzte meg a kecskerágókat, sőt nem is bántotta, szép egészséges, hanem a mellette lévő tűztövis néhány ágán találtam fehér bevonatot, ez az amerikai lepkekabóca jelenlétére utal.
Valóban szép(lesz) a sövény, csak még a nagy része nem takar, mert elég fiatal a telepítés, a tűztövis indult be látványosan, a többi része még nem, az igazi.
A szomszédunkban volt olyan fehér tetű szerűség a japán kecskerágóján teljesen tönkre tette az övét, ki is vágta, az enyém is találtam, de nem vészes mert néhány ágon láttam, átmosom a leveleit ahol megjelent a kártevő!
A sövény elejébe tavalyig nemes babér volt ültetve, de folyton visszafagyott, így kiszedtem tavasszal, oda most kora ősszel Arizona ciprusokat telepítettem, közvetlen melléjük, Yucca recurvifolia-t, megpróbálom sövénynek nevelni, de metszetlenül, ezt a törzses fajt :-), a lábukhoz, közvetlen eléjük Yucca flaccidák kerülnek tavasszal, így nem lehet alattuk sem átlátni!Utána vannak a babérmeggyek, amely szerintem az apróbb levelű és termetű, balkáni forma lehet, elég lassan nő sajnos, ezután van a Júlia borbolya csoport, utána voltak a buxusok, itt van egy kis űr, a puszpángmolyok hernyóinak köszönhetően, ide szeretnék valami mást telepíteni, eddig a széleslevelű ezüstfán gondolkodtam, megpróbálom dugványozni, de nem biztos, hogy sikerül, akkor maradok a tűztövisnél, másabb bogyó színűre gondoltam, utána jön a két féle tűztövisem, utána van a japán kecskerágó, legvégül ahol csak reggel van napfény a japán babérsom foltos levelű változata!
Tudnál képet tenni a narancssárga termésről, esetleg, ha van a lilás-piros termésű fajtáról is? Kíváncsivá tettél!!!
Amúgy nincs bajom a termés színével, csak más fajtán is gondolkodom, mert a buxusok helyett kellnene valamilyen lomblevelű örökzöld.
A tűztövis másik fajtája is szóba jöhet, akár ágat is cserélek valakivel akinek van!
Úgy telepítettem, hogy 3 tő sárga termésű mellé telepítettem a 3 tő narancs-piros termésűt(az a sárga termésű amit kiszedtem ezért lett eltávolítva, mert a másik oldalon összekeveredett a narancs-piros termésszínűvel)!
Kötött öntéstalaj a kertünk talaja(enyhén savanyú a kémhatása), ebbe elég jól erednek a fás dugványok, most is dugványoztam, mindkét fajtából, az őszi dugványok közel 100 % meg szokott eredni, így szaporítottam le a mostani sövényemet növényeinek nagy részét,
a babérmeggyet, a buxusokat(sajnos ezeket ki kellett vágnom, mert vegyszereket nem használok a kertben), a japán kecskerágót...
Hét végén végeztük ki (remélem végleg) unokaöcsémmel a csodasövényt. Talaj szintjében kivagdostuk őket, s a vágásfelületet alaposan beecseteltem tömény Glyalkával. Remélem nem hajt újra. 7-10 méterenként meghagytam egy-egy tövet amiket felnyestem, és fának fogok nevelni. Még némi tűzifát is termeltünk a 10-15 centi átmérőjű tövekből. Szerencsére a kert végében erdő van, ami a szomszéd kertészé, aki indítványozta, hogy a kivágott növényeket húzkodjuk oda be nyugodtan, ott majd elenyészik, gazdagítja a talajt.
A kivágott csoda helyére foltos levelű kúszó kecskerágót szánok. Ez a növény a tetvek által eléggé veszélyeztetett. Az előkertbe ültettem pár tövet, ami mind csúnyán letetvesedett, ki kiellett vágni, azonban a hátsó kertben van már belőle vagy 90 méter, ami nem tetűmentes, de szép. Talán kialakult egy ökológiai egyensúly a katicabogarakkal, akik kordában tartják a tetű populációt. Szóval bízom benne, hogy szép lesz a másik oldal is. Az elébb említett kertész tavaly tavasszal dugványozott belőle egy csomót, és már félretett számomra vagy száz cserepes tövet. Egyelőre várom vasárnapra a mestereket, hogy kicseréljék a régi rossz kerítést.
Akkor úgy lesz, a biztonság kedvéért ledugványoztam egy 'narancs-piros' termésűről származó ágat a sárga termésű helyére, ahonnan kiástam, így az is be fog segíteni, ha megmarad a sűrűsödésbe!
Amúgy idén sokat nőtt, most kb a tavaszi szintig vágtam vissza 1 méter magasságra!
Egy érdekes dolgon gondolkodtam tegnap el,hogy miért nevezik tűztövisnek(pyracantha)!
Korábban azt hittem a pirosló termésre utal a név, de lehet, hogy más a magyarázat :-), szerintem ez utóbbi a megoldás!
A sok levágott zöld hulladékot sajnos nem tehettem a komposztálóba, mert ismerős, hogy mennyire szúrnak a hajtásai, se a hulladékgyűjtő kukába, mivel van egy közepes sparheltünk, abba parázsra tettem a levágott zöld még élő ágakat!
Arra gondoltam, hogy füstölni fog, alig akar majd meggyulladni, ne de az nem füstölt, hanem, úgy égett, mintha olajba mártogattam volna! Utána ugrott be a növény neve, lehet, hogy erre a jól éghetőségére utalhat!
Az első képen lévő kicsit valóban narancsos piros. Láttam már sokkal sötétebb, lilásabbat is. Az enyém kifejezetten narancs színű. Azt hiszem ezzel a szinnel kell megbékélj, nemigen fog már váltouni. Hogy szaporítottad?
Semmi gond nem lesz a sövényeddel, be fog sűrűsüdni. Nekem jelenleg van kb. 50 m hosszú, 2-2,5 m magas sövényem tűztövisből. Egész keskenyre nyírom, 20-30 cm. Évente kétszer szoktam nyírni az oldalát és egyszer a tetejét.
Ha hiányosnak tartod valahol, akkor húzzál oda kicsit távolabbi hajtást, jól bujtasd egymásba, a többit bízd rájuk és az ollóra.
Úgy jártam a tűztövissel, hogy két tő nőtt egymás mellett közvetlenül a piros és a sárga termésűből a sövényben, nem akartam, hogy úgy maradjon, mert a sárga termésűből már néhány tő arrébb is nőtt, így azt vágtam ki a piros termésű mellől, most meg elég ritka lett ott a sövény mert teljesen össze voltak kuszálódva az ágai a két tűztövisnek. Kb 30-40 cm-t vissza vágtam a tetejéből(kb 140 cm magas volt), hogy sűrűsödjön be.