Nem hiba a helyes ösvényen járásod. Nem érzed jól magad a hazudozók, pénzharácsolók, lusták, tékozlók, tudatlanok, élősködők, pusztítók közt. Nem szeretik azokat akik felismerik az ők álarcok mögé rejtett valós jellemtelenségét
A Greekmyths oldalon találtam képet Ogügiéról, Kalüpszó szigetéről. Szerintem ezt már az AI--vel csináltatták:
Ha valaki tud, segítsen jobb változatot generálni! Én is próbálkoztam, itt van pár:
Az elsőnél, hogy vagy 4 patak fut a barlang előtt, a 2. nál rájöttem, kell egy kis kikötő is, hiszen Kalüpszó és szolgálólányait is hajó hozhatta ide. A 3.-nál meg odarajzoltattam egy kis tutajt, hiszen Odüsszeusz is tutajon hagyta el a szigetet...
„A végén mindenki tisztában lesz az egész valósággal, és az időtlenséget megízlelni, hát az lesz maga a mennyország!”
Szerintem is van egy megoldás. El kell menni egy lakatlan szigetre egyedüli lakónak mondjuk 5 évre. Ha túléli, és nem őrül bele az ember, akkor elmondhatja, hogy a legnagyobb kritikusa volt az emberi társadalomnak. Persze azt nem kell tudniuk, hogy ezt egy lakatlan szigeten tette.;-)
Az egyetlen dühítő probléma, hogy aki tisztában van a tudattal, annak egész életében gerillaharcot kell folytatnia és akkor ott van még a sok elfojtás, álarc, mindez önvédelemből mert kénytelen vagy társadalomban eltölteni azt a rövid időt, amit az emberek életnek neveznek. Nem mondhatod el mindenről a véleményed, mert lenéznek, kiközösítenek, legyen az politika, vallás, vagy filozófia. Azt hiszem egész életemben nem voltam önmagam, a gyökér társadalmi normák miatt. Mert meg kell felelni. Itt sem fogadnak el, ha megvadulok. Mindenki kötelezően alkalmazkodik. Ezzel nincs is probléma, ha mindenki. Na jó, ezt elengedem, bocsánat, ma annyi butaság volt megint a melóban.
A végén mindenki tisztában lesz az egész valósággal, és az időtlenséget megízlelni, hát az lesz maga a mennyország!
„A mező az egyetlen valóság, nincs fizikai anyag, csak egyre sűrűbb mezők.” Albert Einstein
A húrelméletek matematikusai is egy mezőt feltételeznek, aminek „fűszálai” azaz húrjai képezik a valóságot. Azonban a mező „talaját”, amiből a fűszálak nőnek, „felgombolyított” dimenziók képezik, amik immanens részei a mezőnek. A sűrűségkülönbség, vagy sűrűségeloszlás, teszi inhomogénné a mezőt, vagyis csak részekben megismerhetővé a valóságot. A legnagyobb rejtély persze, a tudat mibenléte, annak mezőbeli státusza. Egyénileg és közösségileg is lehet értelmezni, de ez olyan, mintha egy búzamező minden”búzaszála” másféle búzából lenne. :-/
A La Pastora tholos a Valencina de la Concepción-Castilleja de Guzmán mega-helyszín legteljesebb és legjellemzőbb megalitikus emlékműve. Ez az emlékmű háromféle kőzet felhasználásával épült, amelyek mindegyike más-más funkcióval bírt, és három különböző helyről származott: paleozoikumi kvarcarenit, gránit és harmadidőszaki mészkőhomokkő. A tholos kőzeteinek és a környékbeli hasonló kőzetek kibúvásainak részletes kőzettani vizsgálatát végezték el, a lehetséges forrásterületeket a kvarcarenit esetében legalább 30 km-re északra, a gránit esetében 15 km-re, a homokkő esetében pedig 15 km-re délre határozva meg. Ezért az emlékművet építő közösség mélyreható természeti ismeretekkel rendelkezik, ami lehetővé teszi számukra ezen erőforrások megtalálását, valamint megfelelő társadalmi szervezettséggel rendelkezik ahhoz, hogy kiaknázza őket és a mega-helyszínre szállítsa. Ebben az értelemben csónakok vagy tutajok lehetséges használatát sugallja az elmozdításuk megkönnyítésére, vagy legalábbis az út megtételének egy részére.
„A Nagy Piramis tényleg csodálatos mérnöki mestermű és az építők korának világmindenség modellje is, mert nemcsak mérnöki logikát követ, hanem kozmológiai törvényeket is tükröz: égi és földi erők egyensúlya, isteni ciklusok megjelenítése, szakrális világkép geometriai formába öntése.”
Amennyiben a Platóni testeket tekintjük a kozmikus törvények szimbólumának, akkor a Tetraéder lenne a két gúlákból álló test. Vagyis a felszín alatt is kellene lennie egy fordított gúlának, ami a Földi fele, míg a kilátszó az égi fele lenne. Ha lefúrnának megkeresni a földalatti csúcsot, a „negatív benbent”, nagyon örvendeznének neki az ezoterikusak. ;-)
Az ókori egyiptomi építők remek geodéták, mérnökök, csillagászok és geológusok is voltak egy személyben. A földalatti kamra, a helyszínválasztás, az anyagok megmunkálása és az építmény stabilitása alapján mély és gyakorlatias geológiai tudással is rendelkeztek, amely bőven meghaladta koruk technikai környezetét. A Nagy Piramis tényleg csodálatos mérnöki mestermű és az építők korának világmindenség modellje is, mert nemcsak mérnöki logikát követ, hanem kozmológiai törvényeket is tükröz: égi és földi erők egyensúlya, isteni ciklusok megjelenítése, szakrális világkép geometriai formába öntése.
Az ember, a jelen állapotokból kiindulva végez extrapolációt a múltba és a jövőbe. Az elképzelt időponthoz képest, teljesen más tudással és műszerezettséggel. Ennél fogva csak arra tehetünk biztos kijelentéseket, amikre tényekkel igazolt dolgaink vannak. Ami a Nagypiramist illeti, jól rejti előlünk azokat a tényeket, ami a tervezését és kivitelezését illeti. Azért mert nem illik bele a mai elképzeléseinkbe. Így jönnek képbe a földönkívüliek, az óriások, és az istenek, mint a fantáziánk szüleményei. Remélem egyszer lesz annyi elszántsága, pénze, és technológiája az embereknek, hogy feltárják a múlt valódi arcát előttünk.
Ha volt valamilyen funkciója a 31 méter mélyen lévő kamrának, az bizonyára nem egy „kripta”, mivel ahhoz nagyon nem illik a megjelenése. A mérete sem illik egy olyan uralkodóhoz, aki akkora felépítményt csináltat magának, mint egy hegy. Amennyiben a piramis nem egy „erőműnek” készült, akkor lehetett egy előzetes geológiai felmérés ahhoz, hogy megfelelő alapja van a piramisnak. Ha ugyanis nem elég stabil, vagy lyukacsos, mint a sajt, akkor előfordulhatott volna, hogy még az elkészülése előtt összeomlik a piramis.
Ó, igen. Bátor feltételezés, mert a mainstream régészeti világképbe nagyon nem illik be, de a földalatti kamra statikai-felmérési célú felhasználása logikus és mérnöki szempontból is indokolt. Az építés megkezdése előtt pontos tájolásra, szintezésre és geodéziai pontok kijelölésére volt szükség, egy ilyen kamra szolgálhatott ezek kiindulópontjaként. Függőónnal, vízszintezéssel segíthették a piramis geometriájának meghatározását, pl. tömegközéppont (függőleges tengely kimérése). Lehetséges, hogy a földalatti kamra közvetlenül az alap középpontja alatt található.
A földalatti kamrához vezető járat közvetlenül a természetes kőzetbe van vájva, ezért ez egy kiváló lehetőség volt a kőzetminőség felmérésére (pl. repedések, esetleges vízmozgások feltárása).
Még egy videó, az eltűnt tudósokról, amiket nem sikerült azóta sem hitelesen igazolni. Vagyis, van mit feltárni a múlt igazságaiból ahhoz, hogy tisztábban láthassuk a jövőt.
Ez a meditációt, a befelé fordulást, azokat a rezgési módokat kutatja, amiket az ember születésével megkap a megtermékenyülés pillanatában, de 3-6 éves korára „kinevelik” belőle. Vagyis megfeledkezik róla úgy, hogy nem is tudja mit felejtett el. Tegyük fel, hogy volt az emberiségnek egy olyan időszaka, amikor lélekben, vagy tudatosan is, megmaradt 2-6 éves gyereknek, és ezzel a tudatállapottal „hegyeket” tudott emelni, vagy lerombolni. Tulajdonképpen minden a rezgéseken, az energia modusokon, az energiának „használatán” múlik. Sok felismernivalója van még az embereknek a szellemi „sötétség” eloszlatásával. Remélem sikerülni fog. ;-)
„Ha egy marék homokot kipergetünk a tenyerünkből egy sík lapra, annak az oldalszöge is ennyi lesz.”
Ez is azt bizonyítja, hogy a sivatagi körülmények között, volt gyerekkori előtanulmánya a tervezőjének. De legyünk őszinték, semmi nem marad ugyan úgy örökké. Ahogy elhordták a fehérmészkő burkolatát, úgy elhordhatják egyszer a gúlát is, mondjuk gátépítésre, amivel a tengerszint emelkedését kompenzálják. Minden változik az aktuális állapotok, pedig egyszer a feledés homályába merülnek. Ha csak, nem létesítünk egy olyan Alexandriai könyvtárat, amit nem égethetnek el az ideológiailag megszállott emberek. Egy „digitális Noé bárkája” legalább reményt adna a túlélőknek, mert bizonyára lesznek. A múlt igazságainak feltárását, azzal kell kezdeni, hogy nem töröljük el végkép, mielőtt eljön a jobb világ.
Stabilabb szerkezet nincs a négyzetes gúlától (amilyen a Kheopsz is), hogy az oldallapjai 52 fokos szögben hajlanak az alapra. Ha egy marék homokot kipergetünk a tenyerünkből egy sík lapra, annak az oldalszöge is ennyi lesz.
„A Nagy Piramis nagyon stabil építmény, számos földrengést túlélt.”
Ez bizonyára a gondos helykiválasztásnak, a tervezésnek, a kivitelezésnek köszönhető. Ekkora projekt nem bízható a véletlenre. Ugye a királyok trónra lépésekor beindul a munka. Vagy még előtte, ha biztos a trónörökös a dolgában. Azonban hogy mennyi ideig lesz uralkodó, csak az egészségén és a hatalomgyakorlás módszerein múlik. Nagyratörő tervek mindig voltak, és lesznek, de a nagy piramis a top tízben van most is.
Végül is nagyobb az alapterülete, mint a Királyi kamrának. Azt jelen állapotában nem tudni biztosan minek is készült (volna). Viszont a föld alatti kamra mennyezetét már lesimították. Írod: "bizonyára nem egy „kripta”, mivel ahhoz nagyon nem illik a megjelenése" de vedd figyelembe, hogy gyakorlatilag félkész, nincs kialakítva az alsó része.
De teljesen mindegy mi lett volna a funkciója, ha egyszer statikai dolgokkal jössz. A Nagy Piramis nagyon stabil építmény, számos földrengést túlélt.
„Egyébként a Nagy Piramis alatti ún. "föld alatti kamra" padlószintje is kb. 31 méterrel a piramis alapja alatt van, és ez a kamra se kicsi: 14 x 7,2 m, azaz 100 nm, és nem alkalmaztak semmilyen pilléreket benne.”
Azt nem tudom, hogy a „földalatti kamra” a nagypiramis terv része volt, vagy már előtte a sírkamrának készült. Minden esetre a ferde lejárat alapján, a piramis terv szerint, készült. Ha volt valamilyen funkciója a 31 méter mélyen lévő kamrának, az bizonyára nem egy „kripta”, mivel ahhoz nagyon nem illik a megjelenése. A mérete sem illik egy olyan uralkodóhoz, aki akkora felépítményt csináltat magának, mint egy hegy. Amennyiben a piramis nem egy „erőműnek” készült, akkor lehetett egy előzetes geológiai felmérés ahhoz, hogy megfelelő alapja van a piramisnak. Ha ugyanis nem elég stabil, vagy lyukacsos, mint a sajt, akkor előfordulhatott volna, hogy még az elkészülése előtt összeomlik a piramis. A tervezője tudta, hogy egy nagyobb földrengés ledöntheti a művét.
Nem tudom, hogy Vasziljev foglalkozott-e a pillérek kérdésével, de ha kellett az egyiptomiak biztosan alkalmazták. Pld. a Királyok Völgyének legnagyobb sírkomplexuma, amit II. Ramszesz épített a a fiainak, amit a thébai mészkődombba vájtak. Ez kb. 150 kamrát tartalmaz, és még nincs feltárva teljesen. A kamrák összterülete vagy 1000 nm körüli, a legnagyobb kamra 50 nm, és abban 16 pillér van. De ez teljesen félrevivése a teóriának, hogy a pillérekről kell beszélni, hogy voltak-e vagy nem, s nem magáról a kamráról és Kheopsz sírjáról.
Egyébként a Nagy Piramis alatti ún. "föld alatti kamra" padlószintje is kb. 31 méterrel a piramis alapja alatt van, és ez a kamra se kicsi: 14 x 7,2 m, azaz 100 nm, és nem alkalmaztak semmilyen pilléreket benne. Egyébként túlzásnak tartok egy 30 m átmérőjű kamrát, vagyis inkább azt, hogy a koporsó egy 10 m átmérőjű platformra helyezték, amikor annak a harmada is elég lett volna. Hisz az egész kamra sugallja a szimbolikát az Ozirisz sírokkal!
„A dinasztikus idők előtt volt egy példázat, egy civilizáció, nekik köszönhetik az egyiptomiak a művészetüket, a babonáikat, a mítoszaikat, és megannyi mást, amire majd egy másik alkalommal kitérek.”
A tudomány szerint, a homo sapiens 200 000 ezer éve uralja a bolygónkat. A történelem előtti időkben is volt történelem, hiszen a génállományunk igazolja. Miért ne lehetett volna egy olyan fejlett emberi civilizáció, aminek nem a mai értelembe vett megmunkálási technológiák képezték az alapját? A neandervölgyieknek is nagyobb volt az agytérfogata a modern emberénél, de lehetett kisebb aggyal is okosabb az eszes „új” emberi faj. A rezgéseken alapuló manipulációk, a telepátia, telekinézis, magas színvonalú alkalmazása isteni státuszt adott a számukra, az utánuk következő, szellemileg hanyatló generációk pedig csak úgy tudták visszakövetni a származásukat, hogy őket az istenek teremtették.
„Éppenséggel számolhat tartóoszlopokkal is Vasziljev, de szerintem éppenséggel kivitelezhető, hiszen a Nagy Piramistól is nagyobb hegyek alatt vannak ettől nagyobb barlangok is, anélkül, hogy összeomolnának. Hiszen a piramis egy szikladombon áll.”
A természetes képződményű barlangok esetén lehetnek tartóoszlop nélküliek, mivel ott a savas eső oldja fel a lágyabb követ. A szilárdabb pedig homogén marad. Azonban egy mesterségesen kialakított „barlang” esetén számolni kell azzal, hogy nem teljesen homogén a szikla. Vagy volt már „müon szkennerjük”, amivel átvilágították előzetesen a területet? Minden esetre elszabadult fantáziákra, sok példát generált a Nagypiramis.
Ráhibáztam a lélekutazásra is, ahogyan vak tyúk is talál éhes disznót.
Sajnos ezenkívül is egyezik két-három elképzelésem Uvarovéval, így hát előfordulhat, hogy én is bolond vagyok, ketten sokra vihettük volna, főleg, ha beavatom a 'szájmegnyitó intubálás' teóriámba.
Lehetetlen szőnyeg alá söpörni az Istenekkel való kapcsolatfelvételt. (Még ők is gyakorolták!)
Annál is inkább, mivel korokon és földrészeken túl a mai napig divatos.
Élettel és Istennel kapcs. szertartások zajlottak a piramisban, először mágikus, vallási rituálékat tartottak a papok segedelmével (fogalmuk sem volt semmiről, max a főpapnak, na jó ez túl erős, tehát nem értették teljesen) majd ők vették át a stafétát. Később jöttek az okkultista bulik. Akkor még rendben működött a doboz, ha belefeküdtek.
Osztani tudom a véleményt, hogy először semmiféle halálkultusz nem volt, később egy okos kitalálta, hogy a halottal is próbálják meg az eredeti rituálét. (Akkor már boncoltak és csomagoltak.) Utána a robbanás lehett az oka, hogy fel is hagytak a kamra látogatásával, holott a papnövendékek újrajátszhatták volna a robbanásos esetet, így az utókor csak a nagy baklövést elemezgetné, és nem erőltetik a temetkezést. (Másképp alakult volna minden:)
Megjegyzem, még dédelgetem a régi gondolataimat a naoszokról (hiperbár/keszon; sugárzás és rezgés mentes, vagy azokat átalakító kamra és még lehet ezer más célja), továbbá hiszem, hogy minden időben megpróbálkoztak az újraélesztéssel is, kiváltképp egy isten esetében indokolt ez.
Tehát a múmiázást én is egy elfeledett kép átörökítésének tartom. Az az igazság, hogy kezdem érteni, miért mondtad Schenouda azt, hogy Egyszobros Horizont Hufu beavatott. (De cseppet még fenntartom, hogy fogalma sem volt róla, miért művelték ezt vele, az pedig szintén további megfontolást képez, hogy a papok tisztában voltak-e akkoriban már bármivel, vagy csak mímelték a kötelező sémát.)
A dinasztikus idők előtt volt egy példázat, egy civilizáció, nekik köszönhetik az egyiptomiak a művészetüket, a babonáikat, a mítoszaikat, és megannyi mást, amire majd egy másik alkalommal kitérek.
Azt hiszem már láttam ilyen képet. Lehetne hozzá valami magyarázat is, hogy milyen céllal, vagy funkcióval bírnak azok az „oszlopok”. Vagy netán rakétasilók lennének azok? A piramis meg egy csillaghajó, mint a Csillagkapu sorozatban, ami felszáll, ha felforrósodik alatta a talaj? A scifi írók már minden változatot megírtak, csak az a kérdés melyik fog beteljesülni? :-)
Kíváncsi leszek mire mész ezekkel a kőgolyókkal. Néha megálltam megcsodálni őket, főleg azokat, amiket Közép-Amerikában találtak. Nem volt ötletem rá, mire is kellettek ezek a régi embernek, annyira idegennek, értelmetlennek tűntek. Ilyeneket faragtak billiárd golyó nagyságútól (Teotihuacan) az egészen nagyokig, melyek súlya több tonna. 2012-ben néztem rájuk utoljára: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=116070439&t=9000303
"Ez a 30 méteres terem, bizonyára csak feltevés..." Igen, jól gondolod ez Vasziljev feltevése. mert azt gondolja a középen lévő "szigetnek", amin van Kheopsz koporsója kb. olyan 10 méteresnek kellene lennie, amit körbevesz minden oldalról kb. ugyanennyi tér (10 m), s így jön ki a 30 m.
Egyébként több kutató gondolta, hogy valóban itt lehet Kheopsz, ahogy az Hérodotosz írta. Viszont eleve különös, ha egy görögnek ilyet elmondtak az egyiptomi papok (2000 évvel a temetés után), úgy ez mennyire számít titoknak.
Éppenséggel számolhat tartóoszlopokkal is Vasziljev, de szerintem éppenséggel kivitelezhető, hiszen a Nagy Piramistól is nagyobb hegyek alatt vannak ettől nagyobb barlangok is, anélkül, hogy összeomolnának. Hiszen a piramis egy szikladombon áll.
Másrészt Vasziljev tipikus példája annak, hogy úgy próbál valaki teóriát kidolgozni, hogy kevés adat áll rendelkezésére. Igaz úgy a legkönnyebb össze-vissza beszélni, hogy olvas valaki pár netes cikket, ettől mindjárt okosabb lesz azoktól az egyiptológusoknál, akik évtizedeken át foglalkoztak az egyiptomi technikákkal, építkezésekkel (a fórum is produkál ilyet az évtizedek alatt). A "föld alatti kamra" kútjáról azt hisz 10 m mély, mivel nem olvasta Peter Tompkins könyvét a Nagy Piramisról. A 19. század elején ez még nem sokkal volt mélyebb 3 méternél, majd Caviglia belevájt, aztán Vyse ezredes felfogadott egy arabot, aki az alját tovább 11 méterrel mélyítette meg. És nem volt ott semmi dugó, hanem természetes sziklát kellett átvágnia. Az is nevetséges, hogy ezt a kútaknát 12-15 méterre teszi a piramis szélétől (lásd Vasziljev képét, amire azt írja kamera podzemelija).
A másik érve Vasziljevnek, hogy belső sziklamag nélkül nem valósulhatott volna meg a két nagy piramis. Ez se új, már az európai látogatók közt a 18. század óta jelen van, hogy ismerik ezt a sziklamagot. Vasziljev már nem jutott el Egyiptomba, de egy barátja, Szavelij E. Kasnyickij igen, s tanulmányozta a piramis belsejét. Megnézte a Királynői Kamrát és annak a keleti oldalán egy "hatalmas darab anyasziklát fedeztem fel. A fal teljes magasságában egyetlen illesztés sincs a mészkő téglák között. Nem hittem a szememnek, végighúztam a tenyeremet a dudorokon és a mélyedéseken – sima volt!" Míg a 3 másik oldalon láthatók voltak a szabályos illesztések. A keleti fal több mint 30 négyzetméteres, azaz akkor, hogy sokkal nehezebb lenne, mint a legnehezebb gránitlapok (70 tonnás), amiket beépítettek a piramisba.
Kiterítettem a kavicsgyűjteményem egy részét annak apropóján, hogy hamarosan hozom (ha megtalálom) a dolmeneknél felfedezett kőgolyókat is. Utóbbiak mesterségesek, előbbieket a természet formálta. Utolsó 2 kép: petroszférák Costa Rica.
