Messze nem arról van zó, hogy a megfigyelésekkel beavatkoznánk valamibe is. Mégis úgy tűnik, mintha a megfigyelő egy egységben lenne a fotonnal és a két réssel.
Egy példa, amit laboratóriumi argumentumnak neveznek. Egy kísérletet fel lehet szabdalni pl. olymódon hogy egy egy fotont küldünk Bp-en, Bukarestben, Belgrádban, Párizsban, stb. Ha ezeket a kísérleteket statisztikailag úgy kiértékeljük, ugyanazt a görbét kapjuk, mintha egy laboratóriumban történtek volna a kísérletek. Vagyis egy fotont küldünk Bp-en, egyet, Bukarestben, egyet Belgrádban, egyet Párizsban és még 100 különbözö helyen, statisztikailag ugyanazt az eredményt kapjuk, minha Budapesten küldtük volna egymás után egy laboratóriumban. Ettől kap az ember hülyét, mert ha a kauzalitás megsértését akarjuk vizsgálni, akkor erre matematikai statisztikával azt kapjuk, hogy hát igen, nincs kauzalitás így sem.
ezért mondják vajon, hogy a fekete lyuknak nincsen haja (has no hair)?
Szerintem nem ezért mondják. Olyasmit szoktak emlegetni, hogy a fekete lyukat néhány egyszerű mennyiség (pl. a tömege) jellemzi, ezeken kívül nincs neki semmiféle egyedi tulajdonsága, ismertetőjegye (pl. egyedi "haja").
akkor szemléletesen az R3 -> R tér, az R3 -> R3 meg mező
Az első skalármező, a másik pedig 3-dimenziós vektormező az R3-on.
de ez sem felel meg a szokásoknak, mert erőtér van emlegetve, nem erőmező
Szerintem szokásokon kár vitatkozni, legfeljebb törekedni lehet a megváltoztatásukra.
Gondolj a kétréses kísérletre, amikor megfigyeléssel, azaz méréssel befolyásoljuk az interferenciát azután, miután a foton elhagyta a réseket. Ez kauzalitási probléma, és nem biztos, hogy a mérésünk a valóságot adja vissza.
Egykutya. Ha A és B esemény egy X rendszerben egyidejű, Y-ban meg nem egyidejű, akkor az A és B esemény között wltwlt idő is értelemszerűen különbözik, hiszen X-ben nulla, Y-ban meg nem.
Igazán sajnálom. A mező és az erőtér fizikai értelmezésének megkülönböztetésével szerintem egy picit közelebb kerültünk az anyag definíciójához. Azáltal, hogy a mérést elkülönítettük a valóságtól, beismertük saját gyarlóságunkat, és megszabadultunk attól a pozitivista szemlélettől, hogy csak az lehet a valóság, amit meg tudunk mérni. A mező és az erőtér elkülönítése nálam azt jelenti, hogy a mező a valóság, az erőtér pedig az amit mérünk és törvényekbe foglalunk, de ezek a törvények úgy viszonyulnak a mezőhöz, mint mi magunk a valósághoz. Szerintem ez a lényege Maxwell gondolatának, hogy a mezőn történnek a valódi dolgok, nem a kastélyban.
Én is ilyen válaszra számítottam tőled. Mutatok egy angol és egy német linket, ahol a az erőmező szó szerinti fordításait magyarázzák, de te azért is kötöd az ebet a karóhoz. Csak a magyar nyelvben nincs erőmező, érted? Nem mi szartuk a spanyolviaszt, még ha sokan ebben az országban úgy is gondolják. Maxwell is angol volt, ha nem csalódom.
Hát ennek természetfilozófiai oka van, nem pedig matematikai, hogy sohasem találkozol az "erőmező" kifejezéssel.
Ennek kizárólag magyar nyelvészeti és hagyománybeli okai vannak. Az angol és a német fizikusok nagyon is használják az erőmező szókapcsolást: force field, Kraftfeld.
Elmondtam korábban, mit tett hozzá. Ott a vektorok stb. fizikai mennyiségeket reprezentálnak (vagy legalábbis azokkal kapcsolatban levő mennyiségeket). Egyébként szerintem fordítva történtek a dolgok: először a fizikusok kitalálták a mező intuitív fogalmát, ezt a matematikusok átvették és sokféleképpen általánosították, majd az általánosabb fogalmak bekerültek a modern fizika fegyvertárába.
A matematikusok inkább szeretnek vektornyalábokról és szeléseikről beszélni, ez egy általánosabb és precízebb fogalom a vektormezőnél. Még általánosabb fogalom a
kéve, ez ma már a topológiában, differenciálgeometriában, algebrai geometriában nélkülözhetetlen eszköz, de a modern fizikában is szerintem.
ezért mondják vajon, hogy a fekete lyuknak nincsen haja (has no hair)?
akkor szemléletesen az R3 -> R tér, az R3 -> R3 meg mező. de ez sem felel meg a szokásoknak, mert erőtér van emlegetve, nem erőmező. szerintem magyarul nincs értelme a különbségtételnek.
Szerintem a mező (field, Feld) elnevezésnek az a pórias háttere, hogy ha egy tér minden pontjára raksz egy vektort, az tényleg úgy néz ki, mint egy mező (fűszálak).
A hivatkozott 9.9 egyenletek második csoportja a gamma tényezők antikommutátorainak értékét írja elő úgy, hogy a különböző gammákra nulla kell adódjon. Ha a gammák közönséges számok lenének, akkor ez nem lenne lehetséges, mivel a közönséges számokra (egydimenziós skalárok) a szorzás kommutatív művelet. Tehát pl. xy=yx, és így xy+yx=0 semmilyen x,y-ra nem teljesülhet, ha x,y 0-tól különböző számok. De ha mátrixok, amelyekre a szorzás nem kommutatív, már lehet megoldás. Azt is be lehet látni, hogy a négy különböző gamma esetén minimum 4x4-es mátrixokra van szükség. (l. az általad hivatkozott Geszty könyv 294-ik oldalát is)
Az egyenletek a fejezet számaihoz vannak sorszámozva. IX. fejezet: Relativisztikus kvantummmechanika. A 9.3 egyenlet a relativisztikus dinamika alapegyenlete. A 9.9 egyenlet a Dirac-egyenlet című ponthoz tartozik. Egyszerű matek, csak nem akarok sokat bíbelődni vele, nincs kimagyarázva, ha valaki elmondaná, időt takarítanék meg vele.
Gyanítom hogy nem stimmelnek az egyenlet sorszámok, lehet hogy eltérő kiadás? Az enyém Nemzeti Tankönyvkiadó, ISBN 963 18 5610 0, a hátsó borítón pedig a 42233 szám található (akármit is jelentsen).
Szívesen megtárgyalom veled a Dirac-egyenletet, mert ugye a specrel alkalmazásával jött ki, még ide is illik a téma. Én Nagy Károly könyvéből vettem át, te honnan? Javaslom, haladjunk Nagy Károly könyve szerint.
Ha érdekel hogy mit csinált Dirac, miért nem nézed meg ahelyett hogy ilyen idétlenségeket találsz ki mindenféle népszerűsítő hasonlatokból következtetve?!
