>A laminált forgácslapok élkeményfázását úgy gondolom, hogy egészen vastag anyagot használni, vagyis, hogy ne >"élzárás" hatású legyen, sokkal inkább betétnek érződjék a laminált felület egy fa keretben. Ha ez szépen van >megoldva, akkor szerintem nagyon egészséges, modern hatású.
Jó ötlet, valójában régen is így készültek a nagyobb táblák fából, csak annyi a különbség, hogy ott a "betét" is táblásított fából volt. Én azt gondoltam, hogy manapság is megengedhető lenne, hogy a laminált "betét"helyett igazi fa legyen. PErsze nem ráragasztva, a keretet a betétre, hanem nútféderesen. hogy mozoghasson benne. Ha már körbe keretezem a lamináltat ahogy írtad, nem olyan nagy meló egy kicsit táblásítani a laminált helyett, szerintem. HA árban nézem, akkor pl. lucból a korpuszt olcsóbban meg tudom csinálni, mint lamináltból, de ez csak mellékes szempont , nem az ár miatt lenne fából. Igazán az érdekelne, hogy milyen ellenérvek szólnak a valódi fa vs laminált vitában egyik ill. másik mellett. Laminálttal nem dolgoztam, így nem tudom, mennyire menne flottul a dolog, Mivel anyagot mindenképp vennem kell, nem hulladékból dolgozom, kicsit tartok a laminálttól, ott nincs sok esélyem a javításra, ha pl, elszabom, lepattanik, leütődik, kitörik széthasad. Fánál ezeket a problémákat már elég jól tudom kezelni.
>kétségeim vannak, hogy 18.000 alatt igazán Nekem is, de mafell ára ennek a tízszerese kb. én 180ezret írtam. Az már tényleg nem a műszaki tartalom, hanem a marketing meg egyéb költségek fedezésére + extraprofitra kell.
köszönöm, hogy leírtad saját tapasztalatodat. Tényleg kicsit extrém amit csinálni szeretnék. A tálaló csak példa, arra, hogy mennyire mennék bele a részletekbe. Egyébként az a tálaló kéziszerszámokkal készült, csak egy asztali körfűrészt használt a fickó a szélezetlen pallók felszeleteléséhez tehát még nálam is elvetemültebb.
Igazad van, hogy a polcok elkopnak, ezért nálunk amíg volt konyhabútorunk papírral voltak bevonva a polcok is. Egyszerűen ki lehet cserélni és még szép is. Ez szerintem nem hátrány a laminálttal szemben, mert ez is, az is védve lesz papírral. A kopásállóságot illetően. A leginkább kitettek a frontok, abban viszont egyetérthetünk, hogy az mindenképp fábol legyen. Van egy nagyon jó kis lakk Kofic mester ajánlotta, nagyon bevált. Rendkívül kemény, kopásálló, a szekrényre is ez kerül, tehát nem fog megkopni a fenyő sem, ha esetleg abból lesz a front. A munkalapot illetően sem félek a kopástól, mert a Milese Lga 231 ott is megállja a helyét. Ez szerintem van annyira kemény, mint a laminált műanyagozása. HA pedig disznóbontás közben megcsúszna a fejsze rajta :) akkor lecsiszolom aztán mehet rá az új réteg. Ezt pár évente ha megcsinálom, mindig új munkalapot kapok.
Ez elkészítési idő nem lényeges kérdés, pár éve tudjuk nélkülözni a konyhabútort, ha eddig elvoltunk nélküle mégegy évet is kibírunk. Mióta elkezdtem igazi fával hobbyasztaloskodni, nem vágyom a tökéletesnek kinéző műanyag bútorokra. Ezért nem idegen számomra a boroviból készült front sem, bár ugyanannyi melóval akár tölgyből is megcsinálhatom, ez még kérdéses. A fenyő frontnak valahogy vidámabb hangulata van, ez jobban illene hozzánk, mint a komolyságot sugárzó sötétebb keményfa frontok. Ha az egész szekrény fenyőből lesz, szerintem nem illene hozzá más anyag a fronthoz sem. A munkalapot természetesen tölgyből fogom csinálni, a keménysége miatt.
Csak az érdekesség kedvéért linkeltem, miután a lapostiplimarók kapcsán ebbe a gépbe is belefutottam. Az "eredetiség" csak annyit jelent, hogy ők csinálták először, az ilyesmi pedig értékelendő :) Az ára más kérdés... Én például, ha nem az olcsó gépek közül választottam volna, hanem a DeWalt, Makita, Bosch, Milwaukee, stb. kategóriában, akkor biztosan a Lamello gépét veszem meg, egyszerűen, mert övék az "elsőség". :) (nekem egyébként kétségeim vannak, hogy 18.000 alatt igazán jó darabot lehetne készíteni, de ez más kérdés, ez csak annak az üzemnek lehet érdekes, ahol egy ilyen gépet óraszámra működtetnek)
Délután arról írtam, hogy a konyhabútort én is hasonlóképpen szerettem volna megoldani, de a feleségemnek joggal nem volt türelme kivárni míg elkészül, így olyan laminált forgácslapos bútorokat vettünk, aminek az ajtajai bükkből vannak, tömbösített bükk munkalappal. Azóta valamelyest beláttam, hogy amit én csináltam volna, az kevésbé bírná a strapát. Egyszerűen arról van szó, hogy a laminált lap kopásállósága mégiscsak jobb, mint egy lakkozott fáé. A bútor, amit linkeltél, nem igazán konyhai darab, hiszen az egy tálalószekrény, aminek elvileg az étkezőben a helye. Fenyőből van, ami most még szép, de én valahogy a lelki szemeimmel már azt látom, hogy milyen lesz évek múltán. Az ilyen bútordarab tk. (és ez nem leminősítés akar lenni) egy leendő rusztikus, paraszti enteriör része. Az ilyen bútort nem lehet úgy tisztán tartani, mint egy lamináltat, a polcok biztos, hogy igen hamar megkopnak s nagymamám konyhája jut eszembe, ahol a takarosság érdekében a polcok időről időre papírral voltak lefedve, rajzszögezve.
Ha én csinálnék most konyhabútort, akkor: - másképpen méretezném a bútorokat, minden irányban kicsit nagyvonalúbban, mint az un. szabványos konyhaszekrény méretek - keményfából igényes ajtókat készítenék - a korpuszhoz laminált bútorlapot használnék, de esetleg eggyel vastagabb méretet a megszokottnál + körbe(!) élkeményfáznám, hogy "húsa" legyen - a polcokat mindenképpen szerelhető módon oldanám meg (még a laminált is képes megkopni pl. az acél lábasok ki-behúzgálásától - a legjobb minőségű szerelvényeket használnám
A laminált forgácslapok élkeményfázását úgy gondolom, hogy egészen vastag anyagot használni, vagyis, hogy ne "élzárás" hatású legyen, sokkal inkább betétnek érződjék a laminált felület egy fa keretben. Ha ez szépen van megoldva, akkor szerintem nagyon egészséges, modern hatású. 10 éve csináltam egy pelenkázót így és szeretem, bár arra csak egy 1cm-es bükk léc került, de már így is egészen más a hangulata. És nincs gond az élekkel. Részemről ennyi.
Azt, hogy "eredeti" nem tudom, hogy mi bizonyítja, mások is gyártanak ilyen gépet. A maffellel az árán kívül semmi bajom, az viszont kizárja, hogy ilyent valaha is beszerezzek. Nem pártolom a feltétlenül legolcsóbb megoldásokat, de ez nem olyan hi-tech cucc, hogy képtelenség lenne 180000 alatti áron előállítani egy strapabíró változatot.
Én sem láttam még közelről, de azokon a részeken amit említesz marva lenne az ablak ill, ajtó készítés során talán ezért nem teljesen sima. A fa felveszi a környezetében lévő levegőből a párát. Az, hogy mennyit, attól függ, hogy milyen magas a környező levegő relatív páratartalma illetve mennyi a fa nedvességtartalma. A fríz rétegragasztott, ami elvileg azért van, hogy ne vetemedjen pára felvétel ill leadás során. Ha megfelelően alátámasztva egyenesen fektetve tárolod akkor nem fog vetemedni fűtetlen helyiségben sem.
A farostlemez rácsbetétes ajtólap teljesen alkalmatlan erre a célra. Akármivel kened, a víz be fog jutni a farostlemezbe és eldeformálódik és le is fog jönni. Nekem vannak farostlemez ajtóim, amiket ideiglenes használatra vettem, amig a tömörfa ajtók el nem készültek. Elképesztően gyenge minőség, a legócskább anyagokból, semmire sem jó, kidobott pénz, még a függöny is jobb megoldás.
A képen látható ajtót házilag készítettem, igaz van hozzá profi felszerelésem. Az ajtólapok kerete 10x4-es borovi ebből kb 16 folyóméter kell, a tok 10x6-os luc ebből kb 8 méter kell. Kell még min 2 tábla 6-os OSB , kb12m 5x2,5-os léc az ablakkeretekhez meg a két ajtólap takarólécéhez. Én szélezetlen pallóból ill deszkából dolgoztam. A falcolásokat felsőmaróval is meg lehet csinálni, de ha a kereteket ill a tokot nem elpregyárott anyagból csinálod, akkor bizony kell hozzá egyengető/vastagoló gyalu, és egy asztali körfűrész is. A csapolásokat meg lehet csinálni kéziszerszámokkal is, fűrész meg egy éles véső elengedhetetlen. Az egésznek a lényege a terv.Ha van terved nem fejben, hanem lerajzolva minden részletében , lehetőleg 1:1-es mértarányban, akkor az elkészítés csak kitartás kérdése. Nem tudom, hogy anyagileg megéri-e ezzel foglalkozni, én nem pénztakorékosségi okból csináltam sajátkezüleg, hanem azért, mert más nem tudja megcsinálni úgy, hogy nekem megfeleljen, akármennyit is fizetnék érte, de legalábbennyire fontos, hogy örömet okoz, ha valamit jül megcsinálok.
Ha zárt (de légáramlat lehet bent), de nem fűtött helyiségben tárolom a frízt, akkor lehet baja? Nem szeretném ha esetkeg felvenne nedvességet és meggörbülne.
Vásárlás előtt még nem láttam ilyen frízt. Azt hittem, hogy totál sima és szabályos, de sajnos nem. Így azt a 2 oldalt, ahol látszik a 3 réteg, azt simára kell gyalulni.
Már lehet, hogy más keresztmetszetű anyagból csinálnám a 72*86-os fríz helyett. De ezt (nagyon) olcsón sikerült vennem. Vagy esetleg a toknak szánt frízt félreteszem, és helyette lucot vagy sima borovit teszek.
Szép lett a garázsajtód! Nekem 250*225cm nyílásmérethez kell.
Csak a munkadíj mennyi lehet egy hasonlóra? Mert akkor nem biztos hogy megküzdenék én vele, főleg hogy még néhány szerszámot is kéne vennem miatta.
Én annak örültem volna, ha gyártanának a sima beltéri farostlemez ajtóból kétszárnyú ajtót. Arányítva a 100*210-es ajtóhoz 25-30000 Ft-ból lenne egy ilyen kétszárnyú ajtó. Frankón lekenném, vagy valami időjárásálló burkolatot tennék rá kívülre és már kész a garázsajtó projekt.
Kerestem interneten, de nem találtam, hogy hol gyártanak papírráácsbetétes ajtólapot, mert ha egy olyat lehetne méretre csináltatni, az is nagy könnyebbség volna.
írtam egy csomót és véletlenül hozzáértem az egér "vissza" gombjához :((( Na, majd este nekifutok újra. De a link még itt van: itt az "eredeti" duplatipliző.
>hol a csapolás nem fut ki a frontig, hanem ott már gérbevágott pofát ad. Ez utóbbi baromi munkaigényes, de >veszettül jól néz ki, és igen értékes munka. Igen, pl. ilyen megoldásokra gondolok. Nekem is vannak alternatíváim a tiplizésre, de gyakorlati tapasztalat érdekelne. Pl. nagyon jópofa az un. fiók csapoló profil. Itt egy példa, hogy milyenre gondolok: http://www.b-cremer.de/Holz/Schreinerarbeiten/Anrichte/anrichte.html
Szerintem ennek a projektnek a megvalósítása egyszerűségben az "úgy mintha lamináltból lenne"-től az egészen elvetemült nútféderes összecsapolásig terjedhet, ahol a csapolás nem fut ki a frontig, hanem ott már gérbevágott pofát ad. Ez utóbbi baromi munkaigényes, de veszettül jól néz ki, és igen értékes munka.
Kérdés, mennyire akarsz belemélyedni a megvalósításba.
Már egy sima "mint a laminált" is olyan eredményt ad, ami nem öszehasonlítható a laminálttal!
Lapvastagságban ne menj le, mert a csapolásoknak kell hús.Meg nem is néz ki jól egy 70 magas szekrény 10mm-es fallal!
Következő projectem konyhabútor fábol. Még nincs konkrétum azon kívül, hogy fából és nem lamináltból készülne az egész, még a hátlap is. Hol lehet ehhez az elvetemült elképzeléshez irodalmat lalálni? Vagy egyszerűen csináljam úgy, mintha lamináltból lenne? Mivel fából lesz, a lamináltnál nagyobb hajlító szilárdság miatt mennyire lehet az anyagvastagságot csökkenteni, ha laminált módjára állítanám elő tiplizve. Apropó tiplizés. Van egy un. duplatiplizó masina. Használta már valalki? Mennyire gyorsítja meg amunkát? Ilyesmire gondolok:
Ez az ajtófríz az un. EURO szabványű bejárati ajtók és ablakok készítéséhez való leginkább. Belső ajtónak 4*12-es anyagot használtam a toknak pedig 4x amennyi a falvastagság kb. Az ajtószárny kritikus, oda kell a jó anyag, borovi. a tokhoz gyengébb minőség (pl luc) is megteszi, főleg garázskapu esetén, mivel a tok amúgy is a falhoz lesz rögzítve pur habbal és /vagy csavarokkal.
Nemrég készítettem egy 260x240-es kétszárnyú garázskaput. Talán látszanaka a csapolások is a fotókon. Két 6-os osb közte 2 centi polisztirol lap. Az osb szilikonnal van beragasztva a keretbe így tehermentesíti a csapolásokat és merevít.
Szia bakter, az Einhell az OBI-ban akciós szerintem, nem Baumaxban, de lényegtelen, és ugyanennyi a Bauhausos klón is.
Még annyit, hogy az Einhell(konstrukciójú és Ferm (konstrukciójú) gépek között a lényegi különbség (szerintem) a mozgatásban van. Az előbbinél két aluminium öntvény fut egymáson jelentős kotyogással, az utóbbinál két acél rúdon fut a "géptest", ami legalább eggyel csökkenti a pontatlanságot és növeli a kopásállóságot. Persze az ideális az lenne, ha a "géptest" furatai perselyezve lennének és úgy futnának az acélrudakon... Ha van ennek jelentősége egyáltalán, mert most csak okoskodom gyakorlati tapasztalat híján, a hétvégén nem volt időm fúrni-faragni. Magával a motorikus résszel meg egyáltalán nem foglalkoztam a gyűjtögetés során, mert az fotók alapján úgysem kiismerhető. Azon meg csak nevetgéltem, hogy az amatőr gépekre másfélszer akkora teljesítmény van írva, mint a profikra.
És, ha már a papírformánál tartok, a FERM garanciája 3 év. Ennél már csak az lepett meg jobban, hogy a "véres" szalagcsiszolómra 5, azaz öt év garanciát ad a baumax! Úgy látszik ezek a gépek nem tudnak elromlani csak szétesni, ami ugye a nem rendeltetésszerű használatból ered :)) Rossz szájak szerint _a_ használatból...
Sziasztok! Jó(?) hír, délután "rövidre zártam" a lapostiplimaró keresgélésemet. Elugrottam a Bauhausba, de ott csupán egy Einhell klónnal találkoztam (Alpha Tools DF 850), viszont a szomszédos Baumaxban kézbe vehettem végre egy FERM-et. És nem volt nehéz eldönteni, hogy ennél maradok. Lusta vagyok részletezni a miérteket, de szerintem egyértelműen jobb konstrukció (-nak tűnik), mint a korábban linkelt ár-társai. Az összegyűjtött profi gépek adatait, fotóit most nem linkelgetem csak azokat, amelyek szerkezetileg hasonlatosak a FERM-hez.
AEG:
KRESS:
MILWAUKEE:
és a FERM:
De ebbe a csoportba tartozik a tegnap linkelt, szintén olcsó KZ3 is. Közben feltöltöttem a képtáramba a FERM-ről is fotókat, de most látom, hogy a tegnapi szalagcsiszolós adag sem működik. Vacak ez a kep.tar.hu :(( Csináltam ideiglenesen egy újat:
Ajtótok és szárny csapolását hogyan oldják meg? Ehhez ezek a lamellázók nem jók, mert nme elég mély és széles a vályat. Vettem borovi hossztoldott 72*86 mm keresztmetszetű ajtófrízt a leendő garázsajtómnak. Ehhez ha tudnátok valami ügyes csapolási módot mondani, annak nagyon örülnék :)
Érdekesek ezek a mannesmann cuccok. Láttuk most a bakosnál a lamellózót (6x ár), régen a plusban a műszakis akcióknál, meg végtelenszorító képében a nóniusznál.
A nóniuszos öntvény szorító reped többeknek. A plusból nekem van magasnyomású mosóm (havi átlag 1x használva autómosásra, radal radiátorra, meg hasonlókra az elmúlt 1 évben) - az jó. 2 hete egy 35 tagos radal radiátort kívül belül vagy 3 órán át mostam vele. Van pneu. szögbelövőm, az eddig jó, de még csak fél órát használtam összesen. Van egy csavarhúzó készlet is a plusból, na az is reped, túl rideg. Amúgy korrekt, mert villáskulcscsal is rá lehet segíteni a jobb nyomaték kedvéért, de az a része is öntvény és reped :( aztán van még egy multiszerszámba való készlet, na abból is csak 1-2 darabot használtam eddig.
Most akkor ez a mannesmann jó vagy nem jó ? hát nem tudom, de az fix, hogy nem a tervezés és a minőségellenőrzés csúcsa.
Délelőtt a Bakosnál jártam apróságok miatt és gondoltam, szemügyre veszem a DeWalt lamellózóját is (ők tárcsás marónak hívják) Az persze nem volt, de mutattak egy Mannesmann nevűt is. Ránézésre ugyanannak tűnt, mint az alább linkelt Workers Best. Kiderült, hogy harmincvalahányezerért árulják... Veszélyes üzem ez a Bakos... Így kell 50-60 eurót jó magyar forintra váltani.
Most, hogy mondod, volt ott 6-7ezerért egy bazi nagy flex is, törtem is rajta a fejemet, hogy kellhet-e? (de azt hiszem, abban nem volt benne a korong, már tudom, hogy miért :)
És akkor a lamellózóról: Az olcsóbbak közül ezeket találtam: FERM FBJ-710 kb. 19.000Ft http://www.alby.hu/product_2.php?prodtype=powertools&szam=15&tol=16 (lap tetején)
Egy nagyon hasonlatos gép: KZ3 - 100 15.000Ft http://www.uni-max.hu/lamellamaro-kz3-100/d/
A jelenlegi praktikeres ajánlat: Schwarzbach SFF 900 K (másutt mint Crosstools) 14.000Ft http://www.prakti.hu/termekek/lapostipli_marogep_sff_900/?id=204723
Workers Best WB900LDF 12.600Ft http://www.fitomedicina.hu/gepek/gyaluk%20marok.html (lap alja felé)
Einhell BDF 850 (jelenleg "akciós" az OBI-nál: 9.900Ft) http://www.einhell.hu/index.php?file=termek&t_id=436
Szintén az Obiban szerepelt egy bizonyos CMT C-FDF 860E 13.000Ft-ért erről nem nagyon találtam linket saját vacak fotóm:
Ez a CMT egyébként hasonlít egy olyan Einhellhez BT-BJ 900, amelyről nem sokat tudok:
