Ez igaz, de a dolog lényegéből adódóan csak lefele tudsz szabályozni a szabályzó nélküli helyzethez képest, azaz a gép eredeti nyomatékánál csak kevesebbet lehet kihozni, azonos teljesítményfelvétel mellett.
Az stimmel, hogy a fordulatot igyekszik tartani, függetlenül attól, mennyire tolod neki, de alacsonyabb fordulaton mindenképp gyengébb lesz, mint nélküle lenne...
A képen található kapcsolás egy 'sima" tirisztoros szabályzó, amiből anno igen sokat gyártottunk. Sokminen elmodható róla, de a nyomatéktartás nem igazán. Alacsony fordulaton minden erő elveszik a gépből egy ilyenre kötve...
Hát én már csak ámulok és bámulok milyen profi társaság van itt :) Jó helyen keresgélsz. Nos szó szerint "tartani igyekszik a beállított fordulatszámot". Nem egy űrtechnika de az ára sem az.
Elvileg volna benne áramvisszacsatolás, az r1-D5 c1 keletkező feszültség az átfolyó árammal arányos feszt termel, és változtatja az UJT billenési pontját. Egy próbát szerintem megér
Ááááh, hát ez még annál is "soványabb" mint ami a kézifúrógépünkben van :-)))) Ez úgy tartja a nyomatékot, hogy amikor "lankad" - akkor ráhúzol egy kicsit.
Az igazi az, amikor van fordulat-figyelése és visszacsatolása is - és gyakorlatilag konstans fordulaton tart - terheléstől függetlenül.
Ilyen állat asszem nincs. Szénkefés, kommutátoros motorokhoz nem tudsz nyomatéktartó fordulatszámszabályzást csinálni. Tudtommal, bár nem lehetetlen, hogy lemaradtam valamiről. A '83-as dátum mindenesetre gyanús, akkoriban a tirisztoros szabályzók voltak nagy divatban, azok meg nem "nyomatéktartók"...
Van olyan is, de csak azokhoz a motorokhoz, amelyk fordulatszáma a meghajtó áram frekvenciájától függ (szinkronmotorok). Ezekhez lehet invertert építeni, ami tulajdonképpen egy frekvenciaváltó és csak annyi a veszteség, amit az elektronika, meg a trafó elfogyaszt....
Igen, a csigakerék-csiga általában önzáró. És igen, a csigakerékkel a legritkább esetben lehet meghajtani a csigát. Azonban jelen alkalmazásban nem is erre van. Képzeld el a szerkezetet úgy, mint egy fogasléc (jelen esetben ez a csiga, ami menetesszár), fogaskerék (jelen pillanatban ez a csigakerék) áttételt. Aholis a "fogaskerék" gördül. Ott pedig nincs önzárás... Na jó inkább ferde fogazású fogasléc-fogaskerék pár...
És igen, a NASA is példát vehetne rólunk, legalábbis költségvetés tekintetében... Szinte ez az egyetlen megoldás, amit pontosan el tudsz készíteni házilag is...
Ez az erődolog annyira igaz, hogy az OKI lézerek egyik tipusában rendszeresen lehúzta a motor magáról a ferdefogú kereket, mert a tengelyirányú erő nagyobb volt, mint a tapadása a tengelyre.
Elég röhelyes volt, hogy hozták sorban a kuncsaftok a kis kereket, hogy kiesett a gépből, mit csináljunk? :)))
Higgye el, hogy egy ellentétes dőlésű fogazással bíró fogaskerék.
Basszus, elsős szakközepes koromban majd egy évig csak fogaskerekeket számoltunk, az amúgy eltörölt tantárgy keretein belül.
A főiskolán mindenki csak nézett, honnan a fenéből tudom az összes gépelemdolgot, többet is, mint ami a könyvben van.Kiderült, az összes szakközepes kollégának csak összesen 3 óra volt belőle elsőben szeptemberben, mert a mi évfolyamunkon törölték el a tárgyat, de a mi dirink felvett egy vörös diplomás fickót, akinek nem tudott más melót adni.Így egy év alatt lezavarta az egész mechanikai műszerész szakmai ismeretek tantárgy 3 évi teljes anyagát. Két bazi vastag könyv, heti öt óra, minden órára 10-12 oldal jegyzettel jött a fickó.Akkora volt a fejünk, mint egy medvéé.Megismerek egy fogaskereket, még egy ferdefogazásút is.Meg egy csigát is.Itt van.Azaz alant. :))))
Legyen akkor ciklois fogazás! :) Vagy szeleteljük fel vékonyra a fogaskereket és csak a két szélsőt tartsuk meg! Esetleg a ferdefogazás szöge tarthat a nullához. :)
Kapkodnám én, főként, ha ha valami baráti megszámítással hozzá tudnék jutni egy tirisztoros, nyomatéktartó fordulatszámszabályzóhoz... Még - nem pápai - hanem főniciai egyenértékest is fel tudnék ajánlani ellenében.
De ilyet, eddig még itt, csak aranyáron, és abból is csak a nehézsúlyú műfajba tartozók öréből emlegettek... :o)
Ez egy teljesen használható és kézzelfogható állítás volt. De ettől még a valóságos megvalósítása hagy némi kívánnivalót maga után - elég csak a fogazotokon ébredő erőkre gondolni (ferdefogó kerekeknél nemcsak tangenciális és radiális erők, hanem axiálisak is ébrednek - a fogavastagság változásáról már nem is beszélve) A másik történet, amire kapásból nem szokot a negyérdemű gondolni, hogy két ferdefogú kereket akkor lehet összekapcsolni, ha ellentétes irányú a fogazásuk, azaz egyik jobbos, másik balos. Ha azonos irányúakat kapcsolsz össze, akkor már csavarkerékpárt kapsz...
Egyébként ezek azok a jelneségek amik az "amatőröket" simán beleviszik az erdőbe - lásd csigahajtás kérdésköre. Ezt nem dehonesztálóan mondtam - hiszen a csiga-csigakerék geometriájának elemzése még az egyetemen is olyan beugrató kérdéseket hordozott magában, amikre nemhogy a hallgatók, de az ezzel nem foglalkozó oktatók körében is elég kemény zavart tudott okozni.
Namost mi van itt? Most vagy asztaloskodunk...vagy mindjárt megnyitom én is az elektronikai műhelyemet itt - oszt kapkodhatjátok a fejeteket a sok tirisztor meg dióda között :-))))
Mutass egyet, mert tényleg látni szeretném! Nem ferdefogú fésüskést (ami fogazószerszám és a szerszám síkjára merőleges egyenes mentén mozog fel-le, miközben az általa gyártott fogaskerék forgómozgást végez és eközben valósítja meg az evolvens profil "kifaragását"), hanem olyat, ahol egy ferdefogú fogaskerék egy ferdefogú fogaslécen "gurul".
