Ott lesz, ahol szállítani való van. Milyen kargózni való van Somogyban?
Sajnos ezeknek az érdeklődőknek a túlnyomó része nem cargo-bázist akar építeni, hanem meg akarja szerezni az ingatlant, majd alaposan racionalizálja az üzemi területet és a "feleslegből" lakóparkot, golfpályát, jobbik esetben ipari parkot csinál.
Persze ha valaki nagyon le akar ott szállni, megteheti, a beton és az új épület rendelkezésére áll. Ennek a szabályzatokat minimális méretben kielégítő fenntartása aprópénz az "ingatlanrendezéshez" képest.
Pogány–Pécs Áprilistól ismét élet költözhet a pogányi reptérre, elindítja járatait a német Kurflieger légitársaság.
Egy német cég, a Kurflieger már tavaly bejelentette, hogy szándékai szerint idén áprilistól charterjáratokat indít Pogányba. Ács Gyula, a repülőteret működtető kft. vezetője érdeklődésünkre elmondta, immár bizonyos, hogy a Lipcse–Erfurt, valamint a Frankfurt–Hahn–Stuttgart közötti útvonalon a jelzett időponttól beindulnak a kéthetente közlekedő járatok. A légitársaság harminc-ötven személyes gépeket indít Baranyába, a mutatkozó igényekhez rugalmasan alkalmazkodva.
Amikor tavaly ez az ötlet felmerült, több utazásszervezéssel foglalkozó cég vezetője arra panaszkodott, sok esetben nehezen találnak partnereket arra, hogy megfelelő tartalommal töltsék meg a gépekkel érkező német turisták programját, ezért arra figyelmeztettek, ha ebben nem lesz változás, rövid életű lehet a vállalkozás.
Vétek Jánosné, a kereskedelmi és iparkamara egyik alelnöke, egy Pécsett is jelen lévő utazási iroda vezetője kulcsszerepet vállalt a charterek beindításában. Amint mondta, ő is szembesült több alkalommal is azzal az érthetetlen jelenséggel, hogy a szakmán belül nem mindenki – fogalmazzunk így – lelkesedett a németországi turisták fogadásáért, de mára öszszeállt a kép. Kifejtette, amint a légitársaság neve is mutatja, az elsősorban gyógykúrákra vágyó utasok szállítására szakosodott. Ennek megfelelően az azokkal érkezők első számú célpontja Harkány. Vétek Jánosné elmondta azt is, a turistákat komplett kéthetes programmal várják, ráadásul szolid (lásd keretes írásunkat!) árakon. Mindemellett lehetőséget kínálnak arra is, hogy az egyedi igényekhez igazodva Baranya más városaiba is elkalauzolják a német fürdőzőket. A németek érkezésével megítélése szerint a harkányi szállásadók, éttermek és persze a fürdő is jól járhat, de közvetve a megye is nyerhet azzal, hogy a Pécs–Bécs járat megszűnése után ismét indulnak és érkeznek járatok Pogányba.
Ugyanakkor a baranyai utazóközönség számára is új távlatokat nyithatnak a charterek. Amennyiben ugyanis azokon van szabad hely, bárki jegyet válthat rájuk, már márciustól mód nyílik a helyfoglalásra. Vétek Jánosné elmondta azt is, Németországban egyelőre igen kedvezőek az ottani partnereiktől érkezett visszajelzések, azaz, mivel komoly igény mutatkozik, szerinte remény van arra, hogy a járatok hosszú távon is életképesek legyenek.
- - -
Erdély nagyvárosai továbbra is „képben vannak” Szakemberek szerint a németországi járatok azért lehetnek sikeresebbek a „kimúlt” Bécs–Pécs közöttinél, mert jóval olcsóbbak lesznek a jegyek. Míg utóbbira átlagosan ötvenezer forintért lehetett jegyeket vásárolni, a németországi városokba oda-vissza ennyiért utazhatunk, az illetékeket is beleértve. Mód van arra is, hogy csak egy útra váltsunk jegyet – 125 euróért. Nyugati mércével mérve egyébiránt a német turistáknak sem kell túl mélyen a zsebükbe nyúlniuk: a kéthetes harkányi üdülés számukra – mindent beleszámítva – már százhatvanezer forinttól is elérhető. A németországi charterek beindulása mellett remény van arra is, hogy Erdély nagyvárosai is elérhetők lesznek Pogányból. Ács Gyula szerint az ezzel kapcsolatos egyeztetések jelenleg is tartanak: arról van szó, hogy a Romániából Olaszországba, illetve az onnan visszafelé tartó repülők leszállnának Pogányban is. Jelenleg a járatokat üzemeltető cég „helyzetfelmérést” végez.
Ismét menetrend szerint? Debrecen - Tavalyelőtt volt Münchenbe, tavaly volt Budapestre, de az idén lesz-e menetrend szerinti repülőjárat Debrecenből bárhová? Virág László nem titkolta, hogy jelenleg sem hagyományos, sem diszkont légitársaság nem érdeklődik ilyen járat indítása iránt. Az ügyvezető azt ígéri, hogy idén mindenképpen lesz újabb menetrend szerinti járat Debrecenből, de csak akkor, ha ki tudja termelni a saját költségeit. Ajánlatok egyfajta heti rendszerességgel közlekedő charterek formájában már vannak erre, de erről többet az ügyvezető nem kívánt mondani. Az biztos, hogy e járat közlekedtetéséhez a város önkormányzata nem fog anyagi segítséget nyújtani. Az utazóközönség az egészség-, illetve wellnessturizmus iránt érdeklődők közül – de e programokon kívül nekik is komplex turisztikai szolgáltatási csomagot kellene kínálni –, valamint a Nyugat-Európában dolgozók és családtagjaik köréből kerülhetne ki. Egy ilyen járat Debrecen számára egyrészt presztizskérdés, másrészt elsősorban a nagyváradi, szatmári, aradi, kolozsvári, temesvári repterekkel szembeni versenyelőny biztosítása szempontjából fontos. Tények és tervek A debreceni reptéren 2005-ben több mint 33 ezer utasfordult meg a reptéren, míg tavaly több mint 40 ezer. Az ügyvezető ebben az évben a tavalyihoz képest 6-10 százalékos utasforgalom-bővülésre számít. Az Airport-Debrecen Kft. idén Ukrajnában és Romániában egy olyan reklámkampány indítását tervezi, amely – az utazási irodák egyetértésével – a Debrecenből induló charterjáratokat népszerűsíti. A külföldről ide gépkocsival érkező, s repülőgéppel továbbinduló turisták helyzetét könnyíti meg az is, hogy a korábbi 220 férőhelyes mellé újabb 250 személykocsi, s 16 autóbusz befogadására alkalmas parkoló épült meg. Várhatóan egy hónapon belül a szolgálati parkoló is elkészül.
A Győrtől tizenöt kilométerre fekvő Pér három főváros reptereként is működhet, ha sikerül megegyezni azzal az egyelőre ismeretlen angol beruházóval, aki milliárdokat fektetne az ottani repülőtér fejlesztésébe, hogy a fapados járatok is leszállhassanak. Árgus szemekkel figyelik egymást a honi repterek tulajdonosai. A fapados cégek megjelenésükkel ugyanis borították az eddig megrajzolt légi közlekedési piacot, hiszen az olcsó légitársaságok nem ragaszkodnak a fővárosi repterekhez, miután az utazóközönség elfogadta a fapaddal járó néhol másfél órás földi utazást. A Győr melletti péri reptér most előnyhöz juthat, ha sikerül megegyezni a náluk jelentkező befektetőkkel. Egy-két éven belül mindennapi életünk részévé válik a repülés – jósolta a Magyar Hírlapnak Vadász László, a szerencsés esetben több mint tízmilliárdos beruházások előtt álló péri reptér igazgatója, majd egy statisztikát idézett, mely szerint a magyarok hatodannyit repülnek, mint az angolok. Ezzel az adattal egyelőre a csatlakozó országok közt hátul kullogunk, igaz, a görbe, éppen a fapadosoknak köszönhetően meredeken ível felfelé. A beruházó is erre épít, ugyanis a befektetett milliárdok révén leszállhatna a két legjellegzetesebb fapadostípus, a Boeing–737-es és az Airbus–320-as is, amelyek 150-180 utas szállítására alkalmasak. Jelenleg Péren legfeljebb 74 főt szállító gépek szállhatnak le. A fapadoscégek élénken érdeklődnek a Ferihegyi repülőtér lehetséges kiváltása iránt. Nekik a távolság nem akadály, az utazóközönség ugyanis elfogadta a repüléshez tartozó egy-másfél órás földi utazást: elég példaként a London melletti Lutont megemlíteni. Márpedig Győrből egy-egy órányi autózással három főváros is elérhető autópályán: Budapest, Bécs és Pozsony. Az sem mindegy, hogy a szakmában slot time-ként emlegetett „résidővel” is jobban tud játszani egy kis reptér, mint egy nagy forgalmat lebonyolító központi, a Ferihegyi vagy a londoni Heathrow. A slot time egy olyan néhány perces holtidő, ahová be lehet tuszkolni egy-egy le- vagy felszálló repülőgépet. Nagy repülőtereknél érthetően kevesebb ilyen terminus van, a kisebbek jobban tudnak játszani az idővel. Egy repülőtér nyereségessége kerítésen belül az európai norma szerint évi kétszázezer fő utaztatása esetén tűnik biztosnak, hazánkban ez a szám – például a bérköltségek miatt – kisebb. „Ezt a küszöbszámot Pér a fejlesztés után várha tóan egy-két éven belül megugraná” – mondja Vadász László. A péri reptéren négyezer fel- és leszállást hajtottak végre tavaly, és tizenhatezer utas fordult meg ez idő alatt. Ezzel ugyan nem a legnagyobb „kis” reptér az országban, ám fekvése, a régió pezsgő gazdasági élete és a közlekedési infrastruktúra miatt a befektetők mégis a győri térséget választották. Az is szerepet játszhat a döntésben, hogy mostanra a nagyvállalatoknál a telephely kötelező feltételeként tartják számon a reptereket. Az Audi például menetrend szerinti járatokat tart fenn Péren a telephelyei között. Mindemellett a fapados járatok az utasok mellett még árut is szállítanak, ez olcsóbb, mint charter teherjáratokat fenntartani. Vadász becslése szerint optimális esetben az alapinfrastruktúra jövő év vége felé kiépülhet – ez egy leszállópályát, gurulóutakat, légi irányítótornyot és egyéb kiszolgálóműszereket jelent –, és 2009- ben már leszállhatna az első Boeing vagy Airbus is Péren.
Az eddigi öt hónapban döntően osztrák, német és román üzletemberek szálltak le Békéscsabán, néha épp csak megállva.
Ez nem azt jelenti, hogy a forgalomnak csak kis része volt a technikai tranzit, hanem hogy még az összesen is kevésnek egyrésze is ez volt. De ezen nem veszünk össze, a technikai leszállás nagyon jó lépés egy repülőtér ismertté tételére. Ma csak tankolni száll le, de Románia felé továbbrepülve átrepül Gyula felett és azt mondja, hogy "jé, de jó kis vára meg feredője van itt a reptérnek" :-)
Őszintén szólva nem tudom, ez mennyire van így, de a cikk szerint ritkán fordult elő, hogy épp csak megállva szállt le egy gép.
Pontosan, számszerűen én sem tudom, csak azt, hogy Debrecenben igen jelentősen lecsökkent a tankoló/pisilő/kávéivó forgalom. (Ezért tervezik egy tranzit kiszolgáló miniépület felhúzását az apron végében.) Hogy aztán a távolmaradók Békéscsabára vagy Nagyváradra mentek, azt már nem tudom.
Tervezi a honlapot, hiszen már az eu-s domain is regisztrálva van. A gond az, hogy nem engem bíztak meg vele, így aztán sose lesz kész. Egyenlőre a Kvasz honlapján található némi infó, amit sikerült begyűjtenem.
Tulajdonképpen igazad van, valóban sok múlik a propagandán, de ehhez gondolom szükség lenne menetrendszerinti járatra és egy cégre, aki vállalná ennek üzemeltetését. Ez az ami még megnehezítheti ennek megvalósítását.
Természetesen azért nagyon örülnék, ha mindez összejönne.
Más: Nem tervezi a Békés Airport, hogy honlapot készítsenek? Az nem volna egy hátrány.
Azért a turizmust sem kell teljesen leírni! A repülőtértől kb 10 km-re ott van a dinamikusan fejlődő idegenforgalmú fürdőváros, Gyula. A gyógyfürdőben télen-nyáron hemzsegnek a külföldi turisták. A város megközelítése közúton enyhén szólva siralmas. Lényeg: A repülőtér önmagában nem rentábilis, de a térség profitálhat belőle. A sportrepülés területén is vannak kiaknázatlan lehetőségek. Vitorlázórepülőknek pld. az egyik legjobb adottságú síkvidéki reptér. A napsütéses órák száma igen magas, nincs légtér korlátozás. Számos 500Km-es távrepülés bázisa volt már a csabai placc. Ha a külhoniak is felfedeznék... Apuka repül, család füdőzik, jót nyaralnak, és közben költik a pénzt, majd viszik a hely (reméljük) jó hírét. Persze az infrastruktúra javításához beruházókra is szükség volna. Nagyon sok múlik a propagandán, de sajnos az illetékesek ezt valahogy nehezen ismerik fel.
"Az eddigi forgalom egy része szerintem azok a kisgépek, akiket Debrecenből elriasztott a schengeni igények szerint megszigorított lélektelen, bürokratikus handling."
Őszintén szólva nem tudom, ez mennyire van így, de a cikk szerint ritkán fordult elő, hogy épp csak megállva szállt le egy gép.
Én sem nagyon hiszem, hogy itt a turizmusra lehetne építeni, ahhoz valami csodajó szervezésre és reklámkampányra lenne szükség az utazási irodáknál.
Részemről inkább a gazdasági oldaláról szeretnék derűlátó lenni. Talán az ide utazó üzletemberknél és tehetős vadászoknál megmarad pozitívumként a város repülővel való megközelíthetősége és így esetleg beruházást hozhatnak a megyébe, illetve ha egy beruházó előnyként könyveli el ezt a lehetőséget és a térség mellett teszi le döntését. Nem tudom mekkora lehet ennak a valószínűsége, én is csak reménykedem.
Úgy gondolom lehetőséget azért adhatunk neki (mást nem is tehetünk), aztán idővel kiderül majd minden.
Arra nem nagy a valószínűség szerintem, hogy valaha nyerséges lesz, de évi 27millió szerintem nem olyan óriási összeg a fenntartására, túl sokmindent nem lehetne építeni belőle...
Miként a klasszikus viccben van: "Látod, már okosodsz" :-)
Amúgy ott van a cikk első bekezdésében. Árnyaltan kell tekinteni a kérdést. Ha Békés önmagában nem érdekes, azon a reptér sem fog változtatni. A betonépítő lobbi már hosszabítaná a pályát, hogy nagyobb gépet tudjon fogadni. De ki akar nagyobb géépel odajönni.
Az eddigi forgalom egy része szerintem azok a kisgépek, akiket Debrecenből elriasztott a schengeni igények szerint megszigorított lélektelen, bürokratikus handling. E téren talán lesz javulás, de jelenleg Debrecenben ha valaki leszáll tankolni, a számla kifizetéséhez oda-vissza át kell menni az antiterrorista procedúrán.
Lufthansa-járat Sármellékre is január 23. kedd 15:35 [MTI] A Lufthansa német légitársaság április 14-től október 13-ig heti egy menetrendszerinti járatot indít Düsseldorfból és Hamburgból Sármellékre - jelentette be a Mutsch Ungarn Reisen Kft. ügyvezető igazgatója Josef Mutsch kedden. Az utazásszervező cég férőhelyet vásárol a Lufthansa járatain - válaszolta az MTI kérdésére az ügyvezető. Tavaly a Mutsch Ungarn Reisen Kft. 3200 vendéget hozott Magyarországra, akik 56 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Ahhoz, hogy a Lufthansa járatait ki lehessen használni, 50 százalékos forgalomnövekedés szükséges. Januárban már ezer foglalás érkezett - mondta az ügyvezető.
A Mutsch Ungarn Reisen Kft. hatodik éve charterjáratot bérel Sármellék és Frankfurt között. Most kilenc szállodával, két helyi önkormányzattal fogtak össze a forgalom növelésére, amit a Magyar Turizmus Zrt. is támogat. A Lufthansa a Malév mellett az egyik legnagyobb légitársaság a magyar piacon, 20 százalékos piaci részesedéssel. Tavaly a magyarországi utasforgalma 9,9 százalékos éves növekedéssel elérte a 622 ezer főt. http://index.hu/gazdasag/ghirek/?main&297155
A sármelléki Fly Balaton nemzetközi regionális repülőtér utasforgalma két év alatt megnégyszereződött, 80 ezerre nőtt 2006-ban - tájékoztattak a légikikötő vezetői.
Az egész éven át működő sármelléki nemzetközi repülőtér üzemeltetési igazgatója, Benkő Attila szerint Európa legnagyobb diszkont légitársaságának, az ír Ryanair-nek a megjelenése nagyságrendi változást hozott tavalytól a légiforgalomban, hiszen jelentős részben e társasághoz kötődik az utaslétszám látványos növekedése. "Velük együtt 6-ra nőtt a légi közlekedési partnereink száma, s így a menetrend szerinti, valamint a rendszeres charterjáratok Európa 10 nagyvárosával kötnek össze bennünket. Az eddigi rekordot jelentő tavalyi 80 ezres utasforgalmunk zöme német és angol relációból származott" - hangsúlyozta Benkő Attila.
Fontos tényként említette, hogy a járatszám növekedésével párhuzamosan mérséklődött az utazások főidény jellege, mert a zalai fedett gyógyfürdők, termálszállók egész évben fogadóképesek. Az üzemeltetési igazgató további fellendülést vár a 2007-es évtől, amelyet legalább 2-2 új menetrend szerinti, illetve charterjárat indítása is jelez. Áprilistól a Hamburg-Düsseldorf-Frankfurt útvonalat "felfűző" 50-120 személyes Lufthansa-gépek landolnak-startolnak Sármelléken, júliustól pedig heti két járatot indít a Germanwings német társaság Berlin-Schönefeldről. Két charter-útvonalat is "avatnak": májustól Amsterdamból hetente érkeznek gépek, majd júniustól Bulgáriába indulnak tengerparti charterjáratok. Bekő Attila hozzáfűzte: jelenleg finn és orosz partnerekkel is tárgyalnak, de ezek kimenetelétől függetlenül a 100 ezres utasforgalom átlépése az idei cél.
A tervek szerint még 2007 végén megépül a légi teherszállítás(air cargo) bázis. A Fly Balaton fejlesztési igazgatója, Richter Richárd közlése szerint új fejezetet és lehetőségeket nyit a sármelléki repülőtér működésében a két szintes, 2200 négyzetméter alapterületű és kamionparkolóval, külön vámszolgálattal rendelkező teherforgalmi bázis. Ennek kivitelezése a második félévben indul, a repülőteret üzemeltető ír-magyar Cape Clear Aviation Kft. közel 400 millió forintos beruházásával - tudatta Richter Richárd. (MTI)
Gyuri,bakker.....dehogy akarok én repteret.....csak az gondoltam ki,ahogy a spektrumon nézem ezeket az amcsi,canadai természetfilmeket,hogy milyen jó lenne:lakásom mellett lenne egy legelő,felraknák 1 bulót,aztán hazaugranák kv.ni!!!
Persze hogy van itt sok reptér:Jakab(itt tartom a járgányt),de használom matkót(pont tegnap,a karácsonyra készülők biztos örültek..),v tegnapelőtt ballószögön voltam.Na meg itt van Kecskemét,de Sági urunk megtiltotta az áthúzásokat..))))
Remélem nem haragszik meg rám, mert ráuszítalak:) Írj egy mail-t Fejes Attilának Fejes.Attila@horizontaero.hu , Ő biztosan ismeri az utat. A gyúrói reptér neki köszönhető.
én is szívesen betársulnék reptér alapításba, különösen, ha Győr környékéről lenne szó.... A legalizálási eljárásban tudok segíteni, keress meg emailben: ulrepterKUKACfreemailPONThu
Szép délutánt,kérdésemet a mindentudó V.GYurinak teszem fel,de bárki segitségét szivesen venném..
Szeretnék venni egy olcsobb mezőgazdasági területet/gyep,legelő/,ugy 600m hosszút,ahol a saját cessnámmal le tudok szállni,és a lakásomhoz közel van.
Azt tudom,hogy a PLH.tól engedély kéne kérnem ideglenes leszállóhoz,de mik a kritériumok,mi történik,ha csak engedély nélkül használom,stb.....
Sokszor hallom a kelet infón a rádiózást,hogy csip-csup falvak,városok ideglenes felszálló után,v leszálló elött...szóval az biztos,hogy sokan használják saját legelőjüket ilyen célokra!
Szegedi repülőtér: megnyitó helyett perek
Az üzemeltető egyesület és az önkormányzat nem tud megegyezni a létesítmények tulajdonjogáról
Még mindig nem rendeződött a szegedi repülőtér ügye: a tavaszig a légikikötőt üzemeltető egyesület és az önkormányzat között több per is kezdődött, az egyikben tegnap volt az első tárgyalás. Eközben hivatalosan még mindig nem nyitották meg a repteret, holott már a sokadik tervezett átadási határidő is elmúlt.
Munkatársunktól
Először 2005-re ígért a szegedi városvezetés új, nem csak kis gépek fogadására alkalmas kifutópályát a város repülőterére, ám abban az évben még az építkezés sem kezdődött meg. A tavaszi választási kampányban nyárra, később pedig szeptemberre ígérték a hivatalos megnyitót. Az utolsó, októberi határidőre a kifutópálya ugyan elkészült, ám a szükséges engedélyeket a légügyi hatóság még nem küldte meg az önkormányzatnak. Októberben november elejére ígérték az átadást, ám a repülőtér hivatalosan máig nem nyitotta meg kapuit. A repülőtér helyzetét nehezíti az is, hogy az egyesület, amely évtizedeken át üzemeltette a légikikötőt, több pert is indított a város önkormányzata és annak egyik cége ellen. Az egyesület az egyik pert jogerősen megnyerte, egy másikban tegnap tartott először tárgyalást a Csongrád Megyei Bíróság, a per az iratismertetéssel megkezdődött.
Szappanopera
A repülőtér fejlesztéséről szólva Rácz Tamás, a repülőegyesület elnöke elmondta: szerinte azért nem adták még át hivatalosan a légikikötőt, mert a kifutópálya nem alkalmas a kereskedelmi célú hasznosításra. Sem a hossza, sem a szélessége, sem a teherbírása nem felel meg az előírt követelményeknek. Az új kifutópálya egyébként másfél milliárd forintba került. Rácz a már szappanopera-hosszúságúvá nyúlt ügyről szólva elmondta: Szegeden 1910 óta működik repülőtér. A háború után 1964-ig polgári repülésre használta a repteret a Malév, majd 1964-től, a belföldi utasszállítás felszámolása után üresen állt évekig. 1968-ban az algyői sportrepülőtérről ide költöztették a sportolókat, mert a korábbi légikikötő területén az olajipar gáztöltő üzemet épített fel. A kisajátítás fejében a szegedi repülőtér tulajdonosa, a Honvédelmi Minisztérium (HM) kapott 60 millió forintot, a sportrepülők számára pedig az új területen felépítettek egy barakképületet, egy hidroplánhangárt és egy műhelyt. A repülőtér üzemeltetésével a HM a sportrepülők egyesületét bízta meg. A szervezet azóta felhúzott a területen több más épületet is, például az irányítótornyot és újabb hangárokat is. A rendszerváltozás óta a repülőtér üzemeltetési költségeihez a szegedi önkormányzat is hozzájárult. A repülőtér tulajdonjoga 2001-ben került át a HM-től az ÁPV Rt.-hez, amely csak a földterület után fizetett vételárat a honvédelmi tárcának. Az ÁPV Rt. egy kormányhatározat alapján jelképes, egyforintos összegért eladta a repteret Szeged önkormányzatának. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben a privatizációs cég hangsúlyozta, hogy a felépítmények nélkül adja át a repülőteret az új tulajdonosnak. A dokumentumban a cég ráadásul felszólította az önkormányzatot, hogy rendezze az épületek tulajdonviszonyát. Ez 2002-ben meg is történt, mikor az akkori városvezetéssel köttetett egy szerződés, amelyben tételesen felsorolták a felépítményeket és azok jogos tulajdonosait. Az akkori fideszes szegedi városvezetésnek az volt a szándéka, hogy az üzemeltetésre és a fejlesztésre egy közhasznú társaságot hoz létre, amelybe bevették volna a repülőegyesületet is. 2005 nyarán a már szocialista városvezetés ezt a szándékot egy újságcikkben is megerősítette, ám rá egy hónapra éppen ellenkező tartalmú döntés született a városházán. Nagy Sándor (SZDSZ) alpolgármester bejelentette, hogy az önkormányzat a társulást nem hozza létre, és a repülőtér üzemeltetését a Szegedi Közlekedési Kft.-re (SZKT) bízza. Az alpolgármester ezzel egy időben közölte az egyesület elnökével, Rácz Tamással, hogy nemcsak a repülőtér üzemeltetését veszik el az egyesülettől, de igényt tartanak az ingatlanvagyonra is. Nem ismerik el ugyanis érvényesnek a fideszes városvezetés által aláírt tulajdonjogi szerződést. Tavaly ősszel a város közgyűlése hat hónapos felmondási idővel az üzemeltetési szerződést is felbontotta a repülőegyesülettel. A leendő üzemeltetőnek tehát fél éve volt arra, hogy minden szempontból felkészüljön az új feladatra. Az SZKT egyébként a trolik és a villamosok üzemeltetésével, illetve a közterületi fizetőparkolással foglalkozik Szegeden.
Elszámolási viták
Az SZKT-nak április elején kellett volna átvennie a repülőtér üzemeltetését, ám csak februárban jutottak el odáig, hogy tájékoztatást kértek a Polgári Légiközlekedési Hatóságtól: milyen feltételek szükségesek az üzemeltetési engedély megszerzéséhez. Az április 1-jei hatósági bejáráson derült csak ki, hogy bár az egyesülettől az önkormányzat elvette az üzemeltetési jogot, a leendő működtető még csak meg sem kérte a hatóságtól a szükséges engedélyt. Ha megkérte volna, akkor sem kapta volna meg, ugyanis az üzemeltetéshez szükséges épületek és eszközök (irányítótorony, rádió) mind az egyesület tulajdonában vannak. A szemlén az egyesület és az SZKT vezetősége szóban megállapodott abban, hogy ezeket a leendő üzemeltető megkaphatja. Az SZKT azóta is használja az egyesület infrastruktúráját a repülőtéren, ám még a rezsiszámlákat sem hajlandó kifizetni. Többek közt ezért fordult bírósághoz a repülőegyesület. Az önkormányzat ugyanis nem volt hajlandó kifizetni az év első három hónapjára járó üzemeltetési díjat az egyesületnek. Ezt a pert jogerősen elvesztette az önkormányzat, s már a megítélt kilencmillió forintot is átutalta az egyesület részére. A másik, ennél súlyosabb ügyben indított per arról szól, hogy az önkormányzat a földhivatalnál az épületek tulajdonosának is saját magát jegyeztette be. Rácz Tamás szerint ez úgy fordulhatott elő, hogy nem mutatták be a földhivatal munkatársainak azt a 2002-ben kötött szerződést, amely elismeri: a felépítmények az egyesület tulajdonában vannak. Itt az önkormányzat egy ellenkeresetet nyújtott be, amelyben azt kéri a bíróságtól, hogy az egyesületet 15 napon belül lakoltassa ki a repülőtéri épületekből. A harmadik pert az SZKT ellen indította az egyesület, mert a cég nem fizeti a rezsiszámlákat. Rácz Tamás elmondta: ez az összeg mára több mint ötmillió forint. Az SZKT emiatt havonta 600 ezer forintról küld számlát az egyesület részére őrzés címén. A hatóságok ugyanis kötelezővé teszik a repterek őrzését, ám csak abban az esetben, ha kereskedelmi célra hasznosítják a légikikötőt, a sport célú használat esetén ez nem szükséges. Jelenleg azonban csak sportcélra használható a repülőtér, mert az SZKT a kereskedelmi célú üzemeltetésre még nem kapott engedélyt a hatóságtól. A számlákat a közlekedési vállalat ráadásul úgy állítja ki, hogy arról szerződés nincs, és az őrzést az egyesület a saját munkatársaival biztosítja.
Félrevezetett önkormányzat?
Dózsa Gábor, az SZKT vezetője közölte: cégük már régen megkapta a repülőtér üzemeltetéséhez szükséges hatósági engedélyeket. Mint mondta, a hivatalos átadóünnepség megszervezése nem a közlekedési vállalat, hanem az önkormányzat feladata. A peres ügyekről kijelentette: nem tapasztalja úgy, hogy az egyesület hajlana a megegyezésre. Mint mondta, a civil szervezet ugyanis számára érthetetlen módon önkormányzati tulajdonú ingatlanokra tart igényt. A vezérigazgató szerint a 2002-ben kötött tulajdonjogi szerződés úgy születhetett meg, hogy az egyesület félrevezette az akkori önkormányzati vezetést. – Az SZKT szerint a repülőegyesület mindössze egyetlenegy felépítményt tulajdonol, ez egy félkész hangár. Az összes többi épületet engedély nélkül húzták fel – mondta az igazgató.
(Magyar Nemzet, 2006. december 18., hétfő, 4. oldal)
