Keresés

Részletes keresés

Astrojan Creative Commons License 2006.05.25 0 0 18364

a GPS mit bizonyit szerintetek a jelen témában ?

 

A GPS azt támasztja alá ("bizonyítja"), hogy a fény c+200 km/s átlagsebességgel esik le a földre a DVAG gradiens miatt.

 

Ez egy normális, fizikailag megalapozható állítás.

 

Ezzel szemben a relativisták ezt mondják: mivel Einstein megmondta hogy a fénysebesség állandó (és ezt Michelson úgymond "kimérte" az erre a kisérletre teljességgel alkalmatlan interferométerével), ezért csak a tér görbülhet ami persze üres, valójában a semmi görbülete gravitációs erőt kelt, ezért a legjobb ha nem is hívjuk erőnek, ha Einstein megmondta akkor símán beveszik ezt is.

 

A relativisták szerint ezt a marhaságot bizonyítja a GPS.

 

Ha képesek lennének felfogni, hogy a térgörbület csak látszólagos és ez a látszólagos térgörbület csupán a DVAG sodrás következménye, nem a tér görbül, csak a fénysugár térül el mert a tömegek felé DVAG szél fúj, mindjárt helyre zökkenne és logikussá válna minden. Persze a relativisták szerint az is logikus, hogy az üres tér görbül.

 

 

Előzmény: TEODOR (18361)
emp Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18363

Akkor van vége a tudománynak mikor a matematikusok mondják meg a fizikának hogy viselkedjen

 

nem egészen. helyesen:

a világ mondja meg a fizikusoknak, hogy milyen matematikát alkalmazzanak.

 

tudom, ez nagyképűség tőlem.

Előzmény: TEODOR (18361)
Dubois Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18362

 "a GPS mitt bizonyit szerintetek a jelen témában ?"

 

Azt bizonyítja, hogy van egy olyan mozgó órákat tartalmazó rendszer, amelynek órái éppen a relativitáselmélet által 60 évvel korábban megjósolt mértékben eltérő ütemben járnak a földi órákhoz képest.

Előzmény: TEODOR (18361)
TEODOR Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18361

Inerciarendszer-ben ha jól tudom nem terjed a fény , a fény a térben terjed .

Az adott tében van a föld műhold mérő eszköz , szoros gravitációs kapcsolatban

vannak egymással , hol itt a külön rendszer .

Az én zsebemben is késnek az órák , akkor én is külön rendszer vagyok ?

Olvastam valahol , a földfelszin feletti magasság is befolyásolja az órák járását ,

1-2 ezerméter magasan is , a GPS mitt bizonyit szerintetek a jelen témában ?

A fizika még szerencsére működik inerciarendszerek nélkül is ,

Akkor van vége a tudománynak mikor a matematikusok mondják meg a fizikának hogy viselkedjen .

 

Előzmény: Simply Red (18347)
vrobee Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18360
egyáltalán nem bizonyítja, hogy Einstein elmélete jó lenne
Nem, nem... azt csak olyan kisérlet bizonyítaná, amit nem végeztek el.

De van jobb helyette.
Hol tartod? :)
Előzmény: magnum56 (18354)
vrobee Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18359
Tessék összedobni a lóvét (ahány sötét hülye vcn a világon, biztos szívesen részt vállalnának a projektben, csak igérni kell nekik valamit).
Mérni.
Kiértékelni.

Bár jobban járnél, ha előtte megpróbálnál tanulni.

Különben könnyen lehet, hogy ott végzed, ahol iszugyi...
Előzmény: magnum56 (18353)
vrobee Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18358
Űrállomás jó.
Műhold, repülő, űrszonda nem jó.
LOL.
Előzmény: magnum56 (18353)
pint Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18357
mi történt veled 64-ben? megtelt a fejed, azóta nem fogad be új információt?
Előzmény: magnum56 (18354)
astronom Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18356
Sőt, kétszáz évvel ezelőtt még csak nem is tudtak a fényelhajlásról, ez is bizonyítja, hogy hülyeség az egész...
Előzmény: magnum56 (18354)
pint Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18355
ugyanis akkor kiderülne, hogy a pl az általuk fellőtt GPS rendszer nem is működik, és az mekkora égés lenne már.
Előzmény: magnum56 (18353)
magnum56 Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18354

Kedves pint,

 

"akik kételkednek a fényelhajlásban, azok alkossanak új elméletet kedvükre."

 

Senki sem kételkedik a fényelhajlásban, sem a gravitációs lencsehatásban. Az Nap mellett elhaladó fénysugár elhajlása azonban, a mérés szerint nem igazolja az általános relativitáselméletet.

 

lásd:  Fizikai szemle, 1964/27  Az általános relativitáselmélet csillagászati ellenőrzésének helyzete. Írta: Detre László csillagász

 

konklúzió: ...az átalános reletivitáselmélet csillagászati igazolásáról nem beszélhetünk..."

 

Egyébkén, az a tény, hogy maga a fényelhajlás jelensége létezik, egyáltalán nem bizonyítja, hogy Einstein elmélete jó lenne. Valójában nem is jó. De van jobb helyette.

Előzmény: pint (18352)
magnum56 Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18353

Kedves Holden,

 

"Hogy miért nem teszik? Félelemből. Ilyen közvetlen méréseknél azonnal kibukna, hogy valami nem stimmel. A közvetett kísérletek esetében pedig mindig lehet ködösíteni."

 

Nagyn jó látod a problémát. A fénysebességmérést mármelyik űrállomáson el lehetne végezni egy Michelson interferométer segítségével. A súlytalanság állapotában még könnyebb is lenne a mérés, mert nem kell hozzá a higanyfürdő sem.

 

Miért nem végzik el? Félelemből. Azok, akiknek erre anyagi lehetősége lenne, azok nem adnak rá pénzt. Majd bolondok lennének fizetni azért, hogy megbuktassák saját magukat.

Előzmény: Törölt nick (18348)
pint Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18352
akik kételkednek a fényelhajlásban, azok alkossanak új elméletet kedvükre. akik viszont hisznek benne, azok nyugodtan követhetik ezt a linket, és gyönyörködhetnek.
vrobee Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18351
Nagyságrendekkel kevesebbe kerülne, mint a szuperütköztető viszont sokkal többet érnénk vele.
Aha... mégis, mire lenne ez jó azon túl, hogy a nyolcvanhatezredik helyzetben lemérnénk valamit?

Vannak olyanok, akik túlvannak azon, hogy a kalapáccsal nagyot lehet ütni, és inkább szögeket szeretnének beverni vele.

Bár nem neked szólt mmormota (18344)-es hozzászólása, szerintem olvasd el, és próbáld meg megérteni.
Előzmény: Törölt nick (18348)
mmormota Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18350

 Egyirányú fénysebesség mérést a Földön is el lehetne végezni mozgó fényforrással és mozgó megfigyelővel is.

 

A GPS holdak adatainak elemzése nem elég jó neked erre a célra? Nehezen tudok elképzelni jobb kísérleti elrendezést. Nagy sebességű, mindenfelé mozgó, nagyon jó atomórákkal felszerelt rádióhullám források, amelyek helyét nagyon pontosan ismerjük. Mi lehet ennél jobb? 

 

Nagyságrendekkel kevesebbe kerülne, mint a szuperütköztető viszont sokkal többet érnénk vele.

 

Ezt csak azéert gondolod, mert tévesen nem oda teszed az ismeretlen határát, ahol az valójában vab. Alapvetően tévesnek tartasz egy bevált modellt, csak mert nem érted.

Az altrel határait próbálják kitapogatni, erre építették pl. a Gravity B szondát. Nem csak specifikusan erre épített holdakkal, hanem más célú űreszközök adatainak elemzésével is tesztelik az altrelt, pl. Cassini, valamint csillagászati megfigyelésekkel. Tehát a tesztekés folyamatos, csak épp nem ott van a vizsgálat éle, ahol szerinted kellene lennie.

 

Ugyanúgy vizsgálható lenne a gyorsulás órákra gyakorolt hatása is.

 

Erre nézve voltak célzott kísérletek, arra is, hogy a sima gyorsulás összhangban a specrellel nem ad effektust, meg arra is, hogy a gravitációs potenciálkülönbség összhangban az altrellel ad különbséget. Mostanában az altrel finomabb részleteit tesztelik, pl. fényelhajlás, késleltetés, gravitációs hullámok. Ez utóbbit egyelőre sikertelenül.

 

Ugyanígy mérni lehetne egy gyorsan forgó korong kontrakcióját a korongon és kívülről nézve is. Ellenőrizni lehetne a rúd-pajta paradoxont is.

 

Ezek speciel nagyon nehéz mérések lennének, mechanikai problémák miatt. Nem hiszem, hogy technikailag lehetségesek.

 

mérni lehetne a forgó korongon az órák járását is

 

A Sagnac kísérlet ennek egy variációja. A dolog szépen működik, egy elterjedt technikai eszköz, a lézergyroszkóp ezen alapul. Ez egy nagyon érdekes eszköz, érdemes megnézned, hogy működik.

 

Az egyszerre fellépő sokféle effektus úgyis annyira összezavarja a képet, hogy bármi kihozható belőle. Ha egyszerre csak egy effektust vizsgálnának, ott már nem lehetne mellébeszélni.

 

Ez a baj a szemléleteddel. Azt hiszed, ha te nem érted, más se értheti. Ezért ahelyett hogy magad tennél erőfeszítést a megértésre, másoktól város, hogy számukra értelmetlen irányban kutassanak.

Előzmény: Törölt nick (18348)
egy mutáns Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18349

Ellenőrizni lehetne a rúd-pajta paradoxont is. És még sorolhatnám. Hogy miért nem teszik? Félelemből.

 

Szerinted mekkora sebességgel kéne futni a póznával, hogy a relativitáselmélet zagyvaságaira a napnál világosabb fény derüljön?

 

egy mutáns

Előzmény: Törölt nick (18348)
Törölt nick Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18348
Azért ez nem egészen igaz. Egyirányú fénysebesség mérést a Földön is el lehetne végezni mozgó fényforrással és mozgó megfigyelővel is. Nagyságrendekkel kevesebbe kerülne, mint a szuperütköztető viszont sokkal többet érnénk vele. Ugyanúgy vizsgálható lenne a gyorsulás órákra gyakorolt hatása is. Ugyanígy mérni lehetne egy gyorsan forgó korong kontrakcióját a korongon és kívülről nézve is, mérni lehetne a forgó korongon az órák járását is. Ellenőrizni lehetne a rúd-pajta paradoxont is. És még sorolhatnám. Hogy miért nem teszik? Félelemből. Ilyen közvetlen méréseknél azonnal kibukna, hogy valami nem stimmel. A közvetett kísérletek esetében pedig mindig lehet ködösíteni. Az egyszerre fellépő sokféle effektus úgyis annyira összezavarja a képet, hogy bármi kihozható belőle. Ha egyszerre csak egy effektust vizsgálnának, ott már nem lehetne mellébeszélni.
Előzmény: mmormota (18344)
Simply Red Creative Commons License 2006.05.24 0 0 18347

Miközben egyetlen esetet sem tudtok mondani, hogy ki, mikor, hol, mérte meg több 'inerciarendszerben' a fény sebességét, és mennyinek mérte.

 

Ez nem igaz. Ugye, mert ez egy másik topik, nem kell mégegyszer végigjátszani azt a játékot, hogy elmagyarázzuk, hogy maga a Föld különböző időpontokban az a több inerciarendszer. Ott tartottunk, hogy te az inerciarendszerből az inercia szót elhagyván közölted, hogy a Föld ugyanaz a rendszer. Csak éppen ez nem mond ellent annak, hogy más inerciarendszer. Hogy mennyire pontosan inerciarendszer, azt egy mutáns ki is számolta neked. Hogy mennyire más, az meg a Nap körüli sebességéből, ill. a forgási sebességéből számolható, te is meg tudod tenni.

 

Előzmény: magnum56 (18340)
mmormota Creative Commons License 2006.05.23 0 0 18346

Látod, ilyen az, ha nem figyelsz a Mesterre. Azért kellett ennyi mindent felsorolnod, így csak belezavarodsz.

 

EM zavarás, oszt kész.  

Előzmény: vrobee (18345)
vrobee Creative Commons License 2006.05.23 0 0 18345
Nagon pontos fénysebesség méréseket a Fölön, vagy közeli műholdakkkal lehet mérni.
Azok a műholdak mozognak. Aközben mérik a fénysebességet.
De az nem ér, mert .... *

* magukkal viszik az étert
* gyorsulnak közben
* bezavar az elektrosztatikus hatás
* az van az oldalukra írva, hogy CCCP => nem hiteles forrás
* nem is lőtték fel őket, csak megtévesztés
* nincsen alaptípusváltás
* nincsen svéd nyelv
Előzmény: mmormota (18344)
mmormota Creative Commons License 2006.05.23 0 0 18344

De semmi hablaty, mérési eredményeket (számokat) kérek.

Meg kellene értened, hogy nem azt mérik, ami téged legjobban meggyőzne, hanem azt, ami egyrészt a technika fejlettsége lehetővé tesz, másrészt a fizikusok számára jelentőséggel bír. Nem a te igényed a mérce.

 

Értem én, hogy neked az ikerparadoxon űrhajókkal és ikrekkel tetszene igazán. Erre azonban egyelőre várni kell. Addig sem ülhetnek a kísérletező és elméleti fizikusok ölbe tett kézzel, többek között azéert nem, mert ilyen hajók építéséhez a jelenleginél fejlettebb technika szükséges.

 

Mérnek tehát olyan érdekes dolgokat, amelyek technikailag lehetségesek, és a matematikában járatosak számára eldöntenek fontos kérdéseket. A kísérletek nagyon drágák, nem vehetik figyelembe azok igényeit, akik nem tudják vagy nem akarják azt a matematikát elsajátítani, amely ezen kísérletek értékeléséhez szükséges.

 

Nagon pontos fénysebesség méréseket a Fölön, vagy közeli műholdakkkal lehet mérni. A GPS rendszer pl. nyilvánvaló határt szab c esetleges eltérésére - a holdak távolsága 10 000 km nagyságrendben van, a helymeghatározás pontossága 10m. Ez egy a millióhoz pontosság minden matematikai varázslás nélkül. Nyilván lehetne statisztikával javítani egy-két nagyságrendet rajta. Ez egy működő valami, naponta milliók tesztelik, eltévednének ha nem lenne jó. 

 

Ennél távolabb nem magát c-t szokás mérni, egyszerűen azért, mert nem tudjuk kellően pontosan mérni a holdak helyzetét. Viszont kitűnően lehet távoli holdakkal a modellek ravaszabb előrejelzéseit tesztelni, pl. a fény eljhajlását, késleltetést a tömeg közelében. ha stimmel, ez is megerősíti a modellt.

 

Ha ezeket a kísérleteket érteni akarod, tanulnod kell. Ez a helyzet, ha tetszik neked, ha nem.  

Előzmény: magnum56 (18340)
vrobee Creative Commons License 2006.05.23 0 0 18343
Milyen számokkal, te szerencsétlen?

Ha arra kérsz bizonyítékot, hogy más-más inerciarendszerben ugyanaz a fénysebesség, arra 1000 példát kaptál, keress vissza.

Most a Maxwell-egyenletekről beszéltél hülyeséget, azt tettem helyre.
Előzmény: magnum56 (18342)
magnum56 Creative Commons License 2006.05.23 0 0 18342
No hablaty. Elő a számokkal.
Előzmény: vrobee (18341)
vrobee Creative Commons License 2006.05.23 0 0 18341
A Maxwell-elmélet belső tulajdonsága a Lorenz-invariancia.
Mit lehet ezen nem érteni?
Előzmény: magnum56 (18340)
magnum56 Creative Commons License 2006.05.23 0 0 18340

Kedves vrobee,

 

"Nem arról volt szó, hogy Maxwell miben hitt, hanem hogy hol igazak a Maxwell egyenletek.

És az a szomorú helyzet, hogy minden inerciarendszerben..."

 

Ezt a süketséget hajtogatjátok már évek óta. Miközben egyetlen esetet sem tudtok mondani, hogy ki, mikor, hol, mérte meg több 'inerciarendszerben' a fény sebességét, és mennyinek mérte.

 

Itt az alkalom, írd meg a több inerciarendszerben végzett mérések eredményét.

 

De semmi hablaty, mérési eredményeket (számokat) kérek.

Előzmény: vrobee (18339)
vrobee Creative Commons License 2006.05.23 0 0 18339
Ezt a zöldséget honnan vetted? Maxwell az elméletét az éterre építette, és haláláig hitt az éter létezésében. Az egyenletei az éterhez kötött rendszerben igazak.

Szövegértési nehézségeid vannak.

Nem arról volt szó, hogy Maxwell miben hitt, hanem hogy hol igazak a Maxwell egyenletek.

És az a szomorú helyzet, hogy minden inerciarendszerben...

Kb. 5 perc belátni, hogy az egyenletek Lorenz-invariánsak.
Előzmény: magnum56 (18338)
magnum56 Creative Commons License 2006.05.23 0 0 18338

Kedves muallim,

 

"És mivel a Maxwell egyenletekben a c ( az em hullámok sebessége ) állandóként bármelyi rendszerben ugyanaz az állandó..."

 

Ezt a zöldséget honnan vetted? Maxwell az elméletét az éterre építette, és haláláig hitt az éter létezésében. Az egyenletei az éterhez kötött rendszerben igazak.

 

A többit Einstein találta ki....

Előzmény: muallim (18334)
Callie Creative Commons License 2006.05.23 0 0 18337

Értem, akkor így igaz.

Ami idegen az SR-től, az nem a kauzális struktúra, hanem a c határsebesség voltát állító feltétel.

Előzmény: Simply Red (18332)
cíprian Creative Commons License 2006.05.23 0 0 18336
Egyszerűbben és egy kicsit pongyolán megfogalmazva a Lorentz-transzformációval a forgatás után nem kapunk izotróp irányokat. Az euklideszi geometriában megszoktuk, hogy elforgatások után mindhárom irány egyenértékű egymással. Lorentz-forgatás után az egyenértékű irányok kategóriákba sorolhatók.
Ennek azért van jelentősége mert Noether-tételek értelmében a Lorentz-csoportokban érvényes az energia- és impulzus megmaradásának tétele is.
Előzmény: egy mutáns (18320)
cíprian Creative Commons License 2006.05.23 0 0 18335
Én is így gondolom, hogy a Maxwell-egyenletek helytállóságának visszaállítása volt a kiindulópont. Ez főként Lorentzhez főződik. Lorentznél már felfedezhető az idő és hosszdilatáció is. Csak ezeket nem így nevezte, hanem a mozgó testre "nem valódi idő" és "nem valódi hosszúság" kifejezést adott. Más volt a matematikai felépítése az elvének, de kétség kívül meg voltak már benne a spec. rel. alapgondolatai.

Einsteinnél gyakran megjelenő "merev rúd" fogalmát szvsz más megközelítésben kell értelmezni. Akkoriban nem volt definiálva a koordinátarendszer és a vonatkoztatási rendszer közötti elvi különbség, vagyis hogy a vonatkoztatási rendszernek megvalósíthatónak kell lennie.

Einstein érezhette, hogy megfogható rendszerben kell leírnia a mozgást, annak érdekében, hogy a képzelt koordinátarendszerből eredő fikciókat elkerülje, különösen azok után hogy Lorentz "nem valódi hosszúságot" emlegetett. Később a fizika helyre tette ezt a dilemmát a vonatkozási rendszer definiálásával.
Előzmény: muallim (18334)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!