Keresés

Részletes keresés

Astrojan Creative Commons License 2006.02.12 0 0 16874

Hahaha,

 

Nem korrigálják az órát. Eleve úgy készítik, hogy beszámolják a relativisztikus korrekciót. Aztán nem kell többet korrigálni

 

Nem korrigálják az órát. Korrigálják az órát, aztán nem korrigálják többé. Óriási.

 

Az nem zavar, hogy ez a korrekció egyszerűen sietésre állítást jelent, tehát naponta (folyamatosan) jelentkezik, anélkül, hogy hozzányúlnának tehát teljesen automatikus?

 

Úgy készítik, hogy eleve korrigálják az órát. Be van építve a korrekció, kedveském.

 

Ez sajnos azt jelenti, hogy korrigálják az órát.

 

Ezt itt megint bebukod, :)

 

A GPS sajnos éppen azt bizonyítja, hogy az idődilatáció csak látszólagos.

 

Előzmény: Törölt nick (16845)
habár Creative Commons License 2006.02.12 0 0 16873
Ezek szerint el tudod képzelni, hogy egy FL-nek van belső struktúrája, mint az Univerzumunknak?
Ha ezt el tudod képzelni, akkor a külső világ gravitációja is (nemcsak a töltése), pld az árapály is kell, hogy hasson univerzumunk belső struktúrájára.
Elvonul mellettünk, vagy kering egy másik "zárt" univerzum, s nekem leesik a sültkrumpli a tányéromról? Képiesen szólva...
Mert ez történik napról -napra.
Mi a fenének kerigőznek pont itt...
Előzmény: Törölt nick (16859)
Gergo73 Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16870
Igen, én is így gondolom. Márminthogy Hafele-Keating, ha nem is igazolt semmit, nem is cáfolt semmit, továbbá hogy a GPS rendszer kiváló példája annak, hogy a relativitáselmélet működik. De asszem ez világos volt a többi hozzászólásomból.
Előzmény: Törölt nick (16846)
Callie Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16869

Ezt a hozzászólásodat nem igazán értem; lehet,hogy az én hibám.

Mindenesetre attól,hogy görbült egy téridő, a távolság fogalma ugyanolyan jól definiált marad benne, csak máshogyan kell kiszámítani, mint euklidészi térben.

Schwarzschild-téridőben pl, (amit emlegettetek), ugyanazon sugáron lévő két pont közötti távolság:

 

 

M a fekete lyuk tömege, a többi ismert állandó. Ez annyi,amennyi, nincs értelme végtelennek nevezni.

Különben:

 

Hiszen ha folyamatosan gyorsulna az idők végezetéig, akkor sebességének c-hez kéne konvergálnia.  Ám ha elfogadnánk, hogy így van, akkor felmerül, hogy a végtelenben végtelen mozgási energiája lesz. Ez viszont képtelenség.

 

a másik relativitáselméleti topikban nemrég mutattam meg, hogy a tömegnek,energiának nem feltétlenül kell a végtelenhez tartania,ha a test sebessége a c-hez közeledik,sőt ,még akkor sem, ha eléri és túlhaladja (már a spec relben sem) (3100-3102 hsz).

 

Előzmény: Törölt nick (16863)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16868
A fénykibocsátás egy elektromágneses rezonancia jelenség, folytonos energia leadással és felvevéssel, ahol csak bizonyos rezgésszámok fordulhatnak elö és a rezgés kisugárzás miatt csillapítva van. A lézer gerjeszés akkor lép fel, ha a csillapitás kicsi és a resonancia rezgészám el van találva. De fotonok itt se ott se lépnek fel.
Előzmény: Törölt nick (16867)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16866
Csak még ismeretlenségetek miatt nem lehet egy topicot "Egyesített Mezöelmélet kontra (Standard Modell + áltrel)" címmel nyitni.
Előzmény: iszugyi (16864)
Threepwood Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16865
Majd a tankönyvből, ok?
Előzmény: iszugyi (16864)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16864
Elötted van!
Előzmény: Threepwood (16862)
Threepwood Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16862

"Jön az Egyesített Mezöelmélet helyettük."

 

Oké, én azért megvárom, amíg ideér.

Előzmény: iszugyi (16861)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16861
Ezt ide is beteszem Nektek, hogy megismerjétek mit TUD az Egyesített Mezöelmélet?

1) A súlyos tömeg: m(A izotop;g) = A(m(P) -m(e)).

2) A nyugvó tehetetlen tömeg: m(A izotop:i)= A(m(P)+m(e)) - E(kötés)/c^2.

3) A tömeghiány: m(A izotóp;i) = m(A izotóp;g) -(E(kötés)/c^2 - 2(A+N(e,p))m(e))
= A(m(P)-m(e))(1-delta(A izotóp)), és 0 <delta(A izotóp) < 0.786% (deueron -vas- bismut)

4) Elemi gravitációs töltések: g(e) = - g(p) = - g m(e) és g(P) = - g(E) = + g m(P).

5) Egyetemes gravitációs állandó: G(grav.) = g^2/ 4pi; g = fajlagos g-töltés.

6) A statikus gravitációs eröböl következik: m(anyag;i) a = - G(grav.) M(g) m(anyag;g)/r^2.

7) Az UFF sértés (r=R): a(anyag) = const m(anyag;g)/m(anyag:i) ~ const(1+delta(anyag)).

8) 3. Kepler törvény R^3/T^2 (1+ m(bolgó;i)/M(Nap;i)) = const (1+delta(bolygó))

9) Gravito-Lorentz erö: m(anyag;i) a = - g(anyag){E(grav.) +(v/c)xB(grav.)}.

10) A gravitációs hullám miatt hozzájön még: + g(anyag)v/c.E(grav.) v/c + o((v/c)^3)

11) A gravitációs mezö nem-konzervativ a g-hullám kisugárzás miatt.

12) A gravito-mágneses mezö: rot B(grav.) = - j(grav.)

13) Stb. stb. a kovariáns gravitációs mezö egyenletéig, a mi egy Lagrange egyenlet. (Gravitonok természetesen nem léteznek!)

14) Csak a gravitációs és az e.m.-kölcsönhatás létezik a négy stabil részecskével és a kétfajta töltéssel.)

15) Véges tér-idö tartományoknak a Minkowski metrikája van.

16) Fotonok sem léteznek, mert a Planck állandó h egy Lagrange multiplikátor, ami csak az atomhéjra érvényes. Az energia nincs kvantálva, fénykisugárzás folytonos jelenség.

17) Az magra a L.m. h(0)= h/387 érvényes. A magok protonból, elektronból és pozitronból ill. eltonból, elektronból és pozitronból állnak.

18) Kétféle neutrínó van: (e,p)-neutrinó 0.7x10^-13 cm; (P,E)-neutrínó 3.8 x10^-17 cm.

19) Az instabil részecskék mint a négy elemirészecskéböl állnak, az elton részvételével.

20) A sötét anyag elektromosan semleges és 'tömegnélküli' részecskékböl áll.

21) Uj variációs elv a stabil és instabil állapotokra a mikroszkópikus fizikától az asztofizikáig.

A meglevö kvantummechnanika, specrel, QED, áltrel, húrelmélet, részecskefizika és asztrofizika könyveiteket szórhatjátok ki a kukába.

Jön az Egyesített Mezöelmélet helyettük.

Callie Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16860

Honnan veszitek ezt az "eseményhorizont végtelen távol van " dolgot?

Szerintem ez csak egy metafora.

A fekete lyuk közepe és a határa is rendesen megtehető,véges térbeli távolságra van a külső dolgokhoz képest.

A vöröseltolódás és az időlelassulás ettől különböző.

 

Ha a szétszakadást,a lebegés lehetetlenségét az árapályerők miatt mondod, akkor az méretezés kérdése. Forgó fekete lyukaknál, ha elég nagy méretűek, szépen meg lehet olyan utakat tervezni, amiknél az árapályerők nem okoznak galibát.

Előzmény: Törölt nick (16858)
habár Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16857
Az FL-ben tehát belül is világ, élet, energia van, amelyet kisugároz az eseményhorizont felé is.
Akkor az a kérdés, hogy a belülről kifelé irányuló sugárzással mi történik?
Abszorbeálja, vagy visszatükrözi azt az eseményhorizont? Mert át nem ereszti, mondják.
Hiszen úgy tanultam, adott hullámhosszon az emisszió és az abszorbció azonosak.
(Más kérdés a szelektiv emisszió).
Akkor ez az FL-re nem igaz?
Úgy tűnik, azt állítják, hogy nem igaz.
Hogy a fekete lyuk nem sugároz semmilyen hullámhulláhosszon.
Ennél még az is jobb. ha a sugárzás sohasem éri el azt, vagy nem hatol bele.
De akkor az lehetne tükrözés?
Vagyis hát, ha sem el nem nyeli, sem nem tükrözi, akkor mi lehet még?
Talán kalickába fogja?
Kalickába fogja...
Szegény fény...
Ki kell szabadítani!
Előzmény: habár (16856)
habár Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16856
Az Univerzumunkra is kiszámítható a SCHWARZSCHLID képlettel egy eseményhorizont távolság.
Csak próbáljátok ki mondjuk E+54 kg tömegre, (a tömegbecslések e köré tendálnak, szerintem +/-1-2 nagyságrend hibával).
Ennek a tömegnek az eseménysugara adódik 10-100 Mrd fényév nagyságrendben.
Így Univerzumunk is egy FL a tágabb, még ritkább világmindenségben. Egy a sok közül.
A sűrűsége kb. 1 nukleon /m3, a hiba szintén néhány nagyságrend.
Egy FL-t egy másik FL sohasem tölthet ki térfogatában.
Az FL-ben ezért lehetnek más, mégkisebb, és sokkal sűrűbb FL-ek, üres terek, és mindenféle egyéb közbenső sűrűek, napok stb.
Ezért ha tudni akarjátok, milyen belülről egy FL, akkor nézzétek szét ebben.
Ez a jellemző az ilyen sűrűségüekre.
Azt láthatjátok, hogy az éjszakai égbolt nem világos, ami régi paradoxon.
Ez az eseményhorizont miatt van így.

Ha bejutna ide a más univerzumok fénye, aludni sem lehetne.
Jól van tehát ez így, csak a benzinkutat vinnék el az ablakunk alól, ami zajos éjjel is.

Univerzumunk nem a Big-Bang, hanem egy kollapszus során sűrűsödött össze.
A központja akkor szörnyen felhevült, akkor keletkeztek ott mindenféle nehéz elemek, lökésfrontot alkotva.
Annak első, fénysebeségű hulláma volt a gammasugárzás, ami rendbe szedte a galaxisok gázfelhőit.
Második hulláma~ 6 Mrd éve szállította a középsúlyú elemeket- azok kellettek ahhoz, hogy a fősorozatbeli csillagokban, a napunkban is megindulhasson a stabil fúzió.

A legnehezebb elemek (ha tényleg léteznek, ami az akkori hőmérséklettől függ, és kellően stabilak, hogy ne bomoljanak szét, mondjuk 1000 -es atomsúlynál is) pedig még úton lehetnek,- ellenük esernyőt kell venni.
Van egy ilyen találmányom, ha igénylitek...

Előzmény: mmormota (16855)
mmormota Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16855

Szerintem abból, hogy a beeső bármi kívülről nézve végtelen idő alatt éri el a horizontot, egyáltalán nem következik hogy a horizont végtelen távol lenne.

 

Pl. kellő távolságnam ugyanúgy lehet keringeni körülötte mint egy rendes csillag körül stb. Ezzel szerintem nem fér össze a végtelen távolság.

 

De csak tippelek, mert nem tudok eleget.

Előzmény: Törölt nick (16853)
mmormota Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16852

Fekete lyuk centrumát megcélozva - tőle távolról fotont küldve, a kihúnyt csillag elvben meglökhető kell legyen ezzel.  Azonban a fizika szerint a fényforrásnál lévő megfigyelő végtelen távol van az eseményhorizonttól.

 

Ezt nem értem. Hol van pontosan a fényforrás? Miért van végtelen távol a horizonttól?

Yorg365 Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16850
Off:
Lingarázda!
Benéznél a Van-e éter című topikba?
Előre is kösz.
Előzmény: Törölt nick (16849)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16849
A hozzászólásom itt olvasható:

http://forum.index.hu/Article/addBookmark?a=51256328&t=9134865
Előzmény: Törölt nick (16847)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16848
"az csak egy kísérlet": a hangsúly az "egy"-en van.
Előzmény: Törölt nick (16846)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16847
"Itt egy különös eset. Bár kissé eltúlozta a sajtó, de tényleg létezett személyről van szó, és az elmélete amiatt keltett érdeklődést, mert megjósolja az elemi részecskék tömegét. S vannak állításai melyek kísérleti ellenőrzésre csábítanak. Igaz roppant költséges lenne, így komoly dilemmát jelent, hogy érdemes-e.
http://www.sg.hu/cikkek/41871"

Erről írtam a hiperhajtómű topikba, nem írom be ide még egyszer. Röviden: a Heim elmélet (további kísérletek nélkül is) nyilvánvalóan nem működik, és mérnökök előtt tartott előadáson természetesen lehet parasztvakítani (ugyebár még díjat is kaptak az amerikai asztronautikai társaságtól). Az amerikai kormány pedig a remote sensingtől kezdve Uri Gelleren át minden kivizsgál, csak jól kell lobbizni.
Előzmény: Törölt nick (16653)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16846
Nem ismerem a Hafele-Keating kísérlet részleteit, de az csak egy kísérlet. A legnagyobb kritika, amit ez a Kelly ír, hogy alábecsülték a hibát. Vagyis arról szó sincs, hogy megcáfolták volna a specrelt.

Másrészt a GPS műholdak jó ideje fenn vannak és a szinkron pontos marad úgy, hogy belevették a relativisztikus effektusokat a fedélzeti atomóra időszámítási mechanizmusába (egészen pontosan a relativisztikus effektusnál 5 nagyságrenddel kisebb eltéréseket kell korrigálni, de azok már tényleg az óra stabilitásból erednek). Úgyhogy még ha Hafele és Keating eredeti kísérlete nem is volt elég pontos, a GPS-sel megcsinálták ugyanazt, és kb. 5 tizedesjegyre rendben van a dolog.
Előzmény: Gergo73 (16644)
Törölt nick Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16845
"Kösz lingarázda, hogy elmagyaráztad a GPS működését, biztos unatkoztál.
De nem azt kérdeztem hogyan korrigálják a műholdak óráját.
A kérdés ez volt: hogyan korrigálják a műholdak óráját úgy, hogy nem korrigálják a műholdak óráját.
Nincsenek neked megértési problémáid ? Mert vagy korrigálják, vagy nem korrigálják. A kettő együtt nem megy. Dubois pedig ezt állította 16430 -ban.
Erre elmondod, hogyan korrigálják a műholdak óráját."

Akinek megértési problémája van, az Te vagy. Nem korrigálják az órát. Eleve úgy készítik, hogy beszámolják a relativisztikus korrekciót. Aztán nem kell többet korrigálni. Ennyi.

Aki ilyen egyszerű dolgot nem fog fel, az adjon lejjebb az arcából. Bár neked már úgyis késő, égsz, mint az olajfáklya a sötét iraki éjszakában...

Előzmény: Astrojan (16624)
ürtükör Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16844

Könnyen, mert a világ anyaga 3 dimenziós, s ez azért, mert 3-szor visszatekeredett az időben, s miután a jövöben születő lényt megeheti egy multbeli, ha az visszacsavarodik ide, akkor, ha a jövőben azt valaki megöli, akkor a multban senki se eheti, igy az egész rá épülő eseményhalmaz rommá válik.

Kakalinka, kakalinka, maya (off).

Előzmény: iszugyi (16843)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16843
"Az áltrel szerinted megbukott, így most közömbös, hogy megalapozott-e vagy sem. Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy még holtában .."

Te, hogy halhat meg valami, ami meg sem születhetett, mert a megszületés feltélelei nincsenek meg?
Előzmény: Dubois (16841)
ürtükör Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16842

Mi IS AZ AZ ELMÉLET, NEM TANULTAM MEG, de leirom mit tudok, és korrigáljatok majd?!

 

Én vagyok Albert Einstein, te meg a (off) dilis ápoló, s most beugrom az általam képzelt téridőgépbe, passz relatziv, köt(off) negativ, polaritás csenben, keno(off) ovvi van.

 

Párhuzamos terek ténferegnek bennem?

 

Mi a rák ez bennem?

 

Két lány kering velem egy térben?

 

Bennem a lányok, ilyet kivánokl.

 

Mi a lét értelme? A ténf(off) .

 

Behuz (off) az ápoló egy nagyot.

 

Kiköpött az apja! (off)

 

Relativitáas!

 

Jön eistein meg (off) egy egyes, helyre mehetsz.

 

Szóval a testem atomja meg a számitógép kvarkjai együtt keringenek a térben velem azonos frekvencián, igy nyomkodom le a billentyüket, de van itt a térben még 16 párhuzamos frekvencia, ami lehet, hogy éppen csak világűr?

 

Az is lehet, hogy akkor ahol anyag van ott a párhuzamosnak is lennie kell, vagyis itt nem lehet ür, hanem egy olyan bolygó, amely 16 hullámhosszon rezeg egy irányba haladva, a Herkules csillagkép felé.

 

Vagyis a bolygonk rádióhoz hasonló alapgép, amelynek 16 sávja egyenként 3 dimenziós adás, amelyben egy a miénk, de átrezeghetek másikba álomban frekvenciát váltva, mig testem az ágyon hever, addig a lelkem a párhuzamosban jár, s ott amiket csinál annak nyoma van, de ha csak egy uj térrész keletkezik, akkor az felszivódik?

Dubois Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16841

"Bizony, vezesse le Einstein az UFF-et! Ne halandzsázzon a lifttel!"

 

Ez már igen ócska mellébeszélés.

 

Az áltrel szerinted megbukott, így most közömbös, hogy megalapozott-e vagy sem. Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy még holtában is nagyon pontosan megadta a GPS órák időeltérését.

 

Te azt állítottad, hogy "A GPS idödilatációt az elektrodinamika és a neutrínókból álló sötét anyag megmagyaráz".

 

Hát akkor lássuk, hogy a Nagy Egyesített Iszugyi Halandzsa (NEIH) elmélet hogyan számolja ki a GPS órák időeltérését.

 

Akár sötét anyaggal. :)))

Előzmény: iszugyi (16839)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16840
A "Végtelennek tekinthető vezetékpár .... "- ral is vigyázni kell.

De az 1A definiciójára felhasználható.

Az idöszinkronizáció egy más probléma!
Előzmény: Törölt nick (16838)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16839
"Levezetést, nem halandzsát!"

Bizony, vezesse le Einstein az UFF-et! Ne halandzsázzon a lifttel!

Előzmény: Dubois (16834)
Dubois Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16837

Micsoda mély kuss lett. :)

 

Levezetés sehol.

Nem is lesz.

Előzmény: Dubois (16834)
habár Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16836
Az a kérdésem, hogy a Michelsson kísérletben tulajdonképpen mit mértek:
- Helyazonosságot (x=constans)
- Időazonosságot b(t=constans) vagy
- Helyidőazonosságot (ds = négyesponttávolság constans.)

Ezeket a fogalmakat elég jól leírtam, azt hiszem.
Nyilvánvaló, hogy ezek általában nem azonos dolgok.
Kivétel talán a fény?
Hogy egyedül az képes azonos ponton, és időben ugyanazon helyen találkozni önmagával, bármely irányból és sebességnél, mint a MICHELSON kisérletben volt?
Hiszen órákkal ilyesmi nem lehetséges...
Akkor a fénynek ez a tulajdonsága különlegesebb és izgalmasabb, minthogy csak a sebessége állandó.
Gergo73 Creative Commons License 2006.02.11 0 0 16835
Hogy realizálod a 10-30 szám fogalmát?
Előzmény: iszugyi (16833)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!