Keresés

Részletes keresés

Simply Red Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4184

 Ezért akár azt is mondhatnánk: bizony a Gellért hegyet erő taszítja el a Földtől, akárhogy is próbálják a nem fizikusok az ellenkezőjét elhitetni.

 

Pontosan erről van szó. A Gellért hegy egyenesen szeretne menni, de a Föld nem engedi.

Ez ugyanolyan, mint ami a Kacsalábon Forgó Kastélyban történik: Mindenki tudja ott, hogy a padlón elhurított golyót a Vízszintes Gravitációs erő (alias centrifugális erő) gyorsítja. Erre jön egy Onestone nevű eretnek, aki azt állítja, hogy a golyók valójában egyenes mentén mozognak, és nem hat rájuk semmilyen erő. Szerinte a kerek szoba falához tapadó golyókat nem a Vízszintes Gravitációs erő nyomja oda, hanem a szoba fala nyomja a golyókat, hogy ne tudjanak továbbra is egyenes mentén mozogni.

Előzmény: notwe (4169)
Dubois Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4183

"Viszont nincs rajta a 12.8 év lökés , se a 2x3.6 amikről írtál , viszont minden esemény összeköthető rendesen."

 

Az egy negyedik ábra lenne, az áltreles tárgyalással, amikor végig az utazó iker rendszerében vagyunk, egyenletes haladással és pillanatszerű fordulással.

Előzmény: dhcp2 (4182)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4182

Ez az általad (4142) ben leírt ikerparadoxon rajza a 3 egyenletes mozgás rendszeréből. 1 egység 1 év , illetve kék jelölések is 1 évre vannak egymástól.

 

Viszont nincs rajta a 12.8 év lökés , se a 2x3.6 amikről írtál , viszont minden esemény összeköthető rendesen.

 

A Horváth Pista által leírtakkal se teljesen egyezik , ott is 'elszaladásról ír.'

http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/spec13.html

Most akkor az én ábrám csak más szemszögből mutatja az eseményeket vagy hibás?

Előzmény: Simply Red (4181)
Simply Red Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4181
A rajzod tagadhatatlanul szép. Ha némi magyarázatot fűznél hozzá, akkor talán tartalmilag is hozzá tudnánk szólni.
Előzmény: dhcp2 (4180)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4180

Mindig tanul az ember. Amúgy most visszanézve mit válaszoltam , nem is értem hogy hagytam figyelmen kivül a másik vonzását. Valószinűleg reflexből.

 

 

Itt van a teljes iker-paradoxon felrajzolva. Vélemény ?

http://dhcp2.freeweb.hu/twin.gif

 

 

Előzmény: Simply Red (4178)
Simply Red Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4178

Pontosan.

Előzmény: dhcp2 (4175)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4177

Ja , ez egy kérdés volt.

 

 

Előzmény: dhcp2 (4175)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4175

Ezek szerint a két Föld tényleg 20 m/s2-al gyorsul egymás fele , amennyiben pontszerűek , és 6370 km-re vannak egymástól.

Vagyis a 'hétköznapi' számolásaink során a kisebb tagot egyszerűen el szoktuk hagyni. 

Előzmény: Simply Red (4173)
Simply Red Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4174

"és tetszőleges sebességgel mehet."

Ezt nem értem.

 

A forgó megfigyelőre utaltam, amit ugyan te, mint "nem valódit" elutasítottál, ám ez csak azt jelenti, hogy nem szeretsz ilyen vontkoztatási rendszerekben gondolkodni.

Előzmény: Törölt nick (4170)
Simply Red Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4173

... így az az egyszerű összefüggés is, amit felírtál, inerciarendszerre érvényes. Vagyis az inerciarendszerhez képest lenne 9,81 m/s2 tetszőleges tömegű (akár Nap-tömegnyi) terst gyorsulása a Föld felszínén. A (4098)-beli egyszerű egyenletedet a2-re megoldva meg azt kapod, hogy a Földnek is lesz az inerciarendszerhez képest valamilyen gyorsulása, ez a gyorsulás viszont a Föld tömegétől nem, csak a másik test tömegétől (és a távolságuktól) függ.

 

A két test egymáshoz viszonyított gyorsulása ennek a két gyorsulásnak az összege lesz.

 

De mi ez a misztikus "inerciarendszer", amihez viszonyítva számolunk? Ha más testek hatásától eltekintünk, akkor a Föld-Nap rendszer zárt rendszer, következésképen a tömegközéppontja egyenes vonalú, egyenetes mozgást végez. Vagyis, megfelel egy inerciarendszer origójának. Az említett inerciarendszer tehát lehet például a két testből álló rendszer tömegközéppontjához rögzítve.

 

 

Előzmény: dhcp2 (4168)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4172

Ez zavaros.

http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/spec14.html

 

Az én 3 nézőpontom logikusabb , és nincs elvesző esemény.

Vagy tévedek megint ?

 

Előzmény: dhcp2 (4171)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4171

Kérdés.

Ez a rajz jó ?

Mert akkor van egy harmadik nézet is.

Mert én eddig csak olyat láttam , ami a távozó és visszatérő űrhajóst egy egyenesként ábrázolta.

 

http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/spec13.html

 

Előzmény: dhcp2 (4153)
notwe Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4169
„Bizony, a Gellért hegyet erő szorítja a földhöz, akárhogyis próbálják egyes fizikusok (sokan) elhitetni: a gravitáció nem erő.”

Bár SR megfelelően reagált erre hittételre (bizony, bizony mondom néked), de azért én kiegészíteném.

Az erő éppen olyan misztikus dolog (magyarul egy modell része), mint a görbült téridő. Láttál már erőt? Meg tudod mondani, hogy mi az? Ugye nem duzzadó vádlira vagy dagadó bicepszre gondolsz ekkor?

Másrészt elég régen felismerték, hogy az (eredő) erő nem arra kell, hogy valamit összeszorítsunk, vagy valamit húzzunk a kavicson. Ezért akár azt is mondhatnánk: bizony a Gellért hegyet erő taszítja el a Földtől, akárhogy is próbálják a nem fizikusok az ellenkezőjét elhitetni.
Előzmény: Astrojan (4164)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4168
Ha már belekezdtél , mond végig.
Előzmény: Simply Red (4163)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4167

thx.

Igy már elfogadható méretű.

Előzmény: muallim (4162)
Simply Red Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4166

Bizony, a Gellért hegyet erő szorítja a földhöz, akárhogyis próbálják egyes fizikusok (sokan) elhitetni: a gravitáció nem erő.

 

Szerintem az ilyen kijelentéseiddel teszed nyilvánvalóvá, hogy lövésed sincs a fizikához. Nem modellben gondolkodsz, hanem "abszolút igazságok"-ban. Ebben a fórumban ezt felejtsd el, az ilyesminek nincs köze a tudományhoz. Egy fizikus semmit nem akar elhitetni senkivel. Modelleket alkot. Ami az egyik modellben erő, az a másik modellben nem az. Tehát ez a kérdés nem hit, vagy rajongás, hanem modell kérdése.

 

(Miattam akár még jó is lehetne a "nyomó gravitáció" modellje, ez nem jelenti azt, hogy most akkor valaki megtalálta itt a bölcsek kövét. Esetleg talált egy másik modellt, ami ilyen meg olyan dolgokat jobban, vagy rosszabul ír le, mint az ált. rel. Ez az optimális eset. A rosszabb az - és az eddigiekből ez valószínűsíthető - , hogy sz*rt sem ér az egész, mert ellentmodás van benne.)

Előzmény: Astrojan (4164)
mmormota Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4165

Van elmélet is amögött, amit mondasz (matematikai modell), vagy csak new age szöveg?

 

Néhány kézenfekvő kérdés:

- az elmélet altrel konform, vagy vannak eltérő előrejelzései? valami konkrét eltérés? (itt nem ellenőrizhetetlen dolgokra, pl. áramló izékre gondolok, hanem valamire amit legalább elvileg meg lehet mérni, és más az előrejelzés mint altrelben)

- pl. mi a helyzet olyan jellegzetes altrel eredményekkel, mint a gravitációs hullámok?

- a fekete lyuk egy altrel konstrukció, mégis, egy bekezdésen belül emlited a fekete lyukat, meg a gravitáció tisztán erőként történő megközelítését (ami nem altrel konform), ezt hogy oldod fel?

- ha az áramló akármi képes arra, hogy sugárirányú mozgása közeben erőt gyakoroljon a tömegekre, miért nem gyakorol erőt a nagy érintőleges sebességű anyagra (ez volt a fékeződés kérdése, amit Lingarázda felvetett, csak nem vetted a lapot)

 

Előzmény: Astrojan (4164)
Astrojan Creative Commons License 2004.12.18 0 0 4164

"ket parhuzamosan halado foton milyen mertekben vonza egymast, ha egyaltalan vonza ?"

 

Attól tartok, valódi vonzóerők a fizikában nem léteznek.

- Előre kérek mindenkit az önmérsékletre.

 

A vonzóerők látszólagosak és valójában nyomóerőkből adódnak. Egy példa csak a probléma megvilágításához:

Legyen szabad idéznem itt Michael Allen Gelman érzékletes hasonlatát: ha egy ablakra egy játékpuskából kilőhető vákuumos gumilövedéket ragasztunk, egy idegen világból érkezõ felfedező azt látja: az ablak vonzza a gumit. Ha megpróbálja leválasztani a lövedéket esetleg azt gondolhatja: a gumi vonzza az ablakot. Pedig semmiféle vonzóerőről nincs szó, a gumit a külső légnyomás szorítja az ablaküveghez.

 

Ez persze forradalmi állításnak tűnhet (már az, hogy általánosan is igaz kell legyen), lehet, hogy az is, de számomra vonzóerők elképzelhetetlenek.

 

"Ellenben nem tudom, hogy ebbol hogy lesz gyorsulo mazgas, mint gravitacio a fold iranyaban."

 

Ebből sehogy sem lesz gyorsuló mozgás, mivel a térgörbület (helyesbitek, a LÁTSZÓLAGOS térgörbület) nem oka a gyorsuló mozgásnak ahogy Einstein ezt elképzelte, hanem következménye egy a teret kitöltő gravitációs energiamező áramlásának. Tehát a gyorsuló mozgás oka a vákuum teret kitöltő gravitációs energiamező áramlása a föld felé, amely sugárnyomás a testeket magával sodorja (És más tömegek felé, nap, csillagok, fekete lyukak stb). Ezt a hatást hívjuk gravitációnak, és így egyszerűen a helyére kerül a térgörbület problematikája, valamint a gravitáció végre visszakaphatja erő jellegét. Bizony, a Gellért hegyet erő szorítja a földhöz, akárhogyis próbálják egyes fizikusok (sokan) elhitetni: a gravitáció nem erő.

 

Ezzel bizonyára többek lelkivilágába tiportam, és máris meaculpázom az összes áltrel hivőhöz és Einstein rajongóhoz. De állítom, ezzel Einstein műve csak a helyére kerül.

 

astro.ini.hu

Előzmény: b325 (4147)
Simply Red Creative Commons License 2004.12.17 0 0 4163

Tök mindegy. Már az elején leírtam, mi a megoldás: Newton második törvénye inerciarendszerre vonatkozik (ezt mondjuk nem árt tudni annak, aki egy relativitáselméletes topikba irogat). Mondjam tovább is, vagy innentől már tudod?

 

Előzmény: dhcp2 (4151)
muallim Creative Commons License 2004.12.17 0 0 4162

Keress rá erre:  http://arxiv.org/abs/hep-th/9603202, ennek is a 3. fejezetét ajánlom

 

 

Előzmény: dhcp2 (4161)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.17 0 0 4161

Találtam leírást , de k..va hosszú.

http://arxiv.org/PS_cache/quant-ph/pdf/9503/9503015.pdf

Röviden leírnád a lényeget?

 

Előzmény: muallim (4157)
muallim Creative Commons License 2004.12.17 0 0 4160
Igy a dobozba zárt foton fényútja, a doboz "életkorára" utaló mennyiség. Ha a dobozhoz képest nyugalomban lévő rendszerben van , akkor a doboz sajátidejét jelenti, ha mozgó rendszerből figyeljük, akkor a mozgási idejét jelenti.
Előzmény: muallim (4159)
muallim Creative Commons License 2004.12.17 0 0 4159
Például egy tükörfalú tömeggel nem bíró dobozba zárt foton a dobozhoz képest átlagosan nyugalomban van és mégis c-vel mozog. Ha a doboz méreteit csökkentjük a doboznak átadott impulzus átlagosan egyre inkább növekszik, a Heisenberg-féle határozatlansági reláció értelmében, azaz a tömegtelen  doboz impulzussal rendelkezik egy-egy rövid ideig, amíg is bizonyos ideig tehetetlen tömeget képvisel. Ez nemcsak egy foton esetén igaz, hanem sok bezárt foton esetén is.
Előzmény: dhcp2 (4158)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.17 0 0 4158

Igen , ez így hihetőbben hangzik.

És mindenképp egyszerűbb , ami nem elhanyagolható szempont .

Előzmény: muallim (4155)
muallim Creative Commons License 2004.12.17 0 0 4157
Tanulmányozásra ajánlom "Feynmann checkerboard " elképzelését.
muallim Creative Commons License 2004.12.17 0 0 4156
azt hozzá kell tennem, hogy az én elképzelésem szerint...
Előzmény: muallim (4155)
muallim Creative Commons License 2004.12.17 0 0 4155

"Avagy az anyag ha áll akkor is c-vel halad , csak a negyedik dimenzióban , amit a c*t ír le."

 

Ezt úgy mondanám, hogy az anyag mindíg mozog- mégpedig c-vel, a nyugalom csak látszólagos. Ehhez semmi misztikusat nem kell elképzelni, nincs semmiféle görbült idő. ( tehát az idő nem más mint az anyag állandó fényútja )

Előzmény: dhcp2 (4152)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.17 0 0 4154

Kis kiegészítéssel az első kép.

Előzmény: Simply Red (4143)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.17 0 0 4153

A példa az ürhajós első rendszeréből nézve.

Szerintem így kell kinéznie.Meg csak ekkor vannak az események jó helyen.

A felső vonal sebessége 0.8c+0.8c relativisztikusan összeadva. 

Előzmény: Simply Red (4143)
dhcp2 Creative Commons License 2004.12.17 0 0 4152

Nekem jelenleg úgy tűnik , hogy az idő egy olyasmi plusz térdimenziónak lehet felfogni , amiben az anyagi pont fénysebességű mozgást végez . Persze ez így zavaros ,mert az idő benne van a mozgásban.

Szerintem ez a fénysebességű mozgás nyilvánul meg számunkra az idő görbületénél olyan formán ,hogy belehajlik a mi térdimenziónkba. Avagy az anyag ha áll akkor is c-vel halad , csak a negyedik dimenzióban , amit a c*t ír le.

Sajnos még nem tiszta nekem se teljesen , úgyhogy egyenlőre lerajzolni se tudom , de ez a célom. Főleg az nem tiszta még, hogy lehet ezt a görbületet ábrázolni.

Előzmény: b325 (4147)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!