Zaphón-hegy: „Mi a véleményed, köze lehet az általad kabir elektromossághoz (illetve az azzal összefüggő "szent" helyekhez)?”
Furcsa, hogy ilyesmi felvetődött benned, csupán elenyésző információ alapján. De gyakorlatilag mégis eltaláltál valamit.
A hegy több isten szent hegye volt (sok erre a nép) Hadadtól Zeusz Kaszioszig. A kabirokhoz pedig volt köze, s talán ő miattuk kapcsolták később a környékbeli népek a hegyet a villámlás isteneihez, mint Zeusz, Baál vagy Hadad.
Philón Bübliosz tudós és mitográfus írta meg Fönícia történetét, amely nagyban támaszkodott Szankhuaniathón föníciai pap (i.e. 13-14. sz.) írásaira. Ezen a beszámolók nyelvezete valójában megelőzik az ugariti táblákat, de talán a hettiták szövegeit is. Szankhuniathón mitikus története szerint a dioszkuroszok leszármazottai, a föníciai kabirok hajókon érkeztek a Kassziosz-hegy közelébe, majd a hegyen szentélyt alapítottak. Ennek idejét is megadja: nem sokkal azután, hogy Kronosz megalapította Fönícia első városát, Bübloszt. Ez ugyanaz a hegy, amit a Biblia Zaphónnak, Észak hegyének nevez. A klasszikus szerzők ide helyezték Zeusz Kassziosz kultuszhelyét, amit a pogánnyá lett Julianus császár is meglátogatott (a német ókortudós Adler a PWRE 20. kötetében Kasios c. alatt beszél ezekről, s a kabirok templomalapításáról a hegyen).
A hegy elsőrendű megfigyelő hely, hogy a környéket szemmel tartják. Hasonló szerepe volt Rodoszon az Atabürion hegynek a telkhinek idejében.
Gondolom, arra utalsz a kérdéseddel, hogy írtam arról, a kabirok ismerték villámok lehozásának és megszelídítésének művészetét. Konkrétan a Kasion/Zaphon-heggyel kapcsolatban nem foglalkoztam ezzel, de a föníciai hagyomány szerint ők alapították a hegyen (vélhetőleg) a legrégibb szentélyt. Bár erről mást nem tudni, de önmagában is valamennyiben válasz a kérdésedre...
A különböző rajzok ebben a dologban ellentmondanak egymásnak és meglehetősen elnagyoltak, sematikusak.
"Igen, ez igaz, de minden gerenda egyszerre billen, s így mégsem jelentkezik az összes teher a legalsó gerenda-végen."
Egy fenét. A teljes rendszer súlya ráterhel a legalsó gerendasor végeire függetlenül bérmi süllyedéstől. De az egyes gerendavégek apró magasságbeli különbségei miatt nem egyforma szabadsággal tudnak billenni, és nem egyformán osztoznak a végeikett befogó erőkben. Ami szabadon, vagy csak kis erőkkel korlátozva tudta követni, az nem törött.
Fogalmam sincs, hogy egy ennyire nyilvánvaló problémát miért kell ilyen hosszasan magyaráznom? Mintha te a statika alapjait se ismernéd, mintha nem alakult volna ki hozzá egy érzéked, szemléleted.
"Senki nem tudja, hogy a ferde gerendák túlnyúlnak-e a Királyi kamra gránitfalain, a rajzok csak hipotetikusak."
Megrajzolták a legfölső kamrát is, - ami azt jelenti, hogy jártak ott - és ott az látszik, hogy a ferde kövek túlnyúlnak. (levegő van köztük és a gerendák között, legföljebb valami törmelékféle lehet a sarokban.
"De ettől függetlenül az alsó mennyezeti gerendasorok végeire ránehezedik legalábbis az egész felette lévő 60-70%-ban tömör gránitszerkezet súlya,"
Igen, ez igaz, de minden gerenda egyszerre billen, s így mégsem jelentkezik az összes teher a legalsó gerenda-végen.
Mindazonáltal a kő nem igazán viseli el a hajlító igénybevételt még kisebb terhelések esetén sem, ebben egyetértünk. Ezt elfogadom érvként.
"A csak menet közben felismert problémákat alighanem menet közben improvizálva próbálták megoldani"
Ez is egy lehetséges megoldás, de ez jelentős mértékben hátráltathatta az építkezést. Persze nem egyedül ez a probléma, hanem több más is, hiszen nem ez lehetett az egyedüli nehézség amivel ilyen ad hoc formában szembe kellett nézniük.
Senki nem tudja, hogy a ferde gerendák túlnyúlnak-e a Királyi kamra gránitfalain, a rajzok csak hipotetikusak.
De ettől függetlenül az alsó mennyezeti gerendasorok végeire ránehezedik legalábbis az egész felette lévő 60-70%-ban tömör gránitszerkezet súlya, ez bőven elegendő ahhoz, hogy befogva tartsa, s egy pár centiméteres süllyedés esetén eltörje. A ma érvényes előírások szerint pedig egy kőgerendára semmiféle hajlítóterhelést nem szabad bízni. Minden műemléki szerkezetben (még a könnyű erkélyekben is) ki kell váltani a kőkonzolokat (ha lehet rejtetten) vasbeton szerkezettel. De van ahol rájöttek már erre több száz éve is. Emiatt látni több középkori várban, hogy fa konzolokra építettek kőfalazású erkélyeket, balkonokat.
Itt pedig ha a gránitfal egyes szakaszai kissé eltérően süllyednek, akkor már azt se biztosítja semmi, hogy az egyes gerendákra egyenletesen oszoljon el a fölötte lévők súlya. Könnyen előállhat, hogy egyik-másik jóval többet visel, mint a környezetében lévők. Egyáltalán nem lehet ilyen lazán kijelenteni:
"miután minden gerenda el tud mozdulni így ez az erő nem jelentős."
"de a kamrát is el lehetett volna fordítani"
Persze, az egész piramist lehetett volna egészen másképp is kezdeni és folytatni.
A csak menet közben felismert problémákat alighanem menet közben improvizálva próbálták megoldani. Nem bonthatták folyton vissza, akkor se, ha már rájöttek, hogy másképp kellett volna kezdeni.
"Ha megnézed a rajzot, láthatod, hogy a ferde kőtömbök nem támaszkodnak a falra, hanem kb 1 m-rel túlnyúlnak azokon."
Az ilyen részletek amolyan hipotetikusak: csak úgy kb. berajzolják, hiszen beleóg a falazatba. Ezt a részt soha nem bontották ki, ellenőrízhetetlen. Érdekes módon Kerisel 1991-es rajzán jóval kisebbnek mutatje ezt (a 3. kép, ami színes): http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=150338855&t=9000303
Arról is vita van, hogy nem e kétsoros az oromtető vagy akár három soros (a képen csak egysoros). Elég ha megnézed a piramis bejáratát, hogy miért gondolnak ilyenekre: http://www.catchpenny.org/images/gpgly1.gif
Hogy ezek "teherelosztó kamrák" voltak, már Vyse és Perring kisütötte 1837-ben. Hogy mennyire volt hatékony vagy felesleges, arról aránylag bőséges irodalom van a Nagy Piramissal kapcsolatban. Borchardt egyiptológus teljesen feleslegesnek mondta, Petrie szerint elég lett volna egy kamra is, stb. Kár ezen a téren erről többet beszélni, újat már lehetetlen mondani e téren.
Az már sokat elárul, hogy a lentebbi Királynői kamrára nagyobb súly nehezedik, még sem épültek fölé ilyen kamrák. Igazábból csak annyi a lényeg, hogy az építők is tehereolsztó kamráknak építették-e ezeket vagy valami más, még ismeretlen funkciója lett volna.
Hogy a kamrák déli oldala megsüllyedt, s mivel a gránit gerendák gyakorlatilag úgy vannak befogva, mintha satúban lennének, azok eltörhettek (hellyettesíts be üveggel, jobban el tudod képzelni). Bár nem tudom mi okozhatta a déli oldal parányi megsüllyedését is, hiszen a kamrák északi oldala fölött nagyobb teher van (mert középebbre esik). A kamrák fölött vagy egymillió tonna terhe van. Éppen lehet kombinálni Petriet és Keriselt: egy földlökés miatt süllyedt meg hirtelen a déli oldal, ami meghajlította a gránit gerendákat, majd azok meg is repedtek.
(vagy van valami ismeretlen kamra vagy üreg a Királyi kamra déli fala alatt valahol, ami ekkor beomlott)
"A gerendák nem a közepükre helyezkedő függőleges terhelés miatt törtek, hanem a végeik eltérő süllyedése miatt."
Tudom.
"Ott pedig nagyon is van függőleges terhelés, s emiatt nem tudták csuklósan követni a süllyedést."
Ezaz, hogy nincs! A háromszög alakban rakott zárókövek túlnyúlnak a gerendákon, s a kövek fölötti terhelés (súly) nem nehezedik a tehermentesítő kamrák falára, hanem a zárókövek folytatásaként felvett irányban oldalra "szóródik".
A legfölső gerendasor és a zárókövek között - a rajz szerint - nincs kővel kitöltve a tér. Így ha az egyik oldalon megsüllyed a fal, a gerendák el tudnak fordulni mindkét oldalon, mert nincsenek kiékelődve. Nincs a falon teher.
"Az felső gerendasorok végeire támaszkodnak a ferde tömbök"
Ha megnézed a rajzot, láthatod, hogy a ferde kőtömbök nem támaszkodnak a falra, hanem kb 1 m-rel túlnyúlnak azokon.
Az erő a ferde tömbök külső síkján, arra merőlegesen ébred, az alsó síkja semmilyen terhet nem közvetít sehova, mert "lóg" a levegőben.
A 3. képen tényleg úgy néz ki, hogy a falon van a ferde tömbök vége, de sok rajzot megnéztem, s mind a 2. képpel volt azonos. Azaz a ferde tömbök gyakorlatilag nem érintkeznek a gránit gerendákkal, még közvetve, kitöltés által sem, mert a kettő között üreg van.
"az alsókat pedig ezen kívül még a felsőbb gerendasorok súlya is nyomja."
Igen, de miután minden gerenda el tud mozdulni így ez az erő nem jelentős.
"Csakhogy abban az irányban kb. kétszer nagyobb távolságot kellett volna áthidalnia a ferde tömbökkel."
OK, de a kamrát is el lehetett volna fordítani. Bár nem tudom, hogy a tájolásnak milyen szerepe volt.
"Miután a kamrák gránitgerendái gyakorlatilag nincsenek teher alatt, így az egyik oldali megsüllyedés nem okozhatta törésüket, mivel nincs a végük beékelődve. A legfölső gerendák fölött nincs terhelés."
A gerendák nem a közepükre helyezkedő függőleges terhelés miatt törtek, hanem a végeik eltérő süllyedése miatt. Ott pedig nagyon is van függőleges terhelés, s emiatt nem tudták csuklósan követni a süllyedést. Az felső gerendasorok végeire támaszkodnak a ferde tömbök a rájuk nehezedő magkövek súlyát közvetítve, az alsókat pedig ezen kívül még a felsőbb gerendasorok súlya is nyomja. Tudtommal épp az alsó sorok törtek inkább, a felső kevésbé.
"Azt sem tartom kielégítő érvnek, hogy a Nagy galéria tehermentesítésében játszott volna szerepet, mert a záróköveket egyszerűn K-Ny irányba (a jelenlegire merőlegesen) kell elhelyezni, s a teher máris nem a galéria felé irányul, hanem attól jobbra, balra "nyelődik" el."
Csakhogy abban az irányban kb. kétszer nagyobb távolságot kellett volna áthidalnia a ferde tömbökkel. S azt már alighanem ők is tudták, hogy így nem kétszer akkora nyomaték hat rájuk, hanem négyszeres. De mivel így a tömbök keresztmetszetét is jócskán növelni kellett volna, azok súlya tovább növelte volna a terhelést.
Úgy tűnik a Hazzi-hegy valóban kapcsolódhat az általad felvázolt Baalbek komplexumhoz. Érdekes amit Dante kapcsán írtál, hogy ti. ő tudhatott arról, hogy az Odüsszeia az Atlanti-óceánon zajlott, illetve valamilyen szinten beavatott volt ebbe a hagyományba. Még egy kis érdekesség, aminek talán van jelentősége a téma szempontjából. Dante az atlanti utazást a Pokol huszonhatodik énekében említi (Odysseus utolsó utazása) így:
A két hispán part közt eveztem én el; láttam Marokkót és Sardiniát, a tenger többi fürdő szigetével. S vén, lassu volt már a kis társaság, s a szoroshoz értünk, mely arra fekszik, hol Herkules emelte oszlopát, Hogy onnan már ne menjen senki messzibb, s jobbkézről lassan elmarad Sevilla, balkézről Septa tünedezni tetszik.
Ugyan ez eredeti nyelven:
L'un lito e l'altro vidi infin la Spagna, fin nel Morrocco, e l'isola d'i Sardi, e l'altre che quel mare intorno bagna.
Io e ' compagni eravam vecchi e tardi quando venimmo a quella foce stretta dov' Ercule segnò li suoi riguardi
acciò che l'uom più oltre non si metta; da la man destra mi lasciai Sibilia, da l'altra già m'avea lasciata Setta.
Persze lehet, hogy véletlen egybeesés a név, vagy a fantáziám túl élénk (atlanti hagyomány, Tartésszosz, szibillák hm...), mindenesetre én nem találtam meg a régi olasz Sibilia - Sevilla etimológiáját, a város neve latinul Hispalis, pun nyelven pedig Hisbaalis volt.
Teljesen érthetetlen számomra a kamrák teherelosztó szerepe, hiszen a királyi kamra fölött gyakorlatilag nincs is teher a gránittömbök kivételével.
A teherelosztásról a háromszög alakban rakott zárókövek gondoskodnak, mint megannyi más helyen is.
Miután a kamrák gránitgerendái gyakorlatilag nincsenek teher alatt, így az egyik oldali megsüllyedés nem okozhatta törésüket, mivel nincs a végük beékelődve. A legfölső gerendák fölött nincs terhelés. Legalábbis a rajzok szerint.
Azt sem tartom kielégítő érvnek, hogy a Nagy galéria tehermentesítésében játszott volna szerepet, mert a záróköveket egyszerűn K-Ny irányba (a jelenlegire merőlegesen) kell elhelyezni, s a teher máris nem a galéria felé irányul, hanem attól jobbra, balra "nyelődik" el.
Kerisel szerint éppen a gyenge minőségű nummolitos mészkő nyomása és a két anyag eltérő vetemedése vezetett a Királyi Kamra gránitmennyezetének repedéséhez. A kétféle sűrűségű anyag (gránit és mészkő) eltérő tágulásának tudja be a statikai hibát, hiszen más erő vízszintesen sohasem hatna ilyen erősen. A másik, hogy a déli oldal lefelé süllyedt. Amúgy nagyon jó ötlet lenne ez az S alakú csavarodás. Hozzáteszem, ez a süllyedés nagyon minimális, az évezredek alatt is csak pár cm lehet. Kerisel is valami minimális csavarodással számol a rajzon (nem tudom, hogy 4 cm-ert vagy csak 4 mm-ert számol az ábráján?: Kerisel: La Pyramide a Travers les Ages, 1991). Bár a „csavarodás” nem elég jó kifejezés erre, hisz inkább egy S alakú hajlításról van szó.
Tudomásom szerint maga a könnyítő kamrák szerkezete elválik a környező mészkőblokkoktól (így az vízszintes irányban nagyon nem is nyomhatta a gránitblokkokat). A nyugati oldalon ez megfigyelhető, egy több cm-es rés (a 3. kamra falánál ez konkrétan 15 cm). Nyilván a Királyi kamra gránit fala mögött is van egy rés, hiszen az eltérő tágulású mészkő külső akár be is nyomhatta (vagy megmozgathatta) volna a gránitfalakat.
Így valószínűleg a többi oldalon is így van. Egyébként Kerisel szerint a gránitépítmény körüli mészkőburok 15 cm-el megsüllyedt. Ezt a "csavarodást" csak tudtommal Kerisel állítja. Petrie vagy nem vette észre vagy nem tartotta olyan oknak, ami miatt végig törtek volna a gerendák. Ezért inkább földrengésre gondolt (de ennek is megvannak a buktatói).
Viszont a repedéssel járó „járulékos” kérdéseket megkerülöd, ugyanis…
Logikailag a gerendák megroppanása nem történhetett a temetés előtt! Kerisel szerint már az építés során megtörtént a baj (és ekkor is vágták az alagutat a Davison kamrához: ugyanis ez esetben nem lehet más "forgatókönyv"!), de ő építészmérnök, a statikai kérdésekhez ért igazán, s az egyiptológiában nem jártas. Ugyanis onnan meg azt tudná, hogy Hufu (akinek nyári lakja is a piramisok közelében volt) lemondott volna, hogy a Királyi kamrába temessék (hisz okkal hihette azt is, az egész be fog szakadni). Valószínűleg a felelősöket ki is végeztette volna. Sznofru dahsuri déli piramisa, az újabb vizsgálatok szerint mivel ingatag talajra épült, már az építéskor megroggyant, ezért ott is hagyták üresen. Hufu piramisát azonban zavartalanul tovább építették? Nem inkább visszabontatta volna a király legalább a könnyítő kamrákig?
Ugyanakkor Hufu Királyi kamrájához kapcsolódó előkamra gránitrostélyait leengedték, a belépőjáratba kőblokkot toltak, majd a galériából leengedték a húszegynéhány kődugót a felvezető folyosóba. Tehát a temetés megtörtént (más értelme nem lehet ezek elvégzésének).
Ha a temetés és lezárás után történik a statikai okokból bekövetkezett gerendák roppanása, azt gyakorlatilag már kívülről észre sem vették volna. Viszont itt van ez a fránya mesterségesen és irtóztató munkával kivájt 7 méter hosszú alagút a galéria magasságából a Davison kamrába, amit nem vájhattak középkori kincskeresők. Gondolom, Petrie ezért is gondolta úgy, volt egy nagy földrengés, beküldtek egy csapatot, hogy vizsgálják meg: a sír nem sérült-e. Ők vájták az alagutat.
Légyszi vedd számításba még ez utóbbiak megmagyarázását is a gerendák csavarodása okán.
Ráadásul, akik behatoltak akkor a legalsó könnyítő kamrába, csak azért, hogy mindössze annyit tegyenek, hogy valamiféle gipsszel betömködjenek néhány így keletkezett repedést? Ennek műszakilag semmi jelentősége nem volt. Ugyanakkor nem érdekelték őket az efölötti kamrák.
Kerisel azt sem fontolja meg, hogy ezt a kivájt alagutat miért nem fedték/tömték be a megvizsgálás és „javítgatás” után, ráadásul pontosan a temetési kamra fölé vezetett? Akkor még ez természetes lett volna (csak Davison vette észre az alagút bejáratát 8 méter magasan véletlenül 1765-ben: az alagút és kamra padlóját egy láb vastag denevértrágya borította). Az esetleges későbbi sírrablók számára ez egy jó "nyom" lett volna.
Írod: „Csak azért nem zuhantak le, mert olyan vastagok (magas a keresztmetszetük), hogy beékelődtek.” – Ez nyilván igaz, hisz ott állnak 4600 éve.
Valószínűleg csak a legmodernebb technikával elvégzett újabb vizsgálatok vinnének közelebb a probléma megoldásához.
A 3. rajzot valahonnan lementettem, de láthatólag a francia Jean Kerisel feltevését igazolja (lehet ő közölte). Elég célirányos rajz e tekintetben. Valóban ezt sugallja, ahogy írod. Ezért is raktam be. Egyébként Vyse 1837-ben onnan tudta meg, hogy a legalsó kamra fölött egy másik kamra van, hogy egy 3 láb hosszú nádszálat feldugott a mennyezet egyik repedésén.
De a rajz nem teljesen pontos, ill. felnagyítja, ami az ő érvelését erősíti.
Eszerint ezt a fura gránit szerkezetet oldalirányból (értelemszerűen csak északi és déli irányból) akkora tágulási nyomás érte a nummolitos helyi mészkövektől, hogy a 40 tonnás gránithasábok összeroppantak. Kerisel szerint nem számoltak az építők a gránit és mészkő eltérő sűrűségével.
Mérnöki kérdésekben úgy látom, szívesen rád hagyatkozhatom (az egyiptológusok ritkán foglalkoznak ilyen kérdésekkel) ill. kérdezhetek. Nekem is rokonszenves volt Kerisel feltevése, mert nem láttam értelmét Petrie földlökéses teóriájának.
Azt mondod egy felülről jövő nyomás képtelen lett volna megrepeszteni a gránithasábokat. Találtam egy képet, ami Petrie mérései nyomán mutatja a torzulásokat a Királyi kamra és felette lévő szerkezetek esetében. A rajz észak-déli keresztmetszetű (úgyhogy vedd hozzá, hogy a könnyítő kamrák azok emelkedésével enyhén nyugatra tolódnak). Természetesen felnagyítva mutatja ezen torzulásokat, hisz szabad szemmel alig észrevehetők, s csak az aprólékos mérések mutatják ki. A Királyi kamra padlója középen enyhén feldomborodik a rá ható külső erők miatt. Az előző hsz-emben említettem a déli fal lefelé nyomulását (ez érdekes, mert az északi fal közelebb esik a tengelyhez), és a déli oldalon van végigrepedve a mennyezet. Mindegy, hát nézd meg a rajzot (de szerintem sem törhette el a gránitokat egy felülről jövő nyomás).
Mindazonáltal maradt a magyarázatod után is pár kétség bennem…
Lassan tíz éve, hogy olvasgatom figyelemreméltó ötleteidet a fórumon és a weboldaladon. Ma egy Dante elemzés kapcsán érdekességbe botlottam, de sajnos nem emlékszem, hogy itt a topicban felmerült-e korábban. A szíriai Zaphon-hegyről (más néven Jebel Aqra vagy Haszi-hegy) van szó az Orontész torkolatánál. A hegy már a hettiták számára is szent hely volt, viharistenük Teszub (vagy Tarhuntasz) szent hegyeként. A későbbi föníciaik is megtartották a hagyományt, tisztelték Baal-zephont, majd végül a görögök és rómaiak szintúgy (Zeus Kasios illetve Jupiter Casius).
A hegyet a Biblia is említi Lucifer árulása kapcsán: "Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon." (Ézsaiás 14, 13). Ahol is a gyülekezet szent hegye a Zaphon-hegy (most jobb híján angolul: "I will ascend to heaven; I will raise my throne above the stars of God; I will sit on the mount of assembly on the heights of Zaphon"). A dolog érdekessége szerintem, illetve amiért az eszembe jutott ez a topic, az az, hogy mint az látható, a hegy legalább a hettiták óta a villámokkal összefüggő szent hegy, és, legalábbis az angol nyelvű wikipedia szerint, a hajós térképek számára a mai napig jelölve van, mint viharok és villámlások által különösen sújtott hely. Foglalkoztál már kutatásaid során ezzel a területtel? Mi a véleményed, köze lehet az általad kabir elektromossághoz (illetve az azzal összefüggő "szent" helyekhez)?
Válaszod köszönöm, a topiclakóknak pedig üdvözletem.
Nem kell ehhez semmiféle fantasztikus gondolat. Épp a te utolsó ábrád mutatja nagyon didaktikusan a repedések okát, amit én mindjárt az elején írtam: A könnyítőkamrák gerendáit S alakba akarta görbíteni az, hogy az egyik végük jobban süllyedt, mint a másik. A gránit persze nem tűri a deformálást, így eltörtek, Az egyik végük közelében alul, a másik végük közelében felül. Egy süllyedés nem okozott volna töréseket (pláne nem ilyeneket), ha a gerendavégek egyszerűen csak alá lettek volna támasztva, s nem mereven befogva. De itt ilyen kvázi befogást eredményezett az, hogy a végeket felülről terhelték a felsőbb mennyezetek, így nem tudták szabadon csuklósan követni az eltérő süllyedést. Ez egy ordító statikai hiba. Nézd meg a hidak alátámasztásait, ezért csuklósak minkét végükön.
Ha a gerendavégek szabadon tudtak volna csuklani, akkor egy függőleges irányú túlterhelés hatására egyáltalán nem is ezeken a helyeken törtek volna, hanem az alsó oldalukon, annak közepe környékén.
Csak azért nem zuhantak le, mert olyan vastagok (magas a keresztmetszetükK, hogy beékelődtek.
"Ha a Királyi kamrában valami robbanás történt volna, az alighanem látszana a mennyezeti gerendák és az oldalfalak paneljeinek elmozdulásában..."
Igen, ilyesmire gondoltam először én is először, de éppenséggel lehetett valami másféle robbanás is, nem olyan, amilyet leírsz. Hiszen Vyse ezredes 1837-ben a könnyitő kamrák oldalán úgy jutott egyre feljebb, hogy végigrobbantgatták a falakat.
Az első kép mutatja a Királyi kamra mennyezetén a repedést. A második a kamrák szerkezetét. A sötétebb színezet mutatja a gránitot, a többi a mészkő.
A könnyítő kamrák ötlete, nem tudom, hogy és miért vetődött fel az építőknél. Gantenbrinknek eszerint az a véleménye, hogy az volt a szerepe, hogy a Nagy Galéria fölé nyúljon, mert e nélkül egy „alacsony” Királyi kamra teteje a terhelés felét vízszintes irányba terelné. Azaz a Nagy Galéria felső végére irányulna (északi irányban).
De ahogy nézegetem a tervrajzokat ez esetben is túlbiztosították az egészet. Petrie azt írta elég lett volna egy könnyítő kamra a Királyi kamra biztosítására, de ugyanígy elég lett volna egy is a Nagy Galéria biztosítására is, hiszen már a Davison kamra teteje is fölé nyúlt a Nagy Galéra legmagasabb pontjának. Kerisel szerint meg nem hogy enyhítették a könnyítő kamrák a Királyi kamrára nehezedő nyomást, hanem még túlterhelték is azt.
Már a beruházott munka is megdöbbentő, hisz mind az öt kamra padlóját egyenként 9 nagy gránithasáb alkotja (összesen 45 db =1835 tonna). És ezek is gránittömbökön fekszenek. Több mint 800 km-ről hozták ezeket. Az 5 könnyítő kamra teljes magassága vagy 17 méter.
Az aprólékos mérések kimutatták, hogy mennyit mozdulhattak el a felső kamrák. A Nagy Galéria ún. nagy küszöbje a Királyi kamra irányában feszül, de azt ez nem zavarja, mert a Királyi kamra déli fala egy felülről jövő nyomásnak engedve lefelé mozdul (de még több mozgást is kimutattak). Az alsó tehermentesítő kamrákat is egy nyomás feszíti a galéria felől a déli irányba! Ilyenek alapján Petrie inkább egy földrengésnek tudta be a mennyezet végigrepedését (mert a földrengéstől a falak egy hüvelykkel eltolódtak). Úgy vélte, nem sokkal a temetés után nem sokkal volt a földrengés. Az építők egy csapata ezért felnyitotta a piramist, hogy megnézzék nem sérült-e a sír: a levezető folyosó alsó végén lévő átjáróból felhatoltak az ún. kútaknán, kimozdították a Nagy Galéria legalsó rámpa tömbjét, majd a Nagy Galéria felső csúcsából vájtak egy 7 méteres folyosót a legalsó könnyítő kamráig. Pontosan ismerték annak szerkezetét, mert közvetlenül a mészkőből álló falhoz vezették és nem a gránitból állóhoz! Ezután megpróbálták betapasztani az egy hüvelykes repedéseket.
Ez a megoldás hihető lenne? Mert szerintem elég kétséges. A király utódai sehol nem fektettek be nagyobb energiákat az elődjük síremlékének befejezésébe vagyis inkább "utókezelésébe". Hufut a fia Dzsedefré temettette el: a piramis mellé két hajót temettetett és az üregeket borító gerendákba már mindenhol a saját nevét vésette (és egyszer sem Hufuét). Nem is értem, mi haszna volt a gerendák repedéseinek begipszelésébe, hiszen a Királyi kamrába bizonyosan nem hatoltak be ekkor?
Egy másik mérnök, Kerisel (és Kozinski építész szerint is) vizsgálatai szerint viszont statikai hiba okozta a repedést. Szerinte még az építés idején történt a repedés, s ekkor vájták a Davison kamrához a galériából az alagutat. Kerisel szerint kétszer egymás után tömték be itt a repedést.
Én ennek sem látom igazából értelmét. Hufu nem engedélyezte volna a temetést a kamrában, ha ez így történt volna. Pedig megtörtént a temetés, a piramist elég bonyolult módon lezárták.
Hogy a fenébe tudtak végigrepedni a marha erős gránithasábok? Ráadásul nem csak a Királyi kamra fölött, hanem a felette lévő kamrákban is (főleg a Davison kamrában)? Hogyhogy nem roppant össze ugyanezen erők hatására az elmúlt 4600 év alatt a Királyi kamra (vagy a felette lévő kamrák)?
Ha mégis földrengés okozta volna a repedést, úgy hogy nem károsított semmi más folyosót és kamrát a piramisban?
Christopher Dunn mérnök szerint meg valami szerencsétlen robbanás történt a Királyi kamrában: ekkor sötétedett csokoládébarna színűvé a kőláda is, ami egykor rózsaszín lehetett. De így is nehezen értem, már mi a fenének kellett folyosót vágni ezután egy teljesen extrém helyről a Davison kamrába, hogy csak körbeszimatoljanak.
(Itt valami ismeretlen „rejtély” lehet, mert tekintve a gránithasábok repedését és a bevágott átjárót, nekem is inkább „fantasztikus” gondolataim támadtak egyfajta magyarázatként.)
Te szélmalomharcot vívsz, mert olyasmit kérdőjelezel meg, ami van. Azokat a köveket úgy tették le, mert olyan ügyesek voltak az ókori mérnökök. Nem volt semmi UFO. Az Abu Szimbeli szobrok megépítése és nagy precíz munka volt, arra is képesek voltak.
Ha a Királyi kamrában valami robbanás történt volna, az alighanem látszana a mennyezeti gerendák és az oldalfalak paneljeinek elmozdulásában. Egy nyomástól megemelkedve, biztos nem ugyanoda estek volna vissza, s ennek azért megtalálhatóak lennének a nyomai. Arról nem is beszélve, hogy ha valami termikus robbanás történt volna, az a felületeken is hagyna nyomokat, égést, roncsolódást, robbanóanyag maradványokat. De nem tudok róla, hogy kerestek-e ilyesmiket.
A Nagy galéria feletti esetleges üregek legfeljebb a függőleges erők ellen védhetik. De Gantenbrink a vízszintes erőkről beszél, a Királyi kamra fölötti nagy egymásnak támaszkodó ferde kőtömbök talpainál fellépő oldalnyomásról.
Igen, a mennyezet lecsiszolása is egy sajátossága a könnyítő kamráknak (a föld alatti kamra is hasonló eset).
Azt az átjárót, ami a Nagy Galéria felső végéből a legalsó könnyítő kamrába vezet, nem építették, hanem egyszerűen átvájták a kőblokkokon. Olyanoknak kellet kivájni, akik biztosan tudták, hogy a Királyi kamra fölötti kamrába jutnak, s az átrepedt padlót megvizsgálták ill. betapasztották. Ez már a temetés után történt, s Királyi kamrában sokkal bonyolultabb és nehezebb lett volna a bejutás. A másik vélemény szerint a temetés előtt történt, hogy végig repedt a mennyezet a déli oldalon.
Gantenbrink ötlete éppen jó is lehetne. De érdekes módon a nemrégiben közölt mérések szerint valamiféle üreg lehet éppen a Nagy Galéria fölött, annak hosszában (bár ezt nem tudom mennyire hiteles).
Még egy valami érdekelne: az szerinted elképzelhető lenne, hogy valamilyen robbanás vagy valami hasonló történt a Királyi kamrában? (igaz a falak nem károsodtak és ennek kevés a valószínűsége). Éppenséggel már erre is gondoltam.
Vyse és társai, mikor 1837-ben behatoltak a könnyítő kamrákba, meglepődve észlelték, hogy a piramis más részeiben elhangzó minden egyes szót tisztán hallanak. De mivel ezek teljesen lezárt kamrák voltak, nem tudom, hogy ennek bármilyen jelentősége lenne.
"A pontosságot nézd, az a nagy Piramiséval vetekszik."
Egy szobornál tök mindegy, hogy egy-két mm eltérés van benne, még cm sem számít. De amikor hézagmentesen egymás mellé kell illeszteni két követ, ott már a mm is sok (legalábbis a burkoló köveknél, vagy a gránit burkolatoknál.)
Amúgy a szerszámok anyaga is sokat fejlődött 1000 év alatt, réz helyett vas, ami jelentősen megkönnyíthette a munkát.
Egyrészt jóval kisebb volumenű a munka, másrészt 1000 évvel későbbi.
A pontosságot nézd, az a nagy Piramiséval vetekszik. Az is óriási meló volt. 1000 év alatt sem fejlődtek technikai szinten akkorát, hogy arra lehessen fogni.
Megemlíti Rudolf Gantenbrink elgondolását arról, hogy a könnyítőkamrákkal nem a Királyi kamra mennyezetét kívánták tehermentesíteni, hanem a Nagy galériát. És ezt már statikailag valóban indokoltnak látom. Ha ugyanis a ferdén egymásnak támaszkodó nagy kőtömbök közvetlenül a Királyi kamra mennyezeti gerendái felett lennének, akkor egyik oldalon épp a Nagy galéria felé vezetnék a terhelésből származó oldalirányú erőket.
Különös még, hogy mind az 5 gerendasor alsó oldalát úgy finiselték, mintha látszó felület lenne, miközben a felső oldalak több deciméteres egyenetlenségeket mutatnak. Néhol látszanak azoknak a furatoknak a nyomai is, amelyek mentén a bányában lerepesztették őket.
"Annyit szerettek volna bizonyítani, hogy a több tonnás köveket el lehetett szállítani a Níluson a Piramisig, ez sikerült."
Igen, azt sikerült bizonyítaniuk, hogy fa hajóval lehet terhet cipelni a vízen. Ezt senki sem vitatta. A csúcspont az volt, amikor daruval emelték a hajóra a követ :) Igazi ókori daruval, ja nem.
"Egyébként pont a filmben, amiből idéztél munkálnak meg egy nagy követ, pontosan annyi fokosra, mely a piramison is látható. Viszonylag gyorsan, és ugye nem szakszerű kezek dolgozták még, és még úgy is."
Egy selejtet faragtak ahhoz képest, amik ma(!) láthatók a piramisnál. A többezer éves burkolókövek gyönyörűek a filmbeli félresikerült vacakhoz képest.
A belső, helyi mészkőből vágott magkövek csak a 14. század óta vannak kitéve az elemeknek (mint írtam). Általában az építőknek (szerintem) tartani kellett a szinteket (elemi érdekül volt). Már csak az építés miatt is, hiszen legyen az egyenes vonalú vagy körkörös rámpa, mindkét esetben a piramis platóján húzták helyükre a tömböket. Ha igaz, amit írsz (hogy a szinteken több kő is magasabb a többinél), az egy plusz nehézség kellett legyen, amivel feleslegesen nehezítették meg az építést (hacsak nem valamiféle szándék vezetett ott is...?).
Igazából a magkövekből csak a külső oldalakon láthatók, szemlélhetők meg, melyek erőteljesen rongáltak. A belső folyosók, kamrák mind turai mészkőlapokkal vagy gránittal burkoltak, emiatt a belső falazat minősége nehezen figyelhető ott meg.
Ez valóban jó ötlet, a statikai hiba a könnyítő kamrák esetén (Jean Kerisel mérnök is így vélte). A másik okként a földrengést említik a repedésre (Petrie). De szerintem az előbbi jobb. Hiszen ha földrengés volt, miért nem repedtek meg a Királyi kamra falai, padlói is, nem csak a gránit mennyezet (és a felette lévő kamrák padlói is, míg a rézsútos mennyezet: nem).
A könnyítő kamrák kétféle anyagból: helyi mészkő és gránitból épültek. Az egyik magyarázat szerint ezek eltérő tágulása okozta a bajt, bár ahogy nézegettem a szerkezeti rajzokat, annyira nem is kapcsolódnak egymáshoz: a gránit gerendák a fal gránit elemein nyugszanak, míg a másik két fal mészkő.
Rejtély minek épült, mert a Királyné kamrára jóval nagyobb súly nehezedik, és arra mégsem épült ilyen. A könnyítő kamráknak van egy fantasztikus akusztikai tulajdonsága, amire már az első behatolók Vyse és Perring is felfigyeltek, de hogy ennek mi haszna lenne, nem tudni, mert ezek teljesen lezárt üregek, az építés után már nem lehetett ide bejutni!
Viszont a mennyezeti repedést kijavították mindkét oldalról! Szóval még érdekesebb kérdés, mikor repedt meg a mennyezet? Ezen gondolkoztál már?
Már az építés során? A temetés után? És mennyivel a temetés után?
Vedd figyelembe, hogy az ún. Davison-aknát valószínűleg csak emiatt vájták a legalsó könnyítő kamrához. Mert gondolom, mikor megtudták vagy észlelték a repedést, utána ki is javították. Petrie magyarázata elég kicsavart, hogy volt egy földrengés a temetés után, s kiváncsiak lettek a sírkamrára...?
Flame: Igen, könnyen lehet, hogy ott sem utcáról vették fel az építészmérnököket, de még a műszakvezetőket sem, hanem volt előtte többéves képzés, voltak tankönyvek (tanpapíruszok), sőt volt ezeréves fejlődés a piramisok építése előtt...
