Hiányos ismereteim alapján minden olyan dolgot amit MSZ vagy mit tudom én mi most a neve vagy amit a szolgáltató követel az szabványnak hívok, hisz meg kell neki felelni.
Ha faszság és még akár életveszélyes is - muszáj követni - de ki szabad mondani hogy ez egy debil szabály.
Ami zavar ebben vagy hasonló témában hogy sokan fel sem fogják miről beszélek/beszélünk, kioktatódnak az aktuális dolgokból és fafejűen alkalmazzák ugy hogy el sem gondolkodnak annak pro/kontra dolgairól. Ez nem tudás hanem betanított munka.
A legtöbb villanyszerelő számolni se tud se szeret. Műszere sincs még kevésbé normális se.
Szerinted életszerű lesz az a mondat a szájából hogy uram talajszerkezeti es vezetőképesség méréseim alapján önnek 2,78 azaz kerekitve 3 db 250cm-es szondát kell keüldenem a háztől 30 cm-re, egymástól 50 cm-re hogy önnek a szabványoknak megfelelő min imum 9,99 ohm szondája legyen ? :)
"napelemes kolléga 20 ohmnál alacsonyabbat nem tud otthon csinálni"
Az is lehet, hogy a szonda ellenállás értéke jó, csak a mérési módszer nem jó :)
"Persze van az a vas mennyiség amit ha lever az ember akkor le lehet vinni kisebbre csak az nem életszerű dolog."
Létezik olyan, hogy "talaj vezetőképessége", ami azt jelenti, hogy ugyanaz a földelő szonda az ország különböző pontjain leverve akár tízszeres szórású ellenállás értékeket produkál.
HA egy szabványt ha megalkotunk akkor az legalább ne legyen szarabb mint a korábbi márpedig ez annak tűnik.
Korábbi, mi? Na, örülök, hogy találkoztam valakivel, aki ismeri pontosan az 1920 környéki szabványokat. Mert Magyarországon én csak az 1965 óta érvényes dolgokat ismerem, ez a házi földelés azóta szinte szó szerint ugyanúgy van előírva.
"A tűzihorganyzás javasolt alkalmazási területei: A legtöbb földfajtánál (itt szakember tanácsát ki kell kérni)
...érzékeny a nagyon lágy vízre...
...savas kémhatású talajoknál csak járulékos védőintézkedések mellett alkalmazható...
Klasszikus alkalmazási területei az atmoszférikus igénybevételek."
(Magyar Tűzihorganyzók Szervezete 2400 Dunaújváros, Gőzmalom u. 6.)
Aztán ott volna még a civilizált környezetben a kóboráramok esete.
Nem jól tudom?
Most erre mit mondjak? Magyar nyelvet alkalmazó szomszédokkal átbeszélendő a "szinte semmit sem számít" jelentése. Az ellenállás képletében az átmérőtől függés úgy van, hogy egy 3 m-es rúdföldelőnél, ami 20 mm átmérőjű, a szorzótényező 5, a felületet kétszeresére (!) növelő 30 mm-es átmérőnél meg 4,6, tehát a csökkenés 8 %. Nem véletlenül ajánlja a szabvány előzetes becslésnél az egyszerűsített képletet, amiben a vastagság nem is szerepel.
Ez megint arról szól hogy egy debil kitalált valamit mert azt hitte hogy jó lesz es nem. Én arról nem tehetek hogy a romérók ellopnak mindent még a földelő vezetékeket is. Ezt a szolgáltató nem akarja pótolni ehelyett kitalálja hogy mindenki szabványosítson és egy eleve hibás gondolatok mellett megalkotott szabványt kövessen.
De meg ez sem baj. A baj az hogy egyesen vakon követik, azaz nem érdekli vagy fel sem fogja hogy hol sántít a dolog, követi mert kell de a szabály árnyoldalai logikai bukfenceit sem tudja értelmezni.
Erről beszélgettünk hogy napelemes kolléga 20 ohmnál alacsonyabbat nem tud otthon csinálni.
Persze van az a vas mennyiség amit ha lever az ember akkor le lehet vinni kisebbre csak az nem életszerű dolog.
HA egy szabványt ha megalkotunk akkor az legalább ne legyen szarabb mint a korábbi márpedig ez annak tűnik.
HA ez a dolog 3 fázisnál jelentkezik korábban akkor legfeljebb az a fogyasztó tönkremegy, így jelzi a gondot nem pedig agyoncsapja a tulajdonost. A hab a tortán hogy egyesek piszkosul ragaszkodni gondolatok nélkül az aktuális szabványokhoz úgy hogy azoknak előnyeit hátrányait nem is akarják tudomásul venni.
Köszönöm az ötleteket! A lényeg, hogy a probléma valós és kezelni kell. A szilikon tömítést lehet kiegészítem még egy kis önvulkanizáló szalaggal a gégecsövek problémás végénél.
"Szonda lent, gyakorlatilag szinte lehetetlen 10 ohm alattit csinalni a gyarni előszerelt vasakból."
Ezt mondja minden villanyszerelő, aki a Szaharában dolgozik. Érdekes módon a finnországi tóvidéken dolgozó villanyszerelők nem panaszkodnak :)
Ha nem jó a szondád földelési értéke, akkor üss le még egyet kicsivel arrébb és kösd össze őket. Ha a kettő is kevés, akkor üss le tízet, vagy pl áss hosszú árkot földelő szalag számára.
Ha nem teszik ez a módszer, akkor költözz el a Szaharából a finn tóvidékre :)
Bocs, ez a gyermek és a fürdővíz esete... Van erre persze ebben a topikban példa, mint a múltkori csengőnyomógombhoz kimehet-e a 230 vita érvei. A földelésről aztán igazán sokat tudunk vagy nyolcvan éve, azt lehet uralni, legfeljebb lelkiismeret és szakma kell hozzá. Volt már asszem itt is, aki 2 m-est ajánlott, szerintem az menjen el suszternek, ez meg ilyen egyszerű.
Csövet sose. :) A keresztmetszet számít, amit megehet a talajban valamilyen kémhatás. A csőben belül meg nincs vas. A külső átmérő, hogy nagyobb legyen, az szinte semmit sem számít.
Az utolsó mondatom nekem is ez lett volna, hogy lehet, hogy éppen ellenkezőjét akarja érteni mint amire válaszoltam - de kitöröltem, már látom, hogy nem kellett volna. :D
Hát... mit mondtak volna szakemberek, ha részt vesznek szakemberek a beszélgetésben?
Azt, hogy:
- a PEN vezető szakadása valóságos veszély, ezért vannak előírások a PEN szerelésére, hogy ez ne történhessen meg könnyedén - például, csak vastag lehet PEN, mert vastagot csak szakember szerel, és így tovább. Ide értve az áramszolgáltató azon előírásait is, amelyek az ő felelősségének csökkentését jelentik, szerinte.
- a PEN vezető szakadása valóságos veszély, ezért tesszük hozzá az EPH-t immáron fél évszázada (régen a TN+EPH-t NEFH-nak hívták)
- aki nem ismeri a földelésjavítás lehetőségeit, az kérje vissza az intézménytől a tandíjat
- és igen, maradt veszély, minden védővezetős érintésvédelmi mód veszélyesebb, mint a nem védővezetősek, de ez az olcsó, és ez érhető el tömegeknek. A kockázat, szintén az elmúlt ötven évet tekintve, azért társadalmi méretekben elviselhető (lehet, hogy senki sem halt meg PEN szakadástól?)
Minap meséltem ismerősökneh hogy egyesek itt is vagy IRL mekkora kint látnak a PEN szétválasztasnak nevezett primitivség rejtelmeiben. Beszéltünk a PENnek összekapcsolható kötelező földszonda lehelyezéséről.
Előjött a PEN szakadás kérdése.
Forgalmi állapot, egy fázis vagy három majdnem mindegy. Szonda lent, gyakorlatilag szinte lehetetlen 10 ohm alattit csinalni a gyarni előszerelt vasakból. Még akár FI relé is lehet a rendszerben.
Működik egy berendezés legyen tűzhely, lehet akár 3kW-os, PEN elszakad a fogyasztó kis ellenállása miatt ohahúzza a fázishoz a hullát az visszabandukol a FI relén rekerszül a szétválaszashoz malj megjelenik a PE vezetőn.
Te meg ha megfogod vagy akár már fogod és jól agyonkúr a dolog.
Még egy ötlet: ha a hidegben haladó csőszakasz mindkét végén csinálsz a csőre egy-egy kis "lélegző" (páraszellőző) lyukat a külvilág felé (mondjuk 5 mm átmérőjűt), azzal jelentősen csökkentheted a párakicsapódás veszélyét.
Persze ettől még kell tömíteni ezen csöveknek a belső végeit is, de ekkor már nem muszáj "űrhajós" szintű tömítettségre törekedni
A papírbéléses Bergman csövezésnél a fém részek érintkezése teljesen véletlenszerű, de úgy tudom, hogy az AP csövezésnél a csőtoldások menetesek, a kötődobozokba becsatlakozások szintén menetesek, tehát az egész AP csőhálózat elektromosan megbízhatóan össze van kötve. Szintén menettel csatlakoznak az elosztó szekrényhez, minek a fém házát viszont kötelező volt leföldelni. Tehát az AP védőcső hálózat minden pontja elvileg földelve van akkor is, ha a cöveket/kötődobozokat nem kell egyenként födelni.
További kérdés, hogy egy érintésvédelmi felülvizsgálatnál megteheti-e a mérést végző szakember, hogy nem mér rá az AP csőre (akár több helyen is), hogy le van-e földelve.
"bizonyos gégecsövek a kőzetgyapot felé is kimennek, amiben így pára csapódhat le. Hogy szokták elkerülni, hogy a keletkezett pára/kondenzvíz a gégecsőből a lakáselosztóba jusson?"
A hidegbe is kimenő gégecsövek meleg oldali végét légmentesen, sőt páramentesen tömíteni kellene, tehát nem csak úgy tessék-lássék, hanem mintha űrhajó számára csinálnád. Tömítésre én az FBS nevű trutymót használnám). Azt kell megakadályoznod, hogy a magas víztartalmú lakáslevegő el tudjon jutni olyan csőszakaszba, ahol a lebegő vízpárából a hideg miatt folyékony víz csapódhat ki.
Ha okosan van vezetve a csövezés akkor lehetőleg minden cső úgy van vezetve, hogy a hőszigetelő rétegen belül/alul, tehát mindenütt kb szoba hőmérsékletű környezetben haladjon, ezért a benne lévő levegő soha nem hűlhet le harmatponti (vízkicsapódási) hőmérséklet alá. Eezeket a csöveket nem kell tömítgetni.
Még okosabb, ha a villanyos csövek nem csak hőszigetelő, de még a párazáró rétegen is belül futnak, hogy minél kevesebb olyan hely legyen, ahol átlyukasztjuk a párazáró réteget.
Lehet, hogy a szorgalmas cső-tömítgetésnél kisebb munka, ha felmész a garázs padlására, kirántod a hőszigetelést a felül futó villanyos csövek alól és újra leteríted a csövek tetejére.