Héé, azt én is tudtam, hogy a rövidzár-áram brutál-nagy - csakhogy én az időbeni folyamatra gondoltam: vagyis hogy a gyengébb hamarább fog leoldani amikor a rövidzár-áram felépül.
És ha ez leoldott, utána a nagyobbik már nem lát áramot és békén marad. Csakhogy ez a gyakorlatban nem így történt.
"A zárlati leoldásra meg nem vonatkozik az ABC karakterisztika, arra egyforma gyorsak."
Mi több, zárlatnál még az amper sem számít. Jómagam kötöttem sorba egy 25A C után egy 10A B-st, amelyik kézközelben volt.
Az lett volna a haditerv, hogy ha gebasz van, értelemszerűen a 10-es gyorsabb fog leoldani - mielőtt még a távoli 25-ös leoldana. Logikus, nem? És milyen praktikus is egyben, nem igaz?
Hát egy nagy túrót. Zárlatkor úgy levert mind a kettő, mint húzat.
De még nálunk a lakásban is, kint a szekrényben tán 16-os van, bent a lakásban meg 6 és 10-es.
De olyan zárlat még nem volt, hogy a kinti is ne vert volna le - holott jóval nagyobb, mint a lakásban lévő megszakítók.
A 32-es tuti csak 32A felett megy le. Esélyes hogy 32A-nál nagyobb áram az neked csak zárlatkor van. A zárlati leoldásra meg nem vonatkozik az ABC karakterisztika, arra egyforma gyorsak. Az ABC csak a termikus leoldásra vonatkozik.
Az ügyfélszolgálatukon ezzel még nem sokkoltak. Gondolom, ha jött volna a szerelő 3 fázist bekötni, akkor szembesülök a dologgal, és kiderült volna, hogy hoppá, mégegy százas.
Az egyfázisú bizticserénél nem volt gond, megnézték a főbiztosítékig bejövő, és az onnét az óra felé menő keresztmetszetet, azt mondták, az OK, a többi az én gondom.
Persze B-s kismegszkítót tettek fel, mondván, nekik a hálózatukat kell védeni, így, mivel nekem is B-sek vannak az elosztódobozban, annak ellenére, hogy csak 10-16 amperesek, van, hogy magukkal rántják a 32 amperes központit is, így az egész lakásban elmegy a villany, nem csak a túlterhelt ágon.
"A 32 amper feletti részt kellett volna fizetni, plusz a kiszállás, a 3 fázisú óra, meg a 3 kismegszakító."
Ez még elviselhető tétel. A gond ott van, hogy a legtöbb villanytársaság minden változtatás feltételéül szabja a mérőhely szabványosítását.
Ezt szerződött szerelő csinálhatja, sok tízezres mérődoboz (ha van éjszakai is, akkor akár 70-80e is lehet), és valami tervezés-adminisztráció is szükséges lehet. így lesz többszázezres móka az órabővítés.
A 32 amper feletti részt kellett volna fizetni, plusz a kiszállás, a 3 fázisú óra, meg a 3 kismegszakító.
Az nekik olyan szempontból mindegy, hogy hány fázis, csak összeadják az ampereket, levonnak 32-t, a többit felszorozzák az árral, és hozzádobják a sallangokat.
A mostani árakat nem néztem, de nem hiszem, hogy sokat esett volna.
Szorító van több is csak zártszelvény van csak 10 db. 20-as gyárilag nútolt ( nem nútféderes csak lapolt ) anyagot táblásítok éppen.
Sima illesztéshez a marógépet használom élgyalukét. Olyan mint egy abrikter csak az élét gyalulja az anyagnak aminek már van egy bázisfelülete. E mellett profilmaróval a 75-ös számú lapkával táblásítok deszkát és pallót is:
A szorítóhoz 10-es anyagból vágtam 4 cm-es csíkokat a deszka alatt egy van, felette kettő, így szorít rendesen. Ja és valóban 40x40-es zártszelvényből van.
Ma (énis)összeraktam és kipróbáltam az uni-max féle táblásító szorítót:
A zártszelvényekre a helyi Diego-ban vásárolt lapokból vágtam csíkokat:
Ez az lap egyébként olyan anyag mint a laminált parketta, ezzel van befedve a raklap amin jön. Olyan mint valami préselt papír volna és olyan felület van rajta mint a parkettán. Vékony kemény famintás. Amikor vágtam a gérvágóval akkor apró szikrák látszottak végig a vágás mentén. Egy lap valami 150 Ft-ba került, majd egy négyzetméter és 10-12 mm vastag. Kaptártetőnek vettem duplán elég jó lehet és rendkívül olcsó. Mindenféle marósablont is gondoltam, hogy csinálok belőle, bár a szerszámok élét biztos eszi ez a kemény felületi réteg.
Ez valami förtelem, hogy milyen képeket készít ez a telefon.
Az elmünél akkor az volt a módi, hogy 32A-ig nem kell csatlakozási díjat fizetni, csak a kiszállást és a kismegszakító cseréjét. Mivel 1x16 amperem volt, ez került 5000 Ft-ba.
32A felett amperenként 4400 Ft volt a bővítés áfával, plusz a kismegszakítók, a kiszállás, és a villanyóra csere.
Ez 3x32A-nál árajánlattal 300.000 Ft lett volna.
(ha már ipari áramot köt be az ember, nem 3x10 amperrel akar pöcsölni, mert rádug egy nagyflexet, és lecsapja a biztit)
Erre nem volt keret, így maradt az 5000 forintos megoldás, aztán ha hegesztek, vagy más nagyobb áramfelvételű cuccot használok, szólok, hogy senki ne szárítson hajat, meg ne mikrózzon :D
Majd ha beröffen Paks 2, és újra 3,60 lesz a villany literje, újratárgyalom a dolgot az energia hivatallal.
ebben a témában is könnyű elveszni, mint mindenben, ezért szerintem a praktikum oldaláról érdemes közelíteni. Ha valaki nem akar 3fázist beköttetni, hosszútávon úgyis eljut a frekiváltók témájáig, ezért ezt érdemes hangsúlyosabban megemlíteni.
még annyit tennék hozzá, ha már ennyit beszéltünk róla (a témában nem annyira jártas idetévedőknek), hogy a háromfázisú motort kondival egyfázisról járatva ökölszabályként harmad-teljesítményűnek szokták emlegetni, tehát az ereje nagyja elvész. Ennek a fizikai háttrerét Feri leírta, hogy ez most 30 vagy 40%, nagyjából mindegy.
Szemben a deltába kötve 3x1fázisról üzemeltethető motorokkal (szerintem a mi köreinkben a 380/220-as járatos), ahol egy frekiváltóval előállított 3x1fázis teljes értékű betáp, tehát egy 1,5 kW-os frekiváltóval hajtott 1,5kW-os deltába kötött 3f motor 1,5 kW lesz. Egy baja van, hogy a frekiváltó sípol a teljesítmény-kimenet felharmonikusai miatt, de motor szempontból ez egy ideális megoldás (szigorúan a deltába köthető motoroknál).
Szerintem hobbi szinten vagy van valakinek 3f, vagy érdemes frekiváltóban gondolkodni, a kondis rásegítés/trükközés max. ipari varrógépnél, rövid üzemidejű gépeknél lehet (kényszer)megoldás.
A három fázisú motorok között vannak 230/400 és 400/700 voltosak.
Ez utóbbiakat lehet a 400 voltos 3f hálózatról deltában járatni, és többnyire csillagban indítják őket.
a 230/400 motorokat a 400 voltos 3f hálózatról csak csillagban lehet járatni, hiába írják rá, hogy csillag/delta.Ez utóbbi jelzés érvényes, de nem a 400 voltos 3f hálózaton, hanem a 230v 3f hálózaton, bárhonnan szedjük elő is azt (pl frekiváltóból).
Aztán vannak az egy fázisra készített motorok, amiből alapvetően kétféle van:
-az indítófázisos, aminél induláskor egy relé egy kondit köt az indítófázis tekercsére, elindulás után lekapcsolja azt. Ez a tekercs úgy van a motorba betekerve, hogy 90 MÁGNESES fokkal van elforgatva a főfázishoz képest, és mivel a kondi is csak 90 fokot tol a fázison, így tökéletes összhangban van minden mindennel, és szépen indul a gép.
-és van az állandó segédüzemi tekercseléssel készített, ami valójában látszólag olyan, mintha 3 fázisú lenne, de nem lehet 3 fázisú hálózatra kötni mégsem. Ezeknek a 3. fázist az üzemi kondi adja.A tekercsek méretezése ehhez igazodik, és megadják a kondenzátor értékét is az adfattáblán.
Ezt manapság jobban preferálják, mint régebben, mert akkor egy harmadik tipust szerettek:
a kétfázisosat, ahol is a segédfázis tekercse 90 fokra volt betekerve, és többnyire alumínium vezetékből volt, hogy ezzel is segítse a fázistolást. (sárga lakkozásnak tűnt a drót, de volt zöld lakkozású is).
Az is állandó üzemi kondival ment.
Olyan motor nincs, amit gyárilag 3f-re csinálnak, de közlik velünk a hekkeléses egyfázisú meghajtáshoz a kondi méretét, meg a bekötést hozzá.
Ami ilyennek néz ki, az valójában valamelyik az egyfázisosak közül.
Azt vésse mindenki jól az eszébe, hogy bár tudjuk járatni a 3f motorokat egy fázisról kondival, de ez kínszenvedés a motornak.
A 3f rendszerben az egyes fázisok közt 120 fokos követési fázisszög van, kondenzátorral csak 90 fokot tudnánk elméletileg előállítani, de a gyakorlatban ez is kevesebb. Emiatt a harmadik pontra adott feszültség nincs jó fázisban, és az egyik tekercset késlelteti, a másikat sietteti, gyakorlatilag mindkettőnek megnöveli az áramát még üresjáratban is!
Ha egy ilyen kapcsolásban üresjáratban megmérnénk az egyes vezetékeken az áramokat, igen meglepődnénk: az egyik elég kicsi lenne, a másik viszont többnyire még a motor névleges áramánál is magasabb. Aztán ahogy elkezdjük terhelni a motort, a kicsi nő, a nagy csökken, és a kondi értéke akkor jó, ha a szükséges terhelésnél a két áram egyforma. Elvileg így kéne beállítani minden egyes motornál ezt az üzemmódot, már persze ha a motort nem változó terhelésértéken üzemeltetjük majd.
Szóval egy így járatott motor üresjáratban is melegszik rendesen, és ez természetes, bár nem jó jelenség.
Megmondaná durván, hogy mennyibe kerül egy kiadós vacsora itt ?
pincér:
Hogyne...
2500 Ft BAZ+ !!!
Úgy értettem, hogy mekkora ráhagyással érdemes leszabni a munkadarabokat...
Úgy 5-8 cm széles, 1,5-3cm vastag és 50cm hosszú lenne kb a legnagyobb.
A legkisebb kb. 5cm széles, hasonló vastagságú, de a hossza akár harmada is lehetne.
10"-tól 22"-ig formáznék hengereket ezekből a dongákból.
Nyilván ki lehet számolni, a darabok pontos méretét, de ezen is lehet variálni, annak tekintetében, hogy mennyi részből és milyen falvastagsággal szeretném....
Keményfáról lenne szó. A hazai gyümölcsfáktól az egzóta fajokig .
Tudom, hogy ez iszonyatosan sok mindentől függ, de mégis ha kapnál magad mellé egy tanulót, akkor mit mondanál neki ?
oké, de mi a tuti? és szerintem markánsan húzzuk meg a vonalat a házilag bevállalható (csillag-delta átkötés pl.) és a szervízben elvégzendő tevékenység között (ki nem vezetett drót kivezetése, kondis trükközés stb.).
mert most így jól nyitvahagytad.
Nekem személy szerint annyi tapasztalatom van, hogy van egy 380/220-as motorom az esztergán, deltába átkötöttem, mert vagy egy frekiváltóm, és ennyi. Ez a házilag kivitelezhető szint nekem, és mivel a motor gyárilag erre fel van készítve, rá van rajzolva, hogy hogyan kell így bekötni, ez teljesen korrekt. Ja, és a rajta lévő rajz szerint valóban csillagban volt, mert ott, ahonnan elhoztam, volt 3fázis.
