Mindig a kisebb fogszámú a csapos, a két szélén váll van (a lapján van a fecskefarok minta). Amelyiknek két fél fog van a szélén, a fészkes darab (a bütüjén van a fecskefarok minta). Pont fordítva, mint Soká rajzán a 63075-ösben.
Na ez mar valami. Muszaj legyen nevuk, kulonben nem tudunk rola beszelni! Ezert szoktak atvenni a szakmaval egyutt a szaknyelvet, mert ha nem lehet rola beszelni, megtanulni sem lehet.
Módszertanilag lehet megkülönböztetni, fog az, amit annak készítünk. A csapos, cinkelt, fogazott darabnak van mindig a válla. Technikai értelemben lehet, hogy a csapfészkek közötti maradék rész fogként működik, de egy asztalos nagyon ritkán fogja fognak nevezni.
"Nemtudom ez az abra honnan van, de nyilvanvaloan rossz,"
Az ábra maga a Hobbiasztalos könyvből, de az ügyetlen piros nyilakat meg/csap horony kifejezést én tettem rá. Azt hittem, ez látszik :)
Én egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy arra van külön kifejezés, amit Te szeretnél. Ha nincs jobb, maradjunk annyiban, hogy a hornyos munkadarabban hornyok vannak, a hornyok között pedig valamekkora távolság( azaz hornyok közötti anyagrész), a csapos darabban meg csapok vannak és csapok közötti távolság (azaz csapok közötti anyaghiány) Esetleg csapköz és horonyköz. (na, ez most tetszik nekem :))
Nemtudom ez az abra honnan van, de nyilvanvaloan rossz, hiszen ha ez lenne az elnevezestanm, akkor az azt jelentene hogy magyar nyelven nem lehet megkulonboztetni a ket darabot. Nem lehet ugyanaz a neve a ketfele kiallo izenek, hiszen tokre kulonbozoek. Ez olyan mintha azt mondanad hogy ha nekem ket testverem van, Zsolti es Marti, akkor Zsoltinak az a megnevezese hogy testver, Martinak meg az hogy testver.
Szerintem az arányokat az egyéni ízlésen túl a készítendő munkadarab egyéb arányai is befolyásolják. Tehát egy fiók oldal esetében az 1:1 lehet az ideális, míg egy láda, vagy díszdoboz már látványelemként is tartalmazhatja a csapozást, akkor pedig szabad a vásár...
Nem is biztos, hogy értem a kérdésedet. Szerintem van a csap meg a horony. A csap a kiálló anyagrész, a horony meg a hiány.
Hogy a két munkadarabot hogyan különböztetjük meg egymástól névvel, azt nem tudom, bár a kép szerint a függőleges darabot nevezném a hornyos munkadarabnak, a vízszinteset meg a csaposnak. Talán az asztalosaink jobban tudják.
Ami meg a gusztusosságot illeti, ez elég sikamlós kérdés. :) Szerintem ne én mondjam meg, mi lenne a jó (mert azon agyalnom kellene :)) ) inkább játszunk olyasmit, hogy gyűjtsük össze a fecskefarkas csapozás történelmi előzményeit. Ezek nyilván kézzel készült darabokat jelentenek, ahol az a kérdés, hogy a csap-horony 1:1 arányától milyen mértékben térnek el? Aztán jöhet, hogy a sablon mennyire korlátoz bennünket, mert nyilvánvaló, hogy a horony mérete nem lehet kisebb, mint a maró keresztmetszete, vagyis sablonnal, géppel nem készíthetünk olyan fecskefark csapot, ahol a csap keskenyebbik oldala szinte élben végződik.
Most elsőre én azt mondanám, hogy a neutrálisnak tűnő 1:1 megoldásra tenném le a voksom. Ha már gépi megoldásról van szó, akkor legyen sűrű a fogazás, ez segíti a kiosztást is. Minél szélesebb egy csap-horony páros, annyival nagyobb lesz a lépésköz a használható deszkaszélességben. Érthető mire gondolok, (és egyáltalán, jól gondolom?)
cserebe most akkor el kell aruld hogy hogyan kell magyarul hivni a ket vegen a fogakat.
tovabba hogy hogyan szep es autentikus egy ilyen csapozas. marmint mik a gusztusos aranyok. nem tudom konkretabban megkerdezni amig az elsore nem valaszolsz :-(
Jól összefoglaltad a két típus közötti különbséget.
Az első esetben sem kötelező persze félig takartnak lennie a csapozásnak, feltéve az anyagvastagság nem több a marás mélységénél. Erre jó példa az alábbi fotó:
Hát szakszavakkal hiába is bombáznál, mert azokat én sem mindig érteném :-)))
A Wolfcraftot részben azért is adtam el, mert éreztem, hogy annál azért néha kicsit többre is szükségem lenne (pl. a nagyobb méretű fogak, vagy nem egyenes oldalú illesztések lehetősége izgat), de ennyire mélyen még nem gondolkodtam el a részleteken, szóval kifejezetten örülök, hogy terítéken a téma.
Anno egyébként a Sketchup-ban rajzolgattam/számoltam a fogazáshoz szükséges fogásmélységet a gyári marófej helyettesítésekor (a sablon kiosztása és a marófej méretei voltak adottak), a kapott eredmény elég pontosan működött a gyakorlatban is.
egy kicsit szerteagazobb ez a tema mint elsore latszik, es nincs meg a szotaram hogy rendszerezzem.
a wolfcraft sablonod, meg pl amit en hekkeltem magamnak, az felig takart csapozast csinal, meghozza egymenetben marva a ket felet a dolognak. ebbol a speci modszerbol kovetkezik, hogy adott marokeshez miutan eldontotted a munkamelyseget adodik is a fogosztas, es a csapok szimmetrikusak. tehat ha a mart trapez alja 12.7mm, a teteje meg mondjuk 8mm, akkor a fogak ismetlodese koteles 20.7mm enkent legyen. Es oldalrol nezve azonos trapezok vannak egymas mellett egysima-egyforditott. ezert jo hogy felig takart, mert a peldanal maradva a 10mm magassagu trapez megfelel 12-15mm anyaghoz, sot a 20-ashoz is ha nem zavar latvanyban hogy csak az anyag feleig ernek be a fogak.
egy masik fejezet a teljesen atmeno fecskefark csapozas, ahol a ket felet nem ugyanaz a maro, es nem ugyanaz a sablon alakitja ki. itt a fecskefarkak kozott a luk muszaj olyan mely legyen, mint a masik darab anyagvastagsaga (lehet azert cizellalni, de eltekintenek). Ezert a szokasos sablonoknal a maro melysegbeallitasaval erjuk el hogy a szukseges legyen a melyseg. Lehetne ugy is, hogy fixen all ki a maro a gep talpabol, es a sablonon van valami allithato utkozo, ami meghatarozza az anyag poziciojat, de ez nem terjedt el, gondolom azert, mert a maron mar ugyis ott a preciz melysegallitas.
Elfogadom amit írsz*, mert még nem használtam ilyet, de annyiban védeném a rendszert, hogy a fecskefark esetében a fogásmélység a fogazás osztásától függően állandó kell legyen. Tehát ha egy adott sablonhoz megfelelő egy ilyen szár, akkor -szerintem- jobb, mint a külön másológyűrűs, ez leginkább a félig takart fogazásnál működik.
Abban viszont abszolút igazad van, hogy ha variálni akar az ember a fogak sűrűségével, vagy az anyag vastagság épp nem úgy adja ki, akkor már egy ilyen csapágyas szár sokkal kevesebb lehetőséget ad az alkalmazkodásra.
*sőt gondolatébresztő is, mert a Wolfcraft pótlásán gondolkodom, és eddig hű-de-milyen-jónak gondoltam a csapágyas fecskefarok kést, de most kicsit árnyaltabb lett a lelkesedésem.
a csapagyas maroval az a gond, hogy anyagvastagsagtol fugg, hogy mennyire akarod kiereszteni a kest. igy a csapagy helye komolyan valtozik, meg eleve is eleg szar helyen van. van ilyen kesem.
ugy jon ki, hogy mondjuk a trapez a fecskefarkmaron 14mm magas. en 10mm melyen akarok vagni. akkor a maro ele 4mm-t log ki az anyagbol, utanna meg van a szar elvekonyodo resze 3mm, es utanna jon a csapagy. tehat a sablon az anyag szele felett 7mm-el kell legyen. ha luft van alatta, akkor nemjo, mert nem tudom nekiutkoztetni az anyagot hogy merolegest vegyek. tehat a sablon minimum 10mm vastag kell legyen, de meg akkor is csak 3mm-t fekszik fel rajta a csapagy. (az mar az en problemam, hogy raadasul a maromnak baromi rovid a szara, tehat igy hogy ennyit ki kellett logjon, alig jutott belole amit befogjak a patronba, pedig izombol lenyomtam a marot koppra)
az ilyenhez valo gyari sablonok tenyleg 10-12mm vastag muanyagbol vannak.
Hosszú idő telt el mióta itt jártam (vagy csak sok a hozzászólás) mindenesetre ha volt ilyen észrevétel akkor bocs az ismétlésért, de szerény meglátásom szerint a topik-csapozó esetében alkalmasint érdemes lenne olyan marókést használni ami felül csapágyas. Ebben az esetben nem lesz szükség másológyűrűre, és így nem okozhat problémát annak a pontosan központos felhelyezése a klf. gépekre.
Nemrégiben adtam el a Wolfcraft készletemet, abban a másológyűrű a gép egész talpát fedte, volt rajta egy nagy rakás csavarnak helye, és adtak hozzá egy központosító tüskét is (8 és 6 mm-es szárakhoz használhatót). Ezekkel nem volt nagy esemény pontosan beállítani, de ha pl. egy közönséges marószárat veszek és ahhoz kellene a két kerek lyukkal ellátott átlagos másológyűrűt pontosan központosra belőni, akkor lehet, hogy tovább bővülne a szókincsem, néhány őszinte hangulatkifejező fordulattal...
Ahhoz egyébként a hozzávaló (egyedi méretezésű) szár helyett (midőn az az élét elhagyta valahol) végül egy "sima" Bosch-t vettem és bár kicsit játszani kellett a fogásmélységgel (számolgattuk is itt anno), de végül teljesen jó eredményt adott.
Ez mindenkivel előfordul, ezen ne mérgelődj. Sokszor az erdőtől nem látja az ember a fát, pedig ott van a szeme előtt a kézenfekvő megoldás, de egyszerűen nem gondol rá az ember.
A boltíves ajtóról csinálj jó sok fotót, az nagyon érdekel. Az első nagyobb famunkám a házam boltíves ablakainak és ajtóinak az elkészítése volt, színte teljesen kezdőként, minimális gépparkkal. (felsőmaró + dekopír fűrész + elektromos kézigyalu + szalagcsiszoló volt az össz gépem akkoriban.) Nem a legszebbek lettek, de legalább rusztikusak :)
Van az ebay-en 6 dollárért csak nem postáznak, nekem meg csak olyan ismerősöm van kint ( ismerősöm ismerőse ;) ) aki hajón szokott konténerben cuccot küldeni.
ezek igen miniatur cuccok, a nagy is csak 19mm vastag anyagot vag at max, es a talpa a trapeznak 10-11mm.
en arra jutottam, hogy ket jaratos meret van nalunk:
a kicsinek 12.7mm a talpa, 13mm a magassaga (a trapeznak) es 14 fokos. ilyen van a kinai keszletekben, lehet venni pl a botex.ro-tol es az unimaxtol is. ilyennel csinaltam a fiokjaimat.
a nagynak 15.8mm a talpa, 22mm a magassaga es 7 fokos, van az unimax-nal es a botex-nel is, mast most nem neztem.
A sablon a nagyobbikkal fog menni. A teszteleshez kellene egyet vegyek. Nem tud valaki helyet bp-en, ahova bemegyek es veszek egyet, nem kell rendelgetni?
