volt valaha Nyíregyházán egy középiskolai katonai kollégium.sokan jártunk oda az idők során.
kíváncsi vagyok hányan találunk ide és lesz-e mondanivalónk!
Az RS-4/4 típusú ernyő (mindegy,hogy A vagy LA változat) cca 74 négyzetméter.Tapasztalatból tudom,egész jól megtenították 12 év mélységi felderítő szolgálat alatt.
Az ügyben még tart a vizsgálat, így nagyon nehéz bármit is gondolni, hisz a végső változat a vizsgálatot lezáró jegyzőkönyvben lesz.
Nagyon valószínű, hogy az ugró termikbe került, amiben gyakorlott ugróknak is nehéz lavírozni, ez által sodródott el. Ebből kikerülve már nem sok lehetősége volt. Egy teherautó pótkocsijára ért "földet", ami kb 80 km/h sebességgel közlekedett a 4-es úton. A menetsebességtől belobbanó ejtőernyő (130 négyzetméter) lerántotta az árokba. A többit gondolom a hírekből mindenki tudja.
Ez egyébbként a kiállított repülőgép - amiről, korábban már tárgyaltunk - közelében történt.
Nekem meg elsőre az 50-es évek beli államosítások jutottak eszembe. Nagyapám sokat mesélt róla, mert még a 80-as évekre sem emésztette meg, hogy akkor elvették tőle a földjét, jószagait. Természetesen "önként" lépett be a kolhozba ő is, mint a többi sorstársa. Ez jutott eszembe analógiaként, mert most megint olyan idők vannak, amikor úgy néz ki, hogy elvárás, hogy önként mondjunk le arról, ami a jog szerint megillet.
Döbbent csend. Ez lenne az ideillő kifejezés. Európai kultúrkörben teljességgel szokatlan és idegen, hogy bármely kormány, ideértve a fehér orosz adminisztrációt is, visszaható erejű jogalkotásba fogjon. A római jog óta (jogi kar I. félév) elfogadott, hogy bármely jogszabály, csak a kihirdetést és hatálybalépést követően keletkezett jogviszonyokat szabályoz. Ez alól akkor van helye kivételnek, ha az új jogszabály annak alanyaira nézve kedvezőbb, mint a korábbi. Ebben az esetben ez nyilván nem áll fent. A tét tehát nem kevesebb, mint, hogy a Magyar Köztársaság megmarad-e európai jogállam, avagy kívűl helyezi magát ezen és a sarokba dobja a jogbiztonság és jog állam köré szervezett eddigi életünket szabad utat engedve ezzel a demagógiának. Természetesen mindezt a Nemzeti Cinizmus jegyében. A szavak ideje lejárt. Azt gondolom, itt már a panaszkodás, nyavajgás nem segíthet. Oda kell mennünk és meg kell tennünk amíg még lehet amit kell. Holnap délután a Kossuth téren lesz rá alkalom.
Zárás képpen pedig álljon itt egy gondolat eleinktől tanulságul:
Mit akartok, ez tök jó, rég hallottunk már Józsiról, aki a 6tyúk tavában (six tik's lake) játszotta a mocsarat. Igaz, akkor még csak azt énekelte, hogy "Gluggy - gluggy", mert ugye nyiltan nem politizálhatott.
A mostani előadást freudi szemlélettel vizsgálva, feltűnik az előadó elfojtott homoszexualitása, amelynek egyértelmű kinyilatkoztatásául vehetjük azt a kecses simogatást és csókra nyiló ajkat, amivel hangszerét illeti.
