Hát, ezt már mondták többen, anyukám is. Csak ez a 22-es csapdája: Akkor lesz jobb, ha lesz valakim, de sztem meg akkor lesz valakim ha már jobb lesz és tudok nyitni mások felé. Mert hiába hallom mostanában sokszor, hogy milyen jól nézek ki, az öcsém is megállapította tegnap, hogy aza boldog kisugárzás, ami engem jellemez, most egyszerűen nincs.
Köszönöm minden esetre.
Kedves MH, ezer köszönet a múltkori lelki-kakiból-kihúzásért!! Változó most is a hangulatom, de nem hittem volna egy hete, h ennyire lehet regenerálódni, thank God, van meló, pörgök ezerrel és nemrég észrevettem egy parkolóban egy jó pasit, pedig ezer éve nem vettem észre senkit:)
Érdekesnek találom, hogy mindig mindenkitől megkérdezitek, hogyha szeretted a társad, miért csaltad meg.
Fölös ez a kérdés - szerintem:) Nincs rá ugyanis válasz.
Hányszor, de hányszor csinál az ember élete során olyan dolgot, aminek semmi értelme, haszna, gyümölcse nincs - csak akkor ott, abban az adott szituációban az ember enged a pillanatnyi érzületeinek vagy tudom és én minek...nem is az a lényeg, hanem inkább az, hogy sokszor csinál az ember olyat, amit át sem gondol.
...és ez olyankor nem is lenne baj, ha jót okozunk - de, ha szart->no akkor érdemes átgondolni azt, hogy ne csak automatizmusból éljünk, hanem néha tényleg érdemes mérlegelni a dolgok előtt, mert többet veszíthetünk, mint.
Hagyni köll az asszonyt...úgyis végig viszi amit kigondolt. Szerintem.
Aztán lesz egy papírotok, aztán meg lesz a gyakorlati valóság....amiben még az is elképzelhető, hogy együtt lesztek:)
A feleséged el akar most szakadni tőled - az indokok most nem is lényegesek - de az ember szívéből nem olyan gyorsan megy 38 év kitörlése. Másrészt ha szabadnak érzi magát tőled, még mindig közeledhetsz hozzá, nem? Egy kertásással, vagy bármi más segítségnyújtással - meg a mellé mondott kedves szavakkal - jelét adhatod, hogy szereted, nem így van? Vagy elfogadja, vagy nem. Ha őt ez nem érdekli - hát ez is benne van a pakliban, elvégre azt sem könnyű elfeledni, ha az embert megcsalják hosszú éveken át.
Ha lesz valakid, vagy te leszel valakinek a valakije:)
Megérzésem szerint csak nagyon kevesen vannak azok, akik egyedül is képesek "maguktól" jobban lenni. A holtponton sokszor az lendít át, ha akad egy új partner, és ennek nem kell feltétlen a nagy Őnek lenni, sokszor elég, ha akkor, abban az adott időben csak úgy vagy valakivel...lazán.
Meg tudom érteni a feleségedet.Oda a bizalom. Esetem hasonló: házasság 37 év, 43 év ismeretség.Ha szereted, szeretted miért csaltad meg?
Próbáljátok meg helyrehozni azt, ami tönkrement.Nagyon nehéz lesz. És ezért neked kell pedálozni nagyon sokat. Én azt mondtam hogy vége, és tényleg vége lett örökre, mert meghalt. A barátokról annyit, hogy szép lassan, de elmaradnak, vagy telefonos barátok lesznek.
:-) Örülök, ha kicsit jobb már a kedved. Na látod! Mennyi minden van még, ami jókedvre deríthet, milyen sok feladatod van a világon!:-)
Állati öreg vagy...??? Én éppenséggel 46 évesen váltam szinglivé, 2 lánygyermekkel, és egyáltalán nem érzem magam öregnek. Vénecskének talán:-)))))
Te tényleg nagyon jó korban vagy, tapasztaltan de még fiatalon kezdhetsz új életet, nyithatsz az újdonságokra. És persze lehet sajnálni az értékes, jópasi férjed "elvesztését", ezt is átérzem..., de vannak (lehetnek még) hasonló adottságú versenyzők:-), akikkel összeakaszthatod a bajszodat:-))))
Igen, remek barátaim vannak, az elmúlt hónapokban többet kirándultam, sétáltam, teáztam velük mint előtte 10 év alatt. A jövőben lesz munkám Rómában, Nápolyban és Bukarestben, járok a legkisebb fiammal edzeni, és a hétvégét telezsúfolom programmal meg tennivalóval. Van, hogy beválnak ezek a módszerek, van hogy semmi sem segít. Állati öreg vagyok ahhoz, hogy életemben először legyek szingli.
Jó kedvem lett a hozzászólásodtól:) Köszi:)
(Én egyébként azt hittem, hogy annak nehezebb talpra állni, ahol zűrösen, egymást bántva válnak; nekem tényleg semmi panaszom az exre, őszinte, értékes és gyönyörű testű pasi, csak mi ketten már képtelenek vagyunk közös nevezőket találni, annyira mások vagyunk.)
El fog múlni, és nem tart évekig. :-) Borzasztóan friss ez még...
Ha 3 gyerekre, munkára, barátokra (ugye vannak?) kell koncentrálnod, nagyon gyorsan annyi inger/benyomás/élmény ér majd, hogy lassacskán kikeveredsz ebből a hol depis-hol nem állapotból.
Szerintem teljesen normális, "egészséges gyász" folyamat, amit most megélsz. Te úgy váltál, ahogy kevesen (kicsit én is így az elsőtől és a másodiktól:-))), hogy nem gyűlölködsz és haragszol és nem vagy tele sértettségekkel, negatív érzeményekkel, hanem mondhatni simán, józanul elköszöntetek egymástól. Ezért is nehezebb érzelmileg kikeveredned ebből a közös 18 évből.
Sokan leírták már itt, és baromira igaz, hogy el kell(ene) foglalnod magad az esetleges üresjáratokban. Akár mozgással (az egyik legjobb lélek-lazító:-), akár programokkal számodra kedves emberek társaságában.
Azért még olyan nagyon nagyok nem lehetnek a gyerekeitek, hogy ne kelljen rendszeresen kommunikálnotok az őket érintő kérdésekben. Próbáld ezeket a beszélgetéseket kicsit hidegen, érzelmektől mentesen "levezényelni". Nem durván vagy elutasítóan, de távolságtartóan.
Idő. Nekem is hasonlókat tanácsol(t)ak, és igazuk volt...:-)
39 vagyok, 18 évesen ismertem meg. 3,5 hónapja költözött el, 2 hónapja jogerős. Hozzáteszem, nagyon intelligensen folyt. Én mindig szeretni fogom és azt gondolom, hogy ez kölcsönös, de gyakorlatilag évek óta egymás mellett éltünk. Nem bántam meg a válást.
És rájöttem sajnos én is magamtól arra, amit írtál. Pár napja kértem, hogy ne tartsunk kapcsolatot, amennyire csak ez megoldható. 3 gyerek van, de nagyok.
Amikor próbáltam előre nézni, akkor küldött pár sms-t, hogy mennyire sokat jelentek neki,míg csak él.. és akkor mindig visszaesek a gödör mélyére.
Elnézést nem nyafogni akarok és nagyon régen fórumozok ahhoz, hogy kiteregessek itt dolgokat (úgy értem más topikokról is sok embert ismerek).
Tényleg az érdekel, hogy felgyorsul majd ez a gyógyulási folyamat vagy évek múltán is ilyen szerencsétlenül fogom magam érezni? (Mások szerint hála Isten ez nem látszik, de vannak egészen mélyrepüléses hangulataim. Szerencsére múlnak maguktól.)
Nekem alapvetően nagyon érdekes életem van, imádom a munkám, a gyerekeim, az otthonom, nem szoktam magam elhagyni, eleve mindig is én intéztem mindent, de most sokszor érzem, hogy legszivesebben elfogadnám valamelyik külföldi munkaajánlatot. Elmenekülni viszont nem szeretnék, a fiaim ragaszkodnak a helyhez és itt van az idősödő édesanyám is egyedül.
Ha van valamiféle kapcsolattartás az exeddel, akkor nehezebben fogsz érzelmileg kijönni ebből. Nekem úgy tűnik, hogy veszteségként, igazi kudarcként éled meg az elváltságodat.
Lehet, hogy nem így van, de ez érződik a soraidból.
//Én elég ontopic vagyok, miután a 3. férjemtől vagyok válófélben, azaz előtte/utána/közben is vagyok::-((//.
Nem szeretnék sem nyafogni, sem kisregényt írni ide. Buta a kérdés, de igenis érdekel, van-e valakinek válasza...
Ha elváltál, de nem érzel haragot az exed iránt, mert szereted, mindig is szeretted, csak nem tudtál vele együtt élni... mikor lesz ez jobb? Mennyi időnek kell eltelnie, hogy legyen valami jövőkép, hogy néha ne taposson földbe a depi és végre-végre bárki másban ls észrevedd a férfit? (Nem bántam meg a válást, mert nem lehet úgy élni, de nem is volt nagy tragédia, tudom, hogy a maga módján mindig is szeretni fog. 21 éves kapcsolat volt.)
60 éves vagyok, vállás előtt. Én vagyok a hibás, többször, hosszabb időn keresztül megcsaltam a feleségem, amire most jött rá. 38 év házasság és 52 év ismeretség( együtt jártunk általánosba) után úgy látja, nem olyannak ismert, mint amilyen tényleg vagyok.
Gyerekeink felnőttek, unokákkal. Problémát a barátok " megosztása" jelent számomra. Most tájékoztatni kell őket a szándékról és okokról.
Az igazság az, hogy én most is szeretem a feleségem és nem akarok tőle válni, de megértem, hogy nem akar velem maradni.
Gondolkodj, hogy te milyen korrekt megoldást tudsz elképzelni. Próbáld errefelé terelni a dolgokat. Próbálj leülni vele és a nyitott kérdéseket beszéld meg vele. A sakkozásnál elég annyi, ha neked van terved. Nem támadni kell, hanem előre gondolkodni.
"egyet tehetsz,megtanulsz sakkozni!és mindig TE léped a jobb lépést"
Tudom hogy igazad van !!
De ez olyan aljas nem !! persze persze ezt kell tenni megelőzni a bajt és nekem lépni !!
De miért nem lehet ezt ésszerűen !! miért kell sakkozni !! miért kell aljasnak lenni a másikhoz !!
Jó jó tudom csak költői kérdés volt !!
Megpróbálok előtte járni 1- 2 lépéssel !! hogy ki ne csesszek vele de én se járjak porul (((az a baj hogy én szeretem )) !!
Na ez lesz 1 nehéz menet megtalálni az egyensúlyt jó és rossz döntések között :(
Mindenesetre te már sokat segítettél !! a tanácsokkal és a biztatásokkal !!
Nagyon köszönöm !!! :)
az emberek különbözők,és más-más szemszögből látnak dolgokat
ennek ellenére nem baj ha kérdezel,ugyis Te döntöd el hogyan tovább,de azt tudom,érdemes meghallgatni a másikat,mert lehet nem mond rosszat,sőt,lehet hogy még okosat is,olyat amire nem is gondoltál volna
Egy biztos !! a fiamért harcolok !! bár érte nem igazán kell !! hisz nem véletlen hogy velem van !!
Változni nem fogok és nem is akarok !!! Nem érzem rossznak amit csináltam !! igazából nem is tudom a pontos okát
A szakításunknak !!
Ő élni akar szórakozni !! tegye !! nekem mindig ő és a gyermekem volt a legfontosabb!!
Mint anyagi mint erkölcsi biztonságot megadtam !! ja hogy válság van !! és a törlesztő részletek a duplája !!
Bocsánat de igen ez a szórakozás rovására ment !! Viszont ezen kívül semmiben nem kelet hiányt szenvednünk !!
Így nem érzem szükségét a változásnak !! hacsak a bizalom terén nem !! na ott igen !!! ott tényleg változnom kell !!!
Valoszinü ez olyan leckét adott ami ki fog hatni a jövőbeni énemre :)
Élje nyugodtan az életét !! csak ne akarjon még jobban összetörni !!!! és akkor mindenki megnyugodhat !!
köszönöm marosz !
megpróbálom ott is bár már nem igazán számitok tanácsra csak „hidegre és melegre” :)
már bánom hogy megpróbáltam tanácsot kérni !!
itt úgy néz ki meg kell várnom hogy hátba szúrjanak és csak akkor szabad szólni
megelőzésért nem szabad tanácsot kérni mert azt hiszik alaptalanul „sírok „
”ha 1 nő írna hasonlókat kapna itt hideget meleget.”
HA HA MINT MOST ÉN TÖLED :)
Így van lehet hogy fog de kétlem !!! mivel tegnap este felhívott hogy miért tiltattam le a saját szálámról !!! érdekes volt !! Ja és közölte hogy a örökségemre is igényt tart !
Na de félre az ellentéteket nők és férfiak !! A válásnál egyik kutya a másik eb !!!
Viszont most ez megint érdekelne, hogy igényt tarthat az örökségemre!!
3 éve örököltem 1 házat 1/3 arányban !! a testvéreimmel ! 1 évig ki volt adva, amit mindig szépen el is elosztottunk
Most 2 éve üresen áll. És el szeretnék adni de nem igazán van kereslet :(
Eddig a terheket ugyan 1/3 részben fizettük a testvéreimmel így persze a rám eső részt közösen ! na most kérdezem mivel ö azt alítja hogy a hazaságunk alatt szereztem ezért az 1/3 rész fele az övé !!
Ez tényleg így van ??
Egyre jobban érzem a félelmem nem alaptalan :(
