Szerintem most fordítsuk meg a játékot, én kérdezek és Te válaszolsz, jó? Például az (53466)-ban feltett kérdésekre mit tudnál válszolni? És arra a kérdésre, amit épp most tettél fel?
a dolog nyilván a természetes szelekció mentén működik. ha valaki elgondolkodik a dolgokon, és van minimális esze, akkor nem hirdet olyan zöldséget, hogy a relativitáselmélet hamis. ergo: aki ilyesmit hirdet, az nem gondolkodik el vagy nincs esze hozzá.
kapcsolódó mondás: vannak meggondolatlan rendőrők és vannak öreg rendőrök, de nincsenek meggondolatlan öreg rendőrök.
A másik fórumon is van akit ehhez hasonlo kérdésekkel "zaklattunk", de válasz helyett csak hablaty jött. Úgy tűnik a cáfolók egy részénél nagyon hasonló tünet együttes mutatkozik. Talán egy pszichiáter (esetleg ideggyógyász) még seíthet rajtuk.
Ne hagyományos körkörös órára gondolj, hanem egy pontos (ideális) digitális órára, ami a másodperceket számolja egész számokban és azt a kijelzőjére kiírja (az indításkor 0-t mutat): 0,1,2,3,4,stb. A kijelző jó széles, elfér rajta mondjuk egy húszjegyű szám is. Na most. 100 km távolságból távcsövön megnézed a kijelzőt. A távcsőben azt látod, hogy 1000000 (egymillió). Tudsz-e következtetni arra, hogy az óra már legalább egymillió másodpercig járt?
Hát most se tudtuk meg, hogy a nagy színes betűkkel írt "valóságos" illetve "látszólagos" szavak hogy alkalmazandók a templomtorony toronyórájára. Lehet, hogy nem tudod? Akkor hogy lehet, hogy a relativitáselmélettel kapcsolatban halál biztosan tudod alkalmazni őket?
Én várom, hogy Te válaszolj a kérdésemre. Azt láthattad, hogy én meggyőzhető vagyok, elég hozzá néhány ügyesen megfogalmazott kérdést feltenni nekem. (a színes betűket valahogy kevésbé találom meggyőzőnek, mint a logikát). Ha az embernek az a célja, hogy minél többet és jobban tudjon meg valamiről, akkor egy ilyen meggyőzés nyereség számára. Ha te azért nem válaszolsz nekem, hogy egy hasonló szituációt elkerülj, akkor ez azt jelenti, hogy téged egyáltalán nem is érdekel az, amiről beszélünk, hanem pusztán az itt a célod, hogy egy általad kritikátlanul elfogadott véleményt (magyarul hitet) minél többször elmondhass. De, hogy ennek mi értelme a tudomány fórumon, azt én fel nem tudom fogni.
Sejtetem, hogy ez így van, Influence device trükkös kérdései rávezettek, köszönöm neki, és neked is a kiegészítést.
Ezek után kíváncsi lennék rá, hogy egy az általad említettől eltérő matematika-filozófiai megközelítés (tehát egy olyan, amelyik nem tagadja a saját tulajdonság fogalmának értelmességét) hogyan fogalmazná meg azt, hogy a téridőgörbület nem a koordináták tulajdonsága, hanem a téridőé, vagy azt, hogy az oroszlánnak nem tulajdonsága az, hogy zöld ketrecben van. Vagy ezeket egyáltalán nem lehet objektív módon megfogalmazni?
Kedves Simply Red, van olyan matematika-filozófia, amely szerint a matematikai objektumoknak egyáltalán nincs "saját" tulajdonsága, csak "relációsok". A kategóriaelméleti strukturalizmus pl. ezt vallja. Mondjuk a 2 párossága számos egyéb objektum létét és viszonyát feltételezi. (Benacerraf, Lawvere, toposzelmélet egy része) Ez az irányzat a kategória-elméletre alapozva próbálta felépíteni a matematikát, némi sikerrel.
A metafizikában is van megfelelője, de ebbe inkább nem megyek bele.
A 2 valós szám tulajdonsága például az, hogy páros egész. De a 4 nem tulajdonsága.
Itt azért valami nem stimmel. A páros egész azt jelenti, hogy kettővel osztva egészt kapunk. A 4 pedig azt jelenti, hogy kettővel szorozva 4-et kapunk. Ez a két dolog azért eléggé hasonlít egymásra.
persze el lehet menni olyan irányba, hogy létezik-e az absztrakt "oroszlán" fogalom, vagy csak egyes oroszlánok vannak, és az egyes oroszlánoknak óhatatlanul "belső" tulajdonsága az összes tulajdonsága, mivel nincs mi alapján megkülönböztetni. egy oroszlán esetén nincs értelme annak a kérdésnek, hogy lehetne-e a ketrecen kívül, hisz vagy azon kívül van, vagy nem. belevonhatjuk az időt, miszerint az oroszlánt ki lehet venni a ketrecből, és ettől még a lényege nem változik. de ez ismétcsak önkényes, hiszen ilyen erővel azt is mondhatnánk, hogy a kivevés során átalakult ketrecbenlevőoroszlánból ketrecenkívülioroszlánná. ráadásul azt is felvethetnénk, hogy valóban létezik-e időbeni folytonosság, azaz mitől mondhatjuk, hogy a későbbi oroszlán és a korábbi oroszlán egyazon jelenség, és nem két független.
a baj ezzel a gondolkodásmóddal, hogy eléggé terméketlen. nyilvánvalóan létezik valami oroszlánság, ami közös az oroszlánokban, hiszen ha nem volna ilyen, akkor nem volna mit néven nevezni. ha nem volna a világban rendszer, akkor nem volna sem tudomány, sem gondolkodás, sem józan paraszti ész, sem semmi, csak a jelenségek kaotikus örvénylése. márpedig van tudomány és van ész, van a jelenségeket megragadó értelem, tehát van rendszer is. és ebben a rendszerben van egy oroszlánfogalom, ami téren is időn átível, és innen kezdve vizsgálható, hogy mi van az oroszlánban, és mi van azon kívül.
innen már csak egy kicsi ugrás a relativitáselmélet tokkal-vonóval :)
Ha veszed az f(x) = 2x függvényt, akkor a 2 valós számhoz a 4 valós számot rendeled hozzá. De ettől még nem lesz a 2 valós szám tulajdonsága a 4, mert bármi mást is hozzárendelhettél volna. Magyarul a 4 nem csak a 2-től függ, hanem az f(x) függvénytől is. Tulajdonság az, ami csak magától az objektumtól függ, más (külső) dologtól (tehát mondjuk a te szeszélyedtől, hogy mit rendelsz hozzá) nem. A 2 valós szám tulajdonsága például az, hogy páros egész. De a 4 nem tulajdonsága.
A vezérelv tehát az, hogy egy tulajdonság csak annak a valaminek lehet a tulajdonsága, ami maradéktalanul meghatározza őt. Az ketrecet nem határozza meg a oroszlán, hiába is rendeled hozzá az oroszlánhoz az őt tartalmazó ketrecet. Hozzárendelhetted volna például a gyök pí-t is, attól a gyök pí még nem tulajdonsága az oroszlánnak, hanem csak a te általad kreált hozzárendelésnek.
"Szerintem nem az, mert amikor összeraksz egy oroszlánt, akkor nincs hova beleraknod azt, hogy ő zöld rácsos ketrecben van."
En pont ezt vitatom, az teljesseggel rank van bizva, hogy az oroszlanhoz kotjuk azt a tulajdonsagot, hogy zold ketrecben van-e, vagy a ketrechez, hogy van-e benne oroszlan, vagy az allatkerthez, hogy a benne levo ketrecekben van-e oroszlan. Azt, hogy ezeket hova kotjuk, az a mi gondolkodasmodunkat jellemzi, es nem a vilag valamifele objektiv "tulajdonsaga". Vagy legalabbis jelenleg igy erzem. Ha rosszul gondolom, akkor szeretnem tudni mi a vezerelv, ami szerint kulso vagy belso tulajdonsagga valik egy-egy jellemzo.
Legyen egy egyenes mentén tehetetlenül mozgó pontszerű test, és ne legyenek nagy tömegű más testek.
Vegyünk fel egy IR-t (amit megtehetetek, mert a többi test hiányában a téridő sík), amiben ez v sebességű. Felrajzolom az x tengelyt, és a rá merőleges t tengelyt.
Ebben megrajzolom a test világvonalát, ami egy ferde egyenes.
Felrajzolom a fény világvonalát is, a léptékek legyenek olyanok, hogy ez a t és x tengely szögfelezője legyen.
Ha most áttérek egy másik IR-re, pl. arra, amiben a test áll, akkor annak időtengelye a papíron a test világvonala lesz, a saját-ideje szerint skálázva.
Ebben a rendszerben az x' tengely azon pontok alkotta egyenes lesz, amik egyidejűek ebben a rendszerben, ami úgy adódik, hogy tükrözöm a világvonalat a fény világvonalára (azaz a fény világvonala továbbra is t' és x' szögfelezője marad.)
Namost, mozogjon a test gyorsulva az x mentén. Ekkor világvonala a papíron egy görbe vonal, amit szintén skálázhatok a test sajátideje szerint.
Ekkor a hozzá rögzített von. rsz. nem lesz inerciarendszer, noha a téridő még mindig sík.
Ezen von. rsz. egyik időtengelye marad a test görbe, beskálázott világvonala.
Azonban itt elakadok, mert nem tudom, mik lesznek a többi időtengelyek, azaz azok a vonalak, amik egy helyen vannak ebben a rendszerben. Hasonlóan azt sem tudom, mik lesznek x' tengelyek, azaz azok a vonalak, amik egyidejűek ebben a rendszerben. Mindenesetre a test világvonalától az előbbi szögfelezős módon indulnak.
Az időtengelyek (egyhelyűségi vonalak) vonatkozásában még talán megállapodhatok magammal, és pl. behúzok az előbbi világvonallal párhuzamos görbéket. Esetleg más módon képezek időtengelyeket. A távolságtengelyeket pedig ekkor merőleges-szerkesztéssel kapok.
Egy körmozgást végző pont a t-x-y egyenes vonalú görbületlen téridőben egy spirállal írható le. A ponthoz rögzített von rsz. időtengelye ezen vonal lesz, beskálázva a pont sajátideje szerint.
De mi lesz a többi koordinátavonal ill felület? Ezekben (érzésem szerint) külön meg kell állapodni.
Ez pusztán azt jelenti, hogy egy minkowski térben görbevonalú koordinátákat használok.
Továbbra sem értelek. Az állapot az állapottér egy eleme, és annak lehet egy tulajdonsága, hogy kötött, vagy nem. Ugyanarról van szó, mint ha azt kérdezted volna, hogy az oroszlán belső tulajdonsága-e az, hogy zöld rácsos ketrecben van. Szerintem nem az, mert amikor összeraksz egy oroszlánt, akkor nincs hova beleraknod azt, hogy ő zöld rácsos ketrecben van. Ellenben egy oroszt berakhatsz egy zöld rácsos ketrecbe, amikor összeraksz egy állatkertet. Tehát az állatkert tulajdonsága az, hogy az oroszlán a zöld rácsos ketrecben van. Ugyanígy, az atom tulajdonsága az, hogy benne az elektronok kötött állapotban vannak.
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
