Az interjúban Magyar Péter azt is mondta, hogy szerinte:
a jelenlegi status quo nemcsak a Fidesz, de Gyurcsány érdeke is, egymást tartják fenn;
valós igény van egy középen álló erőre;
50 millió forintot költ a kormány az őt lejárató kampányra;
látott olyan belső felmérést, amiben a 70 százalék azt hozta ki, hogy Rogánnak mennie kell;
jó ideig nem lesz munkája, mert „nyilván elintézik azt is, hogy a privát szférába se vezessen utam”;
tudja, hogy amit csinált, az „felségárulás a szemükben”;
ha indítana pártot, az ideológiától mentes lenne;
magát nemzeti liberálisnak mondaná, de szerinte ezek a szavak is le vannak járatva;
nem gondolt bele igazán, mi várhat rá; most már azt is el tudja képzelni, hogy egy napon nem lesz szabadlábon;
saját kiállásáról azt mondta, az egyfajta „sufnituning”, „garázsban összetákolt valami”, de szerinte indultak már így jó dolgok.
"... az Európa gazdasági motorjának tartott német ipar mostanában kihagyásokkal dobogó kicsi szíve úgy össze van nőve a kínai piaccal, hogy ha Pekingben megrebegteti a szárnyát egy pillangó, Berlinben ered el az eső. Amikor Scholz hangosan a protekcionista törekvések ellen áll ki, azt kizárólag a német ipari szereplők kínai érdekeltségei miatt teszi. (Ezt brüsszeli nyelven neoliberális értékőrzésnek nevezik, van nekik külön szótár is, hogy értsék egymást.) Bár Pekinggel szemben kritikus hangot üt meg, a kormány kínosan vigyáz arra, hogy az évi közel 300 milliárd eurós kereskedelmi forgalom ne sérüljön. Nem véletlen, hogy Németország volt az, amely kényszeredetten mosolyogva fogadta a kínai gyártók ellen indított brüsszeli vizsgálatot, miközben a háttérben ellene lobbizott, hogy 2022 végén, Hszi Csin-ping újraválasztása után Scholz gyorsan Pekingbe sietett gratulálni és kapcsolatot szilárdítani, hogy a recesszióba csúszva Kínától várja a megváltást – és persze az sem, hogy a napokban ismét megtette a nagy utat, mindössze két (egyébként a jó kínai kapcsolatokban hívő) miniszterét, de számtalan ipari szereplőt furikáztatva magával. "
Főzhetünk közösen, még vacsizhatunk is együtt egy szépen megterített asztalnál. De ha mi vagyunk a házigazdák, a mi konyhánkban gyűlnek össze főzni és a mi tányérunkból esznek, akkor tiszteletben kell tartani a szabályainkat.
Nebazdmeg, hogy ilyen "vendegjogos" időjárási helyzetben ilyen sikerült nekik leírni!
Amikor a világ blokkosodik akkor biztosugy lesz, hogy majd mindenki idejar békében enni az asztalunkhoz, felkel és hazamegy!
Agyhalál komolyan!
Valamelyik lízingelt hulyetek hegesztett egy ilyent a kulcsszavakbol!
Kettős beszéd kell? Figyelj Berlinre. Hagyják Baerbock asszonyt zagyválni az emberi jogokról, Ukrajnáról, autoriterekről, diktátorokról, ezzel kipipáljak a kötelezőt, amit Brüsszel és Washington felé kell prezentálni. Aztán jön Scholz, és besöpri a szőnyeg alá a külügyminisztere által ott hagyott mocskot. A történet vége pedig az, hogy tavaly már zsinórban nyolcadszor lett Kína Németország legfontosabb kereskedelmi partnere, a német vállalatok pedig (mintegy ötezren) 12 milliárd eurónyi közvetlen befektetést eszközöltek. Ott, diktátoréknál. Közben tárt karokkal várják a kínai befektetőket. Itt, demokratáknál.
Lehet olyan kommunikációs és retorikai bűvésztrükköket bemutatni, mint Németország. Kutyát nem érdekli, mit mond Baerbock, mit mond Brüsszel vagy éppen mit mond Magyarország:
ameddig Németország Kínát az első számú gazdasági partnereként definiálja, addig ha valaki kényszeresen ismételgetni szeretné a kínai falovas idiótaságot, címezze a Willy Brandt strasse 1.-be.
.... És hogy lelőjem a poént: az Egyesült Államok mintaszerűen mutatja, hogyan is kell ezt csinálni. Igaz, Washington ezt izompolitikával tolja, ami éppen a szemünk láttára bukik meg, valóban átformálva az eddigi világrendet. Itt jön a képbe a pragmatizmus, amelyet komolyan véve a fél világ (globális délnek nevezzük újabban) csinál éppen bohócot Biden elnökből és az egész Európai Unióból. Hogy az európai vezetésből kiveszett, azt elég jól tükrözi a gazdaságának rohamhanyatlása. Engedtessék meg azonban a különvélemény és a blokkosodás elkerülésének vágya. Sem az Egyesült Államoknak, sem Brüsszelnek, sem Kínának nem szeretnénk kiskuktája lenni. Főzhetünk közösen, még vacsizhatunk is együtt egy szépen megterített asztalnál. De ha mi vagyunk a házigazdák, a mi konyhánkban gyűlnek össze főzni és a mi tányérunkból esznek, akkor tiszteletben kell tartani a szabályainkat. Például hogy asztalnál nincs böfögés. Az errefelé nem bók a szakácsnak, hanem szimpla tahóság. (...)"
"egy csomó párt vagy annak tagjai fognak még csatlakozni a Tisza-párthoz"
Nem ezt hívják hiéna-effektusnak? Amikor ravaszul megvárja, hogy melyik bizonyul legerősebbnek és csak akkor csatlakozik hozzá. Bátran a győztesnek kezd drukkolni :)
Az aranyrészvény a magasabb szavazati arányt (erősebb döntési jogot) teszi lehetővé a részvényes gyűléseken, nem az aránytalanul több haszon kivételét. Tehát - aranyrészvént azok kapnak, akik pl nagy szakmai tapaztalattal rendelkeznek válalatirányítás terén (a döntésekben az ő szavazata sokat számítson),
- elsőbbségi részvényt Orbán rokonai+haverjai kapnak, hogy a lakosság soha ne tudja meg, hogy 1%-os részvénytulajdona mellé a vállalat hasznának 99 szaléka jár neki.
A választás után - részben a választási szerepléstől függően - egy csomó párt vagy annak tagjai fognak még csatlakozni a Tisza-párthoz. Ez természetes folyamat.
A volt Jobbikosok csak az egyik része ennek. Lesznek ott még bőven többen is.
És ez nem "remény", ez mindig így van, ha egy új politikai erő sikeres egy választáson.
"A június 9.-i szavazásnál lehet azt, hogy szavazok X pártra, de emellett egy másik párt polgármester jelöltjére ikszelek?"
Kevés helyen van kedvenc párttól polgármester jelölt is. Tehát nyugodtan lehet másik pártra szavazni. Azért is kapsz külön-külön papírt, hogy válogathass.
Ezek az aranyrészvények - amiket ma már szavazatelsőbbségi részvénynek hívnak - aztán a privatizációt követően kb. egy évtizeddel visszaszorultak, a csatlakozást követően itt-ott megszűntek, nem volt általános, de a nagy tőzsdei cégeknél, amiket az állam kiemelten kezel, megmaradtak. De csak pár helyen.
Anno a privatizációs törvény tette lehetővé ilyen részvények kibocsátását a privatizációval egyidejűleg, amit az Antall-időkben fogadott el a parlament.
Az általad belinkelt elsőbbségi részvények nem azonosak a szavazatelsőbbségi részvénnyel.
Most már azt gondolom, hogy eben a fórumban minden "hír" hazugság, amelyhez nincs mellékelve egy olyan link, ami egy egy nem-hazudós honlap cikkére mutat.
Friss rendkívüli! Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is politikai támadásba lendült a kampányban, beleszállt Magyar Péterbe, hogy nem akar vitázni és azt emberei is rejtőzködnek a vita elől!
