Mire "gyanús"? Hogy a kazárok közé kerültek magyarok és viszont? Nem volt az tiltva. Besenyő viszonylatban sem: Géza anyja besenyő lett volna, Salamon királyunk meg a besenyők közé keveredve harcolt és halt meg. A szomszédokkal mindig nagy a forgalom: a KM-be csak úgy ömlöttek a németek, de oda is jutottak magyarok: Dürer apja Gyula mellől vándorolt ki Nürnbergbe.
"Ha a türk és ie. nyelvek tudtak szambázni a sztyeppén, akkor a miénk is tudott."
A lehetőség még nem jelenti azt, hogy az meg is történt.
A híres példa: A tisztelt bírónőnek is megvan minden lehetősége, hogy prostituált legyen, de ez még nem jelenti azt, hogy a tisztelt bírónő egy kurva.
Nem mellesleg bármely másik nyelvnek is megvan a lehetősége, ha éppen arr a járt, csak éppen a hottentotta nem járt arra legjobb tudomásunk szerint, és ugyanígy a magyar sem sokat.
mert ott volt az eurázsiai sztyeppén évszázadok óta.
Nem tudod nyelvi adattal igazolni.
Sőt, azt sem, hogy "több" magyar nyelv ("dialektus") lett volna a KM-be érkezettek között -- és akkor a tőlük hátramaradottak között sem, hiszen 350 év teltével velük a Mo.-ról indult Julianus az Ungaricum Idioma nyelven értekezett.
Szilárd nyelvészeti álláspont az is (Ligeti, Benkő), hogy már csak azért sem jöhetett több hullámban a magyar nyelv a KM-be (ami egyenértékű azzal hogy egyidejűleg több "dialektusban sem), mert annak feltétlenül maradt volna nyoma a helynévanyagban, nyelvtörténetben. A KM-i magyar nyelv meg hírhedetten egységes és minimálisak a nyelvjárásbeli különbségek is.
Te avagy az, továbbra sem, aki nem érti, hogy miért hülyeség az egész.
Továbbra sincs semmilyen nyoma az "agglutináló sztyeppei lingua francádnak", se a szétvándorló összevándorló higanyodnak.
"Szinte besöpörte a nyelvi nyomokat a hf konglomerátumba, ezért nem maradtak itt fenn jelentősebb nyomok. Ezeket ne is keressük!"
Ez egy tipikus ócska kifogás. A nyelvi nyomnak az lenne a lényege, hogy akkor keletkezik, amikor még ott vannak. Ezek megmaradnak korabeli tudósításokban, korabeli helynevekben stb. Rengeteg ilyen nyom maradt fenn a sztyeppéről az ókortól idáig, de higanyos lingua franca az nincs közte. Ugyanígy meg kellene maradnia ezeknek a nyelvi nyomoknak a mai magyar nyelvben is, de annak sincs semmi nyoma. Arról nem is beszélve, hogy ilyen nyelvi szétvállásra-összeolvadásra sem tudtál élő példát hozni, pedig anélkül ez megint csak fantázia.
A legjobban az érthetőn az elméletedben, hogy hogyan próbálod úgy csűrni csavarni és kihagyni a tényeket, hogy kijöjjön a prekoncepciód.
Az már egy másik dolog, hogy nagyon nem sikerül ez neked.
Az én elméletemből, keveset értettél meg. Ami a „a Volgán túlról csak 800 után terjedt szét” – nem „magyar” volt, csak egy agglutináló sztyeppei lingua franca nyelvjárásai, amit „ugornak” neveztek el a nyelvészek. Nem kellett az Urál környékéről szétterjednie, mert ott volt az eurázsiai sztyeppén évszázadok óta. Elterjedésében a Hun Birodalomnak nagy szerepe volt. Később a visszatérő a HB különböző népeivel (Ernák birodalma), szétszóródott a protobolgárok, az alánok, a kazárok stb. nomád törzsei között. Hogy egy viszonylag egységes nyelvi nyom miért maradt fenn északon a mongol hódításig (Julianus „magyarjai”) és ÉNy-on (Lásd a „fu nyelvek” elterjedését) azt a társadalmi-politikai korabeli viszonyok magyarázzák. Délen, a 9. század eseményei (magyar törzsszövetség megalakulása) koncentrálta ezeket a nyelvjárásokat, illetve a népeket, akik használták. Szinte besöpörte a nyelvi nyomokat a hf konglomerátumba, ezért nem maradtak itt fenn jelentősebb nyomok. Ezeket ne is keressük! A „fu világban” annyi nyom maradt, amennyit a nyelvészek ma is észlelnek és tanulmányoznak, mint fu nyelveket. A déli, „magyar” szövetségből meg lett a KM-ben a magyar nyelv és a magyar nemzet.
Hogy milyen nyelvet rendelsz egy kultúrához, az a nem mindegy.
Magyarán: se "kultúrával", se régészettel, se nyelvészettel, se forrással nem tudod igazolni, hogy a jelek szerint a Volga túlpartról csak 800 után szétterjedt magyar csoportokon kívül (ú. m. Etelköz, MH, "Perzsia vidéke", Urál keleti oldala ill. a 10. században már a Volga jobb partján is) más is "magyar" lett volna, azaz az akkori/egykori magyar ethnosz tagja, tehát magyar nyelvűséggel rendelkezően.
Mindig is mestetségesen destabilizálták. A nevezett okok miatt. Nagy hagyománya van arrafelé a változatos politikai szövetségi politikának, ha valaki életben akart maradni.
"A józan ész nem indokolja a mai - egy régészeti kultúrából származtatott leosztását a KM magyar nyelvű pedelepedésének. Nagy tévedés!"
Durván nem tudod értelmezni a józan ész fogalmát (sem).
A KM-ben megjelent régészeti kultúrákat nagyon pontosan meg lehet feleltetni a vonatkozó írásos forrásoknak.
Nagyon pontosan lehet tudni, hogy az adott kultúrák honnan kerültek a KM-be.
A magyarok megjelenése és a hozzájuk kötött régészeti kultúra is ugyanúgy könnyen megkülönböztethető és visszakövethető.
A magyar nyelvre csak onnan van adat, ahol az adott régészeti kultúrát megtalálták, és ez összhangban van az írásos forrásokkal is.
Te ezt nem akarod elfogadni, mert azt tartod "józan észnek" amit te minden alap nélkül odaképzelsz, de a fenti írásos, nyyelvészeti meg régészeti adatolás (és most már a genetikát is) meg nem.
Tényeket mondtam, teljesen mindegy, milyen ideológiába csomagolod.
Oroszország központja a kelet-európai síkság felől támadható hadászatilag, mert kiválóan alkalmas nagyszabású szárazföldi csapatmozgásokra, csakúgy mint régen. Ez tény.
"Eszerint tehát több helyen egyidejűleg régtől fogva ősmagyar jelenléttel lehet számolni - így a keleti Kárpátok karélyában (Gyula és a Koppány) és Etelközben, valamint a Dél-Uralban."
Az nem zavar téged, hogy a Gyula törzs meg a Koppány az 2 besenyő törzs, 950 körül a DAI alapján elhelyezve.
Szóval, besenyő és nem magyar. A pontos nevük meg erősen kérdőjeles:
* Gyula?:
Magad idézed Fehért: "A nogáji tatárok pedig dzsula (dzula) alakban használják."
Tehát korrektebb lenne azt írni a térképre, hogy Dzsula (Гила) meg Kapan (Хопон), pont úgy, ahogy
Tolmács esetében is az eredeti változat Talmat (meg Vorotalmat);
* Etelközben már régen a besenyők tanyáztak, oda magyar nevű törzseket vizionálni meglehetősen erős;
A besenyő "tartomány"- (= törzsi területek) és fejedelemnevek felsorolása után Bakay hirtelen az 942-es spanyolországi magyar (!) kalandozás kapcsán fennmaradt névsorra vált.
Pontosan milyen célból???
Önmagában ez is meglehetősen furcsa, de az idézet még inkább az:
Közben Czeglédy Károly 1979-es cikkére hivatkozik, amiben ilyen változatban szerepel az arab szöved
fordítása:
"„Hét főnök [amir] alá tartoztak. A leghatalmasabbat közülük $ana-nak hívták, továbbá közülük volt T.x.x.la. Utána egy másik következett: W.l.g.üdí, majd X.s.man és L.j.s. és XJX(?).r.w.d és ? H.r.h.r.j."
Jól látszik, hogy micsoda rontott alakban maradtak fenn ezek a magyar nevek és micsoda komoly találgatás az eredeti magyar változat kibogarászása: pl. W.l.g.üdí -> Bulcsudi.
"„Az akkoriban felfedezett szaltovói műveltséget határozottan a lebédiai magyarok hagyatékának nevezik (mármint Zakharov és Arendt szovjet régészek)"
1935-ben!
És tévedtek, mármint a 2 szovjet & Götz, lásd Türk (2011) Komar (2018).
Nem Kazária területén volt Levédia (lásd a Volga parti Levédiát támogató kutatók listáját)
Götz: "A szaltovói műveltség a 8. század végén jelent meg..."
A bőrgyógyász tévedett. Korábban jelent meg:
"Saltovo-Mayaki or Saltovo-Majaki is the name given by archaeologists to the early medieval culture of the Pontic steppe region roughly between the Don and the Dnieper Rivers, flourishing roughly between the years of 700 and 950."
"Датируется серединой VIII — началом Х веков, периодом господства в этом регионе Хазарского каганата" (Wiki)
A kiváló, magyar nyelven is megjelent hatalmas Komar-monográfia utána Götzre meg Arendtre hivatkozni min. nevetséges.
