A tényleg sima a falat elegendő glettelni. De a tényleg sima és sík az a pillérekkel, vésésekkel együtt értendő. Pillér mindenhol pöpecen síkba illeszkedik a falhoz, Sehol nem lóg ki a villany védőcsöve stb.
És akkor jön a kérdés: jobb-e csak glettelni? Mert glettelni kézzel kell, vakolni meg géppel, bár utána azt is kézzel húzzák simára, de egy hálós telibe glettelésnél is elég sok anyagot kell szerintem felvinni.
Az a vékony glett elsőre nem lesz festhető, még újra át kell glettelni azt is.
Nálunk gépi gipszes vakolatot (anyagában glettelhető) tettek fel, utána már tényleg csak szépészeti glettelés kellett a festés előtt.
Ami drága volt az a szilikátos festék, ami a gipszes vakolathoz dukált, de így tényleg nem ingadozik annyira a páratartalom, ami a hőcserélős szellőztető mellett fontos szerintem.
Amennyiben jól olvastam az előzményeket több itteni fórumtársnak is van Silka falazatú háza. Az lenne a kérdésem, hogy kell-e belül vakolni vagy elegendő a glettelés?
Több helyen olvastam, hogy üvegszövet háló + glett elegendő máshol meg azt írták, hogy egy speciális vékony vakolattal (Rigips Rimat 100 DLP) 3-5mm vastagon vakolni kell.
Ha nem a fűtésköltségről lenne szó, akkor fel sem merült volna a 9000 Ft. Tudományos/technikai hírből az összeg megemlítésének pillanatában egyszerű parasztvakítási próbálkozás lett. Mintha azt próbálnák éreztetni a balekokkal, hogy a fűtőfesték hatékonyabban fűt a többi hasonló megoldásnál.
Csak amatőr laikusokat lehet átverni olyan parasztvakító szövegekkel, hogy ugyanannyi elektromos energiából az egyik elektromos fűtőtest több hőt ad le, mint a másik elektromos fűtőtest :)
Havonta 9000 Ft-ból BÁRMILYEN elektromos készülékkel ki leget fűteni egy passzívházat. Akár egy filléres kínai hősugárzóval, villanytűzhellyel, TV-vel, vasalóval, csillárral, a falba épített fűtőfilmmel, stb stb minden elektromos készülék által felvett elektromos energia végül hővé alakul, tehát MINDEN FŰTÉS végső soron
9000 Ft havi energiaköltség a legdrágább árammal számolva 250 kWh energiamennyiség, ez óránként 0,34 kWh (340 wattóra). Egy passzívház hőigénye egy átlagos téli napon kb 4W/m2, tehát
- ha véletlenül 85 négyzetméteres passzívházunk van,
- és a legszarabb hatásfokú (= legjobb hatásfokú) elektromos fűtésünk van
...akkor annak (átlagos téli időben) havi fűtésköltsége pont 9000 Ft lesz havonta. Bármivel fűtünk, akár fűtő festékkel is.
Kút vízről én is hűtöm ahol lakom, a szellőztető befújó ágánál van a víz-levegő hőcserélő.Arra elég,hogy egy elég jól hőszigetelt házban 25 fok fölé nem megy a hőmérséklet.Ide meleg lenne a talajkollektorból kinyerhető hőmérséklet.Így itt marad a kút annyi,hogy a kifolyó vizet egy hőcserélőn még beleengedjük a padlóba jövőre.
Egy másik házban lesz födém hűtés.
Födém hűtéshez elég kell legyen a melegebb víz oda úgyse lehet 19-20 fok alá menni a hűtővízzel.
Kútvízről működtetek három klíma beltérit hátha ez segít valamit.
11fokos a kútvizem, mire beér a beltérihez, 15-16 fokos. 5.8 liter perc átfolyással működik. 27fokról 3 óra alatt 24 fokra leviszi a hőmérsékletet. 75m2 a ház, nincs szigetelve, régi építésű vályog falazat.
Minél mélyebbre tudod ásni annál jobb, ahogy az alábbiakat nézem.
- ha a "passzív közeli ház" nem azt jelenti, hogy "csak négyszer nagyobb a hőigénye" (mert ilyen is van, főleg ingatlan hirdetésekben :), hanem VALÓBAN passzív közeli, tehát a számított csúcs hőigény nem több kb 20 W/m2-nél
- ha a födém feletti hőszigetelés vastagságánál figyelembe van véve a magas hőmérséklet-különbség (padlástér hőmérséklete <-> hűtött plafon hőmérséklete )
- ha a talajban párhuzamosan egymás mellett futó csövek nem lesznek közelebb egymáshoz 70 centinél (1 méter távolság még jobb lenne, de a markoló kanál szélessége ugyebár...)
- ha a napos ablakok árnyékolása nem csak egy tessék-lássék nagyobb eresz, hanem komoly odafigyeléssel van megoldva (pl automata zsaluzia, vagy sűrű fenyőerdő :)
- ha talajból feljövő vízcső tisztességesen hőszigetelve van egészen a felhasználási helyéig (a hét milliméter vastag akciós csőhéj NEM tisztességes hőszigetelés)
... akkor szerintem elég lesz lakás-négyzetméterenként 1 méternyi cső a talaj mélyén.
De kérdezz meg hozzáértőket is, én nem vagyok szakember.
Egy kb 100m2 nettó nem passzív de ahhoz közeli háznak kellene leásni a födémhűtéshez a vízszintes talajkollektort.Több kérdésem volna.
3/4-es kpe csövet ásnánk el max 2.5-3 méter mélyre tudunk ásni,öntözött terület. Hely az van korlátlanul ,kotró saját.Mennyi csövet kell letenni,hogy tuti elég legyen bármikor?
Több körös rendszer van tervben milyen hosszú lehet egy kör?
Tervben van a jó szigetelés! A padlóban 25cm eps, a 25-ös Silka falra 20-25-30 cm grafitos (ezen még agyalok, hogy megtérül-e valaha a nagyobb vastagság) a monolit födém felett 40cm cellulóz!
A linkelt táblázatból nekem az jön le ha 23-24C között tudom tartani a levegőt elvileg nem lehet gond de felett azért lehetnek necces szituációk! :-)
A ház hőtároló tömegének éjszakai lehűtését nagy teljesítményű elszívó ventilátorral oldom meg (40 cm, hiszen sok-sok ezer köbméter levegőt kell éjszakánként mozgatni). Automatikus be-kikapcsolását külső-belső hőmérséklet különbség termosztát is végezhetné. A ventilátor által a lakásban létrehozott vákuum az összes résen, lyukon, nyitott ablakon át folyamatosan szívja befelé a hűvös levegőt.
Mivel a levegő beeresztési pontok (ablakok) nyitását-zárását túl költséges lenne automatizálni, ezért az egészet csak kísérletnek tekintem.
Ha összejön anyagilag akkor megpróbáljuk a felülethűtést aztán ha letiltogat a harmatpont érzékelő akkor még mindig megoldás lehet egy páramentesítő készülék! :-)
"attól tartok csak, hogy ha magas a páratartalom és megy a mennyezet hűtés nehogy párakicsapódás legyen a plafonon! "
Ha valóban jól van hőszigetelve a ház ÉS olyan a külső árnyékolás is, hogy egy fél napsugár sem éri az ablakokat,
akkor igen csekély plafon/levegő hőmérséklet különbség is elegendő a kellemes klímához. Márpedig ha nem túl hideg a plafon, akkor nem kell félni párakicsapódástól.
Igen, egy klima, 24-órában páramentesítés üzemmódban megy, gyakorlatilag május - szeptember között. Szerintem nem oldható meg csak felülethűtéssel a pára és hőkomfort. Nállam csak gépi szellőztetés megy, nincs is lehetőség másra (fix ablakok). A légminőséget figyelem CO2-mérővel, így tudom, hogy szükség van a viszonylag magas légcserére. Ez pedig nyáron azt jelenti, hogy bizony bent magasabb lesz az RH. + a benti páratermelés. Ráadásul mi még nem is főzünk. Tegnap klímatisztítás után meghajtottam a gépet, folyt belőle a kondenz. Viszont normál napi üzemben is folyamatosan csöpog. Ha megint otthon leszek, hajd mérek egyet megint, de ha jól emlékszem napi 5 liter víz körül kiszed így nyáron.
Én nem látom át, hogy nállam mi a baj a gyakorlattal ( :D ), vagy mi lenne az ami elvi síkon biztosítaná a kellemes nyári klímát egy lakott, szellőztetett passzív házban egy tartósan meleg nyáron klíma vagy alapos hajnali szellőztetések nélkül.
A hővisszanyerő szellőztetés alap! Én attól tartok csak, hogy ha magas a páratartalom és megy a mennyezet hűtés nehogy párakicsapódás legyen a plafonon!
körbeérdeklődtem a külső vakolásról. Bámultak rám mint borjú az új kapura, legalábbis a mi környékünkön. :) Ha más nem lesz kitöltöm/kifugázom vakolóanyaggal a függőleges illesztéseknél és a tipikus hőhídaknál... Ez tekinthető 'köztes' megoldásnak?
Gabo011:
Szerintem mindenképpen alacsony hőmérsékletű rendszerben gondolkozzatok. A páraproblémára ablaknyitás, vagy még jobb egy hővisszanyerős gépi szellőztetés.
Most tervezünk egy alacsony energiás házat és megy az agyalás, hogy milyen hűtés/fűtés legyen! Kicsit a párától tartok de ezek szerint nem olyan nagy gond?! :-)
Nálunk mennyezethűtés van, levegős hőszivattyúval.
A páratartalom kicsit magasabb, de 23,5 és 24C között van a hőmérséklet, ez is kellemes.
Amikor nagy meleg volt ki se nyitottuk az ablakokat, több por jön be mint hűvös, abban a pár órában, amikor kint alacsonyabb a hőmérséklet.
fix 19Cos előremenő beállítással hűtünk, erre pont jó a hőleadó felület, a hőszivattyú minimális teljesítményre leszabályozva megy, nem láttam, hogy leállna, mert nem tud leszabályozni. Az előremenő néha lemegy 18C-ig, de különben ok. A takarékos megoldás titka, hogy nem akkor kapcsol be, amikor már meleg van, hanem csak szinten tartja a hőmérsékletet, megy a hűtés akár éjszaka is, ha kint van legalább 19C. GEO tarifa miatt 8-10ig szünet van, emiatt 10 után sajnos van egy pici tekerés, hogy visszahűtse a rendszert, de azért két óra alatt nem melegszik át annyira a szerkezet, nem sok ez. Ezt leszámítva a minimális teljesítmény miatt napközben se olyan rossz a COP, bár a hőszivattyú mérése nem megbizható, de eddig 200kWh GEO fogyasztásnál járunk június 1. óta, és ebben a HMV is benne van. (hűtés július 2. felétől megy igazán azóta viszont csak pár nap szünet volt)
Tényleg a hűtés se nagyon adna okot a szondás rendszerre, ha a háznak nincs extra hűtés igénye...
A szellőztetéssel az a gond, hogy vagy tárva nyitva hagyod az ablakot éjszakára (ez nem mindenhol járható) vagy fel kell kelned korán hajnalban, mert reggel 8 körül már melegszik az idő.
Az a minimál gépi hűtés egy darab split klíma egy nagy méretű házban? Megoldható vajon tisztán felülethűtéssel egy ilyen időszak egy nagyon jól szigetelt házban vagy minden képen csökkenteni kell valahogy a páratartalmat?
