ok, egy passzivhazban, ahol a szerkezet van futve/temperalva, ott ok. de akkor viszont a retegrend olyan kell legyen, hogy pl a znemeth altal irt listabol a 3cm lepeshang szigeteles, valamint a 6cm belso aljzatbeton egyszeruen elmarad.
Gondolj arra, hogy egy jol leszigetelt hazban (arrol beszelunk , nem ? ) az eloremeno futokozeg nem kell nagyon magas legyen . Egy ilyen (jol leszigetelt) hazban a szerkezet egesz evben kozel allando homersekletu. Van ra pelda, ahol a lemezalapban oldjak meg az egesz haz futeset es hat azon vannak a falak, ugyebar .
"Mert ez esetben mar ugyis lent vagy 2 m-el a felszin alatt, ahol nincs fagy miatti foldmozgas es ahol jo esellyel van eleg tartasa is a foldnek"
A "fagy miatti foldmozgas" -nak, szigetelt lemezalapnal nincs (elhanyagolhato) jelentosege .
A fold tartasa az valoban fontos. Ezert irtam, hogy "A haz mereteitol es a talaj minosegetol fuggoen" lehet olcsobb vagy dragabb. Azt meg hozzatennem igy utolag, hogy nem csak a haz merete, hanem a haz beosztasa (kozfalak mennyisege, stb )is fontos , ha ugyanannal a haznal a lemezalap vagy savalap mellett dontunk. Azt is hozzatennem, hogy foldmunka van savalapnal is. Jellemzoen feltoltes.
"szerintem eleg realis szamitas amit leirtam, mindenkeppen tobbet mond annal minthogy "HUZNI FOG"."
Azzal ,hogy "huzni fog" , arra utaltam, hogy nem valaszthatod el a ket dolgot egymastol, ilyen elesen ( a fal alatti " 0.8 W/m2K" -t es a " maradek 88 m2-et leviszed U=0.2 W/M2K "-t ) . A ketto kozott az atmenet egy kicsit maskepp fog kinezni. Amugy a szamitasaid nem tudom mire alapulnak, ha gondolod fejtsd ki egy kicsit bovebben.
Egy lemezalapot egyben teljesen lefedhetsz xps-sel, arra egy betonréteg (benne pl a padlófűtés csöveivel) amely nemcsak hőtároló tömeg lesz, de tartja a közfalakat is. A hab kitűnő hőszigeteléséhez képest az ytong szerintem hőhídnak tekinthető (de talán még az üveghab is). Én személy szerint még a külső falakat is erre a második betonrétegre terhelném (ha nehézszerkezetes házat építenék), ekkor az egész ház a talaj felé teljesen hőhídmentesen, egy xps rétegen fekszik. Ekkora hő-hatékonyságot sávalap esetén soha, vagy csak nagyon drágán/bonyolultan lehet elérni (üveghab tégla/aerogél árakat én sem tudok).
Mivel az ytong csíkkal csak a falaidat hőszigeteled alulról (ráadásul az xps-hez képest gyengébben), a padló hőszigetelésével (plusz az azon lévő rétegek elkészítésével) külön foglalkoznod kell, mindez a keverés az általam leírt módszerrel egycsapásra megoldva vagyon. És akor még ott van a sokkal több munkaóra miatt bekövetkező több pénzkiadás is.
Csak lemezalapra lehet a talajtól igazán jól elhőszigetelt rendszert építeni költséghatékonyan. A sávalapos megoldások vagy aranyárban vannak (lásd pl üveghab téglasor) vagy agyonbonyolítottak (lásd saját magad által is felvázolt problémákat).
en ezt hajlando vagyok elfogadni, amennyiben ala tudod tamasztani szamitasokkal. Ehhez egy rovid hoveszteseg-szamitas szukseges, valamint az "aranyar"-at kellene szamszerusiteni, akkor lehetne a koltseghatekonysagot osszevetni. Az uveghabra nehez arat talalni, de haszalhatsz helyette ytongot, nyomoszilardsagra osszevetheto az uveghabbal, amennyivel rosszabb hoszigetelo, annyival meg olcsobb.
bocs, nem voltam eleg pontos: a pince hianya nem zarja ki a lemezalapot, csak hat akkor esszerubb gazdasagilag, ha pince is van betervezve. Mert ez esetben mar ugyis lent vagy 2 m-el a felszin alatt, ahol nincs fagy miatti foldmozgas es ahol jo esellyel van eleg tartasa is a foldnek. Szoval ha a pince miatt mar ugyis lement az ember melyre, akkor esszeru megoldas lemezalapot tenni es azt alulrol jol leszigetelni. Egyetertek abban, hogy ennel elegansabb megoldas nincs. Dragabb megoldas se nagyon van, ezt halkan teszem hozza. Az ember azt hinne, hogy a (savalaphoz szuksegesnel) ketszer vastagabb betonlemez viszi fel az arat, de nem csak az. A lemezalap arat jelentosen megdobja ugyanis a vasalas, ez vagy otszor dragabb mint a savalap lemezebe tett halo.
Marmost ha pince nem lesz, akkor valamit kell kezdeni a talajjal, hogy a fentiekben emlitett fagy- es mechanikai promblemakat kikuszobold. Ez azzal jar, hogy az ember letolatja a felso talajreteget, odahordat vagy 100 tonnanyi kavicsot/kovet stb. azt megfeleloen ledongoli, hengerli, szoval olyan alapot csinal mintha autopalyat epitene. Ez sem olcso jatek azt hiszem
Remelem van itt nehany sav- es lemezalap-tulajdonos es kijavitanak ha tevednek.
A hoszigetelessel kapcsoltban nem mondtam ellent neked, igazad van, a lemezalapot tokeletesebben lehet szigetelni. Es znemeth-nek is igaza van, nem kell hagyni az alapba jutni a hot, ezert is volt a peldaszamitasomban U=0.8 W/mK saccolva a hoatbocstasnak. Ez pedig nem mas, mint egyetlen teglamagassagnyi porusos tegla szigetelokepessege, habarccsal egyutt es meg jocskan ra is hagytam. Vedd ugy, hogy ez a hoszigetelo-teglasor a fal es savalap kozott, amit lehet fokozni ytonggal vagy uveghabbal amint azt te is irtad. Ha savalapot hasznal az ember, akkor ugy valasztja meg a falazoanyagot, hogy ne keruljon sok ho az alapba.
szerintem eleg realis szamitas amit leirtam, mindenkeppen tobbet mond annal minthogy "HUZNI FOG".
"ha az ember nem akar pincet, akkor a lemezalap indulasbol kiesik a kepbol..."
Csak lemezalapra lehet a talajtól igazán jól elhőszigetelt rendszert építeni költséghatékonyan. A sávalapos megoldások vagy aranyárban vannak (lásd pl üveghab téglasor) vagy agyonbonyolítottak (lásd saját magad által is felvázolt problémákat).
"A múltkori ábrádon 0,7 W/Km-t adtál meg téglafalra - tömör téglával. Olvasgattam gyári adatokat és hőszigetelő téglára 0,13-0,14 körüli értékeket ad meg a gyártó,"
Ez U érték? Gyártó? Termék?
"De persze a nagyon hőszigetelt téglafal sem jó, ha nincs hőkapacitás, akkor nagyon ingadozik a hőmérséklet "
Nem két ezer ft-os termosztátot kell használni hanem 22 ezer ft-osat , azzal állítólag még egy kartondobozban is egyenletes lenne a hőmérséklet. Nézz utána az öntanulós (előrefűtős) termosztátoknak.
"ha az ember nem akar pincet, akkor a lemezalap indulasbol kiesik a kepbol.."
Ezt sajnos nem ertem. Miert zarja ki a pince hianya a lemezalapot?
"Az eredmeny persze nem lesz egyenerteku,"
Messze nem lesz az....
"Pl egy 100 m2 alapteruletu haznal ha 30-as PTH falakkal szamolunk, akkor az kb. 12 m2 erintkezesi feluletet jelent az alap es a falak kozott. Ha a maradek 88 m2-et leviszed U=0.2 W/M2K-re, es ezen a 12 m2-en lesz mondjuk 0.8 W/m2K, akkor nem is olyan rossz a helyzet,"
Ez igy elmondva valoban nem hangzik rosszul, de a realitas nem ez. A fal alatt celszeru lenne vonalmeti hovezetest szamolni . AT FOG HUZNI !!
A forumon szerepelt mar mindenfele megoldas a savalap - fal - hohid problemara. Purenit, foamglass , gazbeton , stb . En meg mindig azt mondom, a legelegansabb megoldas a lemezalap . A haz mereteitol es a talaj minosegetol fuggoen lehet olcsobb vagy dragabb mint a savalap (ha hasonlo hoszigetelesi ertekeket akarunk elerni ) . Az ami alabb elhangzott,
"ha a hő eljutott a szerelőbetonba vagy sávalapba, akkor nagyon sok hőszigeteléssel sem tudtam érdemben csökkenteni a falakon átmenő hőmennyiségen."
znemeth - 14365
es az altala javasolt megoldas
"többet ér a fal belső oldalára tenni a hőszigetelést (kb. 1 méter magasan), mint a sávalap két oldalára vagy szerelőbeton alá. "
nekem valahogy ugy hangzik: Kovessunk el mindent,csak ne csinaljunk lemezalapot. En ezt sajnos nem ertem...plane ebben a forumban nem.
ha az ember nem akar pincet, akkor a lemezalap indulasbol kiesik a kepbol... ez esetben olcsobb egy savalap, es annak korbeszigetelese. Az eredmeny persze nem lesz egyenerteku, de szerintem korantsem annyira rossz, hogy emiatt le kellene mondani rola. Pl egy 100 m2 alapteruletu haznal ha 30-as PTH falakkal szamolunk, akkor az kb. 12 m2 erintkezesi feluletet jelent az alap es a falak kozott. Ha a maradek 88 m2-et leviszed U=0.2 W/M2K-re, es ezen a 12 m2-en lesz mondjuk 0.8 W/m2K, akkor nem is olyan rossz a helyzet, es osszessegeben annyi mintha durvan U=0.27 erteku lemezalapod lenne.
Szia! de ez viszavezethető az épitőiparban dolgozók általános műveltégére is. ( az a sok napbarnitott "túlképzet " /6első+2második/segéderőre) "MIT FLANCOL EZ ITT! Ha nekem jó a csupasz tégla is Neki MIÉRT NEM!!!!" de legutóbb találkoztam -analfabéta PALLÉR ÚRRAL!! igy szólittatta magát!! én meg innentől csak irni akartam. DE a megrendelő szerint ez alak MEGBIZHATÓ!! én meg nem .--hát erről enyit........ nemrég az általam felrakott napelemeket este lelopták -ami meg nem jött öszetörték, és még nekik állt feljebb!!! fizesen +3X annyit -akkor majd nem ???!!!!
A múltkori ábrádon 0,7 W/Km-t adtál meg téglafalra - tömör téglával.
Olvasgattam gyári adatokat és hőszigetelő téglára 0,13-0,14 körüli értékeket ad meg a gyártó, Ytong kicsit jobb.
Ezekkel a számokkal próbálgattam néhány modellt - ha a hő eljutott a szerelőbetonba vagy sávalapba, akkor nagyon sok hőszigeteléssel sem tudtam érdemben csökkenteni a falakon átmenő hőmennyiségen.
Szóval többet ér a fal belső oldalára tenni a hőszigetelést (kb. 1 méter magasan), mint a sávalap két oldalára vagy szerelőbeton alá. 5cm ->10cm növelve a belső falon lévő hőszigetelést jelentős a javulás (6W/m2 -> 3W/m2), de a sávalapra felvitt 10 cm hőszigetelés már csak 1W/m2 javulást okoz.
Sokat jelent, ha 40 cm tégla helyett csak 30cm téglából építkezünk - 25%-kal csökkenti a falon keresztül a sávalapba elszökő hőt. Érdemes nem túltervezni a házat.
Már csak az a kérdés, hogy milyen belső építészeti trükkel lehetne a belülre betett hőszigetelést eltüntetni vagy a szoba részévé tenni. Sajnos nem csak a külső falakra, de középső főfalakra is alkalmazni kell.
De persze a nagyon hőszigetelt téglafal sem jó, ha nincs hőkapacitás, akkor nagyon ingadozik a hőmérséklet -> annál több levegőcserére lesz szükség -> huzat, szellőztetési számla.
Nincs ebben semmi csoda. Magyarországon pont ugyanígy épült egy rakás épület (szállodák, plázák, stb) az egyetlen különbség hogy a külső hőszigetelés régebben nem volt ennyire vastag (talán még ma is spórolnak vele). Egyébként a talaj felől az egész építmény egy nagy hőhíd. A tetőszerkezet meg sok kicsi hőhíd. Nem túl passzív e ház.
az alap felso reszen a szigeteles vastagsaga is kell szamitson valamennyit, hiszen ott a legmelegebb az alap es leghidegebb a kornyezete. Minel lennebb vizsgaljuk, annal inkabb kiegyenlitodik ez a kulonbseg, valahol 1 m melyen pl a talaj sosem hidegebb 0 foknal, viszont az alap homerseklete ijoval kisebb mint a felso, falakkal erintkezo reszen; ezert 1 m melysegben ugy kepzelem mar egy par centis szigeteles is megteszi, ha egyaltalan erdemes szigetelni.
Kosz, elolvastam. Magam is igy gondoltam, hogy a talaj felso reszen erdemesebb szigetelni, azt hiszem ugy csinalom majd, hogy egy tablaszelesseget (60 cm) hasznalok 5 cm vastag xps-bol, majd ezt megduplazom a felso 30 cm-en. Igy ahol hidegebb van, 10 cm szigetelesem lesz, lennebb meg 5, legalul semmi. Belulre meg nem teszek majd semmit azt hiszem, ha igen, akkor ott is csak a felso 30 cm-re
Lefelé még működne a dolog, de felfelé a 16%-os a lejtő kemény! :D No meg bringautak hiányában életveszély lenne ezzel vinni a kölköket. :( Mostmár szerencsére lesznek akkorák, hogy saját bringával jönnek. Volt nekem már jó bringám, csak ellopták. :(
OFF: Meglepodnel, hogy mire kepes. (85LE/200Nm/850kg) A 2t Saab gyengusz a 3L-hez kepest. Vadallat ez a kocsi, ugyanakkor palyan 150-es tempoval meg mindig csak 4,2l/100. Amugy veszek nemsokara en is bringat, csak gyerkocoket azzal nemigen tudom hordani.
QuickField - grafikus felület, mintapéldák, oktatóvideó: 5 perc megtanulni, viszont csak korlátozott modellméretig ingyenes.
Elmer - Open source. Szövegfile-ban kell leírni a geometriát és a paramétereket. A paraméterek megadására van kétféle GUI is. Eddig nem nagyon sikerült eredményt elérnem, még a mintapéldák megoldása közben is lefagy a solver.
Mindkettő 2D-s problémákra jó. Lehet, hogy az Elmer-ről továbblépek, és keresek másik igyértprogramot.
