Nekem 6,2x6-os garázsom van, 5m-es Hörmann kapuval kb. 1,6M-ban van. Én 50e m2 árral kalkuláltam. Nekem a ház alatt van, úgy hogy egyben a teteje terasz is. A garázs tető lejjebb van 20cm-el mint a ház szintje(erre a helyre+szigetelés megy), igy a hőhidat valamennyire kivédtük. Illetve monolit födém erről oldalról is teljesen le van szigetelve körbe.
A házam van, mellett kétállásos garázs a ház oldalában, kamra alatta pince, kis helyiség, előtte nagy terasz. Az egész mintha >80 nm-es épület lenne. Falak és a tető van meg, kb. 1,3 M körül tartok.
Szerintem Mekk Elek úgy értette, hogy egyáltalán nem épít garázst.. egyébként pedig valóban ott van a költség 3-4M körül. Nekem 36m2-es kétállásos garázsom lesz (egybeépítve a házzal, egy közös fallal)m ami gyors számításom szerint 80-90e Ft/m2-be került, ha levonom a bútorok és burkolatok ráeső részét.
De én is úgy vagyok vele, hogy ha esik eső, hó, fúj a szél, akkor semmi kedvem a kocsiban felöltözni, hogy eljussak a házig.. akár csomagok nélkül is, de ha valóban van vásárfia, akkor pláne...
Persze a megoldás valóban nem passzív házba való, de én is közel ugyanúgy szigeteltem és van benne külön kapcsolató fűtés is. A garázst a háztól 30NF választja el. De az enyém csak alacsony energiás lesz.
Egybe garazsra nincs jo megoldas. Elverzik a fodem, padlo csatlakozasnal, ajtonal, stb. Irrealisan dragabb, mivel ezek a csomopontok es maga a szerkezet is neheziti.
Ha kulon kerul, barmibol csinalhatod. Nekem pl. bontott teglabol, (nagy kismeret, b30,stb)+pincefalazobol keszul nemsokara (2 oldala foldben), fodem maradek fodemelem, rajta zoldteto (maradek vizszigetelo, drenlemez, kavics), csak par gerendat kell vennem, minden mas megvan. A haz bejarataval pergola koti ossze(~4m), amit befuttatok novennyel (kiwi, akac, stb.)
Total ismerem a szituaciot, mintha az en hazamrol irnal. Annyi nehezitesem van, hogy a hazat mar a 70-es evekben felepitettek, az elokert feloli oldalan nincs pince es 1.2m magasan van a foldszint az udvarhoz kepest.
Tehat en meg ha akarnek sem tudnek a hazban garazst csinalni, a haz udvar feloli oldalan lesz a garazs, ami egyben terasz.
Ha volna annyi helyem a telken, hogy mellétegyem - én sem tettem volna a házba a garázst. Még egy rövid fedett átjáró is befért volna, szóval meg sem áznék.
De mivel az előkert távolságát a többi ház megszabta így a ház elé sem tudtam tenni a garázst.
Maradt volna még a kert vége, a ház mögött.
Végig kellett volna betonozni az előkertet, ház mellett és a hátsó udvart.
Ráadásul egy gépkocsi fordulónyi területet is le kellett volna betonozni, mert tartok tőle tolatva egyszer-kétszer a ház falát találtam volna el 10 éves viszonylatban
Meg télen havat lapátolni (30m hosszan), hogy kiálljak.
Elvett volna a gépkocsi beállás 30 x 2,5 méter beállást + 6 x 6 méter fordítót = 100m2 - de nem mellékesen a hátsóudvart nagyon elkeskenyítette volna.
Inkább betettem a garázst a házba --- persze szívok a passzívházzal.
Bár szerintem hacsak a házat nézzük ugyanannyi hőszigetelés kell ha a ház oldalára teszem, vagy garázs és a ház közé. Mindegy, hogy a fődémet hőszigetelem vagy lemezbeton alatt - feltéve a garázs alapja nincs termikusan összekötve a házalappal.
Ez persze csalóka, mert ha a garázs nem volna a házban, akkor kisebb alapterületű vagy kisebb felületű ház kellene, kevesebb hőszigeteléssel.
"az emberek azert teszik a garazst a hazba, mert hamar van hazuk, meg kocsijuk is, akkor semmi kedvuk megazni amikor esoben ernek haza a tescobol."
Én úgy vagyok ezzel, hogy három-négy millióért (két autós garázs pluszköltsége) inkább ázok évente néhányszor 1-2 percig. Ez kb 200 ezer forintos órabér (adómentesen!), egyszerű esőben mászkálásért. Igaz, hogy nem ideálisak a munkakörülmények, de szerintem elég jól meg vagyok fizetve :)
Nalam a garazs tobbfunkcios (auto, kacat, gepeszet, hobby-butykoles), ezert a hazban bent lesz, atjarhato, csak epp nem kell allandoan a haz homersekleten legyen, jo ugy is ha valamivel hidegebb telen. Errol nem vagyok hajlando lemondani, ezert is lett a hazba tervezve, az eszaknyugati oldalra. Ugy probalok ra tekinteni, mint a haz egy olyan reszere, amely tampont kepez a kinti hideg es a benti meleg zona kozott (kintrol ugyanugy szigetelem mint a hazat, mar csak esztetikai okokbol is). szamoltam egy kicsit az adataiddal (200 kg 80 fokon, 120 kg 22 fokon, 800 kg kinti homersekleten -25...+30 fokig , haz homerseklete 20 fok, cP vas minden esetben), berakom az eredmenyeket. Az elso abra kWh-ban mutatja a bevitt-kivitt homennyiseget, a masodik tuzifaban, 80%-al elegetve. Ugy nez ki valahol 0 - 5 fok kozott kiegyenliti a motor melege a karosszeria hideget, ennel nagyobb hidegben negativ, nagyobb melegben meg pozitiv az energiamerleg. Tuzifaban kifejezve sem tunik jelentosnek, -10-ben negyed kilo faval visszafutom 20 fokra a kocsit.
"Express hőszigetelés habbal történő ragasztással...:
http://www.ceresit.hu/docs/ct84_leaflet.pdf"
Hasonlót használtunk a házunknál (Insta-Stik) és nagyon jól jött az XPS ragasztásánál. A kettős szelemen gerendáira mással nem is nagyon tudtuk volna felragasztani a 20-30 cm xps elemeket hőhídmentesen, úgy h. a fához is ragadjon. Belül is kellett ragasztgatni plafonra EPS-t és ott is sokkal könnyebb volt vele mint a szürke flexibilissel.
Persze nem olcsó, de külső szigetelésnél is lehetnek helyek, ahol jó elővenni.
A hőkés mellett a ragasztós pisztoly az ami szerintem évek múlva is vissza fog térni álmaimban.
Kicsit sarkosan fogalmaztok a garázs és passzívház kapcsolatáról.
Az emberek többsége azért teszi a házba a garázst, mert nincs helye --- a ház frontoldalát az építési előírás megszabja (ahogy a többi ház is elhelyezkedik), ez elé nem fér be garázs, oldalra általában nincs hely (keskeny telkek) - legfeljebb egy fedett gépkocsibeállóra. Ha a ház mögé tesszük, akkor sok havat kell lapátolni, hogy kiálljunk. A családban manapság inkább 2 autóvan (főleg aki most igényes passzívházat épít), nem szerencsés olyan beálló, ahol a két kocsi egymás mögött áll.
Emiatt az építtetők egy része beépíti a garázs a ház oldalába.
Szerintem egyszerűen figyelembe kell venni a garázs sajátosságait.
Nem kell betenni a garázst a ház termikusburkába, bár talán érdemes szigetelni, hogy ne kelljen ezt se fűteni.
A ház és garázs csatlakozásánál a ház oldalán márcsak annyi hőszigetelés kell, hogy tudjuk a garázsban 5-10 C fok alá nem fog csökkeni a hőmérséklet. Szóval felesleges 20-30cm EPS szigetelés. Viszont a garázs feletti lakótér miatt szigetelni kell a garázs tetejét (mint a pincét). Ügyelni kell a hőhidakra - ha a garázs egy része kiugrik a ház területéből ott inkább érdemes megszakítani a falat --- a ház oldali részt rendesen hőszigetelni kell, míg a ház területen kivüli részt a hőszigetelésen túl önálló falként folytatjuk. Ha a garázsban a födémet oszlopok tartják, akkor azt kivülről szigetelni kell.
További gond a hőszigetelt lemezalap. Egyik megoldás, ha külön alapot csinálunk a garázsnak --- illetve a födémtartó oszlopoknak külön pontszerű hőszigetelt alapot. Némi problémát okozhat ha ezen alapok külön mozognak, idővel megrepedhet a garázs fala az illesztésnél.
Másik lehetőség, hogy a lemezalap egyben a garázs alapja is. Ekkor a garázsban érdemes belülre hőszigetelést tenni, hogy a ház melege ne szökjön meg a lemezalapon keresztül a garázsba.
Ha jó a a talaj, akkor én inkább a külön alapokat javaslom, de én kivülálló vagyok, nem szakember.
Ha az épület tájolása rossz, és pont a garázs néz délre, akkor esetleg felhasználható lenne passzív napcsapdának. Ehhez esetleg olyan hőcserélő kellene, amelynek két be és két kimenete van, azaz a garázsban is cseréljük a levegőt, de nem keverjük a ház levegőjével. Bár ebben az esetben kivitelezhetőbb egy aktív napcsapda - azaz a garázs tetejét használjuk napelemeknek.
A garázsajtó hő és légszigetelése külön probléma, ezzel akkor kell foglalkozni, ha a garázst passzívan "fűteni" szeretnénk. Szekcionált garázsajtó légszigetelését nehéz megoldani. A billenőgarázsajtónál a perem (+ küszöb) növelésével, precizebb illesztésével és gumiperemmel javítható a légzárás, de a vasajtót még így is nehéz hőszigetelni, fából meg nehéz lenne merevajtót csinálni. Szerintem kétszárnyú hőszigetelt fa vagy műanyag ajtóval megoldható lenne a hő és légzárás, elektromos mozgatása nem sokkal bonyolultabb. Ez sem teljesíteni a passzív előírásokat, csak sokkal kevesebb hő szökne el a garázsból.
Egy garázst passzívház mellé csak úgy tudok elképzelni ha az egyáltalán nem része a passzívháznak. Tehát a garázs független a ház külső hőszigetlésétől (nulla hőhíd) és természetesen nem része a lakórész hermetikusan zárt légterének sem. Valahogy úgy képzelem el, hogy egy passzívház mellé készítünk egy olyan helyiséget (épületet), amelynek a ház felőli oldalfala hiányzik, majd óvatosan odatoljuk a passzívházhoz, hogy éppenhogy érintse annak külső burkolatát. Ettől fogva viszont külön épületként kezelhető, így tökmindegy hogy milyen a hőszigetelése (és van-e neki egyáltalán) vagy hogy a garázsajtó hőszigetelt-e vagy csak egy pléh lemez.
"... meg az utasterben is jelentos tomeg 20 fok korul van. Vajon osszessegeben mit jelent ez?"
Kb 200 kiló motor+váltó+kipufogó kb 80 fokon kb 120 kiló utastér kb 22 fokon a maradék tömeg meg az aktuális külső hőmérsékleten Az egyszerűség kedvéért az egész átlagát számold a vas hőkapacitásával.
A garázs egybeépítése a házzal nagyon nem szerencsés dolog. Nem csak azért az 1x vagy 2x 700 kg hideg vas miatt, hanem mert a garázsajtót - még- nem tudod megoldani hőhíd mentesen a légtömörséget meg el lehet felejteni egy garázsajtónál. Arról nem is beszélve, hogy a jelenleg elterjedt hőszigetelt garázsajtók kb. 5 cm vastag szigetelésűek, már pedig ez igen kevés egy passzívházhoz. Aztán meg minek drága szigetelésre költeni a garázson. Ha meg nem szigeteled le és egybeépíted akkor jelentős hőt fog elvonni a háztól. A garázs lehet a ház mellett, de teljesen külön épületként kell működnie. Egy másik gond a garázs-ház kapcsolatnál, hogy kell vegyél még egy méregdrága bejárati ajtót is, mert gondolom nem a garázson keresztül lesz a főbejárat.
Azt hiszem nem voltam eleg vilagos: - a garazsban lenne a szellozoberendezes (ventillatorzaj miatt) de magat a garazst nem szelloztetne, azt szuksegtelennek tartom. Tehat a garazzsal nincs osszekottesben a lakoter levegoje - a kemeny szinten a garazsban lesz, de a zart egesteru kandallo a nappaliban kap helyet. A fustcso atmegy a falon es a tuloldalon (vagyis a garazsban) csatlakozik a kemenyhez. A kandallo zart rendszeru, levegot kintrol kap egy csovon keresztul, fustot kivulre fuj a kemenyen keresztul.
Az egy külön kérdéskör, hogy szabad-e a szellőztető berendezést egy légtérbe tenni a kazánnal vagy garázzsal?
Szerintem nem hermetikusan zárt a szellőző gépészete, ha valami baj van a kazánnal és visszabüffent egy adag CO-t, akkor ágyadban halsz meg.
Tudom, rengeteg védelem van mindenhol, de a külön helyiségben való elhelyeznél nincs jobb. Én a szellőzőt inkább bevinném a garázsfal túloldalára és ott egy gardóbszekrényszerű izének álcáznám. Persze ekkor a hang okozhat gondot.
Esetleg a garázsban csinálj enyhe alulnyomást - azaz szívd a levegőt. Ha mégis keletkezik némi CO az autók miatt, akkor is az alulnyomás miatt a szellőzőből kifelé szökik a levegő és nem a laktér felé. Persze ehhez két ventillátor kell, dupla üzemeltetési költség.
Megfontolandó, hogy a garázsban is akarsz hőcserélő szellőzést és azt hogyan kötöd be a szellőzőbe.
nem tudom mennyire volt mar kivesezve a garazs kerdeskore. Tudom, hogy a garazsajto gyenge lancszem egy jol szigetelt hazban, es lehetoleg a garazst a haztol kulon kell epiteni, es nem futeni.
Nalam a garazs egyben gepeszeti hely is lesz, tehat meg ha elvileg futetlen is, a gyakorlatban a pufferek, kemeny, szivattyu, szellzoteto veszteseghoje valamennyire futeni fogja. Amit nem tudok belekalkulalni, az az auto altal kivitt/bevitt homenyiseg. Pl. kinti -10, beall az auto, bekerul hat ugy 1000 kg tomeg, amely nem mind -10 fokos. Mert pl ugy 150 kg-nyi motor meg kapcsoloszekreny 80 fokos ebbol, no meg az utasterben is jelentos tomeg 20 fok korul van. Vajon osszessegeben mit jelent ez? Elkepzelesem szerint van egy kulso homerseklet amely eseten az auto meleg es hideg reszei kiegyenlitik egymast, ez alatt "hideget visz be" a garazsba, efolott meg meleget. Tudtok ezzel kapcsolatos szamadatokat, gorbeket? Szuletett netan a szigetelt garazsajto problemara olcso es jo megoldas?
Erről jut eszembe: léteznek-e kis teljesítményű (pl 3-4 kW) gázzal fűtőkészülékek és ezek mennyivel olcsóbbak a boltokban általában kapható 15-30 kW-osaknál? És ha léteznek akkor a hagyományosaknál mennyivel drágábbak a jobb hatásfokúak (kondenzációs)?
Nem mintha szeretnék gázt a házba, de lehet hogy van akinek fontos ez a kérdés.
"ha kiegeszito futes is kell, akkor megsem elegendo.... :)"
Mindenki döntse el maga, hogy egy darab pl. egy millió forintos vagy pl kétféle rendszerből álló, de mondjuk összesen fél millió forintba sem kerülő hőforrással szeretne fűteni. Nem kötelező a fő+kiegészítő fűtés alkalmazása.
"plusz hogy ez igy akkor igaz, ha folyamatosan menni tud a futoapparatus. De ha a futoberendezes netan ejjeli arammal megy"
Mindenki döntse el maga, hogy (a hidegebb napokon) háromszázezer forintos hőszivattyút üzemeltet napi 24 órában, vagy két millió forintosat (háromszoros teljesítményű hőszivattyú + napi hőtároló puffertartály összköltsége) de azt csak az olcsóbb, viszont csak napi 8 órában rendelkezésre álló éjszakai árammal. Van aki türelmesebb a megtérülési határidők terén és van akinél ez minden költségszámítás alapja.
"Tovabba a tablazat napi atlagokkal szamol, ami nem tukrozi eleg jol pl az ejjel 3 es hajnali 6 ora kozti homersekletet. "
Jogos, a napi átlaghőmérsékletnél lényegesen hidegebb lehet egy-egy felhőtlen éjszaka hajnalán. Habár szerintem egy passzív (vagy akár csak alacsony energiás) ház nem tud zavaróan lehűlni pár óra alatt. De aki nem akar kiegészítő fűtést alkalmazni és zavarja ha ilyen éjszakákon a szobában reggelre a napközben megszokottnál kb. egy fokkal hidegebb van (én pl hűvösben sokkal jobban alszom), az számoljon rá egy kis tartalékot a fűtőrendszer max teljesítményére.
Alacsonyenergiás házba 2-3 kilowattos max teljesítmányű fűtőberendezés elegendő. Különösen akkor, ha a nehéz napokat kiegészítő fűtéssel hidalod át.
ha kiegeszito futes is kell, akkor megsem elegendo.... :) Vagyis hat kiegeszito futessel 0 kW is elegendo lenne, ha rossz akarnek lenni.
plusz hogy ez igy akkor igaz, ha folyamatosan menni tud a futoapparatus. De ha a futoberendezes netan ejjeli arammal megy (es puffere dolgozik), akkor maris haromszor ekkora teljesitmeny kell. Ha meg meleg vizet is csinal, akkor meg tobb. Tovabba a tablazat napi atlagokkal szamol, ami nem tukrozi eleg jol pl az ejjel 3 es hajnali 6 ora kozti homersekletet. Ha napi atlagra szamoljuk a futoberendezes maximalis teljesitmenyet, reggel hidegre is ebredhetunk.
Ezt én is nézegettem.(Én a Tytant). De lebeszélnek róla, mondván csak teljesen sik egyenes felületre működik. Nekem Ytong van, de sajnos a 2. emeleten körbe van jó 3-5 cm bedőlésem van az aljához viszonyítva. Igy nem tudom kisérletezzek e vele.
köszönöm a többségére emléxem, hogy írtad. A 100kSkk szigetelés nem rémlik. De itt az a kérdésem, hogy mit jelent a 3. réteg üveg? Utólag tetted rá? Vagy eleve nyílászárócsere volt? Bocs, ha már írtad volna ...
Egyébiránt átszámítva a kb 1 millaHUF szigetelés nagyon baráti ár... magad raktad, vagy szlovákiában ennyire olcsó az EPS?
Nem vagy indiszkret, En minden alkalommal megirtam ,hogy melyik rendszer mennyibe kerult. A szigeteles komplett a harmadik reteg uveggel 100000Szkk. Napkollektor 300 literes szolar taroloval, futes rasegitessel / fan coil / , a futesrendszer atalakitasaval egyutt 100000Szkk. Rekuperatoros szelloztetes 16000Szkk. Induktiv fozolap 97000HUF. Jelenlegi HUF /euro kurzus 280/1 . 1euro 30Szkk-nak felel meg. Evente 1200m3 gazt sporolok. Jelenlegi gaz ar 0,57euro/m3. Megterules 11 ev.
