Egy másik lehetőség a levegő fertőtlenítésére: Létezik egy készülék, amit egyszerűen a szellőző gép után kell a szellőző csőbe iktatni és feldúsítja a levegőt negatív töltésű O2 ionokkal és ózonnal. Gondolom akkora mennyiségben, hogy ne legyen káros. Olyan lesz a levegő (a honlap szerint), mintha a hegyekben, vagy a tengerparton lennél. Bővebb infó
Ezek hasonlóak azokhoz a műanyag csövekhez, amelyekben az épületen belül megy nálunk a levegő - kívül bordás, viszont belül teljesen sima (antibaci és antisztatikus). A poén az ilyen rendszerben, h. pont a toldásokat minimalizálja - 25 méter cső egyben van (és kevesebb a toldásnál jelentkező kondenzvíz lecsapódás).
UV bontás - most már meg fogom kérdezni már az orvos kolléganőmet. Az ózont és a klórozást nehogy vki folyamatosan csinálja - csak időszakonkénti tisztításra van és akkor lakók el otthonról!
Amugy szerintem is egy jo alternativát jelenthet a drága csővel, valamint a vizes (fagyállos, sóoldatos) rendszerrel szemben. Tény, hogy bonyolit a rendszeren, de azért a légminőség elég fontos dolog, főleg, ha megszokta az ember, hogy az ablakon milyen jo minőségű levegő jön be!:) (igaz hogy poros, meg meleg, de talán nem baktérium és gombatenyészetes). És én is kiváncsi lennék, hogy miből is áll az a baktériummentes cső, és hogy meddig is az.
Az ozon rendkivul reagens, oxidalo hatasu tudtommal. Igy keletkezes utan nem marad fent tartosan. Pont ezert fertotlenit, mert "szetszed" minden sejtet. Kozvetlenul tudobe jutva tudorakot okozhat tudtommal, de ehhez tartos, nagy terheles kell, ami igen nehez, pont az instabilitas miatt. Az Uv ezen kettoseggel fertotlenit. Egyreszt roncsolja a DNS-t, masreszt az ozonnal.
"Megjegyzem, ha a kondenzvizet a hővisszanyerő szellőztetőből v. a hőcserélőből sem vezeti valaki el rendesen, akkor ott is jöhet ilyesmi."
Természetesen ha a csőfalon lévő pára mellett még kondenzvíz is pang a rendszerben, az jelentősen tovább rontja a helyzetet. De nem szabad arra gondolni hogy pusztán a kondenzvíz jó elvezetése önmagában megoldja a baciproblémát. (a csőtoldások miatt tökéletesen kondenzvíztelen rendszer amúgy sem létezik, ráadásul léteznek gyárilag gégecsöves lewt rendszerek is, ott még több víz-zsák van)
A napi átlagos futásidőt nem tudom miből kiszámolni, de biztos hogy a légcserélő (rekuperátor) szinte soha nem megy napi 24 órát, így az UV fényforrás is kevesebbet fogyasztana ennél. Ráadásul létezik mindössze 4 wattos UVC fénycső is, talán ennyi is elegendő nekünk. (de tudtommal UVC ledek is léteznek már)
"a teljes kvota majd 3%-at elloni erre, mikozben nulla energiabefektetessel is elerheto ugyanaz, nem tunik jo otletnek."
Ha a beruházáskor sokszáz ezer forintot elköltünk bacimentes csőre, az nem ront a passzívház "jóságán", de ha ehelyett az összeg elenyésző töredékét fektetjük energiába, az igen. Ez az egyik gyenge pontja a passzívház számításoknak: a képletekben a pénznek nincs értéke.
"ja, es az UV-C nem jar ozontermelessel? mert hosszutavon az nem igazan egeszseges!"
Igen, az UVC fény termel ózont. Az ózon (rengeteg pozitív hatása mellett) bizonyos töménység felett valóban kellemetlen tüneteket okozhat (kiszáradt száj, légutak irritációja). A tünetek az ózon leállása után azonnal és maradéktalanul megszűnnek (tehát nem mérgez, csak irritál). Hosszú távon tudtommal semmi maradandót nem képes okozni. (ezeknek még utána kell nézni) De: 1: lehetséges hogy a csodalámpánk annyira kevés ózont termelne hogy az a legérzékenyebb ember ingerküszöbét sem érné el. 2: lehetséges hogy ha tudnánk hogy az antibaci cső pontosan milyen méreggel irtja a bacikat, inkább sírva könyörögnénk napi néhány óra ózondús levegőért :)
Egyébként UV-C lámpával ivóvizet is fertőtlenítenek, számos ilyen berendezés kapható, egylakásos teljesítményűben is.
A legionella esetén nem jó az UV fény - microbicid vegyszereket és rendszeres karbantartást javasolnak. Megjegyzem, ha a kondenzvizet a hővisszanyerő szellőztetőből v. a hőcserélőből sem vezeti valaki el rendesen, akkor ott is jöhet ilyesmi. Ózon és klorin-dioxid (v. mifene magyarul) fertőtlenítésről már olvastam. Szerintem légtechnikás szakit kellene megkérdezni, h. mit csinálnak a légkondi rendszerek esetén (ólálkodtak ilyenek a fórumon korábban - de lehet hogy csak marketingesek voltak). Valószínűleg időszakonként fertőtlenítés, pucolás + pangó kondenzvíz minimalizálása.
Amúgy nekem azok a megoldások tetszenek amelyek passzívak, utána alacsony-technológia, majd a komplikált. Elvileg a LEWT tetszik leginkább mert elegáns, de a bacik miatt döntöttünk a kevésbé attraktív, de alacsony technológiát igényló SEWT mellett. A LEWT+baci szűrés viszont már a komplikált technológia kategória nálam.
Indiában különben a LEWT-es rendszer használják kórházak "légkondicionálására". Ott viszont nem antibacis cső van, hanem a csőbe, még az eleje felé beraknak egy nagy betondobozt a föld alá, amelyben nagyobbacska mészkövet helyeznek el. Ezen csapódik le a kondenzvíz, de átengedi a levegőt. A mészkövet vszínüleg kevesebb baci, gomba szereti...
ha 20W atlag, akkor napi 480Wh, evi 175kWh. 100m2 hazra az 1.7kWh/m2/ev. Nemtudom nalunk a villanyaram primerenergiaigenyet mekkora faktorral kell szamolni, de saccra 2-vel. tehat ez 3.4kWh/m2/ev primer energia igeny. mikozben a full primer energia igeny 120kWh/m2/ev lehet.
a teljes kvota majd 3%-at elloni erre, mikozben nulla energiabefektetessel is elerheto ugyanaz, nem tunik jo otletnek.
persze a sewt-nek is van segedenergia igenye, mindenki kiszamolhatja belefer vagy sem.
vajk
ja, es az UV-C nem jar ozontermelessel? mert hosszutavon az nem igazan egeszseges!
Ööö... és a szellőztetőberendezés sem fogyaszt áramot, vagy a hőszivattyú, esetleg az indukciós főzőlap? Azt hittem, bocsánat. Meglehetősen tisztában vagyok vele, mit jelent a passzívház, amit leírtál, azonkívül leginkább egy hőátbocsátási minősítést jelent. De semmiképp egy olyan barlangot, ahol nincs villamosenergiafelhasználás. Az más kérdés, hogy ezt magának termeli-e meg, vagy veszi a szolgáltatótól, de ez már nem szorosan a passzívház definíciójához tartozik, gondolom. Egyébként van egy sanszom, hogy ez az említett UV eszköz kevesebb villanyáramot fogyasztana, mint az épületben található legtöbb fogyasztó.
az egyik, hogy aramot fogyaszt, az meg penzbe kerul.
a masik sokkal komolyabb. passziv hazrol beszelunk. a passziv szo azt jelenti, hogy tetlen, nem aktiv. olyan hazat akarunk, ami magatol jol mukodik, nem olyat, amit mindenfele gepeszet, aktiv eszkoz tart lakhato allapotban.
szamomra ez a passzivhaz filozofia lenyege. csinalhatnank nagy kazannal jo futest, de helyette olyan hazat csinalunk, amit nem nagyon kell futeni. legkondi detto. motoros automata redony helyett okosan kihasznaljuk a tajolast, ablakelhelyezest, tulnyulasokat.
ezek a megoldasok nem romlanak el, nem kernek enni. idotalloak, hosszutavon megterulnek.
"Ismét megkérdem: van-e vélemény az UV-C fényről?"
Az akvarisztikában használatos megoldás a vizet UV-val átvilágított csövön át keringetni sterilizálás végett. Nem látom elvi akadályát a levegőt is sterilizálni így.
"Egy szónak is száz a vége: a SEWT szerintem kevesebb törődést, kisebb macerát jelent."
Különösen annak, akinek vizes hőszivattyúja van mert az a SEWT rendszer alkatrész+munkadíjának 90 százalékát már meg is spórolta, hiszen a levegő-radiátor számára szükséges hő ingyen és helyben rendelkezésre áll. Legalábbis én télen a hőszivattyú primer hőcserélőjéből (elpárologtató) távozó kb 9 fokos vízzel kívánom előfűteni/fagymentesíteni a rekuperátor beszívott levegőjét. Nyáron ugyanaz a víz (kissé arrébb) a bejövő levegőt fogja hűteni.
"az antibacis cső ARANYÁRBAN VAN!"
Ezért lenne jó valami házilagosan is megoldható baciölő megoldás. Ismét megkérdem: van-e vélemény az UV-C fényről?
Egy szónak is száz a vége: a SEWT szerintem kevesebb törődést, kisebb macerát jelent. Ugyanakkor jóval olcsóbbnak is tartom, pont azért, mert az antibacis cső ARANYÁRBAN VAN! A védekezés egyetlen helyen történő odafigyelést igényel, az jól hozzáférhető, tisztítható.
Igen, csakhogy nem tudjuk melyik igazabb: 1: a lakas relative gyors legcsereje garancia arra hogy egy idoben viszonylag keves korokozo tartozkodik a legterben. 2: a csoben relative nagy legsebesseg a "szokasosnal" sokszorta tobb bakteriumot szakit le a vizfeluletrol es visz magaval a lakasba. Valoszinuleg valamennyire mindket allitas igaz.
A baktriummentes szupercso belso feluleterol valoszinuleg folyamatosan oldodik a vizbe valamilyen irtoszer. Kerdes hogy ez a reteg egy, vagy szaz ev alatt fogy el.
Hazilag is lehetne valahogyan valamilyen hasonlo reteget letrehozni. Peldaul hogyan csinalhatnank PVC cso belsejere valamifele ezust reteget? (pl. ezust-klorid oldodik-e es artalmas-e?)
Dobj az itteni címemre egy mailt, aztán elküldöm a számomat. Írd le, hol a helyszín, ha van terved, küld el, no meg azt is hol tartotok az egésszel. A többit személyesen.
Most a héten, meg a jövő héten millió dolgom van, de utána szabadabb vagyok.
No azért az sem mindegy h. milyen bacik röpködnek a levegőben. Nem csak a lakás, de a saját testünk is tele van velük - és mégis jól megvagyunk velük. Viszont vannak olyanok amelyek megbetegítenek... Gombák közül is akad jó pár amely szívesen megtelepedik a sötét és nedves környezetben és nem tesz jót az egészségnek, ha kapunk belőlük rendszeresen...
Az a kérdés, h. a csőrendszerből a kondenzvizet milyen jól lehet eltüntetni és az anti-baci réteg a csöveken mire és meddig jó.
Más, de még légtechnika: G1-es szűrőbetéthez tud vki beszerző helyet?
A problema a fold alatti csorendszerrel, hogy kozel idealis felteteleket talalnak ott a bacik. Paras/vizes feluletek, elheto homerseklet , oxigen . Egy lakasban ez azert kontrol alatt van valamilyen szinten ( Domes,,..os es baratai ) .
"Ehhez a csorendszerben keletkezo bakteriumok novekdesi sebessege es a legaram az alapveto input parameterek."
A bakteriumokrol azt gondolom, hogy megfelelo kornyezetben (es ilyen egy fold alatti mezei cso ) sokan vannak. Tobben mint kene. Ugyhogy a novekedesi sebesseg nem hiszem , hogy szamit , mert elfogyni ugysem fognak a csobol . A legaram az biztos , hogy befolyasolja a dolgot , meg az, hogy a csovek falarol, mennyi baci kerul be a legaramba. Talan a "bacik tapadasi kepessege" (tudom , hogy nem ez , de nevezzuk igy ) is mervado lehet. Merni kene....
Ezerfele bakterum letezik, ezek mindegyike mas kornyezetben, mas homerseklettartomanyban, mas taptalajon, mas sebeseggel szaporodik. Tehat a kerdesedre szerintem nincs jo valasz, ezert mindig a leheteges maximumra kell torekedni. A vedekezes valodi merteket a zsebed/paranoiad szabja meg. Az orvos is tudja hogy a sokadik kezmosas utan is marad a kezen valamennyi korokozo, megis kezet mos mutet elott :)
Meg valamit: - a bakteriumok nagyon kicsik, szamukra egy vizcsepp a Velencei-to, a cso falan levo lehelletvekony parafilm pedig maga a kiaradt Missisipi.
"Ettol kezdve felesleges bakterium/kobmeter ertekeket szamolni"
A lakasban millio bakterium van csorendszer nelkul is a kerdes az hogy a csorendszer ezen mennyit novelhet. Ehhez a csorendszerben keletkezo bakteriumok novekdesi sebessege es a legaram az alapveto input parameterek.
"A kerdes az hogy egy vizcsepp mennyi bakteriumot tud termelni masodpercenkent."
Ismetlem: egy (azaz:1) darab bakterium is megbetegithet egy embert. Ettol kezdve felesleges bakterium/kobmeter ertekeket szamolni, hiszen nem letezik biztonsagos mennyiseg (a nullat leszamitva). Tokeletes biztonsag persze nem letezik, de a fertozes valoszinusegenek csokkentesehez annyit kell kinyirni kozuluk, amennyit csak lehetseges.
Masreszt pedig a fold alatti csoben nem egyetlen vizcsepp van hanem ezernyi, es/vagy talan több negyzetmeternyi paras felulet. Itt osszessegeben lehet nulla darab korokozo es talan lehet tizmilliard is.
Ismét javasolnék a szívócső utolsó szakaszához hozzátoldani egy belülről tükröző felületű csődarabot egy UV-C fényforrással. És akkor talán nem muszáj a méregdrága antibaci csöveket alkalmazni, elég lesz a mezei pvc lefolyócső is. Ellenvélemény?
"Ha a csokek nagyon bacisak, akkor a bejovo levego is egyre bacisabb lesz"
Az nem eleg hogy bacisak. A baciknak folyamatosan nagy sebessegel novekedniuk kell hogy a legarmba meg tudjak novelni a baci szintet. Egy lejtett csorenszerbe ahol nem all meg a viz ehhez csak az aknaban lehetnek jo korulmenyek. Az meg nincs is a legaram utjaban ha jol van tervezve a rendszer masreszt meg eltavolitasra kerul a viz.
"A ház alatti garázs/kamra vízzáró betonból készült, "
Nem garázs, mert túl drága lenne a megbízható nyomásálló garázsajtó :) Mivel a tér kacattárolásra használható, legyen pince. Egyébként a világ több pontján készítenek házakat hasonló elven: például vízparti házgyárban elkészítik az úszó beton alapú házat, majd vontatóval a tulaj által bérelt kikötőhelyhez (stéghez) viszik és ott a parthoz kötik. Állítólag egész kis utcák, lakónegyedek léteznek már. A legszebb hogy a telek garantáltan vízparti, ráadásul ha bunkó a szomszéd, egyszerűen arrébb költözöl :)
Ha ártéren lenne telkem, én is elgondolkodnék egy úszó passzívház konstrukción :)
A lakasban levo levego kicserelodik arra alevegore, ami a bacis csoveken keresztul jon be. Ha a csokek nagyon bacisak, akkor a bejovo levego is egyre bacisabb lesz. Azt meg nem tudom, hogy a bekerulo levegoben levo bacik bennmaradnak , vagy cserelodnek ok is . Ha mondjuk 1-10 % -uk marad bennt minden 2 oraban az sem hangzik jol... Ha a levego nem a csoveken keresztul jon be, az valtoztat a dolgokon. Szerintem nem kerdeses, hogy higienias szempontbol a SEWT a kedvezobb. A baciallo csovekrol meg....mintat kel venni 2-5 ev utan . En NAGYON kivancsi lennek .
