ez első látásra nagyon jónak tűnik (télen entalpiás, nyáron alu-műanyag), de hogy egyszerűen cserélhető. (Azt tudni kellene, hogy milyen anyagból van, mert a paul féle minta papír lenne, azt tisztítani, meg ha víz érné valahogy...)
a PHI szerinti hatásfoka kb hol van? megfelel nekik? ha a gőzt átengedi részben, az nagyon nagy energia nyereség pluszban a normálhoz képest (analóg lehet a normál és a kondenzációs gázkazánnal)
megnézem a leírását jobban, nekem már csak két-három hónapom van, hogy eldöntsem milyen szellőztetőt építek be.
Van az elszívott levegő bement előtt porszűrő, de az "csak" G4-es és azért azon nagyon finom por átmegy, akárki akármit mond. Nem értek hozzá, de X évente logikusnak tűnik a kitisztítani. De lehet, h. más ezt jobban tudja.
Szerintem a főzési dolgok (remélem!!!) már nem érnek el ilyen messzire és a szénszűrős szagelszívó teszi a dolgát. Bár próbálkoztam olyan ötlettel, h. a konyhai elszívóba is tenni egy, mondjuk G3-as szűrőt, de a légtechnikusok nem igen hallgatták meg.
ha mindenki elkezdene villannyal futeni, az meg hasznalhatna is az eloszto rendszernek. a halozat nyilvan csucsra van meretezve, minden egyeb esetben joresze kihasznalatlan. a csucs mostanaban nyaron, estefele van. szoval telen, plane ejjel, boven van szabad kapacitas a halozatban.
a termeles mas kerdes. de ha a volgyeket teszi a plusz fogyasztas kevesbe mellye, akkor meg hasznos is, mert lehet novelni az olcso, nehezen szabalyozhato alaperomuvek aranyat.
Csak a hőcserélőt, vagy a komplett szellőztetőt cserélted?
A Hovalt, vagy a Paul félét, vagy valami mást?
...Persze, kérdéses a tisztíthatóság... nincs előtte porszűrő (a már elszívott levegőre gondolsz), vagy a frisslevegős oldalon is takarítani kell olykor? vagy az olajsütőből származó anyagokra utalsz, mert az tényleg rettenetes a tisztíthatóság szempontjából?
A hővisszanyerős szellőztető rendszerben cseréltem ki a hőcserélőt egy olyan membrános hőcserélőre, amely a hő mellett a páratartalom egy részét és ezzel a látens hő egy részét is visszaforgatja. A részletekről nem bírtam én se túl sokat kideríteni - pedig keresgéltem a neten, de tény hogy működik.
Persze, kérdéses a tisztíthatóság. Az eredeti hőcserélőt lehet zuhanyoztatni (alu/műanyag), ezt nem biztos.
még egy apróságnak tűnő dolog a villamosáram gáz dilemmához:
a hazai áramelosztó rendszer elavult felújítását ki fogja fizetni? Ha minden utcában például 15-20 % átállna először hőszivattyúra, annak a többletteljesítmény odaszállítása miatti hálózatbővítés költségét le fogja nyelni az EON? Hát ezt nem hinném.
Tehát csak úgy éri meg szvsz bármely energiahordozó felhasználásába fektetni pénzt, ha annak igényét radikálisan csökkentettük.
Erre most jó alternatíva a PASSZÍVHÁZ.
De még egy (most még) aprócska felhő a jövő kék egén:
Pár éven belül terjedni fognak az elektromos autók. Annak a többletenergia igényét sőt ami lényeges, az üzemanyagokon jelenleg meglevő sokszoros adót hogyan szedi be az állam? Mert be kell szednie, mert a másik oldalon arra szükésg van!
A villamos energia ~38%-át állítják elő MO-on jelenleg gázból. Tehát 100% gázáremelésnél 38% villamosenergia áremelés lenne várható. Persze, ha minden más ára maradna. Ilyen esetben a hőszivattyú még jobban megérné.
...A gáz drágulásával kapcsolatosan elég csúnya jövőt tudnák jósolni - arra a lóra nem tennék...
én nem igazán látom a reális alternatívát, mert ha gázból állítják elő a villamosenergia csaknem felét az országban, szvsz a villamos energia ára pontosan követni fogja a gázét.
Legfeljebb majd 10 éves távlatban lehet majd azt megcsinálni, hogy áramtőzsde lesz talán a kisfogyasztóknál is (ahogy az van már a német nagyfogyasztóknál), és ha nagyon pörögnek a német szélkerekek és nem tudnak mit csinálni az sok energiával (volt már erre többször példa a közelmúltban) abban a pár órában a vezérelt elektromos energia ára (anyja neve: éjszakai áram tarifa) nagyot csökken. na ekkor kapcsolják majd be a fűtési hőszivattyút a moboltelefonról vezérelve a passzívházasok is. ;-)
nekem lesz ugyan tartalék kéményem, mert kb úgy 10 évre taksálom hogy gázzal fűtök a passzívházamban, akkor már valószínűleg sokkal olcsóbb lesz a hőszivattyú, én valószínűleg arra cserélek.
A pellet nekem szintén gyanús, mert ugye azt azért ipari feldolgozás után kerül a fogyasztóhoz, annak az árát mesterségesen magasan lehet tartani (mondjuk a gázárhoz kötni). Más dolog a faelgázosító kazán, amibe rönkfát is majdnem betehetsz, és rögtön az erdő tulajtól megveheted, bár itt is nagy konkurencia az erőmű, ami nagy tételben vásárol, így az erdészetnek nem tudni megéri-e a kisfogyasztókat kiszolgálnia. (és egy érdekes hír: már most vásárolják az osztrák pelletgyártók a hazai erdei hulladék fát hogy pelletet gyártsanak belőle)
És ezeknél (pellet, rönkfa) van egy kis probléma azért, ezeket tárolni kell, azt a tárolót megépíteni, szállítani, (fuvardíj) és a helyigény ami négyzetméterenként sok százezer forint lehet és az is beruházás.
Mostani eszemmel én az áramban és a mostaninál olcsóbb (vagy jobban támogatott) napelem hálózatba visszatáplálásba hiszek és akinek megéri a hmv-t napkollektorból. és ésszel takarékoskodni.
Amugy az a szomoru/szep, hogy gazzal sem lenne sokkal olcsobb! Igaz hogy a gaz most kb harmad aron van, tehat kb 35000-bol meglenne, de a gaznak egyre durvabbak az allando koltsegei (a beruhazason kivul). Evi alapdij 12000 (asszem plusz afa), kemenysepro 8000 korul, kazan karbantartas 15000 korul. Ez mar 35000 forint, plusz a gazszamla, az osszesen 70ezer. Nem is olyan durvan kevesebb mint a villany, es a villanyfuteshez messze nem kell akkora beruhazas.
Ha négyen lennénk és csak 20 fok, akkor 1900 kWh körül lenne :)
Amúgy igazad van - nem jó villannyal fűteni PH-at sem.. A költség mondjuk havi 10-12 ezer forint átalányban egész évre elosztva, de valahogy koncepciósan nehéz ezt megemészteni, h. fizetni kell. Pedig a PHPP is megmondja, de ott máshogy néz ki, mint a villanyórán.
Amire a villanyfűtés jó, hogy a hőigényt ténylegesen megismerjük.
Ha majd lesz garázsunk, akkor abba berakunk egy vegyestüzelésű kazánt, amely egy, a házban lévő pufferhez kapcsolódik és az kaloriferrel emeli a bejövő levegő hőmérsékletét 2-3 fokkal. Ez a hosszabb távú terv...
Több a hőforrás a földszinten (és egyenlőre munkaterület az emelet) és nagyobb ablakfelület van - és jobbára ott fűtöttünk. De nyáron is melegebb a földszint.
Ha kikapcsolom a szellőztető rendszert, akkor elkezd felkúszni a meleg, de amúgy nem.
Tegnap összesítettem a fogyasztási adatokat, meg az eddigi mérési adatokat. A házon belüli és a külső hőmérséklet alakulásáról készítettem egy összefoglalót.
Ami érdekesség (számomra): - a födém és a lemezalap hőmérséklete. A födém mérése nem tökéletes, ami látszik az ábrán is, de azért valamit mond. Az épület észak-keleti sarkában mérjük a betonmag hőmérsékletét. Tegnap 16,59 fok volt, amikor legyűjtöttem az adatokat - a lemezalap hőmérsékletét egész jól tudjuk mérni - a kamrát az hűti - 17,5 fok körül van - az alacsony páratartalomtól szenvedtünk kicsit a télen - keveset voltunk otthon, kevés mosás, főzés és januárban vettük csak lejjebb a szellőzést - múlt héten beraktam egy entalpiás hőcserélőt, amit kipróbálásra kaptunk és már fölnyomta az RH-t 60 %-ra.
A villany fogyasztás mérlege (2009. okt.14-től, amikor bekapcsoltam a "fűtést"):
3600 kWh összes fogyasztás 4,5 hónapra. Ebből 2700 kWh a melegvíz és fűtés. Napi 2 kWh-val számolva a meleg vizet, 2400 körüli a fűtés energiaigénye. Már jelentősen visszaesett a fűtési hőigény - így nem számolok már jelentős többlet fűtéssel
A PHPP-vel számítva 2400 kWh az évi fűtési hőigény (2 főre nézve, 21 fokra beállítva a belső hőmérsékletet). Nem gondoltam volna, h. ennyire jól visszaadja a modellezés a valóságot.
Fejlesztési tervek: - pergola - árnyékolás délre (hacsak vki nem oldja meg a zsalu rögzítés problémáját) - napkollektor HMV előállításra és bejövő levegő temperálására (ha sikerül a kínai hőszivattyúval összehozni)
Eddig durvan 3500 kwh-ba melegvizzel es egyeb fogyasztassal egyutt. Jelenleg ezert meg 45Ft-ot fizetek kwh-nkent, de ez atmeneti megoldas, a jovo telen mar 10Ft-ert fog ez menni, amint bekerul a pelletkandallo. Ha elketromos fogyasztasra rendezkednek be hosszu tavon akkor ezt ejszakai arammal meg tudnam tenni van eleg buffer kapacitasom hozza, de a pellet a legjobb otlet szerintem. Igy a napkollektor+pellet komboval 100%-ban megujuloval fogom fedezni a hoenergiat a legolcsobb aron.
Az elpattant átkötők nem a hibás szériából valók voltak? Valami adalékot kihagytak belőle a fröccsöntők. Mi is kaptunk belőle, bár úgy tudom, h. kevesebbet, mint Ti és amennyire lehetett kihagytuk őket. Könnyű volt megismerni - kézzel el lehetett törni őket. A hibátlanok mindent kibírnak, iszonyú erősek, azt amikor akartuk se nagyon bírtuk eltörni.
Itt találsz egy mércét, amit lehet egérrel mozgatni és pillanatok alatt kiszámolja adott csőhöz és adott légszállításhoz a sebességet és a nyomásveszteséget. Vagy éppen visszafelé, kiszámolja milyen cső kell, ha egy adott sebesség alá akarsz menni. Ha van kedved, kinyomtathatod és megépítheted papírból is :) Itt a link: Kink a mércére
