Hát nem tudom mit szólna a statikus -aki már a 25-ös I. osztályú téglára is huzza a száját- a II. o. tégla nyomószilárdságával rendelkező 19cm vastag falazathoz. Szerintem ne bonyolítsuk túl.
Mégegyszer leszögezném, nem vagyok ellene a silkának, de még a 20-as elem is a habarcsával együtt 2rugóval drágább, mint a csiszolt 30-as tégla, ráadásul vastagabb szigetelés kell rá. Megcsinálhatjuk a silkás verziót is, végül is nem kell sokat plusszba számolni, de drágább lesz valamivel még úgy is, hogy vékonyabb alap kell alá.
Kéne egy statikai számítás, hogy 19-re rakva ez elég-e, ha igen akkor jóval olcsóbb mint a 20-as silka, a különbségért még a méretpontatlanság is bevállalható. 38-as falat viszont nem raknék+hozzá 30 cm EPS meg belül valami vakolat... 70 cm fal az ablakok az EPS rétegben lőrésekké változnak...
Valamiért nagyobb méretekre emlékeztem, de a lényeg benne van az adott táblázatban. Nem tudom miért nem tudják pontosan lefűrészelni a követ, kicsit furcsállom a mérettűrésüket... Szilkás mészhomokő tégla a sóskútival összehasonlítva drága vagy olcsó?
Én is csak azért futottam bele a sóskúti téglában, mert ahol építkezni szeretnék 2 falunyira van a kőfejtő... Természetes, energia szegény, és nagy tömegű építőanyag, öko PH-nak tökéletes :)
"és adott a sóskúti mészkő tégla(25×25×40cm 25kg-os blokkban), amit a természet állított elő. Miért is hanyagoljuk a sóskúti téglát?"
Ha az ára versenyképes és a méretpontosság is kielégítő (pontos méret = forint megtakarítás!)
akkor szerintem elvileg semmi akadálya annak, hogy a sóskúti követ is esélyes versenyzőnek tekinthessük.
Én igen sok házat/épületet láttam sókúti kőből és szerintem kezdhet aggódni a homoktégla a dobogón...
Csak az időjárás viszontagságait nem tűri jól hosszú távon (lásd a Parlament első külső burkolata), de 25 centi hőszigetelő/védőburok mögött teljes bizonságban érezheti magát (legalább is az első ezer évben ;)
Világnézetről nem tudom ki beszélt itt. De továbbra is fenntartom, hogy nem érdemes foglalkoznunk most könnyűszerkezetes passzívházzal. Érveim:
- engedélyezhető házat akarunk, tehát saját munkával össezállított könnyűszerkezetes ház nem jöhet szóba
- ha van PH minőségben épülő könnyűszerkezetes ház, ami EMI engedélyes azon nekünk nem kell tanakodnuk, mert majd megmondja a gyártó, hogy mennyibe kerül
Csak egy keresztkérdés: adott a mészhomok tégla, amit mesterségesen állítanak elő, és adott a sóskúti mészkő tégla(25×25×40cm 25kg-os blokkban), amit a természet állított elő. Miért is hanyagoljuk a sóskúti téglát? Van valami oka?
Ez legalább kipróbált Ph terv. Kivesszük fölülről a háztartásit, alulról a gardrobot, és kész a 100 m2. Ideális az elrendezés, ebből következően a nyílászárók elhelyezkedése. Van külön WC, 3 szoba, stb.
Nem kell ilyen támadónak lenni. A PHPP majd megmondja, hogy elég -e az YTONG fal alatti szigetelésnek, és elhiszem neked, hogy lehet YTONgról sziklát indítani...
A hőszivattyút mint írtam ki kell számolni alternativaként, a gázcsonk az udvaron kiinduláshoz meg adja hozzá mindenki, hogy mennyiért van a gázcsonkja az udvaron..., és majd utána eldönti.
Ezért mondtam, hogy ne feltétlenül ragaszkodjunk a Ph minősítéshez, mert az sokba kerül. Inkább vállaljuk be a PHPP rontását, bár ha megtalálom, belinkelek valami érdekeset.
"Valóban jó vakolással és vakoló anyaggal téglafal is légtömör lesz. Csak akik a téglafal árát összevetik a PKC-val azok ennek a vakolásnak és az anyagának az árát sosme számolják bele a fal árába."
Ebben igazad van, úgy korrekt, ha hozzávesszük a vakolás árát is. Így +2500,- hálózva.
Az ytong kezdést pedig jobb, ha elfogadod, mert pl. a tegnap belinkelt Wienerberger hőhídkatalógusban is szerepel sima sávalapként a perlit töltéses első sor, ami rosszabb az ytongnál, de itt van ez is.
Ne gondold, hogy nem akarom megérteni, csak nem tudom elképzelni, hogy megfelel. De ha igen, én hidd el örülni fogok neki, mert nagyon sokat spórolhatunk. A PHPP majd megmondja.
