Bemutatkozás: |
Személyi jogos gyógyszerész vagyok. A feleségem is gyógyszerész. A
lányom 87-ben, a fiam 88-ban született. Kezdõként (86) a megye egyik legforgalmasabb patikájában
kezdtem. Az alapbérhez az ügyelet jelentette a kiegészitést. Késõbb dolgoztam véradóban, Galenusi
laborban ( a megye gyógyszertárai számára gyártottunk gyógyszereket: évi 150q kenõcs, 5 millió tabl.,
500 ezer kĂşp Ă©vente stb). 94-tõl vagyok gyĂłgyszertár vezetõ (Elõtte kĂ©t önkormányzat által kiĂrt
magánpatika kialakĂtását is megpályáztam, de nem nyertem. Igaz a szakvizsgámat csak 93 nyarán
tettem le.). 97-ben a privatizálás során liciten (10 millióval verte fel egy külsõ befektetõ /sajna volt
gyógyszerész aki a nevét adta hozzá. Õk a megye legnagyobb patikáját meg is vették, mert jutalmul a
privatizáció elõtt kinevezték a vezetõjévé -azonos licitnél a bent dolgozó „nyert”-/) megvehettem a
gyógyszertár ingatlanát és személyi jogot kaptam az üzemeltetésre. A naivitásomat és a betegek
érdekében való munkámat az érzékelteti, hogy 94 és 97 között megdupláztam az „állami” patika
forgalmát (privatizáció elõtt inkább értéket szoktak csökkenteni). Ezt újból sikerült elérni (1997-2002).
Így az elsõ évben a gyógyszerkiadást, második évben az épület külsõ állagát, tavaly a raktárakat, idén
(2003) reményeim szerint a gyógyszerkészités, szociális helyiségeket és a fütést sikerül felújitani.
RemĂ©lem a jövõben a tetõ felĂşjĂtásra is jut pĂ©nz.
Mindennapi likviditási gondjaim nincsenek, de a jövedelmezõség drasztikusan csökken. Mára
eljutottunk arra a pontra, hogy ha nem kapna a vállalkozás a nagykerektõl és a termelõktõl
kedvezményeket akkor veszteséges lenne a patika . „Gazdasági” vezetõként mindig figyelem a fogyasztói igényeket. (A 90 évek elején másodállásban egy
gyógytermék nagykernek a képviselõje voltam /árut is hordtam/ 3 megyébe. Meggyõzõdésem lett,
hogy az egészséges táplálkozás, a táplálék kiegészitõk, gyógytermékek is nagyon fontosak. 97 után
viszont a nagy stressz miatt a táplálék kiegészitõk, és az úszás is kevésnek bizonyult számomra.
Magyarországon is gyógyszerként törzskönyvezték a homeopátiás szereket a 90-es években.
Elkezdtem tanulni a homeopátiát. Úgy érzem ez a szakmának az a területe, amellyel alapjaiban
tudunk mást, eredményesebbet nyújtani a betegeknek.)
Az OEP/kormányzat állandóan szükiti az árréstömeget, ugyanakkor elvárná, hogy kevesebb
gyógyszert adjunk a betegeknek. Ez gazdasági ellentmondás.
Személy szerint támogatnám a „családi” patika modellt. Mert vallom, hogy a patika mint
egészségügyi intézmény a legolcsóbb és a legmagasabb szakmai tudású kereskedelmi egység
is. Ugyanakkor a „családi patikák” garanciák is lehetnek arra, hogy a hivatás mindig fontosabb
legyen , mint a kereskedelem. A hivatás alapja a tudás, a továbbképzés. Örülnék, ha a
kormányzat/OEP/minisztérium is támogatná ezt, és nem a létünkért kellene küzdeni, hanem szakmai
továbbképzésre és a patikák fejlesztésére fordithatnánk idõnket, és leendõ anyagi erõforrásainkat.
|