nem fért ki a cim jol:
Horn sétány nem de sváb kitelepítő rakpart igen. Es pont a Parlament előtt és nem eldugva mint a sétány. Mert az keresztény nemzeti dicsőség tett volt. Vasfüggöny lebontása az meg nem
A névváltoztatás oka, hogy a hatályos jogszabályok szerint nem lehet közterületet elnevezni olyan személyről, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.
Korábban megírtuk, sajátos módon emlékezett meg a Mi Hazánk Mozgalom a kommunizmus áldozatairól, ugyanis fekete zacskókkal takarta le a Budapest XIII. kerületében található Horn Gyula sétány utcanévtábláit Novák Előd. A politikus szerint ez az akció is közrejátszhatott a mostani döntésben.
Mozgástér és kényszerpálya szempontjából tanulságos, hogy az USA és Nagy-Britannia diplomáciai képviseletét megdöbbentette, hogy éppen egy
vesztes állam lép fel az elsők között deportálási kérésekkel. Tiltakozásukra Gyöngyösi külügyminiszter csak annyit válaszolt, hogy "akkor majd az oroszok fogják kezükbe venni a kérdést." Minderről Földesinél semmit sem tudunk meg, mint ahogyan azt is elhallgatja, hogy a magyar kormány tagjainak többsége is a kitelepítésre szavazott (köztük idősebb Antall József is). A politikai felelősség jelentős részben tehát a magyar kormányt terheli, akkor is, ha az egyházak és az ellenzéki pártok sőt a szociáldemokrata és a kisgazdapárti politikusok jelentős része nem értett egyet a kitelepítéssel.
id. Antall József, aki a Tildy-kormány újjáépítési minisztereként a kabinet 1945. december 22-i ülésén kifejtette:
- "...nemzetpolitikai szempontból nem kétséges, hogy Magyarországnak érdeke, minél nagyobb számban hagyják el a németek az országot. Soha nem lesz ilyen alkalom, hogy megszabaduljunk a németektől..."
