„Ha a víz- és területhasználat módján nem változtatunk, akkor a szivattyúzással idevezetett többletvíz egyre üresebb víztartályba érkezne. A Homokhátság elmúlt évtizedekben kialakult vízhiánya 5-6 köbkilométerre tehető, ez körülbelül a Balaton víztérfogatának két és fél, háromszorosa. Hihetetlen mennyiségű vizet be tudna fogadni a talaj, de ahhoz, hogy tárolni is tudja, növelni kell a szervesanyag-tartalmat. Erre megfelelő megoldás lehet a talajtakarással működő mezőgazdasági kultúrák alkalmazása. A szárazodó klímát jobban elviselő kultúrák termesztését is vizsgálni kellene”.
„Spanyolországban naponta 437 golfpályát öntöznek”, a golfpályák több vizet fogyasztanak, mint Madrid és Barcelona lakossága együttvéve – közölte az Extinction Rebellion.
" De mi lenne egy ideális és megvalósítható tározó medermélysége? Amit az árvizek idején fel lehetne tölteni?"
Csináltak ilyen tározókat kifejezetten az árvízi csúcs tompítására. Ezeket csak ideiglenesen (az árvíz és a leürítés idejére) ársztják el, olyan másfél méteres vízmélységgel. Jó nagy a területigénye.
".... hasznos lenne a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken – már ha lehetséges folyóvíz odavezetése – mert számtalan előnnyel járhatna. És ebből csak a túrizmus, a természetvédelem, a mezőgazdaság, az árvízvédelem csak a legfontosabbak, de nem az összes! "
”Csak mert a már meglevő Tisza-tóből sem lehet kivenni elég vizet, mert akkor lecsökkenne a vízsint, ami viszont kell a turistáknak, üdülőknek. ”
Természetesen ehhez sem értek. De mi lenne egy ideális és megvalósítható tározó medermélysége? Amit az árvizek idején fel lehetne tölteni?
(szerintem a Tisza tó számtalan okból hasznos; nyaralóknak, pihenni vágyóknak, a túrizmusnak, a természetvédelemnek. Hogy pedig csökkenti az árvízveszélyt? A vízügyesek jobban tudják.
A magam hozzá nem értő véleménye szerint hasznos lenne a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken – már ha lehetséges folyóvíz odavezetése – mert számtalan előnnyel járhatna. És ebből csak a túrizmus, a természetvédelem, a mezőgazdaság, az árvízvédelem csak a legfontosabbak, de nem az összes!
És mert szerintem ahol víz van, ott van élet is. Jó élet.
Nem akartam sokat ragozni, de a "nincs értelme" azt jelenti elsősorban, hogy nincs értelme félméteres vízmélységű tározókat cvisszacsinálni, mert azok pillanatok alatt kiszáradnak. Napi 1 cm párolgási veszteség, két hónap, és üres a tározó anélkül, hogy egy cseppet is hasznosítottunk volna. Ezért kell a föld alatti tározást favorizálni. Természetesen a több méter mély tározók is szóbajöhetnek, csak azok nem természetesek lesznek.
És - igen - vannak vizes élőhelyek sekély vízmélységgel, azokat is fenn kell tartani, csak azok viztározó célú hasznosítása nem lehetséges.
"lényeg végül is olyan mint a hajszálerek és főerek hálózata. a víz élet, olyan mint a vér."
az, h van-e értelme azon áll, h mekkora területen és milyen területen.
@vizet a talajban kell tárolni...
vannak felmérések, azaz számok, térképek, hol mekkora volt, ott akkora lehet. tehát nincs vagy-ez-vagy-az, hanem ezismegazis van. aztán arányok vannak, meg mértékek és aztán van élővilág, mert az élővilág ezaztamazt igényel.
+
nem a sivatagot kell elárasztani, hanem a ligetet kell révvel kiegésziteni.
a tiszából tervezik táplálni, most mondták az egyenes beszédben. pedig viszont ott vannak a felső tiszán közepes víztárolók. a lényeg végül is olyan mint a hajszálerek és főerek hálózata. a víz élet, olyan mint a vér.
A megfogalmazott cél (a cikk címe) jó, de a terv rossz. Nincs értelme akkora mezőgazdasági terület feláldozásának. A vizet a talajban kell tárolni, de nem ott, ahol most is van, hanem ott, ahol már vízhiány van. Ez elsősorban a Kiskunság magasabb része. Ott kell egy komoly szivárgó rendszert kiépíteni, amit a Dunából kell megtáplálni, függetlenül attól, hogy árvíz van-e, avagy nincs. Aztán lehet évekig szivattyúzni a vizet, mire érezhető hatása lesz, viszont addig is lehet öntözére felhasználni a kiemelt vizet igény szerint.
Leginkább azért aggódtunk, hogy a vízlépcsőrendszer tönkreteszi az Európában egyedülálló szigetközi-csallóközi vízi, illetve vizes ökoszisztémát, valamint, hogy a duzzasztás veszélyezteti a magyar ivóvízbázisokat, köztük Budapest vízellátását.
Csak mert a már meglevő Tisza-tóből sem lehet kivenni elég vizet, mert akkor lecsökkenne a vízsint, ami viszont kell a turistáknak, üdülőknek.
Viszont a medertározással lehetne valamit kezdeni, és ehhez már csak a csongrádi vízlőpcsőt kellene megépíteni A szocializmusban már hozzákezdtek az építéséhez, de aztán nem volt rá pénz.
Vásárhelyi kis kanyarátvágásai jók, Paleocapa 10 km-es egyenese meg rossz. A folyó és a hordaléka egyensúlyban van, ezért a hosszú egyenesek nem tarthatók, a kanyargás "kellemességét" meg el kell találni (tanulmányozva a folyó egyes jellemző szakaszainál a folyó viselkedését). . A Tisza eredeti túlfejlett kanyarjai csak arra voltak jók, hogy az árvizek minél nagyobb területet öntsenek el. Azokat le kellett fűzni az élő medertől.
A fokgazdálkodás nem megoldás a jelen helyzetre, ugyanis a fokokon szabadon mozog a víz ki is, be is, a szabályozatlanság miatt pedig olyankor áll víz alatt egy terület, mikor épp vetni, aratni kellene, vagy épp akkor száraz, amikor kellene a víz a termesztett növényeknek.
Ezzel szemben a talajban tározás jó megoldás lehet. Azaz a vegetációs időn kívüli időszakban lehetne elárasztani az alkalmas területeket, avagy magasan vezetett csatornákkal lehetne a talajba szivárogtatni a vizet bármilyen időszakban.
A visszavadítást a folyó szabályozatlanná szabályozásával érte el az ezelőtt 30 éve indított holland-belga projekt
A Maas 45 kilométeres szakaszát átalakító Grensmaas projekt az ökológiai haszon mellett jelentősen csökkentette az 1980-as-90-es években a környéket több száz négyzetkilométeren vízzel borító árvízek kockázatát.
