Hír: múlt időben, tényszerűen – ezért sem (volna) túl izgalmas műfaj, hacsak nem a valamikor volt történések hoznak minket lázba.
A feltételezéseken alapuló, azokat kifejező feltételes mód, pusztán egy-egy lehetséges kimenetele/következménye a folyamatos jelent is mindenkor megelőző múltbéli eseményeknek – melyek megtörténtéig, azok (mármint a jelen történései) ugyanolyan képlékenyek voltak, mint a most is, igen sokféleképpen prognosztizálható jövő.
A problémát inkább abban látom, ha egyáltalán: mivel általános, mindazonáltal érthető igény mutatkozik a jövőbeni történések ismeretére, boldog-boldogtalan jövőkutatóvá, szakértővé, vátesszé avanzsál.
Nézzünk egy aktuális példát.
Mottó: „Készüljünk a legrosszabbra, reméljük a legjobbat.”
Az eddig (többségében) a kis polcon porosodó virológusok mindegyike, hirtelen reflektorfénybe került. Miután helyzet van, az óvatos kezdést követően, ma már nem győznek egymásra licitálni. Még az őket meghatározó és behatároló hierarchikus kötelmeket is áthágva, akár egymásnak ellentmondó, ezért gyaníthatóan nem minden esetben szakmai alapú jóslatokba bocsátkoznak.
Eredmény: kaotikus tanácstalanság, kvázi pánikhangulat, kényszeresen egymást utánzóan másoló intézkedések; a megosztottságnak köszönhetően, lassan polgárháborús közhangulat.
Hogy mi ezzel a gond?
Feltételes módba, azaz a jövőben teljesíthető feltételektől tették függővé a jelenünket – ami meg ugye a múltunkból következő jövőnk előzménye. (De most tényleg!:-)
Igen: a feltételes mód olykor olyan feltételeket, indokolatlan, aránytalan korlátokat eredményez a jelenben, ami torzítva determinálja a jövőnket.
Van még egy nyelvi jelenség, amiben rendre megnyilvánul az elfogultság a médiában: amikor valakinek a véleményét, állítását közlik, a sorrendiség attól függ, hogyan viszonyulnak az adott személyhez.
Ha az ő pártján állnak, először jön az állítás, utána az, hogy ki mondta.
Ha viszont másik irányzathoz köthető személyről van szó, akkor azzal kezdik, hogy ki állítja, utána írják, hogy mit.
Alakul az új katonai gigaszövetség: egymás karjaiba lökheti Putyint és Hszit Amerika bombázós, hadihajós izmozása.
A cikk tovább túráz. Ismerteti az orosz és kinai védelmi miniszterek szájtépését. Ezek azok a figurák a két országban akik véleménye sem nem oszt, sem nem szoroz, s idönkint úgy hullanak mint a beteg légy a falról.
Közben Biden és Hszi Csin-ping barátságoszan telefonálgatnak.
Kedves Portfolió elemzö. Majd akkor gyere vissza ha valamit konkrétan tudsz, addig csak jósolsz, ijesztgetsz és találgatsz, feltételes módban.
Jó, és mi van az olyan ajánlatokkal, reklámokkal, hogy "akár ennyi meg ennyi". Tudjuk, hogy NEKED tutira nem lesz annyi, talán valakinek összejön, de a haszon leginkább a hirdetőé, nem a tied.
valójában ezek a dolgok a covidnál is súlyosabb problémák... és ez csak a jéghegy csúcsa, ahogy ez a topikom is csak karcolgatja a felszínt: A nyelv dekonstruálása
Rengeteg kárt okoz a hírérték nélküli, feltételes módban megfogalmazott hír. Azt jelenti, hogy még nincs hír, de lehet, hogy mamajd lesz. Az is lehet, hogy nem lesz.
A nehezen olvasó meg csak bánul, mert nem tudja, hogy fiú-e vagy lány. Vagy mind a kettö, de lehet, hogy egyik sem.
Ami 50%-ig igaz, az 50%-ig nem igaz. A feltételes mód bújtatott, alattomos változata a tulajdon képpen. Ha valamire azt mondjuk, hogy tulajdon képpen piros, akkor abba biztosak lehetünk, hogy ninden színü csak nem piros.
- Tulajdon képpen kapott egy pofont. Pedig csak seggbe rúgták.
