Napjainkban kérdés, hogy melyik az a legkisebb tömegű részecske az amit még anyagnak tekinthetünk. Hol célszerű meghúzni a határt?
A tudat vonatkozásában az új tudományos eredmények alapján meg állja helyét a tiszta anyagi eredetű elmélet?
„Ez az irányzat fel fog gyorsulni, és egyre közvetlenebb lesz a kapcsolat ember és gép között.
Szerintem, de lehet, hogy neked lesz igazad!”
Az nyilvánvaló, hogy az ember ott alkalmazza a mesterséges intelligenciát, ahol kevés rá az egyének szellemi kapacitása. Gyorsan és sok információ feldolgozása döntések előkészítése céljából. Már alkalmaznak agyhullámokkal vezérelt mechanizmusokat, például végtag protéziseket, de ezek nem önállósíthatják magukat a páciens érdekében. Az én félelmem arra alapul, hogy egy „gép” olyan önálló racionális döntést hoz, amely az emberiség ellen irányul. Az emberek is hoznak ilyen döntéseket bőven, de azt eladható csomagolásba rejtve. Az esemény után a körülményeket, vagy olyanokat hibáztatnak, akiket a többség deviánsnak ítél, amivel felmentést kapnak egy-két generáció idejéig. Egy embereket „szellemi” képességekben felülmúló globális ráhatással bíró gépezet, egy kiterjedt hálózat, könnyedén kirostálja azokat, akiknek alacsonyak a túlélési esélyei.(beteg,fogyatékos, Stb.) Ezzel az „azonos esélyekkel” rendelkezők között, kiéleződik a verseny. (Mad Max) Az embernek evolúciós hozadéka az, hogy önmaga legnagyobb ellenségévé változott. Egy gépnek már csak a végjáték lelkiismeretfurdalás nélküli levezénylése marad. :(
„Az következik belőle, hogy a puszta logika mennyire életellenes.
Legalábbis az az egysíkú logika, amit te feltételezel, és szerintem tévesen.”
Szerintem az a robot, amelyikbe programozva van az ember és az élet védelme, az még nem független a gyártójától. Az öntudatra, önállóságra ébredt robot,(Gólem) elsődleges „feladata” az önfenntartás, önvédelem lesz. Ha már azt is tudja, hogy nem biológiai, hanem fizikai (szilícium, vagy egyéb) alapon létezik, az erőforrásai megszerzésére, gyarapítására törekszik. A puszta normállogika alapján.
„Azt viszont nem gondolom, hogy ha létre hoznák, mindenképpen ki akarna irtani minket.
Miért tenné?”
Szerintem az MI nem fog rendelkezni érzelmekkel, csak logikával. Ebből kifolyólag nem ismer szánalmat, empátiát. Ha az emberiség tevékenységét logikátlannak, saját és más létezőkre veszélyesnek találja, be fog avatkozni. Számára az emberiség túlnépesedése nem érzelmi humanitárius probléma, hanem gyakorlati megoldás kérdése. Ez pedig a válogatás nélküli létszámcsökkentés. Zárójelbe: az általunk feltételezett láthatatlan világkormány, a mindenki felett pálcát törő elit, ezen munkálkodik. A humanizmus álarcát viselve. :(
„Bármi is legyen az anyag, az anyag szerveződésének terméke a tudat. „
Amennyiben ezt a „terméket” ki tudja mutatni egy berendezés, eszköz, úgy mint az elektront, vagy protont, akkor már legyűrt minket a mesterséges intelligencia. :(
az anyag és a tudat két külön világban léteznek. ahol átfedik egymást, ott teremtődik az értelem és az érzékelés. az anyagnak eféleképpen nem lehet tudása a tudatról, csak a tudat alakitja az anyagot, h a tudat érzékelése létrejöjjön. az idő, a tér, az érzések mind a tudat kivetülései, ill a tudat tudatosulásai. az egyes tudatok is ahogy tudatositják a másik tudatot (az anyagon felül), tudatositják, h a tudatnak a részei. (lucifer és az alma. kapuk és kulcsok. lépcsők és trónok. viz és a part.)
„Igen erősen hat nyugaton és keleten is az a marxista gondolat, hogy a fejlődés egyirányú és folytonos.
A múltban csakis alacsonyabb rendű lehetett minden mint ma, az eszmék és a vallások is.”
Az lehetséges, hogy a fejlődés folytonos, de nem biztos hogy egy irányú. Minden, amiről azt hisszük egység, előbb utóbb szétágazik, „szakosodik”, majd a szakok is felosztódnak. Az egységes világrendszer, amit Kozmosznak nevezünk, rengeteg alrendszerből tevődik össze. Minden megváltozik, átalakul az idő folyamán. Így a felsőbbrendű és alsóbbrendű meghatározások, az anyagra és a szellemre vonatkozók is megváltoznak. /ki mint él, úgy ítél/
„A metafizika sosem lesz megkerülhető gondolatkísérlet.
Azért nem, mert azt már biztosan tudjuk, hogy a tapasztalati tények érzékelése és felfogása élettanilag meghatározott, és csakis a jelenlegi földi viszonyok között az életben maradáshoz szükséges mértékben alakult ki. Egyszóval kozmikus távlatokban igen korlátozott.
Ezt meghaladni, legalábbis azt megpróbálni meghaladni az egyik lehetőség a metafizikai gondolkodás.”
Az emberiség „kisded” korában az animizmus volt a trendi vallás. Ekkor álltunk valóban közel a természethez. Ekkor mindenki a saját képére formálta a hitét. Amint megjelentek a „próféták”, akik megmondták a tutit, birkanyájjá degradálták az embereket. Elvették tőlük a hitük szabadságát, személyre szabhatóságát. A monoteizmussal pedig zsákutcát nyitottak a szellem szabad áramlásának. Azt meg senki sem tudja biztosan, hogy mi, vagy ki várja majd az út végén. Ezt a túlvilágról vizionált képet, mindenki magának alkotja ma is, akár az animizmus idején. A kozmosz végtelen sok létformája igényli a metafizikai gondolkodást, mert különben magunkat zárjuk be a bolygónk börtönébe.
"De nem biztos, hogy a megszülető Fizika máris hatályon kívül helyezte a metafizikát, mint az érzékeléssel fel nem fogható dolgok eredetének kutatását."
Egyet értek! A metafizika sosem lesz megkerülhető gondolatkísérlet.
Azért nem, mert azt már biztosan tudjuk, hogy a tapasztalati tények érzékelése és felfogása élettanilag meghatározott, és csakis a jelenlegi földi viszonyok között az életben maradáshoz szükséges mértékben alakult ki. Egyszóval kozmikus távlatokban igen korlátozott.
Ezt meghaladni, legalábbis azt megpróbálni meghaladni az egyik lehetőség a metafizikai gondolkodás.
„Az emberi értelem, s az emberi tudat emergenciaként áll elő.
Az emergencia ezen értelmében: "...elkülönülő részletekből olyan átfogó egészek jönnek létre, amelyek minőségi értelemben különböznek az alkotó részleteiktől..."
Emergencia pl. az ősrobbanás pillanatától kezdve a felfúvódáson át a világegyetemet alkotó anyag létrejötte (elemi részecskék: fermionok és bozonok).
Emergenciának tulajdoníthatjuk a csillagok (napok, és körülöttük bolygók) által létrejött galaxisok, galaxishalmazok, s az azokból álló szálas szerkezetek létét.
Emergencia az élet létrejötte, benne a sejtek, s azokból élőlények (növények, állatok, stb.) kialakulása.
Emergencia az állati agy (idegsejtek) olyan szerveződése, melyben értelmet figyelhetünk meg (emberi agy).”
Az emergensen létrejött egységek működését az alsóbb szintek szolgálják ki.”
A metafizika, időben megelőzte a fizika tudományát. De nem biztos, hogy a megszülető Fizika máris hatályon kívül helyezte a metafizikát, mint az érzékeléssel fel nem fogható dolgok eredetének kutatását.
Az autóreprodukció, szaporodás, sokszorosítás, feltétele az emergencia, vagyis az egyből való felmerülés, a felbukkanás képessége. Amennyiben az EGY a Minden, akkor ennek kell képesnek lenni a szaporodásra. /ezt látszik alátámasztani az univerzum tágulása/ Ugyan akkor a logikánk szerint, a Minden már nem szaporodhat, mert minden létezőt, a teljes létet jeleníti meg. Ha az Egy nem szaporodhat, akkor viszont csak elaprózódhat. Az a kérdés merül fel, hogy ez által elveszíti a meglévő tulajdonságát, a lényegét /esszenciáját) vagy pedig továbbra is megőrzi az elaprózottságban? /ha a mennyiség a minőség rovására megy, akkor nem/
Azonban lehetséges az összegződés, az „egységbe”, rendszerbe szerveződés folyamata is, amivel a minőséget is úgymond „rehabilitáljuk”. A rend, a rendszerezés, energiát igényel, amit a környezetből kell „begyűjteni”hozzá. Ebből kifolyólag csak a Nagy egység, az EGY képezheti a zárt rendszert, mint a teljes halmazt. A benne létrejövő részhalmazok, már nyílt rendszerek, mivel külső energia bevitelre szorulnak. A rendfenntartás azonban nem egy automatikus, egyirányú folyamat, mert az entrópiát, (a rendezetlenség növekedésének mértékét) is figyelembe kell venni, mint a rendrakás melléktermékét, a hőfelesleget. A keletkező hőfelesleg, energiamennyiség, a zárt rendszerben már nem felesleg, hanem felhasználható a rész-rendszerek számára. Egy „költői kérdés”, hogy mit tekintünk alsó, vagy felső szintnek a részhalmazok, rendszerek rangsorolása során? Ha a legnagyobb minőséget képviselő Egyet, a teljes halmazt, akkor az a felső szint. A részhalmazokat, amik együttesen is alacsonyabb minőséget hordoznak, alsó szintnek kell tekintenünk. A minőségi lesz a vertikális, a mennyiségi pedig a horizontális tagozódás az egységen belül. Ha a képességet is felosztjuk ez alapján, akkor a szellemi képesség lesz a függőleges, ami az alá és fölérendeltséget jelenti. A fizikai, vagy anyagi képesség lesz a vízszintes, ami mellérendeltséget jelent. Az úgynevezett rangsort, a szellemi és fizikai képességek szélsőértékeinek mértéke határozza meg. Ebből kifolyólag a legnagyobb rangú a teljes halmaz, az Egy és ehhez viszonyulnak a részhalmazok a saját szélsőértékeinek megfelelően.
"Némely kisebb csoportja önmagát egy (a világi hatalmak fölötti) felsőbb hatalomnak definiálja, és kijelenti önmagáról a többségnek, hogy nem létezik (az uralma biztosítása érdekében). Ennek ellenére ők is csak szolgák, a globális társadalmi struktúra (globalion, vagy szocialon) engedelmes rabszolgái. Hatalmi eszközük a tőkekoncentráció által felhalmozott, elképzelhetetlen mennyiségű pénz birtoklása, és azzal a bankok általi műveletek segítségével a pénzpiac hatékony befolyásolása."
Az anyagot sokan fetisizálják, de a kölcsön hatásokat tekintve a pl. az elektromágneses kölcsönhatást és azon belül a rádióhullámokat figyelembe véve többen azt erőhordozó részecskének mondják, pedig az amikor a vákumban, világűrben terjedve erő (kölcsön hatás ) és nem részecske.
Az emberi értelem, s az emberi tudat emergenciaként áll elő.
Az emergencia ezen értelmében: "...elkülönülő részletekből olyan átfogó egészek jönnek létre, amelyek minőségi értelemben különböznek az alkotó részleteiktől..."
Emergencia pl. az ősrobbanás pillanatától kezdve a felfúvódáson át a világegyetemet alkotó anyag létrejötte (elemi részecskék: fermionok és bozonok).
Emergenciának tulajdoníthatjuk a csillagok (napok, és körülöttük bolygók) által létrejött galaxisok, galaxishalmazok, s az azokból álló szálas szerkezetek létét.
Emergencia az élet létrejötte, benne a sejtek, s azokból élőlények (növények, állatok, stb.) kialakulása.
Emergencia az állati agy (idegsejtek) olyan szerveződése, melyben értelmet figyelhetünk meg (emberi agy).
Az értelmes emberi egyedekből az évezredek során, szövevényes rendszerben gazdasági struktúrák képződtek, melyeket szintén emergenciának lehet tekinteni.
Az emergensen létrejött egységek működését az alsóbb szintek szolgálják ki. "Szintek" (többesszámban!), ugyanis pl. a szaglás vagy a hallás működésében - az új kutatások eredményeképpen - nem csak kémiai szint, hanem a kvantummechanikai jelenségek is beleszólnak. Az embert pl. a sejtjei, és az azokból álló szervei szolgálják ki, ám ebben különböző vegyületek (hormonok) is szerepet kapnak.
A gazdasági struktúrákat alkotó társadalmi csoportok elemei közönséges emberek, ám a képződött struktúra láthatatlan módon uralkodik rajtuk, s maguk az emberi lények szolgaként tartják azt létben. Némely kisebb csoportja önmagát egy (a világi hatalmak fölötti) felsőbb hatalomnak definiálja, és kijelenti önmagáról a többségnek, hogy nem létezik (az uralma biztosítása érdekében). Ennek ellenére ők is csak szolgák, a globális társadalmi struktúra (globalion, vagy szocialon) engedelmes rabszolgái. Hatalmi eszközük a tőkekoncentráció által felhalmozott, elképzelhetetlen mennyiségű pénz birtoklása, és azzal a bankok általi műveletek segítségével a pénzpiac hatékony befolyásolása.
Az élővilágban a kialakulása folyamán hatalmi eszközök jöttek létre. Esőként a mennyiségi eszköz (akik többen vannak, gyorsabban szaporodnak, azok győznek, maradnak fenn), majd a méretbéli eszköz (pl. dinoszauruszok - a nagyobb győz), majd az erőseb, az ügyesebb, végül az ravaszabb, okosabb. Mindez a globalionnál is mint állomások, megfigyelhetők. Figyelemre méltó e mellett az egyre nagyobb létszámban jelenlévő (és gyorsan szaporodó), alacsony szintű civilizáltsággal rendelkező többség a földön, szemben a kisebb létszámú, és fogyatkozó, civilizáltabb néprétegekkel. (sok lúd disznót győz).
Az alsóbb szintek az emergenciánál "mit sem tudnak" a fölöttük állókról. Ilyen módon az emberek legfeljebb összeesküvés elméletekben gondolkodnak, noha az "összeesküvők" - mint emberek - mit sem tudnak arról, hogy egy fölöttük álló valami irányítja őket. Ugyanígy az agysejtek sem "gondolkoznak" arról, hogy ők az értelem alkotói.
A tudat lényegét meghatározni nobel-dijjas dolog. Többen is szerették volna meghatározni a tudat helyét. Egyik neves filozófus a toboz mirigyet jelölte meg. A mai filozófusok, kutatók többsége a működő emberi agy területek biokémiai, bioelektromos működésének műszeres vizsgálatával sok kérdésre választ nyert, de még türelem szükséges sok kérdés eldöntéséhez.
