Három bírói ítéletről, illetve az ítélkezést érintő témában nyilatkozott Orbán Viktor múlt csütörtökön, aligha előkészítés nélkül.A megelőző hetek kormányzati retorikájába illesztve a kormányfő mondataiból egy újabb, a független bírói ítélkezést kétségbe vonó, a bírókat gyilkosok, vagy éppen sorozat-bűnelkövetők pártjára állító, és így a társadalmi igazságérzettel szembefordító kormányzati kommunikációs stratégia rajzolódik ki.
Friss Párkányi Eszter keményen nekiment az NGO-knak és a bíróságoknak , mert összejátszanak!Elég volt abból, hogy a nyílt társadalom eszmerendszeréhez tartozó jogvédő szervezetek a jogrendszer tökéletlensége folytán mindig is létező kiskapuk tudatos kihasználásával, a jogrendszer eredeti céljával közérdek, a közrend és a joguralom érvényesítése szembemenve a választott, legitim döntéshozók helyett bíróságok döntsenek el olyan kiemelt politikai-társadalmi ügyeket, amely viszonyrendszerek rendezése alapvetően nem a bíróságok, hanem a nép által választott szuverén jogalkotó kompetenciájába tartozna,
jelentette ki Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ igazgatója és jogi szakértője!
"Azoknak a vádlottaknak a padján ülünk, ahol Nagy Imrét elítélték, és Nagy Imre nem kért kegyelmet. Mi sem kérünk kegyelmet, mi sem kérünk semminemű védelmet.
A nő, akit a pincébe zártak 2010-ig egyedül élt budapesti lakásában. Pszichiátriai betegsége miatt a bíróság 1998-ban pszichiátriai betegsége miatt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. 2010-ben többször is elhagyta a lakását anélkül, hogy bárkinek szólt volna, így december 28-án eltűntként körözték, majd 2016-ban halottá nyilvánították.
Mint kiderült, legkésőbb 2010-ben a nő megismerkedett a monorierdei párral, akik felajánlották, hogy költözzön hozzájuk, amit saját akaratából meg is tett. A pincében alakítottak ki neki egy lakrészt, velük evett és gyakran segített a ház körül teendőkben. Többször elhagyta a házat, de a pár mindig megtalálta és visszavitte. H.L. első rendű vádlott (H. E. másodrendű vádlott tudtával) lánccal összekötötte és lelakatolta a nő lábait, mikor a pár elhagyta a házat.
2017 júniusában valamikor H. L. úgy megütötte a nőt, hogy nyolc napon túl gyógyuló bordatörést szenvedett. Nem sokkal később, június végén mikor a pár elhagyta a házat, a megszokott módon láncra verték az idős nőt. Ezúttal azonban a fogolynak sikerült kiszabadulnia, így kimászott a kapun, és a vasúti sín mentén elsétált Vecsésig. Ott egy bolt előtt (jól láthatóan alultápláltan, elhanyagolt állapotban) a kukában turkált, mikor arra járók kihívták a rendőröket, mivel egy 60 centis lánc lógott a lábán.
H. L. társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének-, valamint testi sértés bűntettében és becsületsértés vétségében 1 év 6 hónap börtönbüntetést kapott, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette a bíróság.
H. E.-t társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettéért a bíróság 200 óra közmunkára ítélte.
Teljesíti a kormány kéréseit a Kúria, felülvizsgálják a kártérítési és szabadlábra helyezési bírói gyakorlatot
A következő hetekben kiemelten vizsgálja meg a Kúria a kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban.
10/A. § (1) Kártalanítás jár az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a fogvatartása során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás (a továbbiakban együtt: alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények) által előidézett sérelem miatt. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár. A kártalanítás megfizetésére az állam köteles.
