Engem is nagyon tud zavarni. Bár azt észrevettem, hogy egy normális ugatás nem annyira zavaró, vagyis ha vakkanggat vagy bele-bele ugat a csendbe. De ha visít mint egy malac, mert még ugatni sem tud és ezt egész nap csinálja, vagy éppen őrjöngve szedi szét a kerítést, az baromira idegesít. És nem hiszem, hogy a gazdija ezt nem hallja. Na, ezt tartom pofátlanságnak a részükről.
Viccet félretéve, tényleg kell a kutyákkal rendészeti értelemben foglalkozni. Mi pl. 13 évig nem tudtunk nyugodtan pihenni a szemben lakó neveletlen kutyája miatt.
Lehet hogy ez diszkrimináció de a kistermetű, masisos kutyákat kifejezetten rühellem. ( bocs de nem tom milyen fajta ) Az ugatása kifejezetten idegesítő, a szomszédnak is ilyen van.
Nekem viszont denevérem a redőnytokban.. minden reggel pucolom a párkányt teleszarja a dög. Tud valaki jó módszert a kitelepítésre ? Meggyilkolászni nem tudnám, ráadásul magasan lakom és nem vagyok sem superman sem batman...
Vidéken nőttem fel, ahol minden háznál volt kutya (2-3 is). Ugattak ... nem rémlik, hogy zavart volna valaha is. Most is oéyan helyen lakom, ahol sok helyen van eb ... a motorosok sokkal jobban zavarnak
sztem a rendőrség/polgárőrség felfejlesztése hatékonyabb megoldás a vagyonvédelemre több értelme van, és nem kezdenek el ordibálni, ha valaki elmegy egy ház előtt :D
Nekem két házzal feljebb a szomszédom egy 2*1,5-es ketrecben tartja a kutyát, és még meg is van kötve. A kutya állandó jelleggel magas hangon nyüszít/vonyít. A kutya erre a területre ürít.
A szomszédomat egyszer elvittem bevásárolni, mert elromlott a kocsija. Teszem a kosárba a nagy több tíz kilós kutya tápot, meg a jutalom falatot, fog erősítő, vitaminos csontot és csak nézett, hogy ennyit költök a kutyára. Teljesen fel volt háborodva, elmondása szerint ugyanis ő kenyérrel és vízzel, esetleg maradék tejjel/levessel eteti a kutyáját.
Lentebb utcában egy háznál egy spániel is be van zárva. Kutyaól körbe kerítve, az ól előtt annyi hely, hogy elfér a tálkája. Ide van bezárva, naponta kétszer kiengedik.
Tudtátok, hogy: -Minden önkormányzatnak kell (majd mindenhol van is) alkotni állattartási rendeletet. -Ennek betartásáért a jegyző a felelős. -Eszközei: Ő maga,a rendőrség,a település őrség, a polgár őrség, a mező őrség,a természetvédelmi hivatal term. véd őrei, az illetékes nemzeti parkok őrei, az ill. vadásztársaság vadőrei, stb.. Valamint bármely állampolgár, vagy zöld v. állatvédő szervezet. (ezek bejelentésére a fentiek kötelesek intézkedni)
Vagyis, hatóság, törvény, annyi, mint égen a csillag.
Tudjátok mivel foglalkozok a hatóság?
Solymász vagyok. Olyan ragadozó madaraim vannak, amik itthon nem honosak. Több generációra visszamenőleg tenyészetből származnak.Minden papírjuk rendben van. Ha kilépek velük az utcára (mezőre), és nincs bejelentve az ill. vadásztársaságnak a séta, illegális vadászatnak számít! Bünti, elkobzás, stb.. Ha véletlenül elkap a mezőn egy fácánt,(még ha én évente 50 db-ot telepítek, csak úgy a köz-nek) fizetés, bünti, stb.. Állandóan nézik, mikor mennyi madaram van, mikor kinek mit adok el, stb. Az a vadász ellenőriz, aki lövi(!) a védett madarakat, mert neki nem tetszik. Az az őr ellenőriz, aki tűzoltó slaggal vereti le a varjú fészkeket a fáról, mert őt zavarja...
jó lenne az állatrendőrség a sok állatot megbüntetni, akiknek a kutyái miatt nincsen nyugi éjjel, nyáron nyitott ablaknál, mert egy ember végigmegy az utcán, erre az összes dög elkezdi, mintha muszáj lenne kötelezni a kutyatartókat, hogy legalább éjszaka(!!!) a hátsó udvarban, elzárva tartsák őket, ahonnét nem látják az utcai közlekedést nappal is kiakasztó, mikor kisgyereket toló kismamákat baxtat 1-2 dög az utcában...
Mint kutyatulajdonos en orulonek a legjobban ha lenne allatrendorseg.
Ne vegyuk mar egy kalap ala a kutyatulajdonosokat.
Naponta egyszer, de neha ketszer viszem setalni a kutyamat, pedig videken kerteshazban elunk. Kimegyunk a falu szelere es ott intezi el a dolgat a kutyam.
Napkozben szamtalanszor elofordul, hogy orjongve ugat a kutyam, mert a szomszed atmegy a masik szomszedhoz, kozben a kutyai ott rohangalnak az utcan - mondvan nekik is kell egy kis szabadsag.
Mivel az en kutyan tenyleg orjongve ugat, nehanyszor szoltak, hogy sokat ugat.
Na ilyenkor szoktam ki-beszolni, hogy talan nem kellenne szabadon hagyni , szaladgalni az utcan a kutyakat.
Szoval szerintem johet az allatrendorseg. - egy fekete orosz terrier tulajdonos.
Finanszírozzanak azok, akik állatszaporításból élnek és túlszaporítanak, továbbá azok, akik összepiszkíttatják az állataikkal a közterületeket. Még hogy az önkormányzatok, azt már nem!
2010-et írunk és Magyarországon jelenleg nincsen állatrendőrség. Ennek számos oka van és ezek az okok nem feltétlenül a pénzhiányban vagy a hatóságok tenni nem akarásában keresendők.
Egy, az állatrendőrséghez hasonló programnak jelenleg nincs hazánkban olyan háttere, ami lehetővé tenné annak működését. Gyakran halljuk laikus állatbarátoktól: ha az Egyesült Államokban megoldották, hazánkban miért nem lehet?
Az Egyesült Államokban az állatrendőrség által lefoglalt, majd bírósági eljárás útján elkobzott állatokat állami illetve önkormányzati finanszírozással működő "menhelyeken" helyezik el. Az "animal shelter" kifejezés azonban nem fedi pontosan a hazánkban menhelyként működő szervezeteket, melyek nem altatnak el egészséges állatokat. Az Egyesült Államokban működő "állami/városi menhelyek" a hazai sintértelepeknek (ebrendészeti-, gyepmesteri telepeknek) felelnek meg, mivel az állatokat bizonyos idő letelte után kénytelenek elaltatni, ha nem jelentkezik értük senki, hiszen a rendőrök újabb és újabb állatokat foglalnak le és visznek be az intézményekbe. Így az amerikai "átvevő-menhelyek" újabb és újabb állatokat végeznek ki csendben, hogy helyet biztosítsanak az újonnan érkezőknek - a televízió persze erről nem számol be.
Ez a tömeges állatirtás tehát az ára a jól működő állatrendőri szolgálatnak. Mivel hazánkban a legtöbb állatotthon önerőből, civil szervezetként működik, így nem köteles átvenni azokat az állatokat, melyeknek nem tud férőhelyet és ellátást biztosítani, így semmi nem kényszeríti, hogy az újonnan érkezők miatt egészséges állatokat altasson el.
Hova kerülnének tehát egy feltételezett "magyar állatrendőrség" által lefoglalt, megmentett állatok? Nagy valószínűséggel nagy részük sintértelepre kerülne, ahol nem képesek még megfelelő állatorvosi ellátást sem biztosítani (hiszen nem ez a feladatuk, nincsenek rá felszerelve és nincsen rá anyagi keretük) és legtöbbjükre a halál várna.
Magyarországon jelenleg az állatvédelem finanszírozása nem megoldott. A hazai menhelyek zsúfolásig tömve vannak, néha hónapokat kell várni, hogy egy-egy állatot fogadni tudjanak; a legtöbb menhelynek még arra sincsen pénze, hogy állatait megfelelően ellássa vagy megfeleljen a törvény által előírt kritériumoknak, hogy működési engedélyt szerezhessen. Amíg az állatotthonok helyzete országos szinten nem rendeződik, addig tőlük nem várható el, sőt, lehetetlen volna azt kérni, hogy minden, a rendőrség (vagy állatrendőrség) által lefoglalt állatot átvegyenek. Hogy mi történik, ha egy állatotthon létszámon felüli állatot vesz át? Először is egész létét, működését kockáztatja, hiszen a működési engedélyben előírt állatlétszám nem léphető túl, ez a menhely bezáratását vonhatja maga után. Hogy még mit kockáztat az állatotthon? Kockáztatja azt, hogy a létszámon felüli állatot nem tudja megfelelően ellátni, annak nem tud sérülésmentes, biztonságos elhelyezést nyújtani, kénytelen lesz sokadikként elhelyezni az állatot például egy olyan kennelben, ahol a többi állat megsebesíti, széttépi őt és persze kockáztatja, hogy megfelelő karanténhely nélkül az állat betegségeket visz be az állatotthonba és akár több száz másik állatot is megbetegít... Így, ha az állatotthont rákényszerítik, hogy létszámon felüli állatot fogadjon, könnyen maga az intézmény is állatkínzást követhet el közvetetten, még akkor is, ha a legjobb szándék vezérli. Így aztán a szegény eb, akit az "állatrendőrség" megmentett nyomorúságos körülményei közül, könnyen cseberből vederbe kerülhet.
A fentebb leírtak miatt tehát jelenleg hazánkban nem működhet olyan állatrendőrség, ami az amerikai modellt követi. Mégis mit lehet akkor tenni?
Természetesen van esély arra, hogy a civilek és a rendőrség közreműködésével felálljanak olyan szerveződések, melynek tagjai hatékonyan együtt tudnak működni az állatkínzások felderítésében és az ehhez kapcsolódó eljárásokban. Sok állatvédő szervezet kiválóan együtt tud működni a rendőrséggel és a rendőrök is lassan kezdik megtanulni, hogy az állatkínzást ugyanolyan komolyan kell venni, mint bármely már bűncselekményt, hiszen a törvény erre kötelezi őket. A szervezett együttműködésre a legjobb példa talán a kecskeméti Mentsvár az Állatokért Alapítvány, mely a megyei rendőr-főkapitánysággal és a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi Állomással hatékonyan tud fellépni a lakossági bejelentések nyomán. Az un. állatvédelmi őrszolgálat 24 órás ügyeletet tart; az állatvédőkhöz befutó bejelentések nyomán először az állatvédők, majd amennyiben ők indokoltnak látják, az illetékes hatóságok nyújtanak segítséget. A helyi gyepmesteri telepet egyébként szintén az alapítvány működteti; ide kerülhetnek a lefoglalt állatok.
